Tolnai Népújság, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-27 / 226. szám

2003. Szeptember 27., Szombat MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 11. OLDAL Információk első kézből Három megye közgyűlési elnökei az erőműben Az atomerőmű számára fon­tos a régió, a régió számára fontos az atomerőmű - ezen gondolat jegyében látta ven­dégül a régió vezetőit csütör­tökön dr. Kocsis István vezér- igazgató. Tolna, Baranya és Bács-Kiskun megye elnökei - Frankné dr. Ko­vács Szilvia, dr. Kékes Ferenc és dr. Balogh László - mellett a térség megyei jogú városainak vezetői fo­gadták el az erőmű meghívását ar­ra a tájékoztatóra, ahol dr. Kocsis István vezérigazgató beszámolt az üzemzavarról készült jelentések­ről, az elhárításra kötött szerző­désről és arról, hogy miként folyik a felkészülés a sérült elemek ki­emelésére. A Nemzetközi Atom­energia Ügynökség dokumentáci­óját felhasználva megkezdték a ja­vító intézkedéseket. - tájékoztatott a vezérigazgató, majd az elhárítás­ról készült animációs film bemu­tatásával vázolta, hogy miként emelik majd ki a tisztítótartályban lévő kazettákat. Rámutatott, hogy az elhárításra kiválasztott TVEL igen jó referenciákkal rendelkező jól felkészült cég, mely a paksinál súlyosabb helyzeteket is megol­dott már. A megyei önkormány­zatok vezetői kérdések özönét zú­dították az erőmű vezetőjére, illet­ve több javaslattal éltek. Kékes Fe­renc, a baranyai közgyűlés elnöke arról szólt, hogy az üzemzavar után a politika jelentősen hátrál­tatta az erőmű szakembereinek munkáját. _______________■ Eg yütt a képzésben is Elkerülve a gazdaságtalan működtetést A megye szakképzési rend­szerét áttekintve a szakértők már régóta több fonáksággal találták szembe magukat. Ezek közé tartozik például az intézményekben fellelhető párhuzamos képzés, tehát, hogy több iskolában is azo­nos szakmákat sajátíthatnak el a nebulók. Másrészt pedig adott esetben olyan csekély létszámmal indul be egy-egy évfolyam, hogy gazdaságta­lanná válik a működtetés. Ezen az anomálián változtatan­dó, a megyei önkormányzat - il­letve annak alelnöke, Pogátsa Alajos - javasolta az érintettek­nek: egyeztessenek egymással ebben a kérdésben. Azaz a fenn­tartók és intézményeik tárgyalják meg közösen azt, hogy milyen módosításokat, átcsoportosításo­kat lehetne végrehajtani - egymás javára - a szakképzésben. Az egyeztetéshez a dombóvári 516. Számú Ipari Szakképző Iskola, a dunaföldvári Beszédes József Szakképző Iskola, a szekszárdi Ady Endre Középiskola, az Esély Szolgáltató és Szakképző Iskola, a Kolping Katolikus Szakképző Iskola, bonyhádi Jókai Mór Szak­képző Iskola, a paksi I. István Szakképző Iskola és a tamási Vályi Péter Szakképző Iskola csat­lakozott. Ezen intézmények, pontosab­ban vezetőik, valamint a létesít­mény fenntartók szeptember 30- án, kedden 14 órakor találkoznak egymással a megyei önkormány­zat hivatalában, ellátva kézjegy­ükkel az együttműködési megál­lapodást. _____________■ Me gváltozott biztonságfilozófia Az új védelmi feladatokat is gyakorolják Az országot érő, gyakran egymást erősítő, egyidejűleg jelent- jelentkező új típusú, kező új típusú, illetve a hagyományos védelmi kihívásokra és hagyományos kihí- reagálva minősített időszak kihirdetése nélküli védelmi gya- vásokra reagálva mi­korlat megtartását rendelte el a kormány. A két részben zajló nősített időszak kihir- gyakorlásra szeptember 26-a és október 20-a között kerül sor detése nélküli gyakor- mintegy 300 fő részvételével - adott tájékoztatást Nagy Zol- lást rendelt el a kor- tán, a Tolna Megyei Védelmi Iroda vezetője. mány. A társadalomnak - beleértve a védelmi igaz­gatási, a gazdasági, kulturális, önkéntes szerveket, szervezeteket és a megye lakos­ságát - az elmúlt években számos biztonsá­gi kihívásnak kellett megfelelnie. Az utóbbi évek eseményei, így pl. az 1999-es nyári esőzések, az évszázad dunai árvize, a váratlan kemény tél, komplex vé­delmi elvre épülő védelmi igazgatási rend­szer működését igényelték. Az 1999-es NA­TO taggá válásunk, a délszláv és a közel-ke­leti válságok, illetve 2001. szeptember 11. sok mindenben megváltoztatta világszemlé­letünket, biztonsági filozófiánkat. Ezen tapasztalatok alapján az országot érő, egymást erősítő és gyakran egyidejűleg A gyakorlat célja, hogy a feltételezett - a NATO déli régiójában kialakuló, a NATO alapokmánya 5. cikke szerint fenyegető - válság- és a lehetséges katonai konfliktushelyzetekben a résztve­vők gyakorolják a katonai műveletek és rendszabályok polgári támogatását szolgáló feladatokat, valamint a polgári lakosság se­bezhetőségével kapcsolatos értékelési és konzultációs eljárásokat. A Tolna Megyei Védelmi Bizottság a Kor­mány centrális irányítású szerveként a vé­delmi igazgatási feladatok területi irányítá­sát végzi, bevonva ebbe a megyei rendvédel­mi, a katonai igazgatási, valamint a kijelölt gazdálkodó szerveket, a helyi védelmi bi­zottságokat és a települések polgármestere­it. A gyakorlat helyzetbeállítása két mozza­natban történik. Először a védelmi előkészítésre és az országmozgósítás rendszerének felkészíté­sére kerül sor. Ide tartozik a közigazgatás készenlétbe helyezésének ellenőrzése, a válságkezelői intézkedések területi, helyi feladatainak feldolgozása, a résztvevők kö­zötti együttműködés gyakorlása a polgár- mesterek és a hivatásos szervek között. A második mozzanatban a válsághelyzet eszkalálódása miatt aktivizálni kell a válság- kezelés, a védelmi igazgatás és a katasztró­favédelem (polgári védelem) rendszerét. Biztosítani kell a megyei védelmi bizottság folyamatos működését. Be kell vezetni a NATO elővigyázatossági rendszabályokat, dönteni kell a válságkeze­lés területi feladatairól, meg kell tervezni a Befogadó Nemzeti Támogatást. Mindkét mozzanatban megyei védelmi bizottsági üléseken dolgozzák fel a területi feladato­kat. Nyitás a kistérs igék felé PEA: a megye hatvanegy pályázóval jelentkezett Immár harmadik alkalommal adtak egymásnak találkozót a közelmúltban Tolna megye kistérségi társulásai. Ezúttal a festői környezetben található Váralja biztosított helyszínt a rendezvénynek. A házigazdák nevében Balogh András a Völgységi Kistérségi Társulás terveit vázolta fel, Tolna Megye Közgyűlésének elnöke, Frankné dr. Kovács Szilvia pedig a régió fejlesztésének időszerű kérdéseiről tartott tájékoztatót. Ebben főleg az idei pályázati rendszerek működéséről - a regi­onális, illetve a megyei szintről - adott áttekintést. Ugyanakkor ki­tért arra is, hogy a megyei illető­ségű pályázók számára nemcsak a helyi, illetve térségi lehetőségek álltak rendelkezésre, hanem a kü­lönböző ágazati kiírások is. Ezek közé tartoznak többek között a környezetvédelmi, vízügyi, fog­lalkoztatási, humán erőforrás fej­lesztési pályázatok. Az idei konkrét pályázatok lis­táját áttekintve feltétlenül emlí­tést érdemel a november 15-i lejá­rattal, azaz beadási határidővel rendelkező régiós kiírás, mely szándéka, illetve eredménye sze­rint az integrált helyi fejlesztési akciókat ösztönzi. A jövő évben bekövetkező Európai Uniós csat­lakozás pedig új távlatokat nyit meg ezen a téren is, hiszen hoz­záférhetővé válnak az EU kohézi­ós és strukturális alapjai is. Ezért és ezzel összefüggésben kezdő­dött meg már az idén egy intenzív felkészülés: például a regionális operatív program, a regionális ak­cióterv kidolgozása fémjelzi ezt a tevékenységet. S ugyancsak rész­ben idekapcsolható a PEA, azaz a Program Előkészítő Alap bekap­csolása a közös .munkába, ami­nek köszönhetően újabb figye­lemre méltó pályázatok kerülhet­tek elő az egyéni, avagy közös al­kotóműhelyekből. Tolna megye hatvanegy pályázattal jelentke­zett a PEA-ra, részt, részesedést kérve a rendelkezésre álló, orszá­gos szinten huszonhét millió euróból. A következő kistérségi találko­zó az ősz végén várja az érintette­ket, Tamásiban. ■ Látogatás Erdélyben A közelmúltban Frankné dr. Ko­vács Szilvia a romániai Álba (Fe­hér) megyébe látogatott, a part­nermegye elnöke Eugen Popa meghívására. A tárgyalások folya­mán szó esett a gazdasági együtt­működés fejlesztéséről, illetve az idegenforgalom terén feltárható új lehetőségekről. Fehér megye, mint a felvétel is mutatja, ez utób­bi téren is kiváló adottságokkal rendelkezik, a hófödte hegyekkel nemsokára húsz Tolna megyei di­ák ismerkedhet meg egy téli tábo­rozás keretében. ■ Egy hét módszertan Gyünkön Gondozók és gondozottak egyaránt gyarapodtak Szellemi táplálék a szakma képviselőinek. Ezt a célt is szol­gálta az a módszertani hét, melynek Gyünk adott otthont. A településen a megye tartós bentlakást nyújtó intézményeinek vezető munkatársai ismerkedtek meg, alkalmanként mintegy negyvenen - előadások, bemutatók révén - a területre vonat­kozó időszerű tudnivalókkal. Hétfőn Vadász János kormány- megbízott a közszolgálati törvény létrehozásának céljával ismertette meg a résztvevőket, kiemelve a prioritásokat és a távlati lehetősé­geket. Kedden Szabó Lajos, a Bárczy Gusztáv Tanárképző Főis­kola tanára az előgondozás új megoldásairól, Kovács Zsolt, az Egészségügyi, Szociális és Család­ügyi minisztérium főosztályveze­tő-helyettese pedig az igénybevéte­li eljárásokra vonatkozó rendelet tervezetről közölt részleteket. A szerdai nap a mentálhigiénés területen dolgozó kollégák számá­ra biztosított alkalmat új ismere­tek, gyakorlati módszerek elsajátí­tására, Vaski Ferénc mentálhigiéni- kus és József István pszichológus közreműködésével. Ezeket a haté­kony megoldásokat az érintettek a mindennapi gyakorlatban is biz­ton alkalmazhatják. Tegnapelőtt a lakók találkoztak egymással, a hu­szonkét Tolna megyei otthonból közel kétszáz gondozott tapsolha­tott - Pogátsa Alajos megyei köz­gyűlési alelnök köszöntője után - az alkalomhoz illő műsornak. Az aktuális szociálpolitikai té­makörökben elméleti és gyakorlati tudás átadása - fogalmazta meg a rendezvény célját és eredményét a házigazdák nevében Waffen­schmidt Ibolya, a megye gyönki módszertani otthonának igazgató­ja. - A kollégák az ilyen fórumo­kon áttekintést kapnak a szociális ellátásban jelentkező szabályozá­sokról és módszerekről, s emellett továbbképzésben, szakmai több­letben is részesülnek. Az ellátottakat pedig az együtt- lét öröme hatja át: azt gondolom, bárki példát vehetne arról, hogy miként képesek a különböző korú és egészségi állapotú emberek ön- feledten kikapcsolódni. ______■ Tű zoltó, tizenegy könyvvel A kidobált fecskendők múzeumi tárgyak lettek Az egész úgy kezdődött, hogy a huszas éveinek elején járó Csöglei István - bár besorozták - nem akart katona lenni. Épp elég súlyos sebesültet látott a negyvenes évek végén hadifog­ságból visszatérni ahhoz, hogy elforduljon ettől a fegyveres testülettől. így lett tehát - mellőzve a katonaságot - tűzoltó, egészen pontosan 1950. október elsején. Nem egészen ötven­három évvel később pedig, egy életút megkoronázásaként, át­vehette a Tolna Megyéért kitüntető díjat.- Makói újonciskola, Bázakerettye, majd Budapest, aztán Bonyhád és végül is Szekszárd - sorolja fel a főbb állomásokat a Tolnán élő Csöglei István, aki egyébként alapí­tója is egy tűzoltó dinasztiának, hi­szen fia és unokája is ezt a hivatást választotta. - 1953. június elsején megjelentem a szekszárdi, Mikes utcai tűzoltó laktanyában, alhad­nagyként, telve energiával. Rögtön meg is bíztak a mezőgazdaság, il­letve az önkéntes tűzoltó egyesüle­tek segítésével. Én meg mindig úgy voltam ezzel, hogy egy-egy feladat esetén soha nem azt néztem, mi­ként lehetne félreállni. Ellenkező­leg, belevetettem magam a munká­ba, keresve az újat, a hatékony megoldást. A mezőgazdaság át­szervezésének idején sok helyen szalmából készítettek nádtetős is­tállókat. Ezek mindegyikére vil­lámhárítót kellett volna szerelni, ám a frissen megalakított termelő- szövetkezetek szerény anyagi hely­zete ezt nem tette lehetővé. A sú­lyos veszéllyel fenyegető helyzeten változtatva Csöglei István húsz év­re visszamenőleg áttanulmányoz­ta, hogy a megyében merre voltak a villámcsapások által leggyakrab­ban megszórt területek, az ebből származó tűzesetek. Öt ilyen gócot térképezett fel.- A megyei mezőgazdasági osz­tállyal megbeszéltük, hogy a szó­ban forgó, öt góc valamelyikébe tartozó településeken megkövetel­jük a villámhárító felszerelését. A többinél eltekintünk ettől. A kuta­tásom eredményének egyébként lett némi utóélete is, hiszen egy új­sághír alapján még a műszalti egyetem is folytatott vizsgálatokat, felderítendő a villám „járását”. Egy kis ugrás következik az idő­ben.' 1970-et írunk. A községi ön­kéntes tűzoltóságok sorban ünne­pelték fennállásuk ötvenedik, vagy éppen hetvenedik esztendejét. A megyei tanács - ép­pen Csöglei István és munkatársai javasla­tát elfogadva - meg­duplázott jutalom­ban részesítette az önkéntes tűzoltósá­gokat, amennyiben azok a megalakulás évét tekintve hitelt érdemlő bizonyítékot mutattak fel.- Ez nem volt könnyű feladat, hiszen ezek az egyesületek már nem rendelkeztek megbízható do­kumentumokkal. Dr. Márton Pál és Velenczei István kollégámmal együtt elmentünk a levéltárba, s 1870-től kezdve átnéztük az ösz- szes alispáni jelentést. Kiírtuk a tűzre, tűzoltóságra vonatkozó ada­tokat, s immár meg tudtuk állapíta­ni, hogy hol, mikor jött létre ön­kéntes tűzoltó egyesület. így sike­rül az utódszervezeteknek biztosí­tani a számukra megígért pénzt. Ezzel együtt így hárman megírtuk a paksi és tamási tűzoltóság törté­netét, Velenczei István szerzőtár­sammal a dunaföldváriakét, jómagam egyedül pedig a többi, érintett települését. Idén jelent meg a tizenegye­dik - részben vagy egészben a saját nevemmel jegyzett - könyvem, ez a faddi önkén­tes tűzoltó egyesület múltjá­ba és jelenébe enged bepil­lantást. Újabb visszatekintés, ezút­tal az 1962-es évbe. Ekkor kezdő­dött meg az a közigazgatási átszer­vezés, melynek egyik következmé­nyeként egyre-másra szüntették meg a különböző intézményeket, így a kisebb tűzoltóságokat. Csöglei István megdöbbenve nyug­tázta, hogy a szertárakból szabály­szerűen kidobálták a fecskendőket.- Én meg azután összeszedtem azokat, s mindet elvittem Paksra, a már körbekerített, leendő laktanya területére. Sokáig töprengtem azon, hogy most mi is legyen. Az­tán a vége az lett, hogy Bonyhádon az egész megye tűzoltóinak segít­ségével 1985-ben megnyílt a tűzol­tó múzeum. Ez az ország második legnagyobb alapterületű tűzoltó múzeuma, a budapesti után... A most 73 éves Csöglei István 1986-ban ment nyugdíjba, alezre­desként, mint a megyei tűzoltóság parancsnokhelyettese. Harminchá­rom esztendős szolgálata alatt számtalan nagy tűz oltásában vett részt. A legemlékezetesebbek közé az ötvenes évek közepén a szek­szárdi régi kórház esete tartozik, itt újszülötteket, gyermekeket kellett biztonságba helyezni. A rendszer- váltás után, társaival együtt, újjáa­lakította a megyei tűzoltó szövetsé­get. Tavaly kérte, korára tekintettel, hogy most már más vegye át a szer­veződés vezetését. Azóta örökös tiszteletbeli elnökként segíti javas­lataival és tapasztalatával az új ge­nerációt. Az oldal a Tolna Megyei önkormányzat _______támogatásával készült «ai7o í ♦

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents