Tolnai Népújság, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-08 / 157. szám
2003. Július 8., kedd MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Mondom a magamét VENTER MARIANNA A család és a nyár A borúlátóak szerint válságban, az optimistábbak szerint átalakulóban van a hagyományos értelemben vett család. Erről bizonyára mindenkinek megvan a saját véleménye és tapasztalata, de abban egyetérthetünk, hogy a mai családoknak számos problémával, vagy ha úgy tetszik, kihívással kell szembesülniük. A felgyorsult élettempóval, az anyagi problémákkal, a társadalom minden szeletét érintő értékválsággal. A nyár, amely a gyerekek számára a pihenés, kikapcsolódás, feltöltődés ideje - lenne - nem mindenkinek ad egyforma esélyt. Ahol kicsik a gyerekek, ott nem ritkán a szülők rákényszerülnek, hogy külön-külön menjenek szabadságra, mert csak így tudják megoldani a gyerekek felügyeletét. Ebbe a „felállásba" a közös nyaralás már nem fér bele. Ha már itt tartunk: két felnőtt és két- három gyerek nyaralása akár belföldön, akár külföldön nem olcsó mulatság és egyre többen vannak, akik nem engedhetik meg maguknak. Pedig az együtt töltött idő, a közösen szerzett élmények, tapasztalatok sokat tehetnek azért, hogy erősödjön a családi kötelék. A nyárnak a pihenésről, az értelmesen, ugyanakkor lazán- kellemesen, együtt eltöltött időről kellene szólnia, mert ezt minden gyerek megérdemelné, függetlenül attól, hogy gazdag vagy szegény, vagy hogy nagyvárosban él, vagy kicsi faluban. Megkérdeztük olvasóinkat: Szokott-e befőzni? Mária Kovács Mária, Szekszárdi- A befőzést és a lekvárfőzést a mi családunkban az édesanyám végzi, aki hála Istennek jó egészségben van és nagy tapasztalattal a háta mögött látja el ezt a feladatot. Ami az üvegekbe kerül, azt ő maga termeli meg a kertben. Kissné Hóner Magdolna, Sióagárd:- Igen, szoktam gyümölcsöt és savanyúságot eltenni, lekvárt főzni. Édesanyámtól és anyósomtól lestem el ennek a tudományát. Az alapanyag a kertünkben terem, s ez külön jó, mert szeretem tudni, honnan van az étel, amit a család elé teszek az asztalra. Károlyiné Papp Ildikó, Fácánkert:- Közösen szoktunk befőzni a mamával, beosztjuk a tennivalókat. A lekvárokhoz a családtól, barátoktól kapjuk az alapanyagot, a többi eltenni való megterem a kertben. Ezekkel nem versenyezhet a bolti portéka. Csikósné Csik Mária, Szekszárdi- Alkalmanként szoktam befőzni, ha ajándékba kapok hozzávalót, vagy ha olyan mennyiség terem a kertben, amit érdemes tartósítani. A család szereti és remélem jövendő kisunokám is kedvelni fogja. Előző kérdésünk: Tud-e Ön spórolni a gázzal? Szavazóink 55,6%-a nyilatkozott úgy, hogy nem tud vele spórolni. MAI KÉRDÉSÜNK: Valós veszélyt jelent-e számunkra a Föld éghajlati változása? Szavazhat az interneten: wwMr.tolnalnepujsag.hu és SMS üzenetben: 20/454-36-64 A gyógyító erejű művészet Terápiás alkotótábor verses aláfestéssel PÁLFA Öt esztendeje gyűltek össze először Pálfán a környékbeli, a faluhoz, a megyéhez kötődő képzőművészek, a településről elszármazott alkotók. A tábor mind ismertebbé vált, ma már az ország számos pontjáról jönnek ide, hogy közösen dolgozzanak, egymástól tanuljanak. Az utóbbi két évben új irány jelent meg az alkotótábor szellemiségében, az egészségesekkel együtt mentális problémákkal küszködök is meghívást kaptak, hogy itt egy igen hatásos terápia, a művészet segítségével gyógyuljanak. therapeutája. Hallva a pál- fai táborról, eljött. Legközelebb magával hozott két mentális problémával küszködő beteget, majd idén már hármat. - A kórházban is alkalmazzuk a művészetterápiát. Minden művészeti ág önkifejezés. Amikor a verbális kommunikáció zárlatot kap, lehet ennek oka bármilyen fájdalom, szerelem, halál, sokkal könnyebb lerajzolni, lefesteni, azt, ami bennünk zajlik - mondja. A jövőben azt szeretnék, ha a pálfai alkotótábor művészetterápiás táborrá válna, ahova persze örömmel várják a betegekkel együtt dolgozni tudó egészséges alkotókat is. Hogy miért éppen Pálfán? - Első alkalommal, amikor átjöttem a Sión, úgy éreztem hazaérkeztem. Nincs az a pörgés, mint a fővárosban, megragadott a falu nyugalma, letisztultsága - adja meg a választ Márta. A szociotherapeuta úgy gondolja, hallatlan merészség, hogy felvállalták: pszichiátriai betegekkel kiléptek a kórház falai közül a külvilágba. - A művészeknél nem számít, hogy ki beteg és ki egészséges. Sőt, csak az tudja ábrázolni a valóságot, aki megjárta a poklot A falu néhány éve szép köntösbe bújtatott kul- túrháza minden esztendőben otthont ad a képzőművészeti alkotótelepnek. A tábort az önkormányzat támogatásával szervezik, bár - mint Tóth Terézia művelődésszervező mondja - pályáztak a Nemzeti Kulturális Alaphoz, de mindeddig nem kaptak választ. A művészek kosztért, kvártélyért cserébe egy-egy alkotásukat ajándékozzák a házigazdának, így év- ről-évre gyarapszik a falu gyűjteménye. A kultúrház erre az időre szálláshellyé, s egyben műteremmé változik. Idén majdnem húszán jöttek, néhányuk nem először. A kultúrházban Tóth Terézia kalauzol. A földszinti nagyteremben majd tucatnyian dolgoznak, csendéletek, tájképek születnek a szemünk előtt. Az emeleten ugyanilyen serényen forognak a kréták, ecsetek. Bender Márta elmélyül ten hajol egy kép fölé, „egyszerű” festőnek látszik. Kiderül, hogy a Nyírő Gyula Kórház pszichiátriai osztályának szocioA művészek egy-egy alkotásukat a házigazdának ajándékozzák vallja. Figyelmembe ajánlja egyik betegét, Sándort. Húsz éves kora óta szorul kezelésre. Most huszonhét. Azt, hogy felfedezte tehetségét, tulajdonképpen betegségének köszönheti. Igaz ugyan, emiatt tönkre ment néhány kapcsolata is, de az igazi barátai így szeretik, amilyen. - Depressziós állapotban nem tudok írni, akkor csak hatalmas űrt érzek. Az alkotáshoz önbizalom és hit kell. A művészetterápiának köszönhetem, hogy nem csak jelenem van, jövőm is lett - avat be a titokba. Hallva, ahogy beszél terveiről, a költészetről, elfeledem a megdöbbentő szót: skizofrén. Önálló kötet megjelentetésén gondolkodik. Mártával is kiadnak egy könyvet: a képekkel és a hozzájuk tartózd versekkel. Búcsúzóul Szakái Antallal, a. hagyományos alkotótábor vezetőjével beszélgetek. Festő, szobrász. Rengeteg táborba hívják. Pálfán most először jár. - Kerti] löm az iskolás módszereket. Mindenki szabadon, bármilyen stílusban, bármilyen technikával dől] gozhat, de ha szükség van rá, se] gítek. - foglalja össze módszereit. Megnyugtat: a „betegek” nem zár várják őt sem, az alkotókat sem. Sőt azt is elmondja, mivel maga is alkalmazta már, tisztában van a művészet gyógyító erejével. VIDA TÜNDE Tolnai cég építheti az utat Cigányügyi referenst foglalkoztatnak Hírek SZEKSZÁRD. Holocaust megemlékezést tart a Szekszárdi Izraelita Hitközség július 13-án, vasárnap, 15 órakor a megye- székhely izraelita temetőjében. A faddi képviselőtestület tegnapi ülésén két olyan témát is tárgyalt, amelynek tétje az volt: jussanak-e munkához helybéli polgárok a község támogatásával. Fadd Az egyik téma a Tasnád utcai útépítés volt. A mintegy 25 millió forintos beruházásra a község pályázatot írt ki, amelyre négy cég jelentkezett, ám az ajánlott ár révén egy tolnai és egy faddi cég maradt versenyben. Közöttük azonban az illetékes bizottság tagjai (4-4-es szavazási arány mellett) nem tudtak választani, így a döntés a testületre maradt. A pályázatok tartalmi ismertetése során viszont kiderült, hogy a két ajánlat közül a tolnai minden szempontból kedvezőbb, a faddi pályázó mellett csak az szólt, hogy helybéli. A testület ennek ellenére megosztott volt. A kisebbségben maradt képviselők szónoka úgy érvelt: ha nem adnak bizalmat a kezdő helyi vállalkozásoknak, akkor soha nem lesznek tőkeerős, a falut támogatni képes cégek Faddon. A másik oldal viszont azt hangsúlyozta: csak közel azonos minőségű ajánlatok esetében élvezhet előnyt a helybéli vállalkozás, jelen esetben azonban - bár szívesen támogatnák a faddi társaságot - ezt nem tudják megtenni. A kivitelezést 7-4 arányú szavazással a tolnai cég nyerte el. A másik „munkás” téma a cigányügyi referens közhasznú foglalkoztatása volt. Ebben a konstrukcióban a munkaügyi központ 8 hónapig a munkabér 90 %-ával támogatja a referens foglalkoztatását, az ezen felüli költségek az önkormányzatot terhelik. A munkára Bolgár Sándor, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke jelentkezett. Az első kérdések alapján a képviselők többsége látszólag nem lelkesedett túlzottan az ügyintéző foglalkoztatásáért. Kompromisszumként felmerült a 3 hónapos próbaidő, amivel többen egyetértettek. A vita előrehaladtával azonban a 8 hónapos foglalkoztatást is számosán indítványozták, végül már olyan képviselő is lelkesen támogatta a hosszabb terminust, aki korábban a próbaidő mellett tört lándzsát. így a romaügyi referens foglalkoztatása előtt zöld lett az út Faddon. -sSZEKSZÁRD - GUNARAS. A mozgássérültek megyei egyesülete kirándulást szervez július 10-re, csütörtökre, Gunarasra. A kirándulásra még lehet jelentkezni az egyesület szekszárdi irodájában. PINCEHELY. Két évig az eddigi üzemeltető, a Water-Plus Bt. végezheti a vízszolgáltatást a községben, miután az önkormányzat nem fogadta el az üzemeltetésre beérkezett pályázatokat. A díjakról még nem szül letett megegyezés. SIMONTORNYA. Közel há romezer virágpalántát ültettek ki a város közterületeire. A virá- gosításhoz a településen letelepedett holland állampolgárok is hozzájárulnak, akik őszre öt- ezer holland tulipánt ígértek. ■ Szigorítanák a fogyatékossá minősítést Az OM szerint a normatívák miatt is nő a fogyatékosok száma Programot hirdetett az Oktatási Minisztérium (OM) a nem fogyatékosok fogyatékossá minősítésének visszaszorításáért. A tárca szakértőkre hivatkozik, akik szerint az arányok növekedése ösz- szefüggésben van a normatívák emelkedésével. A fogyatékosnak minősítettek között feltűnően magas a roma gyerekek aránya. Míg a fogyatékosnak minősített gyermekek aránya az Európa Unióban 2,5-3 százalék, Magyarországon meghaladja az öt száAlékot, s ez az arány hazánkban folyamatosan nő. Feltűnően magas a hátrányos helyzetű, főként roma gyermekek aránya: míg harminc évvel ezelőtt tízből kettő, ma tízből négy fogyatékos roma származású. A tárca mielőbbi vizsgálatot helyezett kilátásba, amely a fogyatékos gyerekek oktatásához járó magasabb normatívák felhasználását venné górcső alá, feltételezik ugyanis, hogy a fogyatékossá minősítése összefügg a magasabb finanszírozással. A prog86-os IQ az, amely alatt valakit fogyatékosnak minősítenek. Rajkóné Kiss Ágnes, a Tolna Megyei Pedagógiai Szakszolgálat vezetője szerint további átgondolást igényelnek a minisztérium most megjelent adatai. A fogyatékosok 5,3 százalékos arányáram további eleme, hogy megerősí- ba valószínűleg a részképes- tenék a minősítés 70-es IQ-határát. ségzavarral küzdő - például diszlexi- Az OM a szakértői bizottságokra hi- ás - gyerekek is beleértendők, az érvatkozva azt állítja, hogy jelenleg telmi fogyatékosok száma tehát valóA SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGTÓL KÉRT VIZSGÁLATOK ÉS FOGYATÉKOSSÁ MINŐSÍTÉSEK SZÁMA TOLNA MEGYÉBEN Vizsgálat kérése Fogyatékossá minősítés 1996/97 463 154 1997/98 507 192 1998/99 492 162 1999/2000 619 107 2000/2001 1378 105 2001/02 1900 159 2002/2003 1600-1700 100 alat jában lényegesen kisebb. Az intelligenciahányados megerősítésével kapcsolatban elmondta: a szakértői bizottság régen és ma sem teszi magasabbra 70-nél az IQ-határt, amely európai norma is. A szakember azt is elmondta: a fogyatékossá minősítés Tolna megyében nem mondható magasnak, évente száz fő körül van, ugyanakkor 1500-1800 gyermek vizsgálatát kérik az iskolák, többnyire olyanokét, akik nem tudják megállni a helyüket a mostani téljesítménycen- trikus oktatási rendszerben. - Nagy számban érkezik vizsgálatkérés azzal, hogy a gyermek nem tudja teljesíteni a követelményrendszert, az iskolák nem igazán tudnak lehetőséget adni arra, hogy ismerethiányt pótoljon, képességeket fejlesszen - fo- galmazott Rajkóné Kiss Ágnes, t. r. Nyugdíjasok születésnapja Ötéves a gerjeni klub Gerjen Jubileumot ünnepelt a gerjeni nyugdíjasklub. A műsorról - ahogy az már szokás a megye nyugdíjasklubjainál - maguk és a vendég bá- taszékiek, paksiak gondoskodtak, a siker nem is maradt el. A gerjeni nyugdíjasklub fennállásának ötödik évfordulója alkalmából gálaestet rendezett, melyre meghívta a paksi és a bátaszé- ki nyugdíjasklubok tagjait is. A művelődési ház széksorai megteltek, Glück Jenőné a gerjeni nyugdíjasklub vezetőjének köszöntője után kezdődött az ünnepi műsor. Elsőként a bátaszéki nyugdíjasklub kórusa lépett fel, ők népdalokat adtak elő. Ezt követte a paksi nyugdíjasok programja, szóló énekeket, verset mondtak, a kórus nótákat énekelt. A műsor második részébén a gerjeni nyugdíjasok több száljainál is felléptek, volt kacsatánc, óvodások műsora, menyecsketánc és a cigánytábor is táncra perdült. Az előadások nagy sikert arattak, több alkalommal vastaps szólt a nézőtérről. Az ünnepi műsort követően kis uzsonnára gyűltek össze a meghívottak az Eldorádó presz- szóban, majd megtekintették a Kenessey Albert Általános Iskola tanulóinak látványos bemutatóját. Az ünnepi délutánt jó gerjeni szokás szerint, egy jó hangulatú marhapörkölt vacsora zárta.
