Tolnai Népújság, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-03 / 205. szám
< | 2003. Szeptember 3., Szerda TOLNA MEGYE 2 0 0 3 HURGA 7. OLDAL Megmarad-e ez a szép kis falu? A falu jövője tőlük is függ Az 1930-as években még körülbelül hétszáz lakosa volt Murgának, most 101-en élnek ebben a megko- pottságában is szép, apró faluban. Hogy hosszú távon is megmarad-e ez a település, abban jelenleg inkább csak reménykedni tudnak az ott élők. A községben a hatvanas években megszűnt az önálló termelőszövetkezet, később bezárt az iskola felső tagozata, ’71-ben elvitték az alsó tagozatot is. 1968-ban megszűnt a közös tanács Kéttyel. Most 15 gyermek él Murgán. Az óvodások és az iskolások is Hőgyészre járnak, menetrend szerinti buszjárat viszi és hozza őket. A buszon a nagyobb gyerekek vigyáznak a kicsikre, az óvodásokat Hőgyészen várják az ovinál. A falu megmaradásának biztosítéka természeti adottságai lehetnének. Csakhogy aki itt házat vesz, az inkább nyaralónak szánja az ingatlant, de letelepedni nem akar. Märcz János képviselő szerint az idősebb korosztály ragaszkodik az itteni földhöz, a házához. Aki egész életét itt élte le, az nem akar elmenni innen. Hogy a murgai fiatalokkal mi lesz, az szerinte elsősorban attól függ, hogy milyen jellegű iskolát végeznek. Magasabb végzettséggel kevésbé valószínű, hogy találnak maguknak munkát a környéken, így aztán lehet, hogy rákényszerülnek az elköltözésre. Kertész Istvánná szerint viszont az is elképzelhető, hogy a Murgán élő fiatalok esetleg szeretnének elmenni a faluból, csak az anyagi körülményeik nem engedik őket. Jelenleg úgy tűnik, a közeljövőben újabb gyermekáldás nem várható a településen. Persze azért ezt sosem lehet tudni... ■ Fel van adva a lecke a testületnek Magasra került a léc a mostani képviselőtestület számára, hiszen a korábbi ciklusban számos jelentős beruházást sikerült végrehajtani Murgán - mondja Ignácz Imre polgármester. Az önkormányzat ugyan most kényszerűen meghúzta a nadrágszíjat, de azért további fejlesztések várhatóak. Murga A mai Murga területe már háromezer évvel ezelőtt is lakott volt. A faluval kapcsolatos legrégibb írásos emlékek 1446-ból és 1500-ból származnak. Annak idején Mor- ga-ként említették, a Morgai család birtokaként. Murga a késő Árpád-kortól folyamatosan lakott település. A XVIII. században német családokat telepítettek le ebben a faluban is. AII. világháború után a németeket Murgáról is kitelepítették,'helyükre felvidéki és magyarországi magyarok érkeztek. ■ Fontos időpontok FOGADÓÓRÁK Ignácz Imre polgármester mindig a lakosság rendelkezésére áll. Dr. Fábiánná dr. Szulimán Zsuzsanna körjegyző hétfőn, szerdán és csütörtökön, hivatali időben a kétyi polgármesteri hivatalban fogadja a murgai ügyfeleket. ORVOSI RENDELÉS Felnőtt háziorvos: kedden 12-től 14 óráig a polgármesteri hivatalban. Más napokon Kétyen. Gyermekorvos: minden hónap első csütörtökén 12-től 14 óráig a polgármesteri hivatalban. Más napokon Zombán. MISE, ISTENTISZTELET Az evangélikus templomban két hetente vasárnap 13.30-tól. A katolikus templomban havonta egyszer, szombaton 16 órától. ■ TÉNYEK ÉS ADATOK Lélekszám: 101 fő Háztartások száma: 40 Vezetékes gáz rákötés: 50 % Távbeszélő fővonal: 26 Munkanélküliség: 21 % A MURGAI KÉPVISELŐTESTÜLET TAGJAI Adamik András (alpolgármester), Ajpek Attila, Ignácz Imre (polgármester), Kertész Istvánná, László György, Märcz János, Pákozdi József. A körjegyző dr. Fábiánná dr. Szulimán Zsuzsanna. ■ Az összeállítás a murgai önkormányzat támogatásával jelenik meg. Az írásokat Steinbach Zsolt, a fotókat Bakó Jenő készítette.- Az elmúlt négy évben elég kiépítettük a vezetékes gázrendszert, ami nagyon nagy dolog volt. Belterületi útjainkat pályázatok révén rendbetettük, 80 %-uk aszfaltos. Három szolgálati lakást is tudtunk építeni - sorolja a korábbi eredményeket Ignácz Imre, a falu régi-új polgármestere. Az előző négy év beruházásai viszont anyagilag nagyon megterhelték az önkormányzatot, hiszen a pályázatok önerejéhez is hitelt kellett felvenni. Erre az évre nem is tudtak fejlesztéseket tervezni, a banki kölcsönök törlesztése volt a fő cél. Ennek ellenére tavaszra elkészült a közvilágítás korszerűsítése, és kiderült, hogy a község anyagi helyzete is valamivel jobb, mint ahogy azt a költségvetés készítése idején gondolták. További jelentős fejlesztést jelent az Internet hozzáférési lehetőség kialakítására elnyert pályázati pénz, amiből három, a könyvtárban a napokban elhelyezendő számítógépet vásároltak. A polgármester fontosnak nevezte a Kéty felé vezető földes út hídjának felújítását, megerősítését, ugyancsak pályázati segítséggel. A beruházást egyrészt a mező- gazdasági gépek biztonságos közlekedése érdekében tervezik, de fontos a község egé- s z é n e k szempontjából is: az idei kemény télen a legválságosabb napokban a főúttól elzárt zsáktelepülésre csak ezen az úton tudták eljuttatni a kenyeret. Az idén szeretnék még a művelődési ház, valamint az orvosi rendelő-könyvtár-pol- gármesteri hivatal tetőszerkezetét is megjavítani. Ignácz Imre a további teendők között említi az iszappal meglehetősen feltöltődött Murgai- víz, a „faluárok” kitisztítását, ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy egy nagyobb esőnél a falu mélyebben fekvő része „úszni fog”. Es amiről talán csak álmodni mer a falu első embere, az a településre vezető, másfél kilométeres bekötőút rendbe hozatala. Ignácz Imre A murgai polgármester 38 éves, végzettsége autószerelő. Elvált, 14 és 12 éves fiait, Attilát és Zoltánt neveli. Hobbija a futball. „Hattojásos” a la könyvtáros Harmincöt éve a falu könyvtárosa Hegedűs Jánosné, aki hajdan dunapenteleiből vált murgaivá, nem megbánva döntését, hiszen szeret itt lakni. Mint ahogy szereti az embereket is, ahogy fogalmaz: neki mindegy, hogy idős, vagy fiatal, csak foglalkozhasson velük. Tériké néni a lehetőségekhez képest igyekszik és tud is - az állomány- revízió után jelenleg 2300 kötetes könyvállomány révén - segítséget adni a tanuláshoz, a művelődéshez, az igényes szórakozáshoz, és ha teheti, el is beszélget a könyvtárba betérőkkel. Áldásos tevékenységét viszont nem csak a szellemi javak gyarapításának mezején, hanem a gasztronómia frontján is kifejti. Gyakran készít süteményeket a faluban zajló rendezvényekre, ezzel támogatván a programokat, a fiatalokat. A legnépszerűbb, a falun kívül is „hírnevet” szerzett süteménye a „hattojásos”, amelynek receptjét annak idején még anyósától kapta: 6 tojást 12 evőkanál cukorral felverni, bele 16 evőkanál lisztet, 1 csomag sütőport keverni. A masszát zsírozott tepsibe tenni, kisütni. A tészta tölteléke lehet főtt, fahéjas krém, de akármilyen töltelék jó, például a lekvár is. A tetejére gyümölcs, hab, puding is tehető, alkalomtól függően. Amellett, hogy finom, a „hattojásos” gyorsan elkészíthető és Tériké néni szerint „nem lehet eltolni”. ■ A bolt: egy biztos pont Polgármesteri kiszolgálásában részesülnek Kevesen mondhatják el magukról, hogy a vegyesboltban polgármesteri kiszolgálásban részesülnek. A murgaiaknak ez az élmény nap, mint nap megadatik. A murga bolt vezetője ugyanis a szomszédos falu, Kéty polgármestere, Gödrei Zoltán, segítője pedig délutánonként Kertész Istvánné. Bár egy száz lelkes falu vegyeskereskedésének forgalma nyilvánvalóan nem ölt hiper- maketi méreteket, azért érdemes foglalkozni ezzel az üzlettel is. Két naponta kb. 40 küó kenyér és 35 liter tej fogy el itt, ezeket az élelmiszereket a szállítók behozzák a faluba. A többi árucikket (alapvető élelmiszerek, a tőkehús kivételével, illetve vegyi áruk) a boltos szerzi A kínálatot a helyi igényekhez Igazítják be. Mint mondja, igyekszik a helyi igényeknek megfelelően, olcsóbb és drágább termékeket is a kínálaton tartani. Ezen kívül olykor „különlegesebb” árucikkeket is beszerez, ha megkérik rá. A murgaiak természetesen Penny-be, Tesco-ba is el-elutaznak vásárolni, de a délelőttönként (szombaton is), illetve a „kenyeres napokon” délután is egy órát nyitva tartó helyi bolt egy biztos pontot jelent számukra. A kisebbség szószólója Murga lakosságának kb. 15 %-a tartozik a cigány kisebbséghez. Szószólójuk László György, aki a képviselőtestület tagja is. Bár László György hivatalosan a kisebbség szószólója (valamint kistérségi roma vezető is), ezzel együtt arra törekszik, hogy közéleti munkájának eredményeiből ne csak a cigányok, hanem az egész falu profitáljon. A maga elé tűzött feladatok lényegében két fő témakörhöz köthetőek: a gyerekek, diákok segítése, illetve a felnőttek munkához jutásának elősegítése, különböző pályázatok révén. Előbbi célhoz tartozik a különböző ifjúsági és gyermek programok, táborozások szervezése, illetve a tanulmányi ösztöndíj lehetőségek kihasználása. Ez utóbbiban már eredményeket is tud felmutatni, hiszen közreműködése révén sikerült ilyen támogatást elnyerni, és ebben az évben is számos ösztöndíj-pályázatot nyújtottak be. A szószólónak nehezebb dolga van a munkához juttatás elősegítésével. László György úgy lát- .... ja, ez en a téren léteznek hasznos programok, ám mivel Murga kis település, és nem is minden munkanélkülinek a legkedvezőbb a hozzáállása, helyben nemigen van kivel megvalósítani azokat. Az esetleges kudarcok azonban nem szegik a szószóló kedvét, hiszen életét részben arra tette fel, hogy segítsen a rászoruló embereken. ■ László György JELLEGZETES murgai életkép: csend, szépség, nyugalom Befogadták őket a murgaiak Benedek György feleségével a faluban Benedek György néhány évvel ezelőtt fedezte fel Murgát. A budapesti közgazdász, bankszakember, jelenleg a Szerencsejáték Rt. főmunkatársa számára a pihenést, a ki- kapcsolódást jelenti a falu.- Hét-nyolc évvel ezelőtt két barátom látogatott Tolna megyébe, kifejezetten telekvásárlási céllal. Nagyon megtetszett nekik Murga, ennek nyomán én is eljöttem ide, és hallottam, hogy eladó ingatlan van a templom mellett. Ezt a kicsit romos telket vettem meg először, utána pedig a másik oldalán a volt iskolát. Azt már belülről fokozatosan rendbe hozattam. Sajnos két éve szívinfarktusom volt, ez visszavetett a felújítás terén, de az utóbbi hónapokban már többet tudok dolgozni.- Nyáron általában kéthetenként Murgán töltöm a hétvégéimet, idén júliusban viszont két hétig egyfolytában itt voltam a szabadságom alatt. A fővárosban élő embert elsősorban a csend, a nyugalom, a természeti szépség, a jó levegő fogja meg ebben á faluban. Egy pesti ember számára a fűnyírás, a kerti munkák a pihenést, a kikapcsolódást jelentik.- Nemcsak a tájjal, hanem az emberekkel is ösz- szebarátkoztam. Áz utcabelijeimmel mindig elbeszélgetek. Jól kijövök velük, nem is érzi az ember, hogy nem murgai. Úgy vettem észre, befogadott a falu. ■
