Tolnai Népújság, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-17 / 217. szám

2003. Szeptember 17., Szerda TOLNA MEGYE 20 0 3 FELSÖNÁNA 7. OLDAL Fejleszti a gazdaságát Talpon maradni az agráriamban Nemesvári László családi gazdálkodó szerint azt az időszakot kell átvészelniük a magyar mező- gazdasági vál­lalkozóknak, amíg a honi agrárium állami támo­gatása el nem éri az unió szintjét. Az egykori főagronómus idén je­lentős fejlesztésbe fogott, ami a következő nehéz években is segít­heti a talpon maradását. A helyi té- eszben eltöltött húsz év után vál­tott az agrárszakember: 1995-ben főállású gazdálkodóvá vált. Nem is akármilyen volumenben folytat­ja a növénytermesztést családjá­val, hiszen 11 falu határában 400 hektáron gazdálkodik. Főként a hagyományos szántóföldi növé­nyekkel foglalkozik, de volt már dolga babbal, hajdinával, mustár­ral is. A több száz hektáros terület­ről betakarított termény szárítása, tárolása a nagyobb cégek kapaci­tásaira alapozva már körülményes volt, ezért úgy döntött, hogy - mi­után gazdaságát az elmúlt évek­ben sikerült közepesen „felgépesí­tenie” - saját tárolót, szántót épít, a 65-ös út felsőnánai elágazója mellett. A negyedrészt saját erő­ből, 35 %-ban állami támogatás­ból, továbbá kedvezményes hitel­ből megvalósuló beruháizás idén kezdődött, és még ebben az évben befejeződik. A létesítményben a saját termés befogadása mellett bőven jut majd hely „külső” ter­ménynek is. Nemesvári László tart attól, hogy az EU-csaÜakozás után jelentős területek kerülnek a kül­földi gazdák kezébe, és a magya­rok közül sokan mennek majd tönkre az átmenet éveiben. Bízik benne azonban, hogy részben mostani fejlesztései révén, az ő családi gazdasága hosszabb távon is versenyképes maradhat. ■ A csodálatos puliszka Hadikfalván született Árki Józsefné. Zenó néni még az édes­anyjától tanulta az egyszerűen nagyszerű puliszka készítését, amivel a mai fiatalok sem mindig tudnak betelni. Zenó néni pulisz­kakészítési metódusa mellőzi a patikamérleget. Egy liter vízhez egy kávéskanál sót tesz, a forró vízbe előbb egy fél marék kukori­cadarát szór, kb. tíz percig forralja, majd egy „összemarék” kukorica- lisztet tesz a fazékba és folyamatos keverés közben forralja még egy ideig, amíg a massza le nem válik a kanálról. A kész anyagot kiborít­ja a fazékból, így a puliszka immár mintegy tortaként tartja alakját. A puliszkarajongók már ilyenkor is szeretik rávetni magukat az ételre, de ha még van egy kis türelmük, megvárják, míg elkészül a csirke­pörkölt, amit Zenó néni úgy bolondít meg, hogy vízzel fel­engedett pirí­tott lisztet (né­mi törött bors­sal) kever bele a pörköltbe, ami­be aztán puliszkát mártogatva tob­zódhatnak a vendégek. Sokan es­küsznek a túrós puliszkára. Ez az étek úgy készül, hogy a puliszkát vízszintesen felszeletelik, egy réte­get jénai tálba teszik, rá vajat, majd juhtúrót, és ezt a „sorozatot” megismétlik. Végül az egészet le­öntik tejföllel, és összesütik. Töb­ben állítják, hogy ennél finomabb disznóvágási reggelit (persze némi pecsenye körítéssel) nem lehet el­képzelné ___________________■ Jó ebben a faluban lenni Italbolt, ve­gyesbolt, gázc­seretelep, táp­bolt. Pestiék szekszárdiként Felsőnána la­kossági ellátá­sának jelentős részét biztosít­ják. Pesti György és felesége, Éva a rendszerváltást követően, szek­szárdi vendéglátós múlttal vette át a kis település kocsmáját, később az egyik vegyesboltját, tápüzletét, végül a gázcseretelepet. Hivatalo­san még most is Szekszárdon lak­nak, persze idejük legnagyobb ré­szét Felsőnánán töltik. És nem csupán a munka miatt: mint Éva asszony meséli, nagyon szeretnek itt lenni, barátaik vannak itt, az, hogy mégsem költöztek ide, nem azért van, mert fenntartásaik len­nének Felsőnánával szemben. A négy boltot vivő vállalkozás hölgy tagja úgy érzi, befogadták őket a helybéliek, amit talán az is jelez, hogy az italbolt belső falajt díszítő számos régi használati tárgy, tró­fea, tabló zöme a helybéliek aján­déka. Arra a kérdésre, hogy egy ekkora faluban megéri-e üzletet vezetni, Éva asszony azt mondja, hogy megélni meg lehet belőle, de meggazdagodni nem. A fizetőké­pes kereslet is korlátozott, hiszen Felsőnánán - zsáktelepülés lévén - átmenő forgalom nincs, és bár a TSZ sokaknak ad munkát, azért ezt a falut is sújtja a munkanélkü­liség. Ez azonban sem a tősgyöke­res felsőnánaikat, sem Pestiéket nem akadályozza abban, hogy kölcsönösen üszteljék, kedveljék egymást, és jól érezzék magukat közös falujukban. ___________j Óv oda, iskola: a mozgatóerő A falu vezetése szerint a köz­ség egyik fő mozgató ereje az óvoda és az iskola: addig van a faluban élet, amíg ezeket az intézményeket fenn tudják tartani. Ez a szemléletmód „meg is lát­szik” az egy épületben működő két kis intézményen, amelyek szá­mára a lehetőségekhez képest a legjobb körülményeket igyekszik megteremtem a község. Az óvodá­ban jelenleg harminc kisdeddel foglalkoznak két csoportban, há­rom óvónő és két dajka felügyele­te mellett. Bár most ideális a lét­szám, azért senki sem bánná, ha az ovisok többen lennének, igaz, úgy tűnik, megáll a faluban e kor­osztály létszámának csökkenése. A családias jellegű óvoda remek kapcsolatokat ápol a zombai „test­vérintézménnyel”, és hagyomá­nyosan jó a kontaktus a szülőkkel, illetve a fenntartóval is. A nyolc osztályos iskolát 1991- ben vette vissza az önkormányzat. Jelenleg 82 diák jár ide, velük tíz pedagógus foglalkozik. Kiemelke­dően jó az „informatikai” ellátott­óvodai életkép ság: 14, minden igényt kielégítő számítógép, Internet-hozzáférés áll a diákok és a pedagógusok ren­delkezésére. Az iskolában tulaj­donképpen csak a téli testnevelés jelent némi gondot, a felújítás alatt levő művelődési házban azonban a korábbinál jobb körülmények fogadják majd a tornaórákon a di­ákokat. Az oktatási intézményekben dolgozók és a fenntartók erőfeszí­Testneveles óra az aszfaltos pályán Sorakozó az iskolaudvaron téseit a jelek szerint értékelik a fel­sőnánai szülők. Ebben a faluban egyáltalán nem jellemző, hogy más iskolába járatnák a gyereke­ket. A középiskolákból érkező visszajelzések is kedvezőek: a fa­luban végzett diákok zöme me­gállja a helyét későbbi tanulmá- nyai során is. ________________■ Él etképes marad a település- Az új önkormányzati ciklusban két új képviselő került a fa­lu vezetésébe. A testület mindent megtesz azért, hogy telepü­lésünk életképes maradjon - értékel Vaszari Dezső, Felső­nána polgármestere.- Az idei ciklus legfontosabb célja a szennyvízcsatorna-rendszer ki­építése - szögezi le a polgármester. A beruházást Zombával és Kéttyel közösen képzelik el, de immár nyolc éve sikertelenül pályáznak. Bíznak viszont abban, hogy idén sikerrel járnak. A faluvezető ugyancsak fő cél­ként jelöli meg az óvoda és a nyolc osztályos iskola megtartását. Mint mondja, nagyon jók a tapasztala­tok a Zombával társulási formában történő intézmény-működtetésről. 2001-ben vezették be ezt a sziszté­mát, amelynek finanszírozási rendszere lehetővé teszi a nyolc osztályos iskola hosszú távú mű­ködtetését is. Bíztató fejlemények­ről tud beszámolni Vaszari Dezső a foglalkoztatás terén is. A telepü­lés mezőgazdasági jellegű, a fő fog­lalkoztató a helyi mezőgazdasági szövetkezet, ahol a helyzet stabili- zálódni látszik, hamarosan kezdő­dik a Sapard-pályázattal megvaló­suló szarvasmarha telep bővítés­felújítás. Erősödik a helyi magán- szektor is, több komolyabb mező- gazdasági vállalkozó van, akik sta­bil pontot jelentenek a falu jövőjét illetően - véli a faluvezető. Egy­előre nem tör­tént konkrét elő­relépés a falu zsáktelepülés jellegének meg­szüntetése érde­kében. Az orszá­gos közútháló­zat fejlesztési tervben szerepel ugyan a Felsőnána-Kistormás összekötő út megépítése, és idén lett volna lehe­tőség a tervezés pályázat segítsé­gével történő elkészíttetésére, de a képviselőtestület úgy ítélte meg, hogy a szűkös saját erőforrásokat inkább azon pályázati lehetősé­gekre fordítják, ami a középületek állagmegóvását, fejlesztését szol­gálja. Ezért kezdődhetett el a mű­velődési ház felújítása és a járdák aszfaltozása. Ebbe a sorba tartoz­nak a falu szépítését célzó fejlesz­tések is: saját erőből készültek el az utcanév táblák, ősszel pedig cserjéket, fákat ültetnek a telepü­lésen. Vaszari Dezső Felsőnána polgármestere 56 éves, erdész-vadász-kertész technikus. Nős, két gyerme­ke és két unokája van. Felsőnána A község mai területe már a kő­korszakban is lakott volt. Egy 1271-ben keletkezett levél plé­bániát és vásártartási jogot említ a településsel összefüggésben. A török hódoltság idején Felsőnána is gyakorlatilag el­pusztult. Nána település a mai Ónána területén vol.t, a falut Királynánának is hívták. Az ős­lakosság valószínűleg lerombolt otthona helyet alapított új tele­pülést, a jelenlegi Felsőnána te­rületén. A XVIII. századbeli be­telepítés következtében a köz­ség német nyelvű lett. A II. vi­lágháború után közvetlenül szé­kely családok érkeztek a telepü­lésre, a német lakosságot vi­szont kitelepítették. A faluba a Felvidékről is érkeztek családok. TÉHYEK ÉS ADATOK Lélekszám: 733 fő Háztartások száma: 273 Távbeszélő fővonal: 164 Csatornázottság: előkészítés alatt Vezetékes gáz: 71 % Munkanélküliség: 9,7 % Fontos időpontok FOGADÓÓRÁK Vaszari Dezső polgármester minden munkanapon 9 és 10 óra között, dr. Fábiánné dr. Szulimán Zsuzsanna körjegyző kedden és pénteken 9-től 12 óráig fogadja az állampolgáro­kat. ORVOSI RENDELÉS Felnőtt háziorvosi rendelés: hétfőn és csütörtökön, 8-tól 12 óráig. Gyermekorvosi rendelés: kedden 10-től 12 óráig, pénte­ken 13-tól 14 óráig. MISE, ISTENTISZTELET A katolikus imaházban minden vasárnap délelőtt tartanak mi­sét, az evangélikus templom­ban havonta egy alkalommal van istentisztelet. Az összeállítás a felsőnánai önkormányzat támogatásával jelent meg. Az írásokat Steinbach Zsolt, a fotókat Bakó Jenő és Gottvald Károly készítette. TOLNA MEGYE KÖZÉPPONTJA. Felsőnána mellett található Tolna megye geometriai középpontja, ahol immár húsz éve minden ősszel megtartják a Béke-túra elnevezésű programot. Az idei rendezvényen kiemelt hangsúlyt kapott az Európai Unióról szóló vetélkedő, az egészséges életmód népszerűsítését szolgáló tájékoztató és az ÁNTSZ szűrővizsgálatai. A programot a GYISM Dél-Dunántúli Regionális Iro- dája pályázat útján 70.000 Ft-tal támogatta. (A képen Szatmári Juhos László „középponti” alkotása). ■ A TELEPÜLÉS GAZDÁI. Hátsó sor: Vaszari Dezső (polgármester), Fábián József, Erős András (alpol­gármester), Verebes Tibor. Első sor: Bíró Ferenc, Nemesvári Lászlóné, Fábiánné Dávid Erzsébet, Hettich Imréné. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents