Tolnai Népújság, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-07 / 156. szám

2003. Július 7., hétfő MEGYE» TŰK Ö R 5. OLDAL Mondom a magamét MAUTHNER ILONA Apró csillagok az égen Nincs szomorúbb látvány, mint amikor egy település elöregszik, mert a fiatalok elmennek (vagy vissza sem mennek az iskoláik be­fejezése után), nincs helyben munka, nincs jövő. Az idősek ma­gukra maradnak, legjobb esetben a „gyerekek” tartják velük a kap­csolatot, ünnepekre hazalátogatnak. Először az óvoda szűnik meg, majd az iskola felső tagozata, nincs saját orvosa, boltja, polgár- mestere, plébánosa a falunak. Ugye ismerős a kép? Tolna megyé­ben is sok hasonló esetet ismerek. De akad olyan is, amikor végre magához tér a falu és azt mondják az ott élők, elég ebből, változ­tatni kell, még mielőtt végleg kiürülnek a házak, az utcák és meg­szűnik a település is. Erre tett kísérletet Alsónyék is. Idén először - de nagyon bíznak benne, hogy nem utoljára - rendeztek falunapot. Úgy ahogy illik táncosokkal, lakodalmas menettel, versenyekkel és még tűzijáték is volt késő este. Fények, apró csillagok az éjszaká­ban, melyek akár jelképesek is lehetnek. Hiszen az ünnepségen ott voltak a Nyékről elszármazottak is, meghívták őket a rokonok, hát­ha kedvük lesz újból hazamenni, nem csak vendégségbe. Az első lépést ez a település már megtette. Lám, lehet bármilyen kis faluban is olyan programokat szervezni, mely megmozgatja, egymáshoz közelebb viszi az embereket. És az sem mellékes, hogy ott lakik szívesen az ember, ahol otthon érzi magát benne. Megkérdeztük olvasóinkat: Megy-e szabadságra? Lassan a nyár derekán járunk, így kétféle ember van, aki már volt és aki ezután megy szabadságra. Olvasóinktól is azt kérdeztük: megy-e szabadságra. Vízvári Zsuzsa, Szekszárd: - Nyugdíjas vagyok, így hogy mikor hová megyek magamnak osztom be, senkitől sem függök. Szabadságból tehát van bőven, de az utazáshoz, kikapcsolódáshoz bizony az anyagiakra is szükség van. Egy hétre Szegedre utazom majd a rokonaimhoz. Tamásiné dr. Takács Zsuzsa, Szekszárd: - Augusztusban kezd­jük el a lakásunk felújítását, így arra feltétlenül ki kell venni a szabadságomat. Ha még marad energiánk mind anyagilag, mind fizikailag, akkor talán a Balatonra is elmegyünk. A gyerekek táborba mennek. Márta Attiláné, Szekszárd: - Úgy tervezem augusztusban megyek szabadságra, addig marad a munka. Egymást váltjuk a fér­jemmel a gyerekeink miatt, így tudtuk ugyanis megoldani a felü­gyeletüket. Nyaralni nem megyünk, de pihenni tudunk otthon is. Bognár Szilvia, Decs: - Szeptember végén megyek szabadságra, mégpedig egy hétre Krétára. Akkor lesz ugyanis a nászutunk. Nagyon várom már, de addig is akad dolgom bőven. Munka mellett főiskolára járok, így a szabadságom egyrészét már felhasználtam. ■ Előző kérdésünk: Tetszik-e önnek az új szekszárdi Du- na-híd? Szavazóinknak tet­szik az új híd, 81,8 százalé­kuk szavazott így. MAI KÉRDÉSÜNK: Tud« ön spórolni a gázzal? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepuJsag.hu és SMS üzenetben: 20/454-36-64 Múzeumigazgató a víz alatt Dr. Gaál Attila a Rába és a Maros medrét kutatja Nem most kezdte a víz alatti régészkedést, sőt, szakavatott- sága okán nemcsak a bölcskei Dunánál, hanem még Dél-Af- rika partjainál is merülhetett. Mostanában sekélyebb vizek­kel barátkozik, de mint kide­rült, a Rába is rejthet magá­ban figyelemre méltó lelete­ket. Dr. Gaál Attila, a szek­szárdi Wosinsky Mór Múze­um igazgatója a napokban - búvárfelszerelést öltve - Győr­nél csobbant a habokba. Győr- A Nemzeti Kulturális Örökség Hivatalának a felkérésére kerül­hettem abba a búvárrégész csa­patba, mely a Rába mélyén egy feltételezhetően török kori kőke­rítést térképez fel - kezdte az igazgató. - Munkánk sikerrel járt, hiszen rábukkantunk egy kidőlt, de jó állapotban lévő, a mederben átlósan haladó téglafalazatra. Ez - sejtéseink szerint - a XVII. szá­zadban épülhetett, az akkori vár vagy város körül. A részletekre majd a győri kollégák munkája nyomán derülhet fény, a folyóból kiszedett téglák közül több is bé­lyeges, tehát valamilyen jellel el­látott. Ez jelentősen megkönnyít­heti az azonosítást, a korszak be­határolását. Ugyancsak a Rába, de már a sárvári szakasz volt a színhelye a következő nap kutatásának. Ezen a részen nagy facölöpök sorjáz­nak az aljzatban. Dr. Gaál Attila egy újkori palackpostát is talált a Rába mélyén- Ezeket meg is találtuk, sőt, ráakadtunk egy óriási, nyolcvan- kilencven centiméter széles, har­minc centiméter vastag gerendá­ra is. Ezt a szálfát úgy hat-nyolc méteren át kísérhettük, amíg be nem hatolt a föveny alá. A geren­da körül mintegy öt méter széles sávban szétszóródott, labdányi méretű kövek találhatók. Itt vagy egy híd, vagy ami még valószí­nűbb, egy kikövezett gázló lehe­tett annak idején. Úgy hisszük, ez a leletegyüttes a római korból ma­radt ránk. A fa, amennyiben végig az iszapban, a víz alatt van, képes egészen jól átvészelni közel két ezer évet is. A szekszárdi múzeum igazgató­ja hamarosan Szegedre utazik, hogy a Maros és a Tisza összefolyá­sánál lemerülve megkeressen egy XVIII. századi szállítóhajót. S remé­li, hogy előbb-utóbb Tolna megye Duna-szakaszán is folytathatja azt a búvárrégészeti munkát, amit már korábban megkezdett. _______-szá­Az ajándék gáznak befellegzett A téli szezon az idén már drágább lesz Negyvenháromezer kültéri mérőóra kényszerű cseréjét fejez­ték be a napokban a DDGÁZ Rt. munkatársai a régiónkban, Tolnában, Baranyában és Fejér megyében. Ugyanis a cég a té­li szezonban - a legnagyobb fogyasztás idején - a mérőórák hibájából 5000-10.000 forint értékű gázt adott ajándékba ház­tartásonként. lésre. A kényszerű lépésnek eled­dig kevésbé ismert, ám megalapo­zott szakmai indoka volt. Amint azt Koncz László, a DDGÁZ Rt. ügyvezető igazgatója Szekszárd Több mint félmilliárd forintba ke­rült a DDGÁZ Rt.-nek a kültéri gázórák kampányszerű lecseré­Három fokonként A kültéri hőmérsékletre nem reagáló régi órák 3 Celsius fokonként 1 százalékot csaltak, mégpedig úgy, hogy ha ennél melegebb volt odakint, a DDGÁZ nyert, ha pedig hidegebb, a fogyasztó. Mivel azonban télen nő meg igazán a fogyasztás - 15 foknál már 10 százalék a cég vesztesége -, éves viszony­latban minden esetben a végelszámolásnál a fogyasztók oldalára billent a mérleg. A cég számításai szerint a kültéri mérőórákkal rendelkező ház­tartásoknak évi 4-5 százalék földgázt ingyen szolgáltattak, s amennyiben évi 3000 köbméteres fogyasztást feltételezünk, akkor ebből 150 köbméter volt az ajándék. Tiz-tizenkétezer forintnyi. lapunknak elmondotta, a fo­gyasztott földgáz mennyiségét átlagban megszabott, plusz 15 Celsius fokon mérték pontosan a régi órák. Ha viszont az odakinti hőmérséklet ennél magasabb volt, akkor a cég járt jól, ha ala­csonyabb, a fogyasztó nyert. Igen ám, de az évi fogyasztás döntő többségét a fűtési időszak adja. Telente ugyanis majdnem minden nap plusz 15 Celsius alatt tartózkodik a hőmérő hi­ganyszála. Gondoljunk csak az elmúlt fűtési szezonra, amikor hosszú hetekig hidegrekordok sora dőlt meg. Summa-sum- márum, a kültéri gázórák tulaj­donosai évről-évre tetemes pénzt tehettek zsebre jogtalanul a fűtési szezonban, miközben a lakásokon belül felszerelt órák tulajdonosai többnyire a valós összegeket fizették ki. A cég bel­ső számításai alapján a régió több mint kétszázezer mérőórá­val rendelkező fogyasztója közül minden ötödik évi 100-150 köb­méter gázt kapott ingyen a szol­gáltatótól. Tóth László, a cég gázmérési osztályának vezetője azt is el­mondta, hogy a tetemes ráfize­tés miatt kezdeményezték a kompenzációs számlakészítés bevezetését, ám ezt az Energia- hivatal nem engedélyezte. Ezért kénytelenek voltak az elmúlt hó­napokban az amúgy kitűnő álla­potban lévő, ám a kompenzáci­ós mérést elvégezni nem tudó órákat lecserélni Baranyában, Tolnában és Fejérben, számsz- erint összesen több mint negy­venhárom-ezret. Evvel véget ért egy olyan időszak a térségben, amikor ajándékba is kaphattak gázt a háztartások. Következte­tésképpen; a kültéri órákkal ren­delkezők a következő télen nemcsak a hivatalos gázáreme­lés miatt fognak többet fizetni, hanem a mérőórák pontosítása is rárak a számlákra havi egy-két ezer forintot. KOZMA FERENC Befuccsolt az együttműködés Viszály kodás (nem csak) a cigánybál miatt Bár korábban együttműködé­si megállapodást kötöttek, nem tudnak együtt dolgozni Pakson a romavezetők. A vita látszólag a szeptemberre ter­vezett romabál miatt lángolt fel, ám úgy tűnik, komolyabb ellentétről van szó. Paks A Cigány Kisebbségi Önkormány­zat (CKÖ) megalakulása után együttműködési megállapodást kötött a már előző ciklusban is mű­ködő Roma Közhasznú Szervezet­tel, melynek elnöke, Solt Pál egy­ben képviselő is. A Munkaügyi Központ támogatásával közösen pályáztak és nyertek közmunka­programra, együtt terveztek ci­gánybált. A rendezvényt támogatja a települési önkormányzat Ifjúsági- , Sport- és Esélyegyenlőségi Bizott­sága, az atomerőmű, és június 16- án hozott határozata alapján a CKÖ is. Ám, ahogyan azt lapunk­nak Solt Pál elpanaszolta, az elnök közölte: nem adnak pénzt. Solt Pál azonban nem csak ezt sérelmezi, hanem azt is, hogy szerinte a ki­sebbségi önkormányzat semmit sem tett eddig, sőt törvénytelenül, szabálytalanul működik. Gertner Ferenc elnök ezeket a vádakat visz- szautasítja. Szerinte mindent meg­tettek, ami tőlük telik. Felmérést készítettek a cigány lakosság köré­ben, kirándulást szerveznek a Ba­latonra, közalapítvány, közhasznú szervezet létrehozásán fáradoz­nak. Mindezt azért, hogy segítsék a romákat. A bállal kapcsolatban az elnök elmondta: valóban úgy volt, hogy támogatják, de abban is megegyeztek, hogy közösen szer­vezik, Solt Pál viszont mindenben egyedül dönt és csak utólag tájé­koztatja őket. Amitől pedig vég­képp betelt a pohár: soknak tartják a szeptemberi bál tervezett belépő­díját. - Úgy döntöttünk - a kisebb­ség többsége -, hogy a július 14-i ülésünkön felbontjuk a megállapo­dást, és nem utaljuk át a pénzt - mondta Germer Ferenc, aki két képviselőasszonnyal alkotja az öt­fős testület többségét. Balogh Lászlóné alelnök Solt Pál testvére, mégis mindenben az elnököt tá­mogatja, és felháborítja fivére vi­selkedése, aki véleménye szerint ahelyett, hogy gyakorlott kisebbsé­gi képviselőként segítené munká­jukat, mindent megtesz, hogy hát­ráltassa azt. - Tény és való, hogy kezdők voltunk, de minden erőnk­kel azon vagyunk, hogy békesség­ben legyünk, és mindent megte­gyünk a cigányságért - mondja az alelnökasszony. A közmunkaprog­ram körül, melyre ötmillió forintot nyertek szintén nincs minden rendben. Gertner Ferencék úgy ér­zik itt is kirekesztették őket, ezért most egy újabb közhasznú szerve­zetet akarnak létrehozni. Ezzel kí­vánnak a második félévben megje­lenő pályázatokon részt venni és szeretnék átvenni annak a tizenkét embernek a foglalkoztatását is, akik a közös pályázatnak köszön­hetően a Solt Pál vezette közhasz- núszervezetnél dolgoznak, vidat. Szeretnél a megye egyetlen napilapjának hirdetési „csapatához” tartozni? Ha úgy érzed, hogy: Jó kommunikációs készséggel Széles ismeretségi körrel (Szekszárd, Paks, Bonyhád, Dombóvár) Ambícióval Tárgyalókészséggel rendelkezel, akkor pályázatodat várjuk a Kiadó címére: Tolnai Népújság 7101 Szekszárd, Liszt F. tér 3. Beküldési határidő: 2003. július 11. Jelige: „A mi lapunk” Tolnai Népújság aáíL/rS;"’' A miénk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents