Tolnai Népújság, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-11 / 212. szám

RÉGIÓS TÜKÖR 7. OLDAL I 2003. SZEPTEMBER 11., CSÜTÖRTÖK Interjú a pszichoterapeutával Az értékzavar az értelmiségi családokat sújtja leglátványosabban A családok szinte mindennapos fenyege­tettségben élnek. A szociológia jelzései szerint a rendszerváltás óta a családok és az őket fenyegető veszedelmek is átrende­ződtek. Új család- és problématípusok ke­rültek látókörünkbe. Dr. Koltai Mária, a Magyar Családterápiás Egyesület elnöke, a Baranya Megyei Kórház Mentálhigiénés Intézetének pszichiáter főorvosa naponta szembesül a családokat sújtó gondok va­lamelyikével.- Úgy érezzük, korunk nem igazán „hordozza tenyerén” a családokat. Mi az a társadalmi alakulat, amit ma még családnak nevezhe­tünk?- Számos definíció létezik. A családterápia szemszögéből a családot nem csupán „társa­dalmi alakulatnak”, hanem élő rendszernek tekintjük. Genetikai, érzelmi - kapcsolati, kulturális - történeti és spirituális rendszer egyszerre. Ugyanakkor nyílt rendszer, amely­nek sajátos meghatározó jegyei vannak. Ezek ismerete ad lehetőséget a működési zavarok­kal küszködő családok segítésére. Már a problémák eredetét sem az egyénben keres­sük, hanem az együtt élő családi kapcsolati rendszer működése alapján igyekszünk meg­határozni és kezeim. Például egy gyermek betegsége esetén mindig figyelmet fordítunk a szülők párkap­csolatára, a család egészére. A gyermek pszi­chés betegsége gyakran a család működésza­varának a tünete. Ma sok az egyszülős család, gyakori a válások és újraházasodások miatti „több fészekalja” gyermeket nevelő szülőpár. Ez magában nem kóros jelenség, hanem a mai valóság, amiből ki lehet indulni.- Mik a jelenlegi fő problématípusok jellem­zői?- A jellegzetes mai problématípusok első­sorban globális jelenségek. Közülük legfonto­sabbak a nők szerepváltozásai, a férfitekintély hanyatlása, az „elveszett apák” világa, a válá­sok miatti átstrukturálódások és kapcsolati problémák. A fogyasztói szemléletre épülő függőségek kialakulása ugyancsak jellemző. A rendszerváltás után bukkantak fel az addig elhallgatott, titkolt, feldolgozatlan múltbéli veszteségek, traumák, elgyászolatlan több ge­nerációs gyászok. A munkanélküliségből ere­dő gondok orvoslására a családterápia nem elegendő, de segítséget tud nyújtani a nehéz­ségek elviselésére, kreatív túlélési lehetősé­gek keresésére. Az úgynevezett „vállalkozó családok" is új színt képviselnek a családpa­lettán.- Főleg az értelmiség körében gyakoriak az új családtípusok a maguk új konfliktusaival. Mik ennek a pszichiátriai velejárói?- Családterapeutaként főleg azt érzékeljük, hogy többen és előbb fordulnak kapcsolati nehézségek miatt terápiás segítségért tájéko­zottságuk és pszichológiai kultúrájuk alap­ján. Ez persze nem jelend azt, hogy a terápia könnyebb is náluk. Aláhúzandó, hogy az ér­tékvesztés vagy az értékek zavara jobban sújtja az értelmiségi családokat. Azok a kultu­rális értékek, amelyek egy tekintélyes polgár­családnak a múltban tartást és erőforrást je­lentettek, mára erősen relaüvizálódtak. A pénz hatalma, az ügyeskedés, a műveltség devalválódása elbizonytalanítja az értelmisé­gi szülőket, vajon milyen értékek tiszteletét közvetítsék gyerekeiknek.- Miféle jövő elé néznek ezek a családok?- A magyar családokban a gyermek mindig a jövő reménységét, a család szemefényét és fontos értékét képviselte. Ha segíteni tudunk, hogy a szülők valóban felismerjék, hogy a gyermekeknek mire van szükségük - nem a legmenőbb divatholmik, drága játékok, autó,, szórakozás, hanem belső értékeik, családi erőforrásaik felfedezése a családi múlt árnya­inak tisztázása, a büszkeség forrásainak felfe­dezése -, akkor valószínűleg reménykedhe­tünk. A család ma is, mint oly sok évszáza­don át, a legmeghatározóbb támogató közös­ség. BEBESSI K. Szent Adorján: üldözőből üldözött Szeretni az embert, segíteni másokon Szent Adorján a büntetés-vég­rehajtásban dolgozók védő­szentje. A szekszárdi börtön­ben tartott ünnepségen Balá­zsi Zoltán református lelkész- börtönlelkész emlékezett meg Szent Adorjánról. Kik is a szentek? Nemzedékenként az emberek kö­zött vannak kimagasló erények­kel, erkölcsik értékekkel rendel­kező egyének, akik életük példá­jával, cselekedetük tisztaságával nőnek kortársaik fölé, és ezáltal válnak példaértékűvé. A szentek képviselték azt az életstílust, amely sokszor furcsá­nak tűnt, a megszokottól eltért, de végeredményében mindig ér­téket közvetített. A szent a profántól minőségé­ben különbözik. Az ember nem szentnek, em­bernek születik, neveltetése, a kö­rülmények és a sok más összete­vő eredményeként lesz valaki, az­zá, ami. Mielőtt Szent Adorjánról szólnék - ki volt Ő és mivé lett -, az előzményeket kell megismer­nünk, visszamenni időben egyva­lakihez, aki az emberiség történe­tének legmeghatározóbb személ­lyé volt: Jézus Krisztushoz. Az Ő cselekedetei, tanításai, önfeláldo­zó szeretete hozott a kétezer év­vel ezelőtti világba olyan áldást, aminek hirdetésére a tanítványi közösség, az apostolok kis köre alkalmassá vált. A Krisztusi igazság hirdetése nyomán sokan felismerték és kö­vették az üdvösségre vezető utat, de ennek az útnak nemcsak köve­tői, hanem már a kezdet kezdetén üldözői is akadtak. E tevékeny­ségben kitűnni vágyott kortársai között egy ifjú: Saul. Azt olvassuk a Bibliában, hogy: „fenyegetéstől és öldökléstől lihegve az Ur tanít­ványai ellen, elment a főpaphoz, és leveleket kért tőle Damasz­kuszba a zsinagógákhoz, hogy ha talál olyanokat, akik az Úr Útjá­nak hívei, akár férfiakat, akár nő­ket, megkötözve vihesse azokat Jeruzsálembe,” E féktelen, elvakult dühében állította meg az isteni kegyelem. Megtérése történetét úgy gondo­lom, közülünk sokan ismerik - er­re most kitérni nem kívánok. Megvan tehát az első közös vonás Saul, a későbbi Pál apostol és vé­dőszentünk Szent Adorján kö­zött. Ez a lelkűiét, amely bennük munkálkodott, semmiképpen nem a szentekre jellemző. Az akkor ismert világ politikai nagyhatalma, ura a római Csá­szár, akinek jól szervezett és fel­szerelt légiója, hadserege volt. Vi­lághatalmi mámorukban a csá­szárok némelyike istenként tisz­teltedé magát. E téren kiemelke­dő volt Néró császár, aki 54-68-ig uralkodott. 64 júliusában a fékte­len életformát gyakorló császár felgyújtotta Róma városának egy részét. E gaztedet a Rómában élő keresztyénekre fogták. Ekkor vet­te kezdetét az intézményesített keresztyén üldözés. Adorján a római különleges lé­gió tisztje volt, aki katonáival azt a megbízatást kapta, hogy az amúgy teljesen ártalmatlan és ár­tatlan keresztyéneket összefog- dossák, elítéljék, vadállatok elé vessék az arénába, a pieps, a köz­nép nagy szórakoztatására. Eb­ben a történelmi időben, a római császárság gazdasági széthullása idején forgott közszájon az a jól ismert mondás: „panem et circenses” - kenyeret és cirkuszi játékokat! Adorján, minden bi­zonnyal a császári parancs feltétel nélküli kiszolgálója volt, mint ki­váló, jó katona mindaddig, amíg meg nem látta a keresztyének éle­tében azt a többletet, amire sokan felfigyeltek és így fogalmaztak meg: látjátok, hogy ezek az embe­rek mennyire szeretik egymást. Hiába kényszerítették őket Krisz­tusban való hitük megtagadására, inkább az életüket áldozták fel. Az erőszakkal szemben állt a po­gány lelkületre nem jellemző ér­zés, a megbocsátás, a szeretet. Adorján, bizonyára valamilyen nagy esemény kapcsán, ami megint a keresztyén emberek ki­válóságát, ártatlanságát igazolta, juthatott el arra a felismerésre, amit egy régi bölcs így fogalma­zott meg: „Erős, ki másokat le­győz, de ki önmagát győzi le: hős!” Élete nagy fordulatot vett: nem vett többé részt a pogány bál­ványistenek kicsapongó szertartá­sain, nekik áldozatot sem muta­tott be, megtért, kereszténnyé lett. Természetesen ezt a minőségbeli változást nem engedhette meg büntetlenül a pogány hatalom. Adorján, hamarosan bilincsbe verve, börtönbe zárva azok között találta magát, akiknek korábban sok keserűséget szerzett. A ha­gyomány szerint, mindazokat a próbatételeket elhordozta hitéért, amelyekben másokat részesített. Az emberi kegyetlenségre jellem­ző módon karjait pallossal levág­ták, lábszárait összetörték, az ily módon megkínzott embert - már a hóhérnak nem sok dolga akadt - kivégezték. Hűséges feleségével együtt valahol Konstantinápoly­ban vannak eltemetve. Ez a néhány gondolat is meg­erősíti azt a tényt, hogy az üldö­zőből üldözötté váló, hitéért so­kat szenvedő embert, a példaké­pet a katolikus egyház később szentté avatta. Legyen példa a továbbiakban is Intézményünkben az az ember­szeretet, az a másokat segíteni akaró törekvés, amely Adorján életének utolsó, megdicsőült sza­kaszát jellemezte. Szeptemberi Jelenkor Thomka Beátának ítélték a Szinnyei Júlia-díjat Megjelent a Pécsett szerkesz­tett Jelenkor szeptemberi szá­ma, mely Szabó T. Anna, Falcsik Mária és Makay Ida verseivel indul. Ezt követően kisprózák olvashatók, Kaszás Máté, Jenei László, Bánki Éva és Nagy Ildikó Noémi munkái. A szépirodalmi rovatot Gömöri György, Rácz Péter és Deák Bo- tond költeményei, illetve Maurits Ferenc verse és grafi­kái zárják. Karátson Endre Kinek írunk? című vitaindítója a magyar irodalom ön­képe, illetve külföldi reprezentáci­ója kapcsán teszi fel kérdéseit. A kritikarovatban Gács Anna és Györffy Miklós Rakovszky Zsuzsa A kígyó árnyéka című regényéről, Nagy Boglárka Szabó Magda Für Eliséről, Angyalosi Gergely pedig Gács Anna Miért nem elég nekünk a könyv című tanulmánykötetéről értekezik. A rövidkritika-rovatban Pálfalvi Lajos Séllei Nórának a 20. század eleji írónő-önéletrajzokról szóló kötetét recenzálja, Mikola Gyöngyi H. F. Peters Lou Andreas- Saloméről szóló életrajzát veszi szemügyre, Szilágyi Zsófia a Cse­hov szerelmei című levelezésgyűj­teményről, Beney Zsuzsa pedig Mariella Mehr Kőkorszak című re­gényéről közöl bírálatot. A lap által felkért kuratórium idén Thomka Beátának ítélte az el­múlt év legszínvonalasabb Jelen­kor-publikációjáért járó Szinnyei Júlia-díjat. A díjátadáson elhang­zott szöveg, Takáts József Az érte­kező dicsérete című laudációja a Jelenkor szeptemberi számában olvasható. A lapszámot egy rendhagyó esszé zárja, Márton László Balassa Péterről írott portréja, amely a nekrológ hagyományos formáját hosszabb terjedelmű, személyes hangú számvetéssel helyettesíti. A címe: Katharzis helyett tudomá­sulvétel. Német kollégium száz gyereknek Nemzetiségi kollégiumot avat­tak a Tiborc utcai Magyar- Német Nyelvű Iskolaközpont nem pécsi tanulói számára. PÉCS A Magyarországi Németek Orszá­gos Ónkormányzata beruházásá­ban kollégium létesült Pécsett a Tiborc utcai Magyar-Német Nyel­vű Iskolaközponthoz kapcsolódó­an. A tanév kezdetétől az új kollé­giumban lakhatnak az iskolaköz­pont vidéki tanulói, akiknek eddig más pécsi - az iskolájuktól távoli - kollégiumok adtak helyet. Az új intézmény 2-3 ágyas szobáiban összesen 93, maximális kihasz­náltság esetén 120 diák elhelyezé­sére van mód. A kollégiumnak a Magyarországi Németek Orszá­gos Önkormányzata a fenntartója, amire még nincs más példa a ma­gyarországi német kisebbség tör­ténetének utóbbi hét évtizedében. Az elképzelések szerint egyéb­ként az Országos Német Kisebb­ségi Önkormányzat később az is­kolaközpont fenntartását is átve­szi. A beruházás mintegy 550 mil­lió forintba került. A pécsi Koch Valériáról, az 1998-ban elhunyt, szederkényi származású német költőnőről nevezték el. d. i. Fizetni kell a slágerekért! A Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége ellenőriz Szerzői jog megsértése miatt emeltek vádat két férfi ellen Kecskeméten, mert úgy mű­ködtettek zenegépet nyilvános szórakozóhelyen, hogy nem fi­zettek a számok után szerzői jogdíjat. Bár meglehetősen gyakori (általános?) ez a fajta illegális zeneszolgáltatás a mulatókban, ezzel egyikük sem takarózhat. A rövidesen kezdődő büntetőper elsőrendű vádlottja egy 28 eszten­dős kecskeméti férfi, aki egy bel­városhoz közeli szórakozóhelyen működtetett egy zenegépet, amelynek winchesterére (merev­lemezére) 1019 zeneszámot má­solt. Ám egy ellenőrzés során ki­derült, hogy nem fizette ki a mű­vek után járó szerzői jogdíjakat. Történt ugyanis idén április 30­án, hogy megvizsgálta a masinát a Magyar Hanglemezkiadók Szö­vetségének (MAHASZ) képviselő­je, és arra a megállapításra jutott, hogy 14 különböző kiadónak mintegy 285 ezer forintos kárt okoztak, és bűncselekményt kö­vettek el a géppel. A másodrendű vádlott esete szinte egy az egyben ugyanez. A 22 esztendős lajosmizsei fiatalem­ber egy kecskeméti lakótelepen, egy népszerű presszóban működ­tette zenegépét, és a MAHASZ áp­rilis 30-iki ellenőrzésekor ő is le­bukott. A vádlottakat várhatóan gyorsí­tott eljárásban, tárgyalás mellőzé­sével vonja felelősségre a Kecske­méti Városi Bíróság. Amennyiben beigazolódnak a vádak velük szemben, pénzbüntetéssel kell számolniuk. ■ Még nem láttak EU-űrlapot a termelők A honi politikai aktivitás nem a problémák megoldása felé irányul Az Európai Unió szőlészeti és borászati szabályozásának el­vi és gyakorlati kérdéseiről tartott előadást Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Ta­nácsának helyettes főtitkára Kiskőrösön. Kiskörös- Szigorúan szakmai alapon kívá­nom áttekinteni, mit kell még ten­nie az ágazatnak jövő év májusáig, amikor életbe lép az uniós szabá­lyozás, akár ismerjük, akár nem - szögezte le előadásának elején Horváth Csaba. Az előzményekkel kapcsolatban elmondta, hogy az unióban a borászat a legjobban be­szabályozott tevékenységek közé tartozik. A jogharmonizációs munkát nehezítette, hogy az EU is jelentősen átalakította törvényeit az utóbbi években, s a hazai szőlő- és borágazatnak egy átalakulóban lévő rendszerhez kellett igazodnia. Az 1997-ben megjelent bortörvény még elfogadható előírásokat tartal­mazott, 2000-ben, a jövedéki tör­vénymódosítást azonban már túl­buzgóságnak fogták fel a termelők.- A szőlőtermesztést is ellenőr­zés alá akarták vonni, amivel átes­tek a ló túlsó oldalára törvényho­zóink. Ráadásul a brüsszeli tár­gyalások során a magyar ügyek képviselői megpróbálták ezt a sza­bályozást elfogadtatni, hogy ne kelljen visszavonni. Ugyanakkor szemérmesen elhallgatták, hogy semmiféle intézkedés nem történt nálunk több fontos uniós előírás teljesítésére - mondta a helyettes főtitkár. Ezek közül kiemelte a bo­rászati melléktermékek feldolgo­zásával kapcsolatos problémákat. Magyarországon a borseprővel még csak tudnak kezdeni valamit, de nincsenek meg a technikai fel­tételei a törköly kezelésének. Az országban Kunfehértón működik az egyetlen akkreditált feldolgozó, amely a legtöbb borvidéktől távol esik. Lehetetlen a szüret idején naponta több száz kilométert utaztatni a törkölyt, a késlekedés­sel pedig óhatatlanul károsodik a melléktermék. A szakmai szerve­zetek javasolták, hogy a nagy fel­dolgozó üzemek kapjanak lehető­séget a borászati melléktermékek minősítésére és feldolgozásába. Lepárló üzem azonban az érvé­nyes törvények szerint csak 40 millió forint letétbe helyezése mellett létesíthető, ezt pedig nem vállalja egyetlen borászat sem. Még arról sem született döntés, hogy 40 vagy 80 hektoliter borter­més fölött tartozik e elszámolással a termelő a melléktermékeket ille­tően. Ugyancsak kötelező előírás a tényleges szőlőtermő területekről katasztert készíteni. Az ültetvé­nyek felmérése során azonban ki­maradtak a nem borvidéknek mi­nősülő településeken lévő szőlőte­rületek. Ezeken nem működik hegyközség és a megtermelt bor valójában ellenőrzés nélkül kerül piacra. Az előadó szerint még nincs szabályozva a telepítési jog műkö­dése sem. Erre jó lehetőséget biz­tosítana a most készülő bortör­vény-módosítás. Az új törvénynek feltétlenül tartalmaznia kellene a telepítési jog értékesítésére vonat­kozó szabályokat és az esetleges kivágási támogatás feltételeit, mértékét. Ez nemzeti ügy, az EU nem szól bele, de a szakma úgy véli, hogy a kivágási támogatás­nak nem szabadna a termelőt te­vékenysége befejezésére ösztö­nöznie. Az elmaradások közé so­rolta a helyettes főtitkár az adat­szolgáltatási kötelezettség elmu­lasztását is.- Változtatni kell az ehhez való viszonyunkon, tudomásul kell venni, hogy pontos adatszolgálta­tás nélkül nem működik a rend­szer. Meg kell tanítanunk a terme­lőket pályázatot írni és a támoga­tás igényléséhez szükséges űrla­pokat jól kitölteni. Ezek nélkül nem lehet az EU-ban pénzforrás­okhoz hozzájutni. Sajnos a mi ter­melőink még nem is láttak ilyen űrlapot, sőt, el sem kezdődött a tá­mogatásokat kifizető akkreditált ügynökségek létrehozása. A felso­rolt hiányosságok pótlására a mai napig sincs elkülönítve pénz a költségvetésben. Van viszont el­képzelés a jövedéki adó 5 forintról 12-re való emelésére, ami tovább rontja a hazai termelők esélyeit a piaci versenyben. A következő szüretet már az uniós szabályok szerint kezdjük. Én azonban nem Brüsszeltől félek, hanem attól, hogy a honi politikai aktivitás nem a problémák megoldása felé irá­nyul - fejezte be előadását Horváth Csaba. Csipkó Sándor, az Alföldi Szőlé­szek és Borászok Egyesületének ügyvezető elnöke elmondta, hogy a szüret utáni időszakban felké­szült szakemberek tartanak majd tájékoztatókat. Céljuk az uniós szabályok részletes megismerteté­se a termelőkkel, valamint a pályá­zatok elkészítéséhez tanácsadás. SINKOVICZ LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents