Tolnai Népújság, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-09 / 185. szám

mg 2003. Augusztus 9., szombat MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Mondom A Magamét F. KOVÁTSÉVA Hazai ízek Nagyon jó soruk van a mai háziaszonyoknak, tized annyi dolguk sincs, mint volt annak idején a nagyanyjuknak, dédanyjuknak. Nem kell padlót súrolni, ruhát mángorolni, szappant, szilvalek­várt főzni, libát tömni, zsírt kisütni. Igaz, idejük se lenne rá, mert ők is épp úgy napi 8-10 órát húznak le a munkahelyükön, mint a férfiak, azután következik csak a háziműszak. Még szerencse, hogy gépesítették a háztartásokat, különben ki győzné a rengeteg munkát. A boltokban, szuper-és hipermarketekben minden kapható, ami szem, szájnak ingere, aki nem akar (és persze akinek a pénz­tárcája megengedi), annak nem kell órák hosszat a konyhában a tűzhely mellett állnia, elég, ha a mélyhűtőből kiemelt készételt a mikrobán felmelegíti. Mégis sokan vannak akik bár megengedhetnék maguknak, még sem ezt teszik, nem vesznek kész és félkész ételt, fagyasztott zöldséget, hanem elmennek a piacra, friss árut vásárolnak és süt­nek, főznek. Mert így pontosan tudják, hogy mi kerül a fazékba és mert szeretik a hazai ízeket. A hazai ízeknek ugyanis nincs párjuk, ez az amit a nagyüzemi technológia soha nem tud produkálni, bármennyire is szeretnék. Ezért van, hogy az édesanyák negyven fokos kánikulában is ott állnak a konyhában, főzik a csülkös bablevest, sütik a palacsin­tát, mert szemük fénye csak a mama főztjét szereti. ELINDULT A BÖDÖNHAJÓ. Mohácsról útnak indult az a négy ka­jakból és egy fűzrönkből kifaragott bödönhajóból álló vízi konvoj, amelynek tagjai egy hét alatt szeretnének felevezni Budapestig. A közel 200 folyamkilométeres túra első állomása Baja volt, fotó: b. b. Előző kérdésünk: Megfelelően népszerűsítik a szekszárdi bort? Szavazóink teljes egyet­értésben rossznak ítélik a szekszárdi bormarketiget, az­az mindenki nemmel voksolt. MAI KÉRDÉSÜNK: Javultak-e a közszolgálati tévé műsorai? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepuJsag.hu és SMS üzenetben: 20/454-36-64 Bőséges kínálat, magas áron A szekszárdi az egyik legdrágább piac az országban Bőséges volt a választék pén­teken a szekszárdi piacon, no­ha itt a szerda és a szombat a piacos nap. Kereslet és porté­ka is volt bőven, csupán a ma­gas árakkal van gondja a vá­sárlónak. Szekszárd A hónapok óta tartó szárazság és a nagy meleg az oka, hogy az idén a termelőknek is sokkal töb­be került a kertészkedés mint egy átlagos évben. Aki nem öntözte a paprika, a paradicsom, a karfiol, a padlizsán, a káposzta palántáit, a zöldséget, tököt, uborkát, de még a csemegekukoricáját is, az nem sok termésre számíthatott az idén. Az öntözés pedig pénzbe kerül, és tovább növelte a ráfordí­tási költségeket. Ez az oka tehát annak, hogy az idén drágábban vásároljuk meg nem csak a lecsó­hoz, de a befőzéshez, főzéshez szükséges alapanyagokat is. Mindezek tudatában is elmond­ható, hogy a szekszárdi az ország egyik legdrágább piaca. Míg Sze­geden 50 forintért adnak egy kiló burgonyát, addig nálunk 100-120 forintért, vagy míg Baján egy kiló paradicsom és paprika 70-80 fo­rint, addig Szekszárdon ezért 100-150 forintot kémek. Ebből adódik, hogy annak a kistermelő­nek, aki eladni szeretne, érdemes Szekszárdra jönni. A vásárolni szándékozó házi- aszszony olcsóbban hozzájut a portékához mondjuk a bajai pia­con. Természetesen az ember pár kiló krumpliért, zöldségért nem utazgat. Bogyiszlóról például az új Duna-híd átadásával érdeme­sebb Szekszárdon piacozni, ezt az egyik árus is megerősítette. A kistermelők elmondták, csak ak­kor járnak ők is jól, ha saját ma­guk hozzák ki a piacra az árut, mert a felvásárlók, zöldségesek még a felét sem adják annak, mint ami az árcédulán fel van tüntetve. A magas árak ellenére akad azért bőven vásárló, legfel­jebb nem kilószámra, hanem da­rabszámra veszik a zöldséget, gyümölcsöt. MAUTHNER Lászlónál, a zöldségesnél sokan szeretnek vásárolni a szép áruja miatt fotó. bakó Megkérdeztük olvasóinkat Ilyen árak mellett befőz-e? Piaci körkép, árakkal: Burgonya Ft/kg: Szekszárdon 100-120, Budapesten (Bosnyák tér) 60-80, Szegeden 50, Dunaújvárosban 60-90. Vöröshagyma: Szekszárdon 120-130, Budapesten 140, Szegeden 100, Dunaújvárosban 120 Sárgarépa: Szekszárdon 200, Budapest 180, Szegeden 100-120, Dunaújvárosban 180 Paradicsom: Szekszárdon 100-150, Budapest 60-120, Szeged 60-100, Dunaújváros 90-150 Uborka: Szekszárdon 80-100, Budapesten 60-80, Szegeden 45-90, Dunaújvárosban 80-120 Karalábé darabra: Szekszárdon 80, Budapesten 50-60, Szegeden 40-60, Dunaújvárosban 60-90 Görögdinnye: Szekszárdon 45, Budapesten 40-50, Szegeden 20-30, Dunaújvárosban 45 Karafia Ferencné, Szekszárd: - Minden évben tettem el eddig ubor­kát, lekvárt főztem, befőtteket készítettem és a fagyasztót is feltöltöt­tem. Az idén, még a magas árak mellett is rászánom magamat, mert a boltokban még drágább lesz minden, hiszen az árak begyűrűznek. Nem csak magunknak, de a gyerekeknek is befőzök. Herman Béláné, Szekszárd: - Én egyedül élek, így mindenből keve­set, de azért befőzök. Főleg a savanyúság hiányozna ha ez az idén ki­maradna, így ha nem is annyit mint tavaly, de megveszem az uborkát, a paprikát és a paradicsomot is. Handa Károlyné, Szekszárd: - Ketten vagyunk a férjemmel, így nagy befőzés nem lesz az idén sem. Nagyon kevés a nyugdíjunk, mindenen spórolni kell. Azért jövök a piacra, mert itt legalább friss az áru, nem úgy mint a boltokban. Egy kevés savanyúságot azért az idén is készítek. Berekai Istvánné, Bogyiszló: - Sok minden megterem, így ebből a szempontból szerencsés vagyok. Természetesen amit tudok elteszek télire. Főleg lekvárt készítek, savanyúságokat, de a fagyasztott dolgo- kat mi nem szeretjük. _________________________________■ Ke vés az önkéntes tartalékos A parancsnok szerint át kellene gondolni a szabályozórendszert A múlt év végén kezdődött el Tolna megyében is az a toborzás, mely a jól kiképzett, egészségileg is megfelelő tar­talékosokat hívta a Magyar Honvédség zászlaja alá. Kiváltképp azok jöttek. számításba, akik egykoron mint hivatásos, illetve szerződéses katonák szolgáltak - esetleg több évet is - a seregben. A „profi” jelleg erősítése érdekében végzett, a kötelezettségeken túl számos előnnyel is kecsegtető verbuválás szőkébb pátriánkban váltott ki ugyan érdek­lődést, de átütő sikert nem. gal. Ugyanis meglehetősen távol esünk azon katonai szervezetek­től, melyeknek szükségük len­ne önkéntes tartalékosokra. A négy főből egy­valaki Tatára, a másik három pe­dig Hódmezővásárhelyre került... A parancsnok szerint egyéb akadályok is nehezítik az ered­Tolna megye - Szekszárd- Eddig összesen két főt közvetí­tettünk helyőrségekhez, s most van két újabb jelentkezőnk - nyi­latkozott lapunknak Karman Fe­renc ezredes, a megyei hadkiegé­szítő parancsnokság parancsno­ka. - Ami az eredményt, a négy pályázót illeti, nem titok, hogy sokkal többre számítottunk. Saj­nos, a megye a toborzást tekintve nem rendelkezik túl jó adottság­ményes tevékenységet. Ezek kö­zé tartozik az is, hogy a munka­adói oldal garanciái szabályozat­lanok. Az első esztendőben az önkéntesnek egy hónapos képzé­sen kell részt vennie, a következő években pedig minden alkalom­mal két hétre maga mögött hagy­ja munkahelyét. A szabadság ter­hére elég nehézkes lenne megol­dani ezeket a távolléteket. Karman Ferenc úgy látja: eb­ben a képlékeny helyzetben egyedül a központi szabályozók megváltoztatása, a jogszabályi háttér maradéktalan biztosítása jelenthetné a megoldást. Ebbe a folyamatba nemcsak a munka- vállaló biztonságának szavatolá­sa, hanem a munkaadói oldal va­lamilyen szintű kárpótlása is be­letartozna. HŐGYESZ. Az Apponyi Antal Zenei Hetek következő előadása augusztus 16-án, szombaton lesz, ez alkalommal táncdalokat hallgathatnak meg a vendégek a barokk kastély udvarában. SZEKSZÁRD. A Mozgássérül­tek Tolna Megyei Egyesülete ké­ri azokat a sorstársakat akiknek egészségügyi okból úszásra van szükségük, hogy személyesen jelentkezzenek az egyesület iro­dájában Szekszárdon, a Dózs^ György utca 1. szám alatt. DUNAKÖMLŐD. Szentmisével emlékeznek vasárnap délelőtt 11 órakor a római katolikus temp­lomban a tíz esztendővel ezelőtt elhunyt Vida István plébánosra. SZEKSZÁRD. Az Illyés Gyula Megyei Könyvtár a nyári szünet után augusztus 11-től, azaz hét­főtől ismét várja az olvasókat. Az intézmény a szokásos rend­ben és módon tart nyitva. Kömlődnek nem szabad eltűnnie a térképről Zene, tánc, vigasság Nemzetiségi Napok Györkörtyben A nyugalmazott erdész a falu monográfiáján dolgozik Erdészként ment nyugdíjba. Megszállott védelmezője a Duna ártere őshonos fafajtáinak. Az Imsósi erdőben bőséggel talál­ható ezekből, ugyanakkor történelmi emlékekben is gazdag ez a hely, itt található a Bottyán sánc, a Rákóczi szabadság- harc táborhelye is. Dunakömlőd Hegedűs János már nem egy díjat nyert helytörténeti munkáival. A Kömlődön élő nyugdíjas erdészt hivatása éppúgy kötelezi a kuta­tásra, mint a történelem iránti ér­deklődése. , Tanulmányt írt például az Imsósi erdő múltjáról, jelenéről, jövőjéről. Komoly szerepe volt abban is, hogy a város önkor­mányzata védetté nyilvánította az Imsósi erdőt, 2000-ben, a huszon­negyedik órában. Az erdőgazda­ság már meg­kezdte volna a vágást, amely során elpusz­tulhatott volna számos törté­nelmi emlék, a Bottyán sánc, a szabadságharcok táborhelyei. Sok minden így is az enyészeté lett a századok során, ezért az amatőr helytörténész levéltárak­ban kutat. Órákon át mesél a múltról, Kömlőd emlékeiről, pél­dául a már elfelejtett révről, ame­lyen egykor Tömöri Pál csapatai keltek át Mohács felé indulva. Pakssal ugyan semmi baja, azt azonban mégiscsak sérelmezi, hogy mióta Dunakömlődöt a vá­roshoz „csatolták” sokan csupán annak kertvárosaként, külterüle­teként kezelik. Dunakömlőd 1752-ben még mezőváros volt, komoly történel­mi múlttal rendelkezik, nem sza­bad eltűnnie a térképről - mond­ja. Ezért is kell megőrizni a múlt emlékeit. Készítjük a község mo­nográfiáját is, számos „igazi” ré­gész, történész vállalt benne munkát, egyes részek megírását. Hegedűs János most éppen a szemben, a Duna túlsó partján fekvő egykori település, Zádor múltját kutatja. Valaha a paksiak birtoka volt, a tanyák eltűntek a hatvanas években, ma már jósze­rivel csak szántók találhatók. Egy összedőlő félben lévő tanyát le­lünk fel, miután a komppal átkel­tünk. Közben újabb történelem- órát hallgatok az erdésztől, meg­tudom, hogy már a Hunyadiak idejében lakott volt Zádor, az ára­dások, a török, a labanc azonban szépen lassan felőrölte a kistele­pülést, a végső csapást a téeszesí- tés mérte a tanyacsokorra. Hogy a paksiak se sértődhessenek meg, hazafelé a Dunán arról mesél, ho­gyan pereskedett a Király - Daróczy család a kalocsai érsek­séggel a rév jogáért, míg a végén a Királyi Kúria a paksiaknak adott igazat. RÁKOSI GUSZTÁV Györköny Szombaton a tréfáé, vidámsá­gé, vasárnap a hagyományo­ké lesz a főszerep a györkönyi pincefaluban. Az itt lévő sza­badidő központban rendezik meg e hétvégén a hagyomá­nyos Nemzetiségi Napokat. A község nagy hagyományokkal bíró rendezvénye szombaton 9 órakor labdarúgó kupával és gyermekprogramokkal veszi kez­detét. A nap folyamán játékos vetél­kedőket, lufifújó versenyt, lufi- borotválást, fánksütést rendez­nek, de megmérhetik magukat a vállalkozó szelleműek abroncs­hajtásban vagy éppen mondóka- tanulásban is. Délután tűzoltó bemutatót tartanak, majd lehet üveget festeni, ólomkatonát önte­ni. Este nyolc órakor a partnerte­lepülés, Eckartsweier zenekara mutatkozik be, majd a Sárbogár­di Tánccsoport fellépésével kez­detét veszi a svábbál. Vasárnap reggel térzenével éb­reszti a falut az eckartsweieri ze­nekar, utána ünnepi istentisztele­tet tartanak. A hagyományos folklórműsor három órakor kez­dődik a pincefaluban. Ezúttal az eckartsweieri, a bátaszéki, a németkéri, az őcsényi tánccso­port ad műsort, de természetesen színpadra lépnek a Györkönyi Hagyományőrző Egyesület tánc­csoportjai és kórusa, valamint a Györkönyi Iskolások Fúvószene­kara is. VT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents