Tolnai Népújság, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-10 / 237. szám

HHH 2003. Október 10., Péntek TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT BALASSA JÁN. OS KÓRHÁZA 7. OLDAL Fogászati járóbeteg-szakellátás A Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórház Fogászati Járóbeteg Szakellátásának vezetője dr. Setényi Judit, megyei sztomatológus főorvos. A négy részből álló fogászati járóbeteg-szakellátáson folyó gyógyító munkát az ő segítségével ismertetjük olvasóinkkal.- A szekszárdi rendelőintézetben a fogá- háziorvosok küldhetnek ide betegeket, szati szakellátás területe 1995-ben ala- Ezen kívül a fogászati szakellátás a me- kult ki, amikor a hatályos jogszabályok gyei kórházban fekvő betegeket is köte- alapján szétvált a fogorvosi alapellátás és les ellátni. Ez adott esetben azt jelenti, a szakellátás - mondta dr. Selényi Judit, hogy a kórház osztályain fekvő betegek főorvos, hozzáfűzve, hogy a fogászati részére előre ütemezett időpontban - járóbeteg szakellátás területén négy, ma- ami általában a délelőtti órákat jelenti ­Dr. Selényi Judit, megyei sztomatológus főorvos. Diploma: 1964. Budapesti Orvostudományi Egyetem fogorvosi kara. Szakvizsgák: fog- és szájbetegségek 1966, egészségügyi szervezés 1984, parodontológia 2001. Munkahely: 1964. október 1-től szekszárdi megyei kórház. Beosztások: 1973-tól csoportvezető főorvos, 1981. . június 1-től a megyei kórház fogászat-szájsebészet osztály- vezető főorvosa és megyei szakfőorvos. Szakmai, társadal­mi funkciók: a Magyar Fogorvosok Egyesületének vezetősé­gi tagja, a Stomatológiai Szakmai Kollégium szakfelügyeleti bizottságának tagja, a Magyar Parodontológus Társaság ve­zetőségi tagja, a Dr. Orsós Sándor Szakmai Baráti Társaság alapító tagja. Nyelvtudás: német középfokon, angol passzív. Család: férje dr. Sülyi József közgazdász, felnőtt fiuk villa­mosmérnök. Lakás: Szekszárd. Hobbi: utazás. gasan képzett, több ráépített szakvizsgá­val rendelkező fogorvos dolgozik, mivel a magas kvalifikáció ezen a területen el­engedhetetlen. A minisztérium a megyei fogászati szakellátásra a Balassa János Megyei Kórházat jelölte ki, ami azt jelenti, hogy minden olyan beteget, akit az alapellátás­ban valamilyen okból nem tudnak ellát­ni, azt a szakellátásba utalják. A megyei fogászati szakellátás három területen, négy rendelőben - 2 szájsebé­szet, 1 parodontológia, 1 fogszabályozás - működik. A szakellátás rendelői általában beuta­lóval vehetők igénybe, a fogorvosok és a konzíliumot tartanak, góckutatást végez­nek és egyéb beavatkozásokat végeznek el. Mindezt a várakozási idő minimálisra csökkentésével és azzal, hogy a fekvőbe­tegek elsőbbséget élveznek a járó­betegekkel szemben. Szájsebészet I. szakrendelés Vezetője: dr. Tóth Nándor, adjunktus. Feladata: a szájsebészeti járóbetegek részbeni, a fekvőbetegek teljes mértékű ellátása, a traumatológia esetek, arc-áll­csont sérültek műtéti kezelése, szájsebé­szeti műtétek végzése csontban és lágy­részben. Fogászati műgyökér (implan- tológia) beültetése, lézer sebészeti be­avatkozások elvégzése. A szájüregi lágy­rész- és fogeredetű jóindulatú daganatok eltávolítása, szájüregi rákkal operált be­tegek gondozása. A szájsebészeten szükség esetén alta­tásban is végeznek fogeltávolítást a gyer­mekgyógyászati osztály műtőjében, el­sősorban gyermekeknél, illetve kommu­nikációra képtelen fogyatékos betegek­nél. Altatás csak nagyon alapos indokkal, kivizsgálás után történik. Szájsebészet II. szakrendelés Vezetője: dr. Kiss Éva, főorvos Feladata: szájüreg és nyálkahártya gyulladásos megbetegedéseinek eltávolí­tása. Fogak, fogcsoportok és lágyrészek sérüléseinek ellátása, szájüregi dagana­tok diagnosztikája, daganatos betegek gondozása. Fog- és lágyrész szájsebésze­ti beavatkozások elvégzése, ambuláns szájsebészeti konzíliumokon való rész­vétel, a kórház fekvőosztályairól érkezett betegek ellátása. Tolna megye fogászati szakrendelései a fenti két szájsebészetre területi beosz­tással küldik a betegeket. A szájsebészetek éves betegforgalma 2800-2800 beteg, ez a szám kiegyensú­lyozott, jól működő ellátást tákar. Parodontológia Vezetője: dr Selényi Judit, megyei szak­főorvos A fogászati szakellátás munkáját 5 szak­képzett fogászati asszisztens, 1 műtős- asszisztens és 1 adminisztrátor segíti. Műtősnő: dr. Andriska Istvánné. Szak- asszisztensek: Ricsovics Józsefné, Petz Mártonné, Ambruzsné Ulrich Már­ta, Váczi Orsolya. Röntgen asszisztens: Tálosiné Szikszai Andrea. Egészségügyi adminisztrátor: Edlmayer Erika. Feladata: fogágy-betegségek (köznyel­ven fogínysorvadás, foglazulás) diag­nosztikája, kezelése. A parodontológia meglehetősen új szakág a fogászatban, szakvizsgázni csak 2001-től lehetséges, önállóan finanszíro­zott szakrendelések is csak ettől az idő­ponttól indulhattak. Selényi föorvosnő- nek a parodontológia „szenvedélye”, 1986. óta foglalkozik fogágy-betegségek- kel, azok kezelésével. A dolog azért na­gyon fontos, mert a magyar felnőtt lakos­ság 15-20 százaléka szenved fogágy-be- tegségben, az 50 éven felülieknél a fogel­vesztések 70 százaléka ez okból követke­zik be. A felnőtteknél majd mindenkinek van ínygyulladása, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a 18 év alatti populáció 10-15 százalékánál is jelentkeznek ilyen panaszok. A fogágy-betegségek kialakulásának sok oka lehet, az egyik leggyakoribb az elhanya­golt, évek óta el nem távolított fog­kő és a rossz szájhigiénés állapot. Selényi főorvosnő szerint nem igaz, hogy a fogínysorvadással együtt kell élni, a fogágy-betegsé­gek gyógyíthatók, de csak a beteg száz százalékos együttműködésé­vel, ha a páciens betartja az orvos utasítását, a gyógyulás után is pontosan megjelenik a kontroll vizsgálatokon és megfelelő száj­higiénés viszonyokat alakít ki. A gondozás életre szóló kapcsolatot jelent a fogorvos és a páciens kö­zött. A parodontológia éves betegfor­galma tavaly 4800 fő volt. Fogszabályozás Vezetője: dr. Török Anna, főorvos Feladata: a fogak és állcsontok rendellenességeinek kezelése gyermekkorban. A rendelésen kizárólag csak a fogor­vosok által beküldött betegeket fogadják. Az iskolafogászati szűrővizsgálatokon megjelenő diákok közül sokan kapnak beutalót fogszabályozási szakrendelésre. A fogszabályozást 18 éves korig támo­gatja a biztosító, a kezelés térítésmentes. A kezeléshez szükséges kivehető fogsza­bályozó készülékek ára pedig 85 száza­lékban támogatott, a rögzített készülé­kekre kisebb mértékű a támogatás. Fog­szabályozásnál fontos, hogy a páciens minden egyes visszahíváson pontosan megjelenjen, mert hosszabb idő kimara­dása nem csak a kezelés hatékonyságát csökkenti, de ilyen esetben a biztosító sem támogatja a további kezeléseket. A fogszabályozás éves betegforgalma: 6200 fő. Foglalkozás-egészségügy Tolnában A foglalkozás-egészségügyben dolgozók feladata a munka­végzésből, a környezetből eredő egészségkárosító hatások felmérése, megelőzése, feltárása, illetve a munkavállalók egészségi állapotának felmérése, javaslattétel arra, hogy a megfelelő munkakörbe kerüljenek. A Tolna Megyei Önkor­mányzat Balassa János Kórháza foglalkozás-egészségügyi szolgálata és foglalkozás-egészségügyi járóbeteg szakellátá­sának vezetője dr. Bíró Zsuzsanna, szakfőorvos.- Valamikor üzemorvosoknak hív­ták önöket, ma foglalkozás-egész­ségügyi orvos az elnevezésük. Mi­vel foglalkoznak?- A foglalkozás-egészségügyben dolgozók feladata egyrészt a mun­kavégzésből, a környezetből eredő egészségkárosító hatások felméré­se, megelőzése, feltárása, másrészt a munkavállalók testi, szellemi, lel­ki egészségi állapotának felmérése és ellenőrzése munkájuk során.- Kérem mutassa be a Tolna Me­gyei Önkormányzat Balassa János Kórháza foglalkozás - egészség- ügyi osztályát!- X foglalkozás-egészségügyi szolgálat két részből, alapszolgálat­ból és járóbeteg szakellátásból áll. Rajtam kívül még két orvos dr. Ba­logh Judit szakorvos és a most szakvizsgázó dr. Ferencz Anna dol­gozik itt Bíró Pétemé, Csajbókné János Éva, Pék Györgyi, Neugebauer Józsefné, Wenhardt­né Galiger Katalin szakdolgozók­kal együtt. Alapszolgálat A foglalkozás-egészségügyi alap- szolgálat feladata egyrészt a kór­házzal szerződéses kapcsolatban álló munkáltatók, illetve a kórház munka-egészségügyi feladatainak ellátása, ennek része a dolgozók munkába állás előtti, időszakos, soron kívüli és záró vizsgálata, to­vábbá a munkahelyek ellenőrzése, ennek keretében az itt tapasztalt egészségkárosító tényezők elemzé­se abból a célból, hogy a dolgozó­kat érő egészséget károsító ténye­zőket a minimálisra csökkentsük. Itt szeretném megjegyezni, hogy tudnunk kell, müyen egész­séget károsító tényezőkkel kell szá­molni az üzemeltetés során, mi­lyen vegyi, fizikai, biológiai, pszi- choszociális és ergonómiai ténye­zők hatnak a munkavállalóra és Adatfelvétel a foglalkozás-egészségügyön ezek a munkavállaló egészségügyi állapotát tekintetbe véve milyen megterhelést jelentenek, hogy a dolgozó foglalkozási megbetegedé­se megelőzhető legyen. Itt gondo­lok zaj okozta halláskárosodásra, vibrációs ártalomra, különböző ve­gyi anyagok pl. ólom, higany, ben­zol, növényvédő szerek, xüol stb. okozta károsodásra. Munkánkban az 1993-as Mun­kavédelmi törvény, illetve ezt ki­egészítő Kormányrendeletek, Nép­jóléti, Egészségügy Miniszteri, Egészségügyi Szociális Családügyi Miniszteri rendeletek és útmutatók az irányadók. Szakellátás Megyei szakellátóhely vagyunk na­pi 6 órában, ennek keretében kerül sor a munkaalkalmassági vizsgála­tok II. fokon történő elbírálására, az első fokon eljáró foglalkozás­egészségügyi orvos véleményét fel­lebbezi meg a dolgozó vagy a mun­káltató amennyiben nem ért egyet az első fok véleményével. Lőfegy­vert tartók egészségi alkalmassága tekintetében szintén másodfok va­gyunk. Szakellátás végzi a munkanél­küliek beiskolázását, az átképzé­sek előtti szakmai alkalmassági vizsgálatokat, a munkanélkü­liek, rehabilitálandó dolgo­zók foglalkoztathatósági vé­leményezését, a közhasznú munkavégzés előkészítése esetében a munkaköri alkal­massági vizsgálatot.- Mint mondta, a foglalko­zás-egészségügyi dolgozók a munkahelyeket bejárják, úgy nevezett biológiai kockázat- becslést végeznek. Mit jelent ez?- A foglalkozás-egészség­ügy feladata még a munkál­tató felkérésére a kockázat- becslésben való részvétel. Ennek kapcsán kerül sor a munkahelyek, adott munka­körök egészségi károsító té­nyezőinek felmérésére, így a kémiai, fizikai, biológiai képer­nyős munkahelyek felmérésére azzal a végső céllal, hogy a károsí­tó tényező lehetőség szerint ki­küszöbölhető, vagy minimálisra csökkenthető legyen. Ennek so­rán készül egy intézkedési terv például a szükséges védőfelszere­lések előírására, munkaidő csök­kentésre javaslat, védőoltás elren­delése.- Említette, hogy tanácsadással, konzultatív tevékenységgel is fog­lalkoznak.- Igen, a szakellátás nyújt segítséget a foglalkozás-egész­ségügyi orvosoknak, házior­vosoknak , vagy más szakmák­nak a foglalkozási betegségek vagy annak gyanújával beutal­tak számára. A munkavállalókat kötele­zően felvilágosítjuk arról, hogy az adott munkakörben milyen kockázatokra, egészségkárosí­tó hatásokra számíthatnak, mit kell tenniük, hogy ezt meg­előzhessék. Foglalkozás-egészségügyi szakvéleményt adunk foglalkoz­tathatóságról, hogy a dolgozó munkavállalási és munkahely megtartási esélyei egészségkároso­dás miatt csökkentek-e ,vagy sem. Megállapítjuk, hogy például aller- gizáló anyaggal dolgozhat-e az ille­tő vagy sem, vagy jó látást igénylő munkavégzésre alkalmas-e, tartós állómunkát végezhet-e és így to­vább.- Mi van azokkal, akik már nem egészségesek, valamüyen munka­helyi károsodásban szenvednek?- A megváltozott munkaképes­ségű munkavállaló vizsgálata alap­ján rehabilitáljuk. A munkáltató az adott munkakör, munkakörnyezet és munkavégzés megváltoztatásá­val teszi lehetővé a foglalkoztatást, vagy az adott munkahelyről kivéve a munkavállaló egészségi állapotá­nak, képességeinek megfelelő munkakörbe kerül a javaslatunk szerint.- Említette, hogy az alapszolgá­latnál elsődleges feladatuk a me­gyei kórház dolgozóinak ellátása.- A megyei kórházban nagy ha­gyománya van a foglalkozás-egész­ségügyi ellátásnak, itt már akkor is nagy figyelmet fordítottak erre a te­rületre, amikor még a mainál ke­vésbé volt szabályozva ez a kérdés. A kórház munkaterületeit ismer­jük, munkavédelemmel, higiéni­kussal közösen bejárjuk, megvizs­gáljuk hogy milyen egészségkáro­sító hatással kell számolni. így pél­zünk, bizonyos munkakörökben pedig meghatározott időszakok­ban tesszük ezt meg. Például mű­tétes szakmákban altatógáz expo­zícióban félévente, képernyős munkahelyeken két évente. Ezen kívül harminc napon túli táppén­zes állományból visszatérőknél, il­letve ha a dolgozó egészségi állapo­tában változás áll be, soron kívüli munkaköri vizsgálatra kerül sor. A foglalkoztatás megszűnésekor, akiknél foglalkozási betegség lehe­Dr. Bíró Zsuzsanna, megyei szakfőorvos. Diploma: Pécsi Orvostudományi Egyetem 1970. Szakvizsgák: belgyógyászat 1976 , üzemegészségtan 1982. Munkahelyek, beosztások: szekszárdi megyei kórház, II. számú belgyógyászati osztálya 1970- től, üzem-egészségügyi szakrendelés 1979-től. Társadalmi funkció: Tolna Megyei Önkormányzat Rehabilitációs Szakértői Bizottság tagja. Nyelvtudás: angol. Család: férje dr. Málnai János háziorvos, felnőtt fi­uk mérnök, a Közlekedés Felügyeletnél dolgozik. Lakás: Decs. Hobbi: olvasás, horgászás. dául a biológiai kockázatok feltér­képezésénél - baktériumok, víru­sok, gombák - milyen egészségká­rosító hatások érhetik adott mun­kakörben a dolgozót, ha injekciót ad be, ha sebet kötöz. Ugyanígy vizsgáljuk azt is, hogy milyen fizi­kai, kémiai hatásnak van kitéve. Ezek alapján és a munkaköri alkal­massági vizsgálat alapján megálla­pítjuk ki dolgozhat adott munka­körben, milyen körülmények kö­zött, és milyen védőruhák, felsze­relések szükségesek a biztonságos munkavégzéshez. Meghatározzuk munkavédelmi felügyelővel, higié­nikussal együtt müyen védőoltást kell a dolgozóknak kapniuk, példá­ul tífusz, tetanusz, vagy hepatitisz.- Milyen gyakorisággal vizsgál­ják a munkavállalókat a kórház­ban?- Először a munkába állás előtt vizsgáljuk ki a dolgozót, majd munkavégzés során úgynevezett időszakos orvosi vizsgálatokat vég­tősége felmerült, azoknál záró vizs­gálatot tartunk.- A gépjárművezetők alkalmas- sági egészségügyi vizsgálatát is Önök végzik?- Csak a hivatásos 2. csoportú gépjárművezetők alkalmassági vizsgálatát a jogszabály előírásai alapján, ezenkívül lőfegyvertartás­sal kapcsolatos egészségi alkal­massági vizsgálatokat. Rendelet szabályozza, kiknél vagyunk illeté­kesek.- Mi történik azokkal a karto­nokkal, amiken a dolgozók egész­ségi áüapotát rögzítik?- Az egészségügyi törzslapokat 40 évig kell őriznünk az érvényes jogszabályok értelmében. Az oldal a Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórházának támogatásával készült. A cikkeket írta, az oldalt szerkesztette: F. Kováts Éva, a fotókat Gottvald Károly készítette.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents