Tolnai Népújság, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-03 / 231. szám

2003. Október 3., Péntek D É L - D U N Á N T Ú L 7. OLDAL Felpörögtek a táblabíróságok Az új ítélkezési rendszer gyümölcse csak néhány év múlva fog heérni Bár a táblabírák az első három hónapban felpörgették az ítél­kezési munkát, mégsem érződik az a változás, amit az ítélőtáb­lák felállításának indoklásában hallhattunk, jelesül, hogy ez­után hamarabb születnek meg az ítéletek. A szakemberek sze­rint alaptalan volt gyors eredményt várni: a négy fokozatú ítél­kezési rendszer gyümölcse csak néhány év múlva fog beérni. PÉCS A pécsi táblabírák úgy vélik, tradícióteremtő és egyben szakmai hozzáértést bizonyító há­rom hónapot zártak maguk mögött. Igyekez­tek felpörgetni az ítélkezést, miközben nem­csak a megyei bíróságokról érkező, hanem a Legfelsőbb Bírságról megkapott ügyiratok ter­hét is nyögik. Utóbbitól pontosan egyéves hátralékot vettek át, így elképzelhető, hogy a megkapott örökséggel - miszerint lassan szü­letnek az ítéleték - ők sem tudnak a jelenlegi miliőben maradéktalanul megküzdeni. Dt. Lábady Tamás elnök szerint kollégái legfeljebb másfél-két évet tudnak ilyen megfe­szített tempóban dolgozni, ezért óhatatlanul erősítésre lesz szükség. Jelezte, hogy máris egy polgári ügyekkel foglalkozó bíró beállítá­sának lehetőségéért folyamodott, ami a segí­tőkkel együtt újabb három státuszt jelentene. Megoldás volna, ha záros határidőn belül föl­állna a győri és a mis­kolci tábla is, így a je­lenlegi három helyett öt fellebbviteli fóru­mon oszlana el a munka, ám a kor­mányzat jelenlegi pénzügyi lehetőségeit látva Lábady Tamás eb­ben nem nagyon reménykedik. A Pécsi ítélőtábla elnöke a tegnapi sajtótá­jékoztatón mindemellett sikeresnek ítélte a négyfokozatú bírósági rendszer visszaállítá­sát. A táblákhoz rugalmasan igazodva meg­változott a polgári perrendtartás is, ami azt je­lenti, hogy több, korábban a városi bíróságo­kon induló per már első fokon a megyén star­tol. Az ítélkezés szakmailag alaposabb, ebből következően megcsappanhat a fellebbezések száma, és azok végére is gyorsabban lehet pontot tenni. A bírói gyakorlat azt mutatta ed­dig, hogy a fellebbviteli tanácsokban országos átlagban havi 30 ügyet tudtak lezárni, a Pécsi ítélőtáblán az elmúlt három hónapban átlag 4045 ítélet született. Végül az is előre mutat, hogy közelebb kerültek a fellebbviteli fóru­mok a lakossághoz, kevesebbet kell a peres­kedőknek utazniuk, könnyebb a régióköz­pontokban elhelyezkedő ítélőtáblák megkö­zelítése. Lapunk kérdésére Lábady Tamás el­mondta, hogy a táblabírák javadalmazása nem kiugró; egy megyei bíróságon dolgozó tanácsvezető bíró jobban keres. Némi válto­zást hozhat, hogy az évközi emelés után no­vemberben újabb 25 százakkal emelik a bírói javadalmakat, s így előfordulhat, hogy a kez­dő táblabíró havi 200 000 forint feletti nettó jövedelmet vihet haza, s a vezető posztokon lévők eljutnak a 250.000-300.000 nettóig. Eh­hez azonban tegyük hozzá: a bírói összefér­hetetlenség miatt kollégái mellékállást nem vállalhatnak. Végül egy fontosnak tűnő infor­máció: a Pécsi Táblabíróság az adófizető pol­gároknak 195 millió forintba került, amelynek egyik fele építési-kivitelezési költség, a másik pedig a műszaki háttér kialakítására kellett. KOZMA FERENC ÜGYMENET AZ ÍTÉLŐTÁBLÁN AZ ELSŐ HÁROM HŐNAPBAN átvett ügyek psigárí egyek a legfelsőbb bíróságról: —— ......» 491 Ba ranyából:----------------------------» 210 Som ogyból:............................» 143 To lnából: ...............—-------------» 96 Va sból:-----------------------------------»> 106 Zalából:---------------------------------* 111 11S T 381 ö ügyek 118 64 , 56 t 12 1 39 j 20 3Q9 118 A cirok a somogyi mentőnövény Az uniós csatlakozásra készülve sem változik alapvetően a vetésszerkezet Somogybán. Somogy megye A120 ezer hektár őszi betakarítású növényből 62 ezer hektáron végez­tek. A 12 ezer hektárnál is több napraforgó 98 százalékát leszed­ték, lassan végeznek a szójával, s letörték a 103 ezer hektár kukorica 46 százalékát. Burgonyából 1064 hektár volt, cukorrépából 576 hek­tár. A megyei földművelésügyi hi­vatalban elmondták: az utóbbi évek egyik legszervezettebb sze­zonja a mostani. A betakarítással párhuzamosan már a jövő évre is gondolnak; a vetésszerkezet szak­szerű átalakítása kulcskérdés. Információnk szerint Somogy­bán alapvetően nem változik a ve­tésszerkezet, noha ezt több dolog indokolná. Varga Gábor, a megyei FM-hivatal helyettes elmondta: a kukoricabogár által veszélyeztetett térségekben célszerű lenne őszi kalászos gabonát vetni. A '80-as években a megyékben például 60­70 ezer hektáron volt búza, a ki­lencvenes években mintegy 15-20 ezer hektárral apadt. A vetésszer­kezet kapcsán sokszor a szakmai viták kereszttüzébe került a tá­tikáié is. Az EU-ban ugyan támoga­tott, de nem tartozik az intervenci­ós növények közé,.- Tonnánként 101 euró és 31 cent a garantált felvásárlási ár az Európai Unióban - tudtuk meg. Ez hat növényre - búza, rozs, árpa, durumbúza, kukorica, cirok - érvé­nyes. Érdemes elgondolkodni, hogy a piaci helyzet átalakulásával a gazdaságokban melyik növény kapjon elsőbbséget. Tagadhatat­lan, hogy kísérletező kedvből nincs hiány. A sokat emlegetett cirokter­meléssel néhány éve foglalkozik a babócsai részvénytársaság. Takar­mányozási célra termesztik, idén tavasszal is mintegy 40 hektáron vetették, s jövőre sem marad ki a palettából. Baranyai Sándor, az FM-hivatal elnöke kiemelte: a ta­karmánycirok a gyenge adottságú térségekben újabb lehetőséget ad. Szárazságtűrő növény, a vadkár sújtotta területeken is termeszthe­tő, ugyanakkor szerepel az uniós intervenciós programban. h. m. A lefényképezett múlt A bazilikát ismerőknek is tartogat meglepetést PÉCS A pécsi bazilikáról és a város ókeresztény emlékeiről jelent meg új képes album, amely­nek lapjain eddig még soha­sem fotózott értékeket is lát­hatunk. Kalmár Lajos a meg­jelent kötetet úgy értékeli: ta­lán minden benne van, ami fényképen ma Pécs ősi érté­keiből megmutatható. Utoljára 1991-ben, a pápalátoga­táskor jelent meg könyv a pécsi bazilikáról, amikor a világörökségi rangról tán még nem is álmodoz­tunk. Mára azonban szinte auto­matikusan adódik, hogy a sírkam­rákról és a bazilikáról, illetve an­nak környezetéről egy összefogla­ló album készüljön. Erre vállalko­zott Kalmár Lajos fotográfus és a szövegek írója, Boros László, akik­nek közös munkáját az Alexandra Kiadó jelentette meg.- A legtöbb időt a szervezésre, az engedélyek megszerzésére kel­lett fordítani, hiszen olyan helyek­re jutottam be, ahol korábban még nem készültek fényképek. A kincstárba például csak egy takarí­tás alkalmával kaptam bebocsá­tást, ezt is ki kellett várni - mesélt az előzményekről Kalmár Lajos. - A bazilika belső fotózása mintegy nyolc hónapot vett igénybe, mivel napi 3-4 beállításnál többre nem futotta, a lámpák, a kamerák emel- getése sok időt elvett. És természe­tesen alkalmazkodni kellett a mi­serendhez is. Egy apáca és a szé­kesegyház sekrestyése volt a kísé­rőm a munka során, akadt, amire ők hívták fel a figyelmemet.- A délkeleti torony egy török­kori felirata voltaképp fotózhatat- lan, az nincs benne - mondta a szerző, aki viszont olyan helyekre jutott be, ahová korábban szinte senki „civil”. - Nagy élmény volt a kincstár, a kanonoki sekrestye, ahová amúgy csak főpapok lép­hetnek be, furcsa volt járkálni az orgonában, belül. De az biztos, hogy a bazilika alatti püspöki te­mető, a szentély, a sírkamrák üveg nélkül mind-mind olyan élmé­nyek, amik megérintik az embert, és remélem, hogy ez sugárzik a fo­tókról is. Ráadásul, hogy a lelki élmé­nyek mellett a fotók elkészítésé­nek - ahogy Kalmár Lajos fogal­maz - meg lett adva módja: úgyne­vezett technikai géppel készültek a képek, 4x5 inches diára, külön­böző szűrők használatával. A könyv, mely bárki, magát a város ismerőjének tartó pécsinek is sok meglepetéssel szolgál, élve­zetes, nem túl szakmai, de mégis részletes magyarázószöveget tár­sít a képek mellé, Boros László, a bazilika monográfusa jóvoltából. Hírek PÉCSETT három megye MSZP-s elnöke írt alá megállapodást teg­nap. A sajtótájékoztatón elhang­zott, hogy Baranya, Somogy, Tol­na régiós együttműködésének tartalmi és formai elemeit dolgoz­ták ki, hosszabb távra. PÉCSETT tartották tegnap a VII. Vasút-villamosítási konferenciát, amelyen a téma jelenlegi helyzetéről, valamint az uniós csatlakozással kapcsolatos tervekről és teen­dőkről tárgyaltak szekcióülése­ken is. Meghallgatták és megvi­tatták a horvát, osztrák, román társvasutak, területtel kapcsola­tos kutatási eredményeiről szóló előadásait is. ■ Szekszárdi 5. számú Általános Iskola Jubileumi program A 20. évforduló programjai Október 6. hétfő: 14.00 Origami kiállítás 14.00 Fogalmazásverseny ered­ményhirdetése 14.35 Rajzkiállítás 16.30 Térzene a Prométheusz parkban a Liszt Ferenc Mű­vészeti Iskola növendékei­nek részvételével 16.45 Sportbemutató a Promé­theusz parkban 17.30 Nyitó műsor - Babits Mi­hály Művelődési ház Október 7. kedd: 14.00 Versmondó verseny 14.00- 15.30 Iskolatörténeti vetél­kedő 15.30 Aikido bemutató Október 8. szerda: 8.45 DÖK - rádiós villámkérdések 14.00 Kézműves foglalkozás - al­só tagozat 14.00- 17.30 Sport. Vendég a moh­ácsi iskola Október 9. csütörtök: 14.00- 15.00 Mazsolaavató 04.00- 24.00 Húsz óra sport öreg­diákok, diákok, szülők és nevelők részvételével Október 10. péntek: 7.00- 8.00 Hulladékgyűjtés 8.12-10.00 Húszpróba - felső tago­zat 8.30.-9.30 Vidámpark - alsó tago­zat 10.00- 11.00 Bábműsor - alsó tago­zat 14.00- 17.00 Sport 19.00 Záróműsor Húszéves az 5. Számú Általános Iskola Színes, változatos jubileumi ünnepségek Fennállásának 20. évfordulóját ünnepli a szekszárdi 5. Szá­mú Általános Iskola. Az intézményt 1983-ban Köpeczi Béla, akkori oktatási miniszter avatta fel, s itt tartották az országos tanévnyitó ünnepséget is. Az iskola történetéről, munkájáról Páldy Gyula igazgató, valamint Tárnái Jánosné és Honti Zoltánné igazgatóhelyettes beszéltek. Az 5. Számú Általános Iskola megnyitásakor te­tőzött a demográfiai hul­lám az országban, a szekszárdi iskolák mindegyike túlterhelt volt. Az új iskolára nagy szükség volt tehát, azonnal be is népesült. A magas gyermeklét­szám még sok évig jelle­mezte a helyzetet, elő­fordult, hogy több mint 1200 tanuló járt ide, egy- egy évfolyamon 6 osz­tály indult. A tanulólét­szám most is magas, kö­zel 800 diák tanul itt. Az új intézmény a vá­ros legmodernebb isko­lái közé tartozott, korsze­rű felszereléssel, nyelvi laborral és szemléltető eszközökkel. Úttörő fel­adatot vállalva, 15 esz­tendővel ezelőtt az elsők között vezették be a né­met nemzetiségi oktatást, ami ak­kor még nagy különlegességnek számított. A német nemzetiségi nyelven kívül az angolt emelt óra­számban tanulhatják a diákok és mindkét nyelvből sok diák tesz vizsgát minden esztendőben. Na­gyon hamar, a 90-es évek elején, kapcsolódtak be az informatika oktatásba. A szegedi székhelyű 2F informatikai iskolával kötött meg­állapodás értelmében számítógé­pes teremmel gazdagodtak, majd a Sulinet programba kapcsolódva újabb gépterem kialakí­tása vált lehetővé. Az 5. Számú Általános Iskolában hamar felmér­ték azt a társadalmi igényt is, hogy a részké- pességi problémákkal küzdő gyermekek okta­tását meg kell oldani. Bár dyslexia-prevenciós osztályok más iskolák­ban is működnek, ebben az intézményben az ilyen jellegű problémák­kal küzdő diákokat vé­gigviszik a 8 osztályon, s ennek köszönhetően igen jó eredménnyel ta­nulnak tovább a közép­iskolákban. Az iskolaotthonos oktatási forma 1983 óta működik, s mind a szü­lők, mind a nevelők, mind a gyerekek köré­ben változatlanul nép­szerű. Az intézmény földrajzi helyzetéből adódó hát­rányt - távol esik a városközpont­tól, a művelődési háztól - a kez­detektől sikerült áthidalni azzal, hogy rendkívül sokoldalú és vál­tozatos szakköri tevékenységet kínáltak a gyerekeknek. Előfor­dult, hogy közel 30 szakköri cso­port működött. Kiemelkedő a ter­mészetjáró, a vöröskeresztes, a rajz- és a kézműves szakkörök munkája. A húsz év alatt a sportban is ki­emelkedő eredményeket értek el. Asztaliteniszben, futballban és ké­zilabdában „nagyhatalom” az is­kola, s elismerésre méltóak atléti­kai eredményei is. Sportverseny­ként indult a „Baktai Versenysoro­zat” is, aztán természettudomány, versmondás és még sok más csat­lakozott hozzá, a városi verseny hamarosan megyeivé nőtte ki ma­gát, manapság pedig már megyén kívülről is jelentkeznek. Az iskolának a romániai Lugos általános iskolájával és a németor­szági Tauberbischofsheim általá­nos iskolájával van kapcsolata. A németországi testvériskola kül­döttsége nemrégiben járt itt, a szekszárdiak pedig jövő nyáron vi­szonozzák a látogatást. Az 5-ös iskola diákjai eredmé­nyesek, a gyerekek többsége gim­náziumban, vagy szakközépisko­lában folytatja tanulmányait, s az onnan kapott visszajelzések iga­zolják a jó munkát. Ahhoz, hogy egy ilyen nagy lét­számú intézmény jól működjön és tartalmas, értékes útravalót adjon diákjainak, stabil, összetartó tan­testület szükséges és ez ebben az intézményben meg is található. Az itt tanító pedagógusok harmada az iskola fennállása óta itt van. A ta­pasztalt pedagógusok mellett sok fiatal is tanít az iskolában, nem rit­ka, hogy a főiskolai gyakorló taní­tás után döntenek úgy, hogy itt kezdik meg pályájukat. Olyan ta­nára is volt már az iskolának, aki annak idején, mint diák tanult itt. Az iskola aktívan vesz részt a vá­ros életében, kapcsolódnak az ese­ményekhez, versenyekhez, más iskolák pályázataihoz, rendezvé­nyeihez. Nagyon jó a kapcsolatuk a szülői munkaközösséggel, az is­kolaszékkel, az étkeztetést biztosí­tó Bakta '98 Kft-vel és a városi ön- kormányzattal is. A még színvona­lasabb munkát két alapítvány segí­ti, a „Diákokért” és a jó tanuló, jó sportoló”. Az 5. Számú Általános Iskola fennállásának 20. évfordulóját szí­nes, tartalmas rendezvénysorozat­tal ünnepli. Tanárok, diákok, szü­lők vettek részt a szervezésben és a programokban, s remélik, hogy együtt ünnepelhetik a Következő kerek évfordulókat is. Érkezés az iskolába

Next

/
Thumbnails
Contents