Tolnai Népújság, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-31 / 254. szám

4. OLDAL TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2003. Október 31., péntek I# Írország, a követendő példa A zöld szigeten tettek tanulmányutat a megyei elnökök Várkastély a zöld szigeten: Írország számos középkori emlékkel büszkélkedhet A Megyei Önkormányzatok Országos Szö­vetsége - a ProRégió Ügynökség és az ír Nagykövetség segítségével - írországi ta­nulmányutat szervezett a megyei közgyű­lés elnökei számára. Az október eleji út során a megyei vezetők elsősorban Íror­szág EU-csatlakozás előtti felkészüléséről, illetve a csatlakozás utáni tapasztalatok­ról kaptak tájékoztatást.- Írország számos látnivalót, érdekességet kínál a látogatóknak, ezért sokféle céllal utazhatunk oda. A páratlan hangulatú kelta és kora keresz­tény építészeti emlékek, a jellegzetes ír muzsi­ka és tánc vagy a legendás ír kocsmák mind vonzzák a turistákat az országba. Nekünk azonban Írország most elsősorban élénk gaz­dasági élete miatt érdekes, hiszen ott az 1980-as évek végétől folyamatos a gazdasági növekedés- mondta tájékoztatójában Frankné dr. Kovács Szilvia, a megyei közgyűlés elnöke. Magyarország EU-csatlakozásának közeled­tével egyre fontosabbá válik, hogy megtanul­juk, hogyan vehetjük hatékonyan igénybe az EU-forrásokat, mit tegyünk a felkészülés érde­kében. Írország tökéletesen tudott élni a lehető­séggel, amit az is jelez, hogy a Strukturális Ala­pok által kínált források 90 százalékát lekötöt­ték, és 2000-re az egy főre jutó GDP meghalad­ta az EU átlagát. Kétségtelen, hogy az íreknek voltak olyan előnyeik, amelyekkel Magyarország nem ren­delkezik. Leginkább az angol nyelv tökéletes is­meretére lehet itt gondolni, ami természetesen megkönnyítette számukra az európai gazdasá­gi életbe való intenzív bekapcsolódást, illetve az Amerikai Egyesült Álla­mokból érkező befektetők befogadását. - Mindenesetre az egyértelműen látszik, hogy megfelelő idegen nyel­vi ismeretek nélkül nem le­hetünk az Európai Unió tel­jes értékű tagjai, hiszen gaz­dasági partnereinkkel, a be­fektetőkkel kommunikál­nunk kell, meg kell tudnunk írni a különböző pályázato­kat, idegen nyelven is jól kell érvelnünk - hangsúlyozta a megyei elnök. Szintén speciális adottsá­ga Írországnak, hogy a több évszázados folyamatos ki­vándorlás következtében - egyes becslések szerint - vi­lágszerte mintegy 40 millió ír él. Közülük sokan támogatták az anyaországot azzal, hogy odavit­ték a beruházásaikat, tőkeerős vállalataikkal fel­lendítették az ír gazdaságot. Mára a kivándorlá­si folyamat megfordult, sokan visszatelepülnek Írországba, és onnan irányítják világcégeiket.- A két ország közötti kapcsolat erősítésére jó lehetőségeket kínál a magyarországi gyógy- turizmus fejlesztése - emelte ki Frankné dr. Ko­vács Szilvia. - Az írországi sajátos klíma miatt sokan szenvednek különböző ízületi bántal- maktól, melyek kezelése nálunk megoldható lenne. Ennek érdekében azonban feltétlenül szükség van arra, hogy szolgáltatásainkat, illet­ve a hozzájuk kapcsolódó marketingmunkát, folyamatosan fejlesszük. Ehhez pedig úgy kel­lene kihasználnunk az uniós csatlakozás elő­nyeit, ahogyan azt az írek tették. Írországban a lakosságnak több mint fele 25 év alatti, nincs munkanélküliség, az életszínvo­nal, a népesség folyamatosan növekszik, fellen­dült az üzleti, a művészeti és a szellemi élet. Mindezt szívesen mondanánk el Magyaror­szággal kapcsolatban is, ezért érdemes haszno­sítanunk az ír tapasztalatokat. Mint a szakem­berek elmondták, fontos az uniós_ strukturális alapokból való részesedés, de sokkal fontosabb a mód, ahogyan ezeket az alapokat az ország adminisztrációja kezeli. A csatlakozásra való felkészülés során erre mindenképpen kiemelt figyelmet kell fordítani. Deutsche Bühne: a társulás ereje Az országos német önkormányzat is fenntartó lesz Tolna Megye Közgyűlése jóváhagyta azt a megállapodás-ter­vezetet, melynek megvalósulásával új elemmel gyarapodik a szekszárdi Német Színház. A Deutsche Bühne Ungarn a tervek szerint 2004. január elsejétől 2006. december 31-ig társulási formában működik: a társuláshoz két fél, a Tolna Megyei Önkormányzat, illetve a Magyarországi Németek Or­szágos Önkormányzata adja a nevét. A részletekről Pogátsa Alajos, a közgyűlés alelnöke nyilatkozott lapunknak.- A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazta a me­gyei közgyűlés elnökét, hogy tár­gyalásokat folytasson a Magyaror­szági Németek Országos önkor­mányzatával a Német Színház jö­vőbeni működtetéséről. A két ön- kormányzat vezetőiből és szakem­bereiből álló tárgyalódelegáció több lehetőséget is megvizsgálva az intézmény társulási formában történő közös fenntartását javasol­ja a testületeknek. A megállapo­dás-tervezet szerint a közös fenn­tartással kapcsolatos feladat- és hatásköröket a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése gya­korolja, mert így biztosítható to­vábbra is a színház állami támo­gatási rendszerének folyama­tossága. A társulás létrejöttével a Német Színház jövőbeni ön- kormányzati támogatása jelen­tősen emelkedik, ezáltal a mű­vészeti tevékenységre fordítha­tó állami támogatás is növek­szik, és egyéb anyagi források bevonására is lehetőség nyílik. A DBU fennállásának 20. évfordulója alka­lmából, idén január 24-én tekinthette meg a közönség a Trisztán és Izolda című darab premierjét fotó: gottvald károly Az intézmény pénzügyi helyzeté­nek javulása pedig a szakmai mun­ka színvonalának emelkedését, a színház céljainak maradéktalan teljesítését eredményezheti. A kö­zös fenntartás révén közvetlenebb kapcsolat valósulhat meg a szín­ház és a Magyarországon élő né­met nemzetiségi lakosság között, s így a közönség igényeihez jobban igazodó műsorszerkezet jöhet lét­re. A Magyarországi Németek Or­szágos Önkormányzatának köz­gyűlése 2003. szeptember 20-án megtartott ülésén elfogadta a meg­állapodás-tervezetet és felhatal­mazta Eleinek Ottó elnök urat a megállapodás aláírására. A színház fenntartójának megváltozása maga után vonja az intézmény elnevezé­sének változását is, mely szüksé­gessé teszi az intézmény alapító okiratának módosítását. ■ Kisebbségek a megyében A cigányság egy része a periférián él Tolna Megye Közgyűlése 1999. november 18-i ülésén fogadott el a megye nemzeti és etnikai kisebbségeinek helyzetéről szóló tájékoztatót. A legutób­bi, október 28-i ülésen Kocs- ner Antal kisebbségi tanács­nok hasonló témakörben szá­molt be a testületnek. Ezt kö­vetően kértük egy áttekintésre és összegzésre.- Lélekszámát tekintve az egykori „virágkorhoz” képest a Tolna me­gyei németség mintegy negyedére csökkent - kezdte a sort Kocsner Antal. - Óvatos becslések szerint ma már csak Tolna megye népes­ségének közel tized része német származású, azaz mintegy 25 ezer fő. A nemzeti kisebbségi belső fel­mérések, de egyéb korrekt hely- történeti kutatások is ennél azért jelentősebb hányaddal számol­nak: legalább a megye lakosságá­nak egy hatodával, ami kb. 40 ezer fő. , - Miként él a németség a kisebb­ségi önigazgatás lehetőségével Tol­na megyében?- Példásan. Önkor­mányzatainak a száma az előző ciklushoz ké­pest is nőtt a tavalyi vá­lasztások során. A je­lenlegi időszakban egyébként szűkebb pát­riánkban 78 kisebbségi önkormányzat megala­kítása történt meg, eb­ből 34 a német, 40 a ci­gány, 1 a szlovák, 1 a görög, 1 a szerb, 1 pedig horváti- A németség mellett a megye másik jelentős etnikuma a cigányság.- A cigányság kultú­rájában az utóbbi har­minc évben több válto­zás történt, mint az előző száza­dokban együttvéve. Az eltelt há­rom évtizedben ugyanis nemcsak a hagyományos roma kultúra újra­felfedezése történt meg, hanem olyan művészet teremtése is, amely bekapcsolódik, integrálódik az európai kultúra, művészet fo­lyamatába. A kisebbségi önkor­mányzatok száma az előző ciklus­hoz képest körükben szintén nőtt, és létrehozták megyei szövetsége­iket is. A cigányok információval való ellátására a megye több pont­ján alakítottak ki bázist, ezek kö­zül meghatározó szerepű a Tamá­siban működő.- A számok tükrében miként le­hetne érzékeltetni a kisebbségi je­lenlétet?- A kisebbségek anyanyelv sze­rinti megyei eloszlása a jól ismert arányokat támasztja alá. Önmagá­ban azt mutatja, hogy a két lénye­gi etnikum mellett számottevő más erő nem található. Tolna me­gyében az előző, 1990-es nép- számlálás adataihoz képest 2000- ben 90 százalékkal többen vallot­ták magukat valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó­nak a KSH megyei adatai szerint. Legtöbben, 6660-an német nem­zetiségűnek vallják magukat, őket követik a cigányok 4783 fővel. Tol­na megye 108 települése közül 89- ben találhatók német, 87 települé­sen cigány nemzetiségűek. Eléri a 10 százalékot a német nemzetiség aránya Diósberényben, Gyönkön, Györkönyben, Hőgyészen, Kismá- nyokon, Nagymányokon, Német­kéren, Szakadáton, Szálkán. Ci­gány nemzetiségűek vannak leg­alább tíz százalékban Gyulajon, Kisvejkén, Koppányszántón, Nagy- szokolyban. A településfajta sze­rinti megoszlás azt mutatja, hogy elsősorban a cigányok sodródtak ki leginkább a falvakba, mindin­kább perifériára - és szegénységbe - szorulva. A szerb kisebbség pe­dig egy zárt egységes falusi töm­böt alkot a megyében. A bátai roma gyermekcsoport fellépés közben fotó. bj Az oldal a megyei önkormányzat támogatásával jelent meg *68170* Környezetvédelem, régi és új frontvonalakkal Simontornya gondokkal küzd, Bonyhád beruházással előzte meg a bajt Szűkebb pátriánkban két jelentős szennyeződés - pontosabban annak eset­leges veszélye - is hozzájárul ahhoz, hogy már régóta az érdeklődés hom­lokterébe kerültek a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok. A simon- tornyai bőrgyárról, illetve a bonyhádi vízbázisról van szó: mindkét esetben történtek már lépések a megoldás érdekében, az előbbinél kevesebb, az utóbbinál több sikerrel. A részletekről, a jelenlegi helyzetről Sződi Imre, a megyei közgyűlés integrációs, területfejlesztési és környezetvédelmi bizott­ságának elnöke adott tájékoztatást.- A simontomyai bőrgyár telepén nagy mennyiségben található kör­nyezetszennyező anyag. Mi az oka annak, hogy ilyen régóta nincs meg­oldása ennek az ügynek?- A gyár felszámolása még nem fejeződött be, ennek egyik oka ép­pen a környezetvédelmi károk ren­dezetlensége. A jelenleg is tartó kör­nyezetvédelmi kárfeltárás eredménye de­cemberre várható. A jelentés tartalmazni fogja a kármentesítés költségét, amelyre egyébként nincs fedezet. A mentesítés az állam felelőssége lesz, ezt szeretné elérni a felszámoló, hogy mielőbb befejezhesse a számára már terhes ténykedést.- Mikor kezdődhet meg a terület ártal­matlanítása?- A környezetvédelmi és vízügyi mi­nisztérium tavaly decemberben nyílt köz- beszerzési eljárást írt ki a feladat elvégzé­sére. A területen a munkavégzést idén jú­nius 26-án kezdte meg a nyertes kft. Eb­ben az évben el kell készítenie a környe­zetvédelmi állapot feltárását és arról szak­véleményt kell készíteni. Várhatóan ennek birtoká­ban fogja a Környezetvédel­mi Felügyelőség előírni a feladatokat. Ezt követően kezdődhet meg a terület ár­talmatlanítása.- Milyen anyagok találha­tók a gyár területén?- A veszélyes anyagok sorát a festék- és vegyszerhulladék-tároló nyitja meg, majd a sort a göngyölegtároló, a kénsavtartály, több pakuratartály és a komposztáló foly­tatja. A cserzett, „stucchulladék” tárolása ugyancsak nem megnyugtató. A szenny­víziszap krómtartalma miatt a II. veszé­lyességi osztályba sorolt hulladék, s a víz­telenített iszap átmeneti tárolásának en­gedélyezett határideje is lejárt. Mindeze­ken túl még számos potenciálisan szeny- nyezett terület akad a bőrgyárban. Sürgős beavatkozást igényel az égetéssel ártal­matlanítható hulladék elszállítása, veszé­lyes hulladékégetőben való ártalmatlaní­tása, a szennyvíztisztító telep teljes re­konstrukciója, a szennyvíziszap tároló te­rületének elhatárolása, műszaki védelem­mel való ellátása, az ott keletkezett csur- galék- és depressziós szennyvíz mennyi­ség tisztítása.- Bonyhád helyzete sokkal megnyugta- tóbbnak tűnik, bár kezdetben a veszély ott sem volt elhanyagolható.- Igen, hiszen a Budapesti Vegyiművek a klór-benzolokat tartalmazó elegyet a '70-es évek közepén a Hidasi Gyáregysé­gébe szállította, s ott hordókban tárolta a '80-as évek elejéig. A hordók sérülése mi­att nagy mennyiségű klór-benzol tartal­mú anyag került a talajba és a talajvízbe. A szennyezett terület Bonyhád város déli vízbázisának utánpótlási területén, a kije­lölt hidrogeológiai védőterülettől 500 mé­terre található. A határértéket meghaladó szennyezettségű víz becsült kiterjedése 12,5 ha, jelentősen túlnyúlt a szennyezett talaj területén. A terjedés megakadályo­zására sürgős intézkedésekre volt szük­ség, ezek meg is történtek. Ezzel együtt a szakértők a 2004-2005-re prognosztizál­ták, hogy a bonyhádi déli vízmű kútjai- ban a határértéket meghaladó klórbenzol megjelenhet. A bonyhádi déli vízbázis biztonságba helyezéséhez szükséges fel­tárás és felmérés négy éve megtörtént, el­készültek az ellenőrző kutak, a vízminő­ségi vizsgálatok számát többszörösére emelték. 1999-2000-ben új víztermelő ku­tak létesültek a szennyezés gócpontjá­ban, ezzel egyidejűleg leállt két lokalizá­ciós kút, amelyeknek a klórbenzol tartal­ma olyan mértékben lecsökkent, hogy szivattyúzásukra már nem volt szükség. 2002-ben egy korábban megfigyelésre használt kutat is bekötöttek a víztermelő rendszerbe.- Az elmúlt években újabb átalakítá­sok, bővítések történtek a veszélyeztetett területen.- Igen, s ennek köszönhetően idén hat kútból szivattyúzzák a szennyezett vizet, talajvizet. A talajvíz-szennyezés ellenőr­zésére napjainkig tizennyolc figyelőkút- ból álló monitoring hálózatot hoztak lét­re, melyeken keresztül havi, illetve ne­gyedéves gyakorisággal vesznek vízmin­tát. A monitoring vizsgálat kiterjed a Bonyhád déli vízbázis termelő és figyelő- kútjainak ellenőrzésére is, amelyekben félévente ellenőrzik a klórbenzol tartal­mat.- Mi mondható el a kezelőtéren lévő ta­laj szennyezőanyag tartalmáról?- Az, hogy csökkenő tendenciát mutat. A folyamat környezeti kockázattól mente­sen zajlik, a talaj szennyezőanyag tartal­mát évente mintavétellel ellenőrzik. Ta­valy év végéig a kutakból összesen 563 ezer köbméter szennyezett talajvizet ter­meltek ki, amelynek a tisztítását ellenőr­zött körülmények között végzik. A Völgy- ségi patakba kibocsátott tisztított víz szennyezőanyag tartalma minden alka­lommal határérték alatti volt. A vízmű fi- gyelőkútjaiban és a vízmű kutakban klór­benzolt eddig nem mutattak ki.- Bonyhád önkormányzata a környe­zetszennyezés miatt kieső ivóvíz pótlására intézkedéseket is tett, komoly beruházás­ba fogott.- Ez a beruházás - kúttelepek létesíté­se, bekötő vezetékek telepítése, vas- és mangántalanítók, tároló medencék, vas­iszap ülepítő építése, stb. - az első becslé­sek szerint is meghaladta a félmilliárd fo­rintot. Tavalyelőtt decemberben Bonyhád sikerrel pályázott címzett támogatás el­nyerésére. Á 668 millió 875 ezer forint összköltségű beruházáshoz 133 millió 775 ezer forint saját forrást kell biztosíta­niuk. Bonyhád pályázaton keresztül vá­lasztotta ki a beruházás lebonyolítóját, a kivitelezés a szerződésben foglaltak sze­rint kezdődött meg. JelenlegTnindkét víz­bázison ott vannak a kútfúrók, folyamat­ban van az északi vízmű telep épületének építése, dolgoznak a hálózatbővítéseken, és az áramlásjavító vezetékszakaszok fektetésén. A kivitelezés befejezésére, az elkészülő létesítmények rendeltetésének megfelelő üzembe helyezésére - szerző­déses határidőn belül - minden feltétel biztosított. Azonban Bonyhád város ön- kormányzata számára nagy gondot jelent a beruházási költségek kifizetéséhez szükséges saját pénz előteremtése.

Next

/
Thumbnails
Contents