Tolnai Népújság, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-18 / 218. szám

4. OLDAL NAGYSZÉKELY TOLNA MEGYE 2003 2003. Szeptember 18., Csütörtök illlflll Gyapjú a kék házból Gyapjúfeldol­gozóvá alakíta­ná át a kék ház­ként is ismert kézműves ház­ban működő varró-szövő műhelyt a Nagyszékelyért Alapítvány. A házban a jövőben gyerekruhákat, hálózsákot, taka­rókat készítenek majd kézzel mo­sott, kártolt gyapjúból. A kézmű­ves ház első gyapjú terméke a Pu­hamoha névre keresztelt környe­zet- és bababarát pelenkavédő. Az alapítvány elnöke, Donáth Jordánka azt is elmondta: ugyan­csak a természetes eljárással ké­szülnek a tervek szerint a tavaly elkészült piac mellett gyümölc­saszalványok, lekvár, savanyúság, ételízesítők. A kisüzemben helyi zöldséget, gyümölcsöt dolgoznak majd fel, a távlati cél biotermékek előállítása. A feldolgozó segítené a bioegyesület bővülését, amelynek jelenleg húszán tagjai. Fővárosiak Nagyszékelyéit Pintér Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem Szilárdságtani Tanszék­ének adjunktusa lassan tíz éve ke­rült Nagyszékelybe, s azóta majd­nem minden hétvégét itt tölt. Első­sorban a falu építészeti arculata ragadta meg, s mióta itt vásárolt házat, mindent megpróbál elkö­vetni, hogy ez az arculat megma­radjon. Műegyetemi hallgatóival felmérette az épületeket, és közre­működött a református templom felújításában. Segített a nagyszé- kelyieknek abban is, hogy házaik­nál a rendszerváltozás előtt sza­bálytalanul épített emésztőgödrö­ket a szabályoknak megfelelővé tegyék. Mindazért, amit ismerőse­ivel a faluért tesz, nem fogadnak el pénzt, de ezt természetesnek tart­ja. - Az embereknek pénzük nincs, és ahogy itt segítenek ne­kem egy hordót arrébb tenni, én abban segítek, amihez én értek - mondja. - Ennyit megérdemel az a falu, amely így befogadja az em­bert. Pintér Imre alapítója a Két Torony Egyesületnek, amelyet bu­dapestiek hoztak létre. A kulturá­lis egyesület tagjai kirándulásokat szerveznek, újságot adnak ki, amelyből az olvasók az önkor­mányzati hírekről értesülhetnek. A BME oktatója lát arra is lehe­tőséget, hogy a faluképet megőriz­zék. A település új rendezési ter­vén ismerősei dolgoznak, akik a meglévő építészeti értékeket ma­ximálisan szem előtt tartják. Úgy véli: a huszonegyedik században nem lehet olyan házakat építeni, mint a tizenkilencedikben, de meg lehet szabni, hogy az új épület is illeszkedjen a faluképbe. ______■ Ma is nagyszékelyinek vallja magát Farkas Gyöngyi festőművész az is­kola első nyolc évét járta szülőfa­lujában, Nagyszékelyben. A mű­vészettel Dombóváron, gimnáziu­mi tanulmányai alatt került kap­csolatba a Pásztor János vezette művészeti csoport által. A szek­szárdi tanítóképző főiskolán Far­kas Pál szobrászművésztől is ta­nult képzőművészetet. A diploma után tanított Dunaújvárosban, Bu­dapesten, ahol jelenleg is él. Köz­ben megismerkedett a kerámiával, kerámiából és textilből készített képeket, majd elvégezte a rajzta­nár! szakot az egri főiskolán. A művészi pályához a Művészetba­rátok Egyesülete révén került kö­zel, első kiállítása is az egyesület­hez fűződik. Festményeit számos önálló és csoportos fővárosi, vidé­ki kiállítóteremben ismerhette meg a nagyközönség. Farkas Gyöngyi Nagyszékelyben is állí­tott már ki: 1998-ban, a községből elszármazottak találkozóján a Kék házban mutatkozott be festmé­nyeivel. Hasonló alkalommal lát­hatják műveit október végén, a re­formátus templom felszentelésé­nek évfordulós ünnepén.- Annak örülök a legjobban, ha Nagyszékelyben tudok valamit adni azoknak az embereknek, akik engem gyerekkoromban is­mertek - mondja Nagyszékelyhez való kötődéséről. - A szülőfalum nagyon sokat jelent számomra, hi­szen az ember egész életét az ha­tározza meg, hogy honnan indul. Ha valaki azt kérdezi, honnan jöt­tem, ma is azt válaszolom, hogy nagyszékelyi vagyok. Nagyszé­kely gyönyörű, festői falu, sok szép régi ház van, nagyon sokszor megfestettem már, sok nézőpont­ból. Sok elszármazott kért tőlem festményt. Legutóbb egy Kanadá­ban élő nagyszékelyi hölgynek a hatvan éve nem látott házát festet­tem meg eredeti állapotában. Ez az a falu, amit becsukott szemmel is meg tudok festeni. Egy igazán családias kisiskola Számítástechnika, néptáncára, furulya- és kézműves szakkör Csütörtök, nem sokkal tizenegy előtt: á gyerekek kettes sorba rendeződve lépnek ki az udvar kiskapuján, a forgalmasnak nem mondható útnál átkelés előtt körül néznek, és felballag­nak a templomkert lépcsőjén. Kezdődik a környezetóra a nagyszékelyi iskolában. A két tanító tizennyolc kisdiákot kísér fel a lép­csőkön, ennyien tanulnak a falu - szervezetileg a tolnanémedi oktatási intézményhez tartozó - al­só tagozatos iskolájában. Szűk egy óra múltán Kántor István tagozatvezetővel beszélgetek a kis­iskola mindennapjairól.- Itt szó szerint családias a légkör, egy-egy ta­nulócsoportban kilenc gyerek tanul - mondja a fi­atal tanító, aki az összevont osztályoknak és a kis létszámnak elsősorban az előnyeit sorolja. A gye­rekek kikerülve az iskolából éppen a nyugodt lég­kör miatt nem szenvednek hátrányt, és eseten­ként sokkal önállóbban oldják meg a feladatokat, mint azok a társaik, akik nagyobb településen, népesebb osztályban tanulnak. Felső tagozaton majdnem minden évfolyamon van nagyszékelyi az osztályok leg­jobbjai között, és a középiskolá­ban is megállják a helyüket. A nagyszékelyi kis­diák több olyan foglalkozáson vehet részt, amit talán városi isko­lásoknak másutt kell keresniük. Órarendben sze­repel például a német és a nép­tánc, délután a számítástechni­ka, furulya- és a kézműves szak­körök közül le­het válogatni. Utóbbinak a Nagyszékelyért Alapítvány kéz­műves háza ad helyet, ahol a gyerekek szőhet­nek, csuhéfigurát készíthetnek vagy agyagot formázhatnak. Néptáncóra heti két alkalommal van, főleg alapozó jelleggel népi gyermekjátékokat tanulnak, a furulyázás pedig nemcsak él­ményt ad, hanem fejleszti a gyerek koncentrációs képességét is. A zenei nevelés terén egyébként szerencséjük van a nagyszékelyi iskolásoknak, lévén, hogy az ének-zene szakos tanító bácsi gi­tárkíséretével nap mint nap énekelnek; ezzel kez­dik a napot, és ha fáradtak, szintén belekezdenek Gryllus Vilmos egy gyermekdalába. Kántor István azt is elmondja: bár vannak hiá­nyosságok, a felszereltségre odafigyel az önkor­mányzat, élvezik a falu támogatását, és a szülők is ragaszkodnak az iskolához. A létszámcsökke­nés nemcsak helyi sajátosság, azonban bíztató, hogy városból falusi környezetbe vágyó igazi nagy családok költöztek Nagyszékelybe, ami azt jelentheti: népesebb osztályok szedik majd a templomkert lépcsőit. A hátrányokból előnyt kovácsolni „Nem oldják meg felülről a gondokat” Nagyszékely a második világháború előtt virágzó sváb falu volt, a németajkú lakosság szinte teljesen önellátó volt. A ki­telepítés után a faluközösség felbomlott, a régi szokások fele­désbe merültek, s megkezdődött egy leépülési folyamat. Várkonyi Zoltán, a falu fiatal polgármestere azonban úgy lát­ja: ez a tendencia mintha kezdene megfordulni. Egyre többen költöznek ugyanis ide nagyvárosokból, és sok fiatal képzeli itt el jövőjét.- Úgy gondolom, inkább a hát­rányokból kell előnyt kovácsol­nunk - mondja a Várkonyi Zol­tán. - Panaszkodhatunk amiatt, hogy kis zsákfalu vagyunk, de in­kább azt kell észrevennünk, hogy milyen csodálatos és vonzó, gaz­dag természeti környezet vesz minket körül, és építészetileg egységes maradt a falukép. Az itt élőknek ez természetes, de, aki az aszfaltrengetegből jön, annak megfizethetetlen az a nyugalom, ami itt körülveszi. A polgármester elsősorban ab­ban látja a jövőt, hogy vendéghá­zat létrehozva programokat nyújtsanak az ideérkezőknek. A falusi turizmus plusz jövedelem- forrás lehet az itt élőknek. A Nagyszékelyért Alapítvány már rendszeresen fogad táborozókat, kézműves foglalkozásokat tart, van, aki vadásztat. Nagy lehető­ség, hogy Nagyszékely része a Tolnai Borútnak. A pincesorokat most renoválják, amit szintén jól ki lehet használni a vendéglátás­ban. Ahhoz, hogy minden megvaló­sulhasson, szükséges még né­hány infrastrukturális fejlesztés - teszi hozzá a falu első embere. Csatorna és szilárd burkolatú utak kellenek, de ezekre már ké­szülnek pályázatok. A falu veze­tése arra törekszik, hogy minden rendelkezésre álló pénzt, amelyet a kormányzat a vidékfejlesztésre, felzárkóztatásra szán, kihasznál­jon a mielőbbi fejlődés érdeké­ben. - Nem várhatjuk, hogy bárki helyettünk, felülről megoldja a gondjainkat, nekünk kell lépni - mondja végül Várkonyi Zoltán. - Ezért tartom olyan fontosnak az összefogást, mert együtt köny- nyebben és eredményesebben le- het dolgozni. ________________■ A falu nevének eredete Nagyszékely mai nevét 1704- ben II. Rákóczi Ferenc feje­delem aláírásával ellátott rendeletben rögzítik. Korábbi neve Parasztszékely volt. A német betelepülők gróf Styrum Maximilian hívására 1720-ban Hessen-Cassel grófság területéről érkeztek, a németaj­kú lakosság Gross-Székelyként is emlegeti a települést. A török uralom első évtizede­iben még lakott hely, az 1572. évi fejadó-összeírás jegyzéké­ben Paraszt-Székely 31 családfő­vel szerepel. 1696-ban Tolna megye portió-adó jegyzékében már Nagyszékely néven említik két portióval, ami azt mutatja, hogy ekkor már igen kevés lako­sa volt. A török idők második felében egy ideig rácok lakták, a Rác­templom kelet felé eső részén a sírhalom alakú domborulatok egy rác temető maradványai. Német reformátusok, köztük a Keck-család alapította a reformá­tus gimnáziumot, amely a múlt század második felében került át Gyünkre. ____________■ A TELEPÜLÉS ADATAI Lakosság: 468 fő Háztartások száma: 254 Vállalkozások száma: 9 Telefonállomások száma: 143 Csatornázottság: - Munkanélküliség: 13,2 % Fontos időpontok Polgármester, jegyző fogadóórá­ja: munkanapokon 8-tól 16 órá­ig­Orvosi rendelés, dr. Varga Myra: hétfőn és csütörtökön 10- től 12 óráig. Istentisztelet, református: va­sárnap délelőtt 10 órakor. Római katolikus szentmise: havonta két alkalommal szombaton, vagy vasárnap este hat órakor, télen délelőtti időpontban, ha­vonta két alkalommal pap nél­küli istentiszteletet tart Biscár István kántor. ■ Az oldal az önkormányzat támogatásával jelent meg. Az összeállítást írta: Tóth Ferenc. befejeződik a kétszázéves református templom és a mellette álló gótikus öregtemp­lom külső felújítása. A nagyszékelyi reformátusok az 1801-ben elkészült nagytemplom felszentelésének évfordulóján, október 25-én, és 26-án tartanak ünnepséget._____________________________________■ A TELEPÜLÉS GAZDÁI, a nagyszékelyi képviselő-testület: Donáth Jordánka, Sallai Sándor, Juhász Ottóné jegyző, Turlua Sándorné alpolgármester, Várkonyi Zoltán polgármester, Székely Attila._______■ i i I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents