Tolnai Népújság, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-19 / 193. szám

2003. Augusztus 19., Kedd TOLNA MEGYE 20 0 3 NAGYDOROG 7. OLDAL Nyugodtabb a dorogiak álma Kisebb-nagyobb lopások, pin­cebetörések, éjszakai hívat­lan látogatók, házalók zavar­ták korábban a nagydorogiak nyugalmát. A polgárőrség megalakulása óta érezhető a változás, nyugodtabb a köz­ség lakóinak álma. A választási ígéretek egyike volt a polgárőrség létrehozása. Röviddel a testület munkába állása után meg is kezdődtek az előkészületek. Veres Imre eszközbeszerzésre nyújtott be pályázatot, Kishonti János pedig hozzáfogott a tagság toborzásához. Munkájuk eredményeként február 27-én hu­szonnyolc alapító taggal - köztük négy hölgy - létrejött a Nagydorogi Polgárőr Egyesület. Sikerrel járt a pályázat is, eszköz- beszerzésre nyolcszázezer forin­tot kaptak, ezt az önkormányzat kétszázezerrel kiegészítette, így most az alapvető felszerelések megvannak, tudják finanszírozni a szolgálatokat. Egyelőre saját ko­csival járőröznek, de remélik, hogy lehetőségük lesz saját jármű beszerzésére. Hétvégenként, szür­kület után teljesítenek szolgálatot, párosával. Bejárják az egész falut, a hozzátartozó területe­ket, figyelnek mindenre, ami gyanús. Útjuk során „kopogtató cédulákkal" jelzik a lakosságnak, vál­lalkozóknak, hogy mi­kor jártak ott, mit ta­pasztaltak. A polgárőr­ség megalakulását a la­kosság örömmel fogad­ta, sok a pozitív visszajelzés. Kishonti János elnök szerint nyu­godtabb a nagydorogiak álma, amióta ők járják a falu utcáit. A rendőrséggel még nem sikerült szoros kapcsolatot kialakítani, de Kishonti János reméli, hogy erre is sor kerül majd, hiszen mindegyik szervezet ugyanazért dolgozik. A polgárőrök segíteni szeretnének a rendőrségnek. _______________■ Kö zhírré teszik a történteket Az elmúlt év decem­berében került ki a nyomdából a Nagydorogi Hírek el­ső száma. A lap két­havonta tájékoztatja a község lakóit az önkormányzat dön­téseiről, a rendezvé­nyekről, események­ről, számos állandó rovata van, lapszámról-lapszámra színesebb, színvonalasabb lesz. A polgármester választási ígéretei­nek egyike volt egy helyi újság, melynek indításáról a múlt év no­vemberében született döntés. A lap főszerkesztője, Hahn Róbert, aki képviselőként, maga is fontos­nak tartja, hogy a Nagydorogon élők értesüljenek a faluban történ­tekről. Munkáját Demény Márk és Tancsa Gábor segíti. Ma még két­havonta jelenik meg az újság 1200 példányban, de feltett szándéka az ön- kormányzatnak, hogy a jövőben havonta kiadja. A Nagydorogi Hírek egy­re színvonalasabb, bár­melyik helyi lappal felve­heti a versenyt. Aktuális hírekkel, tudósításokkal, jelentkezik, de alkalmanként a falu egy-egy arra érdemes polgárát is megismerhetik az olvasók. Bemu­tatkoztak a lap hasábjain a civil szervezetek, megjelentethetik hí­reket egyházak, az óvoda, az isko­la, a védőnői szolgálat. Állandó ro­vat a Megkérdeztük a polgármes­tert, a Segíthetünk, az Érdekes és értékes emberek, az Emlékezés és az ízletes ételek receptjeit közrea­dó Kati néni konyhája. A szerkesz­tők örömére egyre több a hirdetés, mivel az ebből származó bevétel csökkenti a kiadás költségeit. ■ Szociális földön gazdálkodnak A településen az országos át lagnál magasabb a munka nélküliség, ezért a nagydoro gi önkormányzat ki­emelten kezeli a szo­ciális területet. Az el­látásokat, támogatá­sokat érintő döntése­ket a képviselőtestü­let átruházta a szoci­ális bizottságra. A szociális bizottság ha­vi rendszerességgel tar­tott ülésén bírálja el a szociális el­látások iránti igényt. A támogatá­sok többségét központi forrásból biztosítják, egyedi esetekben saját költségvetésből adnak segélyt, vagy a nehézségek áthidalására kamatmentes kölcsönt. Egyre gya­koribb a temetési segély, közteme­tés iránti igény. - Egy igen speciális támogatási forma, a szo­ciális föld, mellyel mun­kára ösztönözzük azo­kat, akik segélyért for­dulnak hozzánk mondja Bartha Gergely a bizottság elnöke. Van az önkormányzatnak tizen­egy hektár földje, ezt a rászorulók - többségé­ben romák - rendelkezé­sére bocsátja és elvégzi a talaj elő­készítő munkákat is. A Cigány Ki­sebbségi Önkormányzat sikeres pályázatának köszönhetően idén sok család vetőmaghoz is ingyen jutott.______________________■ Jó kedvű kedves gyerekek Épül, szépül a település A sokakat foglalkoztató gazdálkodó egységek megszűntek, a lélekszám folyamatosan csökken, a település anyagi helyzete nem éppen rózsás, Nagydorog mégis épül, szépül. Az október­ben megválasztott képviselő-testület választási ígéreteinek eleget téve igyekszik szebbé, lakhatóbbá tenni a falut.- Az utóbbi évtized legsúlyosabb problémája a jól működő gazda­sági ágazatok, a gyógynövény- és dohánytermesztés megszűnése. Az itt élők nehezen találnak ál­lást, így magas a munkanélküli­ség aránya - kezdi a település be­mutatását Dobri István polgár- mester. - Az idén háromszázhar­mincmillióból gazdálkodik az ön- kormányzat. A költségvetés elfo­gadásakor még úgy tűnt, közel öt­venmillió lesz a hiány, mára azonban kiderült, konszolidált évet zárunk. Szerény lehetősége­ink ellenére a falu egyre szépül. Az elmúlt év egyik legnagyobb beruházása az iskola nyílászárói­nak cseréje és három tanterem teljes felújítása volt. Ez 13,5 mil­lió forintjába került az önkor­mányzatnak. Jelentősen előreléptek a lakos­ság informálásában, megofdották a hangos hirdetést, útjára indítot­ták a helyi újságot, mely minden háztartásba ingyen jut el. A vá­lasztási ígéretekhez híven meg­szervezték a polgárőrséget, utca­név táblákat helyeztek ki. Meg­kezdődött a falu parkosítása, virá- gosítása, elkészült két autóbusz öböl. A nagydorogi képviselő-tes­tület azonban nemcsak a külcsín­re, hanem a belbecsre is ad, szá­mos olyan döntést hozott, ami azt szolgálja: érezzék jobban ma­gukat a község lakói. Megrendez­ték az első borversenyt, köszön­tik az újszülötteket, az aranylako­dalmat ünneplőket. Annak érde­kében, hogy bővüljenek a kikap­csolódási lehetőségek, felére csökkentették a sportcsarnok bér­leti díját. Természetesen maradtak még tervek, feladatok. Még idén sze­retnék folytatni a parkosítást a te­lepülés több pontján, két rövi- debb útszakaszt szilárdburkolat­tal látnak el, és várhatóan októ­berben a községháza előtt 1848- 49-es emlékhelyet avatnak. Rövi­desen elkészül a két templom díszkivilágítása, 2004 közepére pedig kiépül a kábeltévé hálózat. A 63-as út miatt igen nagy a forga­lom a településen, ezért fontos­nak tartja a testület a kerékpárút megépítését. A tervek már ké­szülnek, remélik, sikerrel pályáz­nak, s akkor elkészülhet a kerék­párút. A „kastélyiskola” felújítása sem fejeződött még be, a tető és nyílászáró csere után, jövőre a külső homlokzatot szeretnék re­konstruálni. Dobri István 1952. január 26-án született Kajdacson. Ál­talános Iskolába szülőfalujába járt, Nagydorogon érettségizett. A dunaújvárosi Kohó és Fémipari Főiskolán műszaki oktatói, a pécsi Tanárképző Főiskolán történelem ta­nári diplomát szerzett. Polgármesterré vá­lasztása előtt előbb huszonnégy évig a szek­szárdi Ady Endre Középiskolában, két évig a Nagydorogi Általános Iskolában tanított. Hobbija a helytörté­net, Nagydorogról könyvet írt, filmet készített. Felesége Herczeg Sára a Tolna Megyei Munkaügyi Központ paksi kirendeltségén dolgozik. Gyermekeik: István 25 éves, Edit 22 éves Nagydorog A XI. században a Sió és Sárvíz mentén besenyőket telepítettek le. Árki József néptanító feljegy­zése szerint a mai Nagydorog he­lyén is besenyő település állt, melynek neve útmenti, azaz De­rek, ebből lett előbb Dorok, majd Dorogh. Erre bizonyíték ugyan nincs, de - mint Dobri István írja a településről szóló könyvben - valami alapja lehet, mert a Fehér­vár-Tolna útvonal a településtől keletre volt. A XIV. sz. végén a simontornyai várbirtokhoz tarto­zott, a XV.sz. közepén Dorogh és vidéke Garay László nádor birto­ka volt. Egy 1572. évi feljegyzés szerint Dorok-településen 25 adó­fizető volt. Jelentős gyarapodás figyelhető meg a XVIII. század húszas éveitől, a dunaföldvári já­rás jelentős településeként tartják számon. ■ ____________ADATOK:___________ Lé lekszám: 2893 fő Háztartások száma: 1117 Telefon előfizetők számá: 737 Vezetékes gázfogyasztók: 531 Munkanélküliségi ráta: 9,2 % Fogadóórák: Dobri István polgármester és dr. Tóth Lajos jegyző a hét minden napján teljes munkaidőben várja a településen élőket. Falugazdász ügyfélfogadása: szerda 8-16, csü­törtök 8-12, péntek 8-13 Orvosi rendelés: Dr. Regős György háziorvos: hét­fő-szerda 7:30-11, 16:17, csütör­tök-péntek 7:30-11 Dr. Ahmad Nash háziorvos: hétfő 8-13, kedd 8-10,13-16, szer­da, péntek 8-12, csütörtök 8-11, 14-17 Dr. Gordos Mária gyermekor­vos: hétfő, szerda 8-10.30, 16-17, kedd, csütörtök, péntek 8-10.30 Dr. Boda Ildikó fogorvos: hét­fő, szerda 7-11, 16-18 kedd, csü­törtök, péntek 7-13 Dr. Arbanász Zotyán fogorvos: hétfő, szerda 7-11, 16-18 csütör­tök 7-13 Istentisztelet: Református: vasárnap 10, 19 óra. Katolikus: vasárnap 11 szentmi­se, szombaton 18 óra ifjúsági gitá­ros mise. Evangélikus: kéthetente vasárnap 8:30______________■ A FALU VEZETŐI: Első sor, balról-jobbra: Horváthné Bezzegi Éva, dr. Tóth Lajos jegyző, Dobri István polgármester, Lakatos Lajos. Második sor, balról-jobbra: Hahn Róbert, Demény Károly alpolgármester, Kishonti János, dr. Arbanász Zoltán, Veres Imre, Bartha Gergely. A képről hiányzik: Jankovics László, Jaksa József ■ Roma népismereti oktatás Szerencsésnek mondhatja magát a nagydorogi cigányság, ön- kormányzatának vezetője fiatal, tehetséges, agilis. Lakatos Lajos igyekszik megtenni mindent, hogy a legnagyobb gon­don, a munkanélküliségen enyhítsen, de gondot fordít a ha­gyományőrzésre, képzésre is. Először választották a Nagydorogi Cigány Kisebbségi Önkormányzat tagjává - mely egyébként harma­dik ciklusban működik a község­ben - Lakatos Lajost. A huszon­négy esztendős elnök negyedéves szociális munkás hallgató. Identi­tása miatt ismeri, érzékeny a ci­gányság problémájára, emellett a főiskolán tanultakat is minden bi­zonnyal eredményesen hasznosít­hatja munkájában. Személyében a roma lakosság képviseltetve van az iskolaszékben, a polgárőrség­ben és a képviselőtestületben is. A falu lakóinak 14 százaléka ro­ma. A legnagyobb gondot a mun­kanélküliség jelenti. - Az nálunk nem igaz, hogy nem szeretnek a romák dolgozni, dolgoz­nának, de nincs hol - mondja a CKÖ elnöke. A legfontosabb feladat a munkahelyteremtés vol­na, ez azonban remény­telennek látszik. A ld- sebbségi önkormányzat emellett az oktatást, hagyomány- őrzést tartja fontosnak. Az első program a megalakulás után egy Mikulás ünnepség volt, idén pedig már másodszor rendeznek nagy­szabású romanapot. Tavaly de­cemberben megalakult a Sukar Cserhaja, Szép Csillagok hagyo­mányőrző együttes, mely Lakatos Lajos legnagyobb büszkesége. Az együttes már elkészítette bemutat­kozó cd-jét, és meghívást kapott az RTL Klub Delelő című műsorá­ba. A CKÖ terve, hogy az iskolában megszervezik az integ­rált roma népismereti oktatást. Az előkészüle­tek megkezdődtek. Ha sikerrel járnak, lesznek olyan osztályok, ahol fo­lyamatosan tanulnak majd a gyerekek, nem­csak cigányok, roma népismeretet. Ez Laka­tos Lajos szerint anyagilag is hasz­not hoz a településnek, hiszen minden diák után kiemelt kvótát kapnának és megnőnének a pá­lyázati esélyek. A Nagydorogi Cigány Kisebbsé­gi Önkormányzat tagjai: Lakatos Lajos elnök, Ignác? ' li­re elnök helyettes, Csonka Imre, Orsolya Ignácné, Száraz Ferencné. Tenni vágyó pedagógusok Bár csak egy évre kapott megbízást az iskola, óvoda vezetésé­re, tengernyi tervvel, ötlettel vág neki a munkának Szabó J. Csabáné. Szeretné kiszélesíteni a nyelvoktatást, jó munkahe­lyi légkört, hangulatot kialakítani, javítani a kapcsolatot a szülőkkel, önkormányzattal, az iskola minden partnerével. Eközben persze továbbra sem feledi azt, ami számára a leg­fontosabb, a gyermekek iránti szeretetet.- sok a problémás, nehezen ke zeihető gyerek az iskolában, de mindegyik tehetséges valamiben Ha sikeréIménT' hez juttatjuk ji érzi magát, éli gedettek les: nek a szülői elégedettek li netunK mmaannyian - vallja Szabó J. Csabáné, akit idén nyá­ron bízott meg a képviselő-tes­tület az Általános Művelődési Központ igazgatói teendőinek ellátásával. Mivel az intézmény szeptembertől szétválik, az is­kola és az óvoda vezetése lesz a feladata. Szeretné, ha jó munka­helyi légkör, kellemes hangulat uralkodna az iskolában, s min­dent áthatna a tenni akarás, a gyerekek iránti szeretet. Terve­zi, hogy kiszélesíti a nyelvokta­tást, sok új lehetőséget kínál a gyerekeknek délutáni foglalko­zásként. Jó kapcsolatot szeretne ápolni az önkormányzattal, iskolaszékkel, szü­lőkkel, de számít nyugdíjas kollegáira is, akikkel nncvtalnin ortolzot C7onro^nol/ ITlcljd. Ig0FÍ, hogy sításához minden feltétel adott, szép környezet­ben, tenni vágyó, gyermekeket szerető pedagógu- sokkal dolgozhat együtt. ___________________■ ren dezvényeikkel színesítik a fa­lu kulturális életét. Szabó J. Csabáné úgy gondolja ehhez minden feltétel adott, hiszen ke­vés igazgató büszkélkedhet az­zal, hogy évről-évre ilyen ko­moly felújítások történnek isko­lájában. Tavaly tetőt, idén nyí- ászárókat cseréltek, több kisebb-nagyobb felújí- ást végeztek, és a jövő évre is nagy terveket sző­lek. Az igazgatónő úgy gondolja tervei megváló-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents