Tolnai Népújság, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-01 / 151. szám

■■■ 2003. Július 1., Kedd 7. OLDAL AJÁNLATOK GAZDÁKNAK Több száz túlsúlyos sertés Nem veszik át, a támogatás is lejárt Megyei körkép Olvasóink naponta telefonál­tak az elmúlt hetekben, jelez­ve: baj van a túlsúlyos serté­sek piacán. Annak ellenére, hogy a tárca meghirdette a feldolgozók részére a támoga­tást - abban az esetben, ha a termelőktől átveszik a túlsú­lyos sertéseket kompenzációt kapnak -, Tolna megyében több száz olyan sertés van, amit nem tudnak értékesíteni a gazdák. A megye teljes területén azonos a gond, Pusztahencsén csakúgy mint Györkönyben vagy Szek- szárdon: nem kell senkinek a túl­súlyos (140 és 200 kiló közötti) sertés. A Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztériumban május 30-ig, majd meghosszab­bítva a határidőt június 30-ig le­hetett pályázni a felvásárlóknak kompenzációra a túlhizlalt serté­sek átvételére. A falugazdászok jelzése szerint 1300 túlsúlyos ser­tés van a megyében, melyeket nem tudtak eddig értékesíteni a gazdák. Mivel a szekszárdi hús­kombinátot felszámolták, így a legközelebbi a kaposvári és a szegedi lenne, de egyik helyen sem veszik át a Tolna megyei ser­téseket. Kaposvár visszalépett a megállapodástól, arra hivatkoz­tak, hogy a heti 8 ezer normál sú­lyú sertés mellett nincs szüksé­gük túlsúlyos állatokra, Szege­den pedig a Csongrád megyei sertések kimerítik a keretüket. A megyei földművelésügyi hivatal­ban kérdésünkre elmondták, többször is jelezték ezt a problé­mát a minisztériumban működő gazdaszolgálatnak, sőt, a terme­lők maguk is írtak ide levelet. Szerkesztőségünk is megkereste a gazdaszolgálatot, ahol két újabb telefonszámot kaptunk, mondván ők illetékesek ebben a témában, a gazdaszolgálat nem. A két telefonszámon ismét újabb ötletet kaptunk, kit és hol hív­junk fel, megtettünk. Végül az ag­rárrendtartási hivatalnál kötöt­tünk ki, ahol az ügyintéző el­mondta, fogalma sincs, mit lehet tenni ilyen helyzetben, de rögtön hozzátette, ez nem jellemző az ország más megyéjére, mert ott mindenhol van húsfeldolgozó. Nem hiszem, hogy ez a válasz egy kicsit is megnyugtatná olva­sóinkat. Megalakult a hivatal A kormány döntése alapján július 1-én minden megyében megalakult a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, mely a nemzeti kifizető ügy­nökség szerepét tölti majd be. A hivatal december végétől mű­ködőképes lesz, ez azt jelenti, hogy a magyar mezőgazdasági termelők a csatlakozás első nap­jától hozzájuthatnak az uniós tá­mogatásokhoz. A hivatal kilenc alappilléren nyugszik, ennek a gazdák számára az egyik legfon­tosabb eleme a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR), amely a jövő évtől hi­vatkozási alapként szolgál az EU- ban a területalapú támogatások kifizetéséhez. E támogatások alapegységei a mezőgazdasági táblák, melyeket egyedi azonosítóval látnak el és amit a támogatási kérelmen is fel kell tüntetni. ■ Lépések a borhamisítás ellen Ellenőrzik a cukorvásárlást, de nem lesz napi elszámolás Tolna megye Az Országgyűlés a nyári törvényhozási szünet előtt nem fo­gadta el a borhamisítás elleni jogszabályokat, annak ellené­re, hogy sokan sürgetik már a törvényt. Mindössze az általá­nos vitára jutott idő, a végszavazásra az őszi ülésszak elején kerül sor. a palackra a szekszárdi jelzőt. Ő is, mint a többi borász, bízik abban, hogy a cukor vásárlásának ellenőr­zése valóban segíthet a pancsolt borok felszámolásában. Talpas Gá­bor szerint sokat segítene a hami­sítások vizsgálatánál, ha az OBI (Országos Borminősítő Intézet) rutinszerűen végezne ellenőrzése­ket a boltok polcairól leemelt bo­rokból. Jelenleg az a gyakorlat, hogy mielőtt az adott bor a piacra (boltokba, kocsmákba, stb.) kerül, felküldenek belőle 6 palackkal az OBI-ba, ahol azt megvizsgálják, majd megkapja a forgalmazási en­gedély számát. Ez a szám kerül a borkísérő okmányokra. Igen ám, de azt senki nem vizsgálja, hogy az adott engedélyszámon „futó” borok azonosak-e azzal a 6 palack­kal, amelyekre az engedélyt a ké­relmező megkapta. Ma hazánkban ugyanis csak nagyon ritkán végez­A törvény-tervezetben többek kö­zött szerepel, hogy minden 50 kiló feletti cukorvásárlás esetén a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnoksága (VPOP) szakembe­rei ellenőrizhessék a termék útját. A borhamisítás egyik alapanyaga a cukor és eddig néhány körzetben a tonnaszámra vásárolt cukor meny- nyisége már így is feltűnt a vámo­soknak. Tolna megyét közvetlenül nem érinti a borhamisítás, vagyis megyénkben még szőlőből készül a bor, viszont ami minden borászt, borfogyasztót érint, az a szekszár­di és a tolná borvidék hírnevének lejáratása. Talpas Gábor borász (Szekszárdi Mezőgazdasági Rt., Liszt Pincészet) szerint nem sze­rencsés, hogy a bortörvény meg­engedi, hogy az itt vásárolt szőlő és bor után a forgámazó ráírhatja nek elemző vizsgáatot, mert az sokba kerül, mondják a szakembe­rek. Módos Ernő szekszárdi bo­rász szerint ha az itáboltokban, vendéglátó helyeken a napi elszá­molást ismét bevezetnék, akkor nagy lépést tennének a hamisítvá­nyok felszámolása felé. Ugyanis az elszámoláson pontosan vezetni kell az aznapi forgámat (miből mennyi fogyott, és mennyi a jelen­legi készlet). A jogszabályalkotók ugyan felvetették a problémát, de ennek ellenére a tervezetbe már nem került bele a napi elszámolás bevezetése. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke, dr. Urbán András szerint nagyon erős a kereskedelmi lobbi, így a napi el­számolás rendre lekerül a napi­rendről. Másik fontos eleme a ter­vezetnek az, hogy a szőlőterületek pontos nyilvántartását, a szőlőka­taszter elkészítését kéri számon. (Jelenleg ugyanis az ültetvények egyharmada sehol nem szerepel.) Azoknak a gazdáknak is regisztrál­tatniuk kell majd magukat, akik nem vesznek igénybe semmilyen támogatást. mauthner Rajzik a kukoricabogár Meg kell tanulnunk együttélni vele, mint a burgonyabogárral Ezekben a napokban kell megkezdeni a védekezést az ameri­kai kukoricabogár ellen. Tolna megyében négy évvel ezelőtt kezdődött egy-egy területen a fertőzöttség, mára pedig a teljes megye fertőzött, tudtuk meg a megyei talajvédelmi szolgálat helyettes vezetőjétől, dr. Vörös Gézától. Megyei körkép Ezekben a napokban kezdődött meg az amerikai kukoricabogár in­tenzív rajzása. A rovar elsőként a bibét és a elmert támadja meg. Ez­zel egyidőben kell a védekezést - rovarölő szerekkel, légi úton, vagy hidas traktorral kijuttatva - meg­kezdeni, mondta dr. Vörös Géza. Az első védekezésre azért van szükség, mert várhatóan július 20- ig a nőstényekben vannak az érett peték, így a szaporodásukat idő­ben tudnák a termelők megakadá­lyozni. A védekezést akkor kell megismételni, ha az egyedszám növényenként 2-3 körül alakul. Ott, ahol jövőre is szeretnék kuko­ricával elvetni a területet, feltétle­nül végezzék el a termelők a véde­kezést. Megyén belül lárvával a dombóvári körzet a legfertőzöt­tebb, míg a megye többi területe bogárral borított. Úgy tűnik, az amerikai kukoricabogárral,- akár­csak a burgonyabogárral,- meg kell tanulni együtt élni, illetve idő­ben és megfelelő készítménnyel védekezni kell ellene. m.i. Agrárhírek Nagydíjas borok A Szekszárdi Borvidéki Borver­seny díjait a hét végén vették át a termelők Szekszárdon, a Vár­megyeháza Dísztermében. A csúcs-zsűri tagjai voltak: dr. Urbán András, dr. Kozma Pál, Mészáros Pál, Fekete Péter, Mó­dos Ernő, Kovács Ferenc, Kun­szeri Miklós és Dula Bence. A nevezés: fehér borral {50, roséval 1, vörös borral 107 ter­melő nevezett. A fehérek közül a zsűri 3-at aranyéremmel, lll-et ezüsttel, 7-et bronzéremmel ju­talmazott. A vörös borok közül 1 kapott champion díjat, (ez a Bodri Pince 2000-es évjáratú Kadarkája) 5 nagy aranyat, 23 aranyat, 44 ezüstöt és 26 bronzot. A beneve­zett egyetlen rosé ezüstérmes lett. A Legjobb Fehérbor díjat egy 2002-es évjáratú chardonnay kapta, termelője a decsi Papné Dávid Judit. A Legjobb Kadarka és a Legjobb Kékfrankos díjait ugyanaz a termelő, vagyis a Bod­ri Pince vehette át. A Legjobb Vö­rös díjat, egy 2000-es évjáratú merlot, az Aranyfürt Mg. Szövet­kezet bora kapta. A Legjobb Bika­vér elnevezést pedig a 2000-es év­járatú Liszt Pince bora nyerte el. Kirakodó- és állatvásár Körzetünkben legközelebb július 13-án, vasárnap Szekszárdon és Dunaújvárosban lesz állatvásár, valamint 20-án, Dunaföldváron. Tart a búza betakarítása Megyénk jelentős területein már be is fejezték a búza aratását. Ilyen korai betakarításra az el­múlt húsz évben még nem volt példa. Az eddigi tapasztalatok szerint hektáronként 30 mázsa körül termett, ami közel a fele egy átlagos évnek. A minőségi mutatók jók, a termelők joggal bíznak 28-29 ezer forint/tonnás árban is. ■ Új, ígéretes eljárás kukoricabogár ellen: az Invite technológia Az első kukoricabogár imá- gók megjelentek a kukori­cán, az ellenük való védeke­zés kb. 5-7 nap múlva aktuá­lis. Cikkünkben egy olyan új, hatékony védekezési technológiát ismertetünk, amely kíméli a méheket, ezért napszaktól függetlenül lehet permetezni. Ez az Invite - eljárás, amely egy szokatlan, ebből következő­en izgalmas megoldási lehe­tőség a kukoricabogár elleni védekezések hatásbiztonsá­gának növelésére, egyben a védekezési idő optimális ki­használására, a költségek és a környezeti rovarölő szer­terhelés csökkentésére. MIÉRT KÜLÖNLEGES AZ INVITE? Az INVITE EC nem rovarölő szer, hanem egy természetes eredetű, a kukoricabogár számára vonzó, fajs'pecifikus táplálék, amit a ku­koricabogár a táplálék választása során még a kukoricával szemben is előnyben részesít. Hatóanyaga a kukurbitacin, amelyet kifejezet­ten e védekezési célra kinemesí­tett keserű dinnyefajból nyernek ki. Az INVITE EC ennek a ható­anyagnak permetezésre alkalmas 800 g/1 hatóanyag-tartalmú kon- centrátuma. Az INVITE több irányból befo­lyásolja a kukoricabogár táplálko­zási szokását. A kukoricára durva cseppekben kipermetezve a táplá­lékot kereső kukoricabogarak gyorsan megtalálják - és abba­hagyva a kukorica károsítását - el­fogyasztják az INVITE permet- cseppjeit. Számukra a kukur­bitacin olyannyira vonzó, hogy a permetcsepp megízlelése után nem is hajlandók mást fogyaszta­ni. A hatóanyag tehát táplálékfüg­gőséget okoz a kukoricabogár­ban: minél többet eszik belőle, annál jobban kívánja. A táplálék­függőség mellett meg kell ismer­kednünk az ún. kényszertáplálko­zás kifejezéssel is: a bogár akkor is fogyasztja az INVITE-ot, ha már biológiailag „jól lakott.” Ezt szemlé­letesen a „nassoláshoz” lehetne ha­sonlítani: a bogár addig eszi a per- metcseppeket, amíg talál belőle. Az INVITE által a kukoricabo­gárban kiváltott táplálékfüggősé­get és kényszertáplálkozást hasz­náljuk fel a rovarölő szeres állo­mánypermetezések hatékonysá­gának fokozására: a tankkeverék­ben vele együtt kipermetezett ro­varölő szert a kártevő - az INVITE -tál együtt -, biztosan el­fogyasztja! Hatástani szempont­ból elemezve a folyamatot, az történik, hogy a hatásbiztonság és hatékonyság szempontjából lényegesen bizonytalanabb „kontakt, érintési méreg” hatás­módot, a hatékonyabb és bizto­sabb „célzott gyomorméreg” ha­tásra cseréljük fel. A hatásnövekedés olyan mér­tékű, hogy a vele kombinálandó rovarölő szer dózisa akár 90 %- kai is csökkenthető! Hazánkban az INVITE* EC mellé kizárólag a Diabro CS rovarölő szer engedé­lyezett, mindössze 0,15 1/ha dó­zisban! HOGYAN ALAKUL A HATÁSTARTAM? Joggal merül fel a gyakorlati szakemberek részéről a kérdés, hogy ha 90 %-kal csökkentjük a rovarölő szer dózisát, akkor csök­ken-e a hatékonyság, vagy a ha­tástartam? Amennyiben a hagyo­mányos módon kipermetezett, kontakt, rovarölő szerek dózisát 90 %-kal csökkentenénk, akkor a hatékonyság és hatástartam nagy­mértékű csökkenésével, vagy tel­jes hatástalansággal kellene szá­molnunk. Az állomány „overall” permetezésekor a hatás feltétele ugyanis sok tényezőtől függ: pl., a kártevővel történő találkozás va­lószínűségétől, amelyet a megfe­lelő szórás képpel, permetborí- tottsággal, vagy a letális dózis fel­vételének gyorsításával, amelyet gyakran „túldozírozással” segít­hetünk. Ebben az esetben a kár­tevő „passzív szereplője” a per­medével való találkozásnak. Az INVITE alkalmazásánál azonban egyrészt a kártevő „szerepe”, másrészt a rovarölő szer hatás­módja változik meg. A kukorica­bogár permetlével való passzív, esetenkénti találkozását egy aktív táplálékkereső „falánkság” váltja fel. A táplálékválasztásnál pedig a bogár a „csalétkezett rovarölő szert” választja. A „táplálékot je­lentő” permetcseppben sem kell meglenni a letális hatóanyag­mennyiségnek, mert a bogár úgy is annyit eszik belőle, amíg el nem pusztul. Tehát a bogár kény­szertáplálkozása lehetővé teszi a környezetterhelés csökkentését. A vizsgálati ered­mények egyértel­műen bizonyítják, ? hogy a mikrokap­szulázott klórpiri- fosz hatóanyagú Diabro CS kiválóan tartja a hatását az INVITE permetcseppekben, így a később kelő, vagy betelepedő ku­koricabogár ellen is hatékony. Ha­tástartama 15 napra tehető, azaz megegyezik a hagyományos per­metezésével! Az INVITE esőállóságáról egy speciális tapadásfokozó gondos­kodik: a permetlé száradását kö­vetően esőálló. VÉDEKEZZÜNK A LEHETŐ LEGNAGYOBB TERÜLETEN Az INVITE -al végzett permete­zés két fő céllal történhet. Az egyik esetben az imágó populáció kártételének megakadályozása a feladat: jól időzítve, 0,5 imá- gó/növény egyedszámnál (Pherocon AM sárgalapos csapdá- zás!) - az évek többségében az el­ső imágók észlelését követő 12. ­18. napon -, még a tömeges tojásra­kás előtt kell az INVITE + Diabro tankkeveréket kipermetezni. A cí­merhányás stádiumában levő kuko­rica állományok mindig a legveszé­lyeztetettebbek, ezért a fenológiát is érdemes figyelembe venni a védeke­zések tervezésekor. Ez az egy keze­lés megakadályozza a kukoricabogár imágó érési táplálkozásával okozott gazdasági kárt, egyben jelentősen csökkenti a tojásrakó populációt, ez­zel a következő évi lárvakártételt is. A másik lehetőség az USA-ban már gyakorlat, nálunk még fej­lesztés alatt van. Itt nemcsak az imágó kártételének a megakadá­lyozása a cél, hanem a következő évi lárvakártételnek a megelőzése is. Ebben az esetben két védeke­zésre van szükség: az elsőt a fent leírtak szerint kell végezni. A má­sodik kezelést akkor kell elvégez­ni, ha az egyedszám az első véde­kezést követő 14 - 16 nap múlva ismét elérné a 0,5 - 1 imágó/ nö­vény értéket. Tapasztalatok sze­rint e két védekezés annyira visz- szaszorítja a bogárpopulációt, hogy szükségtelenné válik a kö­vetkező tavasszal a lárvák elleni megelőző - és a környezetet erő­sen terhelő talajfertőtlenítést. A kukoricabogár nagyobb tá­volságból is képes betelepedni a kukoricatáblákba. Ennek a meg­akadályozására a leghatékonyabb eljárás az egy időben nagy terüle­ten végzett permetezés (térségi, esetleg tájegységi) lenne, amelyet a birtokviszonyok mai állapotá­ban bizonyára nehéz megvalósí­tani. Mindenesetre törekedjünk a szomszédos gazdaságokkal együtt, egyszerre nagyobb terüle­ten elvégezni a permetezést. AZ INVITE TECHNOLÓGIÁ­VAL NAPPAL IS LEHET PER­METEZNI Az INVITE EC 0, 85 + Diabdé CS 0,15 1/ha dózisban a méhekre veszélytelen, ezért nappal, "virág­zó kukoricában" is permetezhető. Ez nagy lehetőség az optimális védekezési idő betartásánál, hi­szen a légi védekezés teljesítmé­nye akár ötszörösére is növelhető. Az INVITE EC 2003-ban a Diabro rovarölő szerrel együtt, 20 ha-ra kiszerelt egységcsomagban kapható (17 1 INVITE EC + 3 1 Diabro). A kombináció légi perme­tezéssel 10 - 20 1/ha permedében 0,85 1/ha INVITE EC + 0,15 1/ha DIABRO dózisban durva cseppek­kel egész nap permetezhető! Mé­hekre nem veszélyes! Fontos vi­szont, hogy 25 C° felett ne perme­tezzünk! Ilyenkor célszerű a kora reggeli és a késő délutáni órákban elvégezni a védekezést. Tolna megyében három repü­lőgépes társaság készült fel az Invite eljárás alkalmazására: Agro Air Kft. Szekszárd, Légör­vény Kft. Őcsény, Urbán Kft. Vár­alja. E cégek megfelelő permete­zés-technikával rendelkeznek az Invite speciális kijuttatásához. Maros Péter Biomark Agro (75896)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents