Tolnai Népújság, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-10 / 237. szám

(HI 2003. Október 10., péntek 5. OLDAL MEGYEI TÜKÖR ________________Mondom a magamét________________ RÁKOSI G USZTÁV A holtágak feltámasztása lő Duna KIK századi nagy szabályozása alapvetően változtatta meg a folyam menti települések életét. A munkálatokat már akko­riban is viták kísérték, máig sem egyöntetű a vízügyi szakma véle­ménye sem. Tény, hogy hajózható lett a folyó, az egykon mocsa­rak, lápok művelhetővé váltak, ugyanakkor meggyorsult a vízfo­lyás, nőtt a víz magassága, az árvízveszély. A töltések folyamatos magasításával ez utóbbit sikerült ugyan minimálissá tenni, a holt­ágak, a pákászok, rákászok világa azonban már a múlté. Vagy ta­lán mégsem? A közelmúltban Bölcskén már neki is láttak az egy­kori medrek kotrásának, négy-öt esztendőre tervezik a körgátak fo­lyamatos megnyitásával a vízivilág újrateremtését. Gerjen és Fadd is hasonló tervet fontolgat, a két falu határában a Bovári holtág helyreállítását. Nem kis vállalkozás, sok pénz szükségeltetik hoz­zá. Bölcskén a kitermelt kavics fejében végzi egy vállalkozó a mun­kát, Gerjen és Fadd uniós pénzekre számít a közel hárommilliár­dos rekonstrukcióhoz. Miért kell ekkora terveket szövögetni, mi­közben napi gondokkal küzdenek az önkormányzatok? A. falvak polgármesterei meggyőződéssel vallják: a jövőt a mai nehézségek ellenére most kell megalapozni, és annak egyik eleme a természetes környezet újjáélesztése, ami gazdasági hasznot is hozhat. Az unióban sok példa van erre, így az a négyszáz lelket számláló német falucska, amellyel nemrégiben kötött testvér-tele­pülési szerződést Gerjen, és amely jólétét a természetes környezet­be vágyódó vendégeinek köszönheti. ___________Megkérdeztük olvasóinkat;___________ Mi a hobbija? Itt az ősz, az eső, a hideg, lassan beszorulunk a lakásba. Mit csinál szabadidejében szívesen, van-e hobbija, kérdeztük ol­vasóinkat. Németh Antalné, Szekszárd: - Ha lenne szabadidőm, szívesen ol­vasnék, csak az a helyzet, hogy olyan sok az elfoglaltságom, hogy a könyvekre már nem jut idő. Czvick Edina, Szekszárd: - A sport a hobbim, a kézilabda. Régeb­ben iskolai bajnokságokon játszottam, most már csak kedvtelésből. Ezen kívül szívesen olvasok, kirándulok, és nyaranta sátortáborozok az általános iskolásokkal. Sebestyén Dávid, Rakasd: - Ha hobbinak lehet nevezni, akkor a jó társaság jelenti számomra a passziót. Szeretek jókat beszélgetni, tán­colni, szórakozni, ez az igazán kedvemre való időtöltés. Erős Zsuzsanna, Zomba: - Örökmozgó vagyok és ehhez kapcsolód­va többféle kedvenc időtöltésem van. Hobbim a kerékpározás, a gör­korcsolyázás. Szeretek diszkóba járni, zenét hallgatni. E fajta fogla- latosságokat űzök állandó jelleggel, kedvtelésből.______________■ El őző kérdésünk: Korruptabb-e a mostani kormány az előző­nél? Szavazóink kicsit több, mint fele, 59%-a vélte úgy, hogy a jelenlegi kormány korrüptabb elődjénél. Elégedett-e a tévécsatornák műsorkínálatával? Szavazhat az interneten: wnvw.tolnalnepidsag.hu és SMS üzenetben: 20/4S4-36-64 Nehéz visszakerülni a munka világába Oktatás, személyiségfejlesztés nőknek Phare program keretében Kajdacs-Sárpilis A Baranya Megyei Vállalkozói Központ egy Baranya megyei és két Tolna megyei kistér­séggel közösen vesz részt a nők munkaerő piaci reintegrációját célzó Phare program­ban. Az oktatások, képzések Kajdacson és Sárpilisen zajlottak, de rajtuk keresztül tíz, többségében hátrányos helyzetben lévő te­lepülés (Alsónána, Bátaapáti, Mőcsény, Mórágy, Sárpilis, Györköny, Kajdacs, Sár- szentlőrinc, Nagydorog, Kö­tesd) kapcsolódik be a pro- a Képzés résztvevői jektbe, mely főként a negy­ven feletti és a GYES-ről, GYED-ről munkába visszatér­ni szándékozóknak igyekszik segíteni. Első­ként egy személyiségfejlesztő tréninget szerveztek azzal a céllal, hogy a hosszú ide­je munka nélkül lévők önbizalmát, önérté­kelését, alulinformáltságát fejlesszék, és be­fogadóvá tegyék őket a képzés nyújtotta új információkra. A MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA 2003 AUGUSZTUSÁBAN Megyei átlag: 10,5 Paksi kirendeltség: 7,0 Szekszárdi kirendeltség: 9,6 Bonyhádi kirendeltség: 11,8 Alsónána: 12,4 Bátaapáti:- - 24,4 Mőcsény: 16,0 Mórágy: 26,2 Sárpilis: 22,8 Györköny: 3,9 Kajdacs: 12,0 Sárszentlőrinc: 16,8 Nagydorog: 10,2 Kötesd: 13,7 Ezt követően vállalkozói, munkaerő piaci képzést tartot­tak, az előbbit azért, hogy akik tehetik, maguknak teremthes­senek munkát, az utóbbit azért, hogy megtanítsák a nőket arra, miként adják el magukat a munkaerő-piacon. Míg az eddi­gieket a pályázók önként vállal- __ ták, addig a pályázat köte­lezően előírta a szociális területen történő képzést. Mi nden kistérségben biztosítani kell négy itt képzett ember foglalkozta­tását. Ehhez egy éven ke­resztül a bért a program biztosítja, a munkáltató­nak pedig egy évnyi to­vábbfoglalkoztatást kell vállalnia. A főpályázó Baranya Megyei Vállal­kozó Központ ügyvezető igazgatója, Sigora Irma az európai uniós alapelvek­kel egyetértve a legfontosabbnak azt az új típusú együttműködést tartja, amely A györkönyi Huszár Lászlóné huszon­két évig dolgozott bolti eladóként falu­jában, majd márciusban munkanélküli­vé vált: - Mindig emberekkel foglalkoz­tam, ezért nem lenne idegen számom­ra a szociális terület, ezért én azt vá­lasztottam. Nagyon sok újat tanultam, itt jöttem rá arra, hogy milyen sok min­denre vagyok képes - mondja. Kovácsné Viszmeg Katalin úgy véli: a legtöbbet a személyiségfejlesztő tré­ning adott. - Mi még soha sem foglal­koztunk ennyit önmagunkkal, mint itt. Én türelmesebb lettem, jobban figye­lek másokra. Ezt a tréninget mindenki­nek el kellene végeznie, aki emberek­kel foglalkozik. az erőforrások integrálásán alapul. A két te­lepülésen összesen több mint százan vettek részt a képzéseken, a nagyobb létszám Kajdacson volt, ahol Boda János, Teleház vezető a projekt „gazdája”. VIDA TÜNDE Végéhez közeledik Kajdacson és Sárpili­sen az a Phare program, mely a hosszú ideje állás nélkül lévő nőknek kíván se­gítséget nyújtani ahhoz, hogy visszake­rüljenek a munka világába. A május óta tartó képzéseken több mint száz asszony vett részt. Nem hátrány, ha kicsi az iskola Személyre szabott törődés, élményt adó programok A kicsiny település kicsiny is­kolájában minden kisgyer­mek személyre szabott törő­désben részesül. Emellett rendkívül gazdag az intéz­mény szabadidős programkí­nálata. Mucsi A gyermekek száma szinte min­den településen csökkenő ten­denciát mutat. Ez alól a félszáz­nál valamivel több lakosú Mucsi kivétel. Az apró falu alsó­tagozatos általános iskolájában az idei tanévben 25 diák kezdte meg tanulmányait, közülük he­ten első osztályban. A környéken is egyedülálló az az integrációs nevelési rendszer, amelynek ke­retében minden kisgyermek sze­mélyre szabott törődésben része­sül. Magas heti óraszámban, 2-3 fős mikro-csoportokban, képzett fejlesztő pedagógus foglalkozik a tanulókkal. Tanórai keretek kö­zött magyar és nemzetiségi nép­táncot és német nyelvet tanulhat­nak a mucsi gyerekek. Az iskola közeli tervei között szerepel az informatika oktatása is, melyhez az önkormányzat biztosítja majd az eszközöket. Az intézmény szabadidős programkínálata fel­veszi a versenyt bármely iskolá­val. Ebben a tanévben már egy budapesti kirándulás részesei te­hettek a gyerekek és szüleik. Az utazás a pedagógusok eredmé­nyes pályázatának köszönhető, a Tolna Megyei Közoktatás-fejlesz­tési Alapítvány és a Mobilitás Dél­dunántúli Regionális Ifjúsági és Szolgáltató Iroda támogatta a ki­rándulást: Legközelebbi útjukat Nagyvázsonyba és Veszprémbe tervezik, amely szintén pályázati segítséggel valósulhat meg. Új színfolt az iskola kínálatában a három alkalomra szóló színház- látogatás, melyet az Oktatási Mi­nisztérium támogat. A helyi ren­dezvények sora is számottevő. Is­kolai vetélkedőt tartanak az Álla­tok Világnapján, dallal, verssel, tánccal köszöntik az időseket az Idősek Napján, adventi kézmű­ves foglalkozásokra és falukará­csonyra készülnek. Mindezekkel a pedagógusok célja, hogy erősít­sék a gyerekek egymáshoz és a közösséghez való kötődését, megkönnyítsék az első osztályo­sok beilleszkedését..-PÁL­Átadás: novemberben Paks él" /ff r.'i’~.i3■!**.,.1 0 /sl'Jt J í"fíl/'L---------------­Befejezéséhez közeledik az új szakorvosi rendelőintézet építé­se a Táncsics Mihály utcában. A kivitelező Strabag Rt. kérésére a héten előzetes szakhatósági be­járást tartottak, felmérni az eset­leges hiányosságokat. A megál­lapítások szerint minden a ter­vezett ütem szerint folyik - mondta el érdeklődésünkre Hum Ferenc, a paksi polgármes­teri hivatal műszaki osztályának vezetője. Az 1 milliárd 43 milli­ós építési összeghez gép- és mű­szerbeszerzésre 108 millió forin­tot fordítnak. Az épületben a bú­torozás folyik, néhány műszer már a helyén van. Már biztos, hogy tartani fogják a határidőt, az átadásra november 30-án ke­rül SOr. RÁKOSI Még tart a holtágkotrás Idén ősszel parkosítják a partmenti területeket A tolnai Felső-holtág város alatti részéről kb. 60 ezer köb­méternyi iszapot kotornak ki az idén. A munka még nem ért véget, a kivitelező reálisnak tartaná, ha a kotrás egészen a Stem-telepig megtörténhetne. Tolna A további állami támogatástól függ, így egyelőre bizonytalan, mekkora mederrészt tehet kikotorni a tolnai Felső-holtágon. A kivitelező cég, az Aquädukt Kft. ügyvezetője, Föglein Ferenc elmondta, hogy egy hajójuk még a tolnai vízen van, amivel a megállapodásban szereplő iszap­mennyiség utolsó hányadát még az ősszel kiszivattyúzzák a holtágból, a gyárkút irányában. A strand terü­letét a vízben beterítették homok­kal, a volt artézi kút melletti (elvi­leg) csapadéklefolyót pedig egy partfallal elválasztották a strand te­rületétől. Idei munka még a partfa­lak kiigazítása, burkolattá való el­látása. A partmenti területeket is rendezik, a régi, értéktelen fákat ki­vágják, új fákat, cserjéket ültetnek, parkosítanak. Föglein Ferenc tájékoztatott ar­ról, hogy rétegkotrás folyik a tolná holtágon, ami azt jelenti, hogy a kemény ősmeder felett levő, kb. vaj konzisztenciájú, „kenhető” ré­teg után következő lágyiszapot tá- volítják el. Átlagban 60-70 centi­méter vastagságú réteget vettek ki, de egyes helyeken 2-3, sőt több métert is. A kotort részeken a me­der egyes szakaszain 34 méteres vízmélység áakult ki, amit a hor­gászok nagy örömmel fogadtak. A szakember úgy véli, hogy mű­szakilag indokolt tett volna a Bartá-zsiliptől, azaz több kilomé­ter hosszan kivenni az iszapot, ez azonban rendkívül sok pénzt igé­nyelt volna. A realitásokat figye­lembe véve azonban szerinte jövő­re a Stem-telep kerítéséig megvaló- sáhatna a kotrás, ami további több tízezer köbméter iszap eltávolítá­sát jelentené. Természetesen ez újabb állami támogatás nélkül nem váósulhat meg. A cégvezető elmondta, hogy számoltak az iszap mozgásává is, ami a kikotort részek ismételt feltöl- tődésével jár. Ezen folyamat lassítá­sa érdekében azt tervezik, hogy a munka végeztével egy kb. két mé­ter átmérőjű, a medret keresztben átérő, iszappal megtöltött „zsákot” süllyesztenek a fenékre. Bizonyos idő eltelte után tisztító kotrásokra ezzel együtt szük­ség lenne. Föglein Ferenc elmondta azt is, hogy a kotrás nyomán a víz szem­mel láthatóan tisztább volt a nyá­ron. Szerinte a vízminőséget illető­en kulcskérdés, hogy lehet-e bizto­sítani az üzemeltetési szabályzat- ban előírt vízszintet. (Ez idén nem történt meg, mintegy fél méternyi víz hiányzott.) Az ügyvezető tájékoztatása sze­rint nem okozott konfliktust, hogy egész nyáron dolgoztak a kotróha­jók a vízen, szerencsére báeset sem történt. Egyetlen problémás esetet említett csupán: valaki egy 15 méteres darabot levágott az iszapot elvezető csőből. A tudomány Tolnában A pályázatok körül még vannak hiányosságok A régió vezető tudósai is ta­núi voltak annak, hogy a tér­ség legkisebb megyéjében is élénk tudományos élet zajlik. Ezt példázta az a tegnapi ta­lálkozó, mely újabb kapcsoló­dási pontokkal járult hozzá a közös munkához. Tolna megye-Szekszárd Szekszárdon tartotta kihelyezett ülését tegnap délelőtt a dr. Méhes Károly professzor vezette Pécsi Akadémiai Bizottság (PAB). A vármegyeháza dísztermében négy megye - Baranya, Somogy, Tolna és Zala - tudósai adtak egy­másnak találkozót, betekintve a szűkebb pátriánkban zajló kuta­tási tevékenységbe. Erről a me­gye öt jelentős létesítményének - atomerőmű, főiskola, megyei kórház, levéltár és múzeum - ve­zetői tartottak tájékoztatást. Fő­képpen arról, hogy az általuk irá­nyított intézmény milyen kuta­tást folytat, s azt milyen szakmai­emberi háttérrel teszi. A referátumokat követő vitá­ban a PAB tagjai úgy látták, hogy a pályázatok terén - minden elő­relépés ellenére - továbbra is akadnak gondok. Hiányoznak a pályázatíró szakemberek, de azok is, akik fogadnák ezeket a munkákat. Dr. Horváth Béla, az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola fő­igazgatója, a rendezvény leveze­tő elnöke zárszóként így fogal­mazott: meggyőződése, hogy csak a tudomány segíthet a me­gyének abban, hogy ledolgozza a többiekkel szembeni hátrányait. _______________________ ________ -SZA­t ft

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents