Tolnai Népújság, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-18 / 192. szám

2003. Augusztus 18., Hétfő MEGYEI TÜKÖR 7. OLDAL Az első nagy „rendszerváltás” tanúi Pogány magyarok ékszerei is előkerültek az ásatásról Az államalapítás, az első nagy magyar „rendszerváltozás” korszakában éltek azok a magyarok, akiknek sírjai közül a Fadd-Jegeshegyen folyó ásatás idei, hatodik évadjában is többet feltártak. A munka eredményeiről Odor János, a me­gyei Wosinsky múzeum régésze számolt be lapunknak. Fadd, Szekszárd A Fadd határában található Jegeshegyen az eddigi kutatások alapján három korszak te­metője található. Az ásatás egy honfoglalás kori végső nyughely feltárására irányult, de emellett kelta és római kori sírok is előkerül­tek. Az idei aszály a régészek életét is meg­keserítette, a tervezettnél jóval kisebb terü­letet, mintegy 250 négyzetméternyit tudtak csak megkutatni, mivel az amúgy homokos területet csak csákánnyal lehetett feltárni. Idén huszonhét sírt bontottak ki, (össze­sen a 186.-nál járnak.) Ezek közül 130 X-XI. századi magyar, 46 kelta kori, a többi pedig római kori sír. Ez azt is jelenti, hogy mind a kelta korból, mind a X-XI. századi korszak­ból Tolna megye legnagyobb sírszámú te­metője a jegeshegyi. A kelta sírok gazdag leleteiről már koráb­ban beszámoltunk lapunkban. Az idén fel­tárt pogány magyar sírokban a „szokványos­nak” számító leletek mellett ritkábbnak mondható tárgyak is előkerültek. Több sír­ban találtak állatfejes bronz karperecét, sod­_£_____________________________________________I__________ Al latfejes bronz karperec fotó: gottvald károly megéltek egy „rendszerváltozást”, ám ez az ő életükben egy ideig vélhetően kevesebb módosulást jelentett. Az igazi változás ugyanis csak néhány évvel, évtizeddel ké­sőbb történt, amikor fel kellett hagyniuk őseik vallását, és áttérni a keresztény hitre. Ez természetesen a temetkezési szokásokat is megváltoztatta, így ezek a temetők a XI. század második felében meg is szűntek, -s­rott bronz huzal­ból készült nyak- pereceket. A kü­lönlegesebb lele­tek között volt még félhold alakú csüngő és két egyedi típusú, Tolna megyében korábban még fel nem lelt gyűrű. Az egyik fiatal le­ányka szájába - a hitvilággal össze­függésben bronzcsengőt rak­tak. Bár a leggazdagabb sírt egy II. világhá­borús futóárok kettévágta, ebből aranyozott ezüst ruhadísz veretek kerültek elő. A leletek szerint a sírokban nyugvó em­berek 1000 körül, az államalapítás időszaká­ban éltek, vélhetően a tolnai várispánság szolgáló falujának népeként, azaz mai kife­jezéssel élve zömmel „kisemberként”. A mostani generációkhoz hasonlóan ők is Kevesen mentek el a roma napra Táncoltak a Tűzliliomok az Ürgemezőn Négy hagyományőrző csoportot és legalább kétszáz nézőt vártak az első paksi roma napra, ezzel szem­ben két együttes mutatkozott be mintegy harminc néző előtt. meg. A marok­nyi nézősereg­nek mégsem kel­lett csalódnia, a gyermektánccso- port, és a decsi táncosok igen jó hangulatú mű­sorral kárpótol­ták őket. A helyi megye három cigány együttesét gyermektánccsoportot hívták meg, de az esőre hajló idő- a két főre fogyatkozott re hivatkozva kettő nem érkezett paksi roma zenekar, a Paks A helyi cigány ki­sebbségi önkor­mányzat és a Roma Közhasznú Szerve­zet közösen rendezte meg az első roma ta­lálkozót Pakson, az Ürgemezőn. Tolna Letaine Kovács Katalin Hagyományos zene és tánc A decsi Táncoló Tűzliliomok Fekete Szemek kísérte hagyományos hangsze­rekkel, gitárral, kanná­val. A decsi Táncoló Tűzliliomok sikert ara­tott a paksi közönség körében. Vezetőjük Létainé Kovács Katalin, 2000-ben alapította meg az együttes. Létainé nem képzett oktató, de minden olyan lehetőséget meg­ragadott, forrást felku­tatott, ami segítséget adott a gyerekek tanítá­sához. Jelenleg tizen­két tagja van a tánc­együttesnek, vezetőjük szeretné, ha közülük lehetőség szerint mi­nél többen művészeti iskolában képeznék tovább magukat, tanul­nának táncolni, hangszeren ját­szani, ezt később ők is oktathat­nák, így pénzkereseti forrássá vál­hatna számukra az így szerzett tu­dás. Annak ellenére, hogy a várt­nál kevesebb fellépő érkezett meg, és a közönség sem volt olyan népes, mint remélték, a szervezők nem tettek le arról a tervükről, hogy hagyományt te­remtenek ebből a programból. Terveik szerint Pakson évente két alkalommal rendeznek majd ha- sonló roma napot. vida tünde Tolna megyei anekdotatár Pulitzer, a híres bonyhádi Valószínűleg kevesen gondolnak arra, ha a New York-i Szabadság­szobor világító fáklyájára néznek, hogy ahhoz talán még Bonyhád- nak is köze lehet. Ma már ugyan bizonyosan nem, de egykor a pári­zsiak adományaként Amerikába került szimbólum jelképes fényét olajlámpákkal varázsolták az égre. Az ehhez szükséges kőolajat nem a helybeliek, mégcsak nem is a franciák, hanem - közvetve - mi ma­gyarok adtuk, hiszen azt Pulitzer József nevezetes alapítványa fedez­te. Igen ám, de hogy jön ehhez Bonyhád? Erre a Tolnavármegye 1902. augusztus 17-i ötödik oldala ad választ Bonyhádi milliomos Amerikában című hírében. „A World tulajdonosáról, a Bonyhádról Amerikába származott Pollitzer Józsefről érdekes élettörténetet mond el a New Yorkban megjelenő Cosmopolitan. Pollitzer - írja az amerikai lap- szegény magyar zsidó fiúként jött az óceánon, s egy szót sem tudott akkor an­golul. Ma milliomos, s a világ egyik legnagyobb lapjának a tulajdo­nosa. Életét és karrierjét a sakknak köszönheti. Az amerikai szabadság- harc (helyesen: polgárháború) idején fogságba került, s halál várt rá. Véletlenül megtudta a táborban egy unatkozó, öreg generális, hogy milyen kitűnő sakkozó van a foglyok közt, s berendelte unaloműző­nek. Az ifjú Pollitzer annyira megnyerte aztán a tetszését, hogy titok­ban kihúzta a nevét a hadifoglyok sorából. Évek múltán, sok hányattatás után Pollitzer megalapította a St. Louis Post című lapot, s az oly sikerrel járt, hogy nemsokára képes volt megvásárolni az akkor rosszul jövedelmező New York World-öt. Ügyes kezeiben ez a lap reuzált (sikeres lett), s ma Pollitzer egyike Amerika legnagyobb zsurnalisztáinak s legtekintélyesebb laptulaj­donosainak.” A Magyar életrajzi lexikon szerint Pulitzer József Makón született 1847. április 10:én, bonyhádi mivoltáról szó sem esik. Aligha valószí­nű azonban, hogy életében és lakóhelyén megjelent cikkben véletle­nül állítják róla bonyhádiságát. Talán ott élt 17 éves koráig, kivándor­lásáig: utána lehetne nézni. Ha az egész csak legenda, akkor is szép, hiszen a legnagyobb amerikai és magyar újságíró-elismerés megala­pítójáról egy hajdani híresztelés is érdekes. Sajnos, ő 1911-ben bekö­vetkezett haláláig a hírt nem cáfolta, de nem is erősítette meg... DR. TÖTTÖS GÁBOR Ezernyi titkot rejt a Dráva Dráva-folyó Szükségünk van kenura, eve­zőkre, mentőmellényre, lég­mentesen zárható hordóra az iratoknak, kell egy sátor, és jó, ha van esőkabát is a háti­zsákban. Ne hagyjuk otthon az útlevelünket és az engedé­lyeket sem, aztán irány a Drá­va. Nem kerül sok pénzbe, ugyanak­kor páratlanul szép látnivalót kí­nál egy drávai vízitúra. Kevesek­nek adatik meg, hogy megpillant­sák a ritka küszvágócsért, a bille­gető cankót és a kiscsért, ám a fe­kete gólya, a nagy kócsag és a ré­tisas látványa minden kirándulót megörvendeztet. Fenyősi László a Duna-Dráva Nemzeti Park osztályvezetője el­mondta: évről-évre többen érdek­lődnek a vízitúra iránt, idén más- félszeres volt a túljelentkezés. Hogy a kirándulók „magukban” kenuzhassanak, és ne legyen tu­multus a táborhelyen, csak két na­ponta indulhatnak a csoportok, legtöbb harminc fővel. Júniusban és júliusban a Heresznye- Drávaszabolcs útvonalpn evez­hetnek, ami 110 kilométer. Ezt plusz 50 kilométerrel toldhatják meg augusztustól, amikor már Őrtilostól is indulhatnak. Koráb­ban azért nem engedélyezték, hogy az emberek ne zavarják a zá­tonyokon fészkelő állatokat. A tú­rázók hét kijelölt táborhelyen pi­henhetnek. A nemzeti park igazgatósága ezeket árnyas részen, fák hűsé- ben alakította ki, sátorverő- és il­lemhellyel, szemétgyűjtővel, pa­dokkal és tájékoztató táblával. - Szeptember közepéig mintegy 50 csoportunk lesz. Válogatunk a je­lentkezők közül, azokat részesít­jük előnyben, akik még nem tú­ráztak erre - mondta Fenyősi László. A kenusok legtöbbje visszajá­ró, de rendszerint más néven je­lentkeznek be, mint korábban, így nehéz nyilvántartani, hogy kik fordultak meg itt. Többségük ter- mészetkedvelő, ezért is vállalják a nemzeti park által felállított sza­bályokat, ahelyett hogy a Tiszán eveznének, kevesebb kötöttség­gel­Nem árt a tapasztalat sem: a szabályozatlan folyó kavicszá­tony peremei, a helyenként 4-5 ki­lométeres sodrású víz számos ve­szélyt rejt. A barcsi Dráva Tours utazási irodában bérelhetnek ke­rékpárt, hogy „szárazon” is felfe­dezzék a környéket. VARGA ANDREA Őszre kész az öreg híd A fejleményeket a világhálón közvetítik _______Kom ló-M o sztár_______ A régi kövek közül is be­raknak néhányat Hoffmann Györgytől, a Hídépítő Rt. üzemvezetőjétől megtudtuk, hogy jó ütemben épül a vi­lágörökség részeként nagy becsben tartott, ám a jugo­szláviai háború idején lerom­bolt csodálatos ívű mosztári öreg híd. A munkálatok nagy segítője volt a magyar cég komlói üzeme, ahol legyártották azt a belső állványt - fő boltívet -, amely segítségével sikerül az eredeti technológiával megépíteni a Start Most-ot. A török kivitelező cég emberei pontosan 456 darab követ raknak be a boltívbe. A kőtömböket pont abból a bányából termelték ki, mint az eredetit, több mint félezer éve, a török uralom idején. A régi kövek közül is beraknak néhányat a híd ívébe, ám - bár a köveket a ma­gyar hídépítők kiszedték a folyó­ból - az elemeik döntő többsége új lesz. Hoffmann György egyben je­lezte, hogy a hidat néhány héten - hónapon belül - ismét átadják a forgalomnak. A munkálatokat a világ bár­mely pontjáról szemmel lehet követni, hiszen a bosnyákok web-kamerákat szereltek fel, s három képernyőn keresztül is közvetítik a világhálón a fejlemé­nyeket. Az elérhetőség www.stari- most.telecom.ba web-helyen le­hetséges. A képeken jól kivehető a munka állása és a Komlón gyár­tott vastraverz. K. F. Nem halálra ítéltek a koraszülöttek Az OEP máig nem finanszírozza a magzatvíz utántöltést Szerencsére dr. Szabó István intézetvezető professzort jobban foglalkoztatja a koraszülöttek megmentése, mint a saját klini­kájának anyagi helyzete. Pedig az Országos Egészségbiztosítá­si Pénztár még mindig nem finanszírozza a „magzatvíz után- pótlásos” életmentő beavatkozásokat. PÉCS több mint tíz esztendeje kezdték azt a magzatvíz-pótlásos koraszü­löttmentést Pécsett, amelytől a kez­detektől hangos volt a szakma: a vi­lág minden pontjáról elismerő han­gon szóltak a szülészeti klinikán fo­lyó munkáról. Mivel másutt az or­szágban sehol sem végeznek ha­sonló beavatkozást, az elmúlt há­rom évben az ország minden pont­járól ide küldik a vészhelyzetben lévő várandós anyákat. Dr. Szabó István professzor arról tájékoztatta lapunkat, hogy eddig több mint száz olyan ép és egészsé­ges gyermeket segítettek a napvi­lágra, aki különben meghalt volna. Ugyanis, ha a terhesség huszonhar- madik, huszonnegyedik hetében elfolyik a magzatvíz, az éretlen magzat feltétlenül meghal, hacsak nem sikerül a kihordás idejét a magzatvíz utántöltéssel meghosz- szabbítani és a magzat tüdőérettsé­gét injekciókkal meggyorsítani. A szakma különleges bravúrként ér­tékelte például azt a beavatkozást, amellyel az idei év elején egy Buda­pesten élő, 41 éves nőnél - akinek az utolsó esélye volt, hogy gyerme­ket hozzon a világra -, a huszonket­tedik héttől időről-időre 91 napon át steril oldattal visszatáplálták a magzatvizet, és így egészséges gyermeket hoz- I i hatott a világra. A sikertörté- IfT jgHJ net mégsem iga­TjBS zi sikertörténet. JEL '~^'WTä Ugyanis a 24 WS 'WC órás készültsé­vosi szolgálta­tást az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár még mindig nem fizeti meg az árán. Úgy kezelik, mint egy normális szülést. Holott a többhe­tes magzatvíz-visszapótlás idejé­nek minden napján ultrahangos vizsgálatra és az anya vérvizsgálat­ára van szükség, illetve különféle Dr. Szabó István injekciókra. E plusz költségeket a klinika maga nyeli le. Kérdésünkre, hogy meddig végezhetik ezt a „ráfi­zetéses életmentést” anélkül, hogy csődbe ne menne az intézet, Szabó István azt válaszolta, hogy financiá­lis okokból soha sem fogják megta­gadni azt a sajátos életmentést. Fellner Zsuzsa, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kom­munikációs igazgatója a témával kapcsolatos kérdésünkre elmon­dotta, hogy valóban hosszadal­mas szakmai és gazdaságossági számítások előzik meg azt, hogy bármilyen új kezelést támogassa­nak. A kérelemre többek között az Egészségügyi Tudományos Ta­nácsnak is rá kell bólintania. A pécsi klinikai új eljárás elismeré­sének ügye még nem került az asztalukra. kozma ferenc 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents