Tolnai Népújság, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-25 / 172. szám

4. OLDAL TOLNA MEGYE 2 0 0 3 - LEN G Y E L 2003. Jűuus 25., Péntek | H A falu nevének eredete Bai József helytörténész levéltá­ri kutatások alapján tárta fel Lengyel község nevének erede­tét. Eszerint a település nevét egy itt élő, Lengyel nevű nemesi család után kapta. A család le­származottai ma Franciaország­ban élnek. A falut már Mátyás király korában ezen a néven em­lítik, egy középkori szerb epikus költeményben, amely Mátyás seregéről szól, az itt folyó össze­tűzéseket „lengyeli harcok” né­ven említi a szerző. ■ A kastélypark A lengyeli kastélypark kialakítá­sának kezdete 1829-ig vezethető vissza. Apponyi József gróf halá­la után az új tulajdonos, Apponyi Rudolf gróf felesége Bécsből ho­zott kertépítő mérnököt, hogy az átalakított kastély stílusának megfelelő angolparkot létesítsen. Ahhoz, hogy a terveit meg tudja valósítani, nagyobbítani kellett a parkot. Ezért a kastélypark mel­letti legelőt földcsere útján meg­vásárolta. Ekkor érte el a park mai nagyságát, 22 hektárt. Értékeit felismerve a kastélyparkot 1975- ben nyilvánították természetvé­delmi területté. ■ SZÁMOK TÜKRÉBEN A település lélekszáma:710 fő Csatornázás: folyamatban Telefon: 80% Víz: 100% Gáz: 70% A falu gazdái Rózsa József polgármester, Teninger János alpolgármester, Simon János körjegyző. Testüle­ti tagok: Fazekasné Sipos Erika, Lőrincz Józsefné, Fábián György Endre, Bernhardt Lász- ló, Sebestény Imre, Bai József. ■ Fontos időpontok Polgármester fogadóórája: péntek 8.00-12.00. Jegyző foga­dóórája: kedd 8.00-12.00, csü­törtök 12.30-16.00. Róiriai kato- likus mise: vasárnap 11.00 ■ Az oldal Lengyel Község Önkormányzatának támogatásával készült. Az anyagokat írta Venter Marianna. A fotókat Bakó Jenő készítette. Minden gyerekre jut idő Finom uzsonna a hűvös falak között A lengyeli uradalmat a gróf Apponyi család 1790-ben vásárol­ta meg Amadé bárótól. Az Apponyiak ekkor egy kisebb kas­télyt építettek, amely ma is megtalálható a községben. A je­lenlegi kastély felépülése után a régi épületből óvoda lett és ezt a funkciót látja el 1891-től napjainkig. A lengyeli óvodások a rekkenő hőségben is kellemesen érzik ma­gukat a régi kastélyépület másfél méteres, hűvös falai között. Az in­tézménybe jelenleg 23 gyermek jár és körülbelül ennyien lesznek szeptemberben az oktatási év kezdetekor is - tudtuk meg Nagy Tiborné óvodavezetőtől. Az óvo­da hivatalos neve Wosinsky Mór Általános Iskola és Óvodák, mert nem csak a helyi általános isko­la, hanem a kisvejkei óvoda is ide tartozik, társult intézményként. A gyerekek szép, nyugodt környezetben élik óvodás éveiket két óvodapedagó­gus és szakképzett dajka gon­doskodik fejlődésükről és ké­nyelmükről. Az óvodának saját konyhája van, itt étkeznek az általános iskolások is. Az óvodai nevelés a Comenius 2000 minőség- biztosítási program alapján zajlik, a pedagógiai program és a kis létszám lehetővé teszi, hogy minden gyermek egyéni tempóban, folyamato­san fejlődjön, elég időt tudnak szentelni arra az óvodapedagógusok, hogy az egyéni igényekkel, problémákkal foglalkozzanak. Az óvoda nem csak a legkisebbeket szolgálja immár hosszú évek óta. A faluház most van ké­szülőben, a közösségi rendezvényeknek az óvo­da ad otthont hosszú évek óta. ■ A falu bízik a fejlődésben Melyek az idei év legfontosabb feladatai, mit terveznek, mit szeretnének elérni Lengyelben? A jelenről és a jövőről Rózsa József polgármestert kérdeztük.- Mint a megye oly sok települé­sén, Lengyelben is a szennyvízhá­lózat kiépítése az utóbbi évek leg­nagyobb beruházása. Hol tarta­nak a munkálatok?- Lassan a befejezéséhez köze­ledik a csatornázás a faluban, je­lenleg már a helyreállítási mun­káknál tartunk. A domborzati problémák miatt ez nem is volt olyan egyszerű a mi községük­ben. Egyénileg nem is tudtuk vol­na megoldani, öt település fogott össze, hogy kiépüljön a hálózat. A tervek szerint az év végére el­készül a szennyvíztisztító is, ami nagyon fontos eredmény a falu életében. A szennyvizet eddig ugyanis Závodra kellett szállítani, most változik a helyzet, aminek itt volt már az ideje.- Van még egy, bár kevéssé költséges, de szintén nagyon fon­tos építkezés a faluban.- Az idei év második nagyberuházása a falu­ház, amit a jövő év má­jusában szeretnénk ün­nepélyesen átadni a község lakóinak.- Mik a terveik, mit szeretnének elérni a tele­pülésen?- Lengyel, hasonlóan a többi kistelepüléshez, elöregedőben van. Nagy szeren­csénk, hogy a mezőgazdasági szakiskola megmenekült a bezá­rástól, nem csak azért, mert fon­tos munkaadó a településen, ha­nem azért is, mert a fejlődés egyik záloga is. Szeretnénk meg­tartani a fiatalok közül a faluba annyit, amennyit csak lehet, bí­zunk abban, hogy megáll az el­vándorlás. E cél eléréséhez na­gyon fontos lenne, ha jobbak len­nének a közlekedési viszonyok a közeli települések és városok fe­lé, az úthálózat igen­csak rossz állapotban van.- Milyen fejlesztéseket terveznek még?- A helyi út- és járda- hálózat többségében felújításra szorul, ha lenne elegendő pénzük, elsősorban erre fordíta­nánk. Szeretnénk felújí­tani az óvoda ebédlőjét és kony­háját, valamint egy ebédlőt építe­ni az iskola udvarán. Az is jó len­ne, ha több vállalkozó szellemű ember akadna, aki a falu határain túl is keresne és vállalna munkát. Természetben, természetesen A központ mindenki előtt nyitva áll A annafürdői Turisztikai és Természetismereti Központ, közismertebb nevén erdei is­kola és turistaház egész év­ben várja a vendégeket a tisz­ta levegőjű, szép erdei kör­nyezetben. Mint azt Tóth Lajosné, a központ gondnoka elmondta, a jövőben tovább szeretnék erősíteni a léte­sítmény közjóléti funkcióit, nem csak iskolai vagy más intézményi programoknak, hanem családi, baráti összejöveteleknek is ott­hont adnak a páratlan környezet­ben. A központ minden évszak­ban fogadni tudja az érdeklődő­ket. Akik már pihentek téli erdő­ben, azok igazol­ni tudják, külön­leges élmény a csípős, tiszta le­vegőn tett séta után a cserép­kályha mellett ül­dögélni. Az erdei isko­la nagyon nép­szerű az általá­nos iskolák köré­ben, hiszen a gyerekek nem csak könyvből és képekről, hanem a szó szoros ér­telmében testkö­zelben ismerhe­tik meg a termé­szetet. Az erdők­re irányuló, egy­re nagyobb társa­dalmi érdeklődés miatt a Gyulaj Er­dészeti és Vadá­szati Rt. 2000- ben határozta el, hogy olyan léte­sítményt hoz lét­re, amely megfe­lelő tartalommal és színvonalon valósítja meg ezt a célt, méltó he­lyén, a megye egyik legszebb részén. A termé­szet megismeré­sén kívül más programokra is lehetőséget te­remt a központ, a közeljövő ter­vei között szerepel nyári táborok szervezése, többek között kéz­műves, néprajzi, néptánc és nyel­vi tábor. A központ törekvéseit mindenben támogatja a tulajdo­nos is. A turistaház öt férőhelyes, minden kényelemmel ellátott fürdőszobás lakosztályok várják a vendégeket. A nagyobb létszá­mú csoportok fogadására alkal­mas erdei iskola is korszerűen berendezett, szintén alkalmas té­li időben is csoportok fogadására. Az épületek előtti területen sza­badtűzi főzésre, szalonnasütésre alkalmas létesítmények, játszótér áll a vendégek rendelkezésére. Annafürdői szarvaspörkölt Ahhoz, hogy igazán jó­ízű legyen, legalább két kilogrammnyi húsból kell készülnie, ha még több van, az még jobb - árulta el Tóth Lajosné, aki szerint alumínium lábosban, alatta fával tüzelve az igazi. Az ap­róra vágott hagymát olajon vagy zsíron megdinsztel- mény lesz a hús. Krumplival és jük, majd a közepesre kockázott, savanyúsággal kínáljuk, megmosott húst ráöntjük. Víz _________________________1 nem kell hozzá, enged annyi levet, amennyi kell. Amikor felforrt, jö­het a pirqspapika, só, babérlevél, bors, bazsa­likom, néhány zöld­paprika és paradicsom. Megkínálhatjuk egy kis vörösborral is, de csak a végén, különben ke­Országszerte híres az Anna-bál Az elmúlt évben közel 1500 vendég érkezett A festői erdei környezetben, az Annafürdőnél rendezett len­gyeli Anna-bál mára alaposan kinőtte magát, egyre nagyobb tömegeket vonzó, országos hírű rendezvény. A kezdeti 300-400 fős vendégsereg tavaly 1500 főre duzzadt, ami nem is csoda, hiszen különleges él­mény a rekkenő nyári hőségben hűs fák között, a természetben ünnepelni, szórakozni. A falu igyekszik megfelelni a bál szerve­zését övező elvárásoknak az idén is. A bál fővédnöke a lengyeli ön- kormányzat, ami azt is jelzi: az egész település támogatja a ren­dezvényt. A település lakói szíve­sen segítenek a szervezési és ren­dezési munkákban is. A szerve­zéshez és rendezéshez a terület tulajdonosa, a Gyulaj Rt. is min­den segítséget megad. Az idei An­na bál külön nevezetessége, hogy pontosan Anna napjára esik, azaz július 26-án (szombaton), 20 órai kezdettel kerül megrendezésre. A zenét a The Connector zenekar szolgáltatja. Annafürdő tehát különleges hely, története pedig szorosan kapcsolódik az Apponyi család­hoz. Gróf Apponyi József lengyeli kastélya közelében egy erdei for­rás vizére gőzfürdőt építtetett 1846-ban. A gőzfürdő-kúra jó ha­tással volt a reumás betegségek­ben szenvedő grófnőre. József ha­lála után a fürdőt Apponyi Rudolf gróf örökölte. Felesége, Becken- dorff Anna grófnő igen megked­velte ezt a fürdőhelyet és ezért azt tovább fejlesztették. A fürdőzők részére hat pihenőszobát, a grófi család számára külön épületet lé­tesítettek. A grófnő megengedte, hogy a fürdőt a község lakossága is használhassa, különösen az is­kolás gyerekek. A nagylelkűségért cserébe a nép a grófnő halála után Annafürdőnek nevezete el a he­lyet, hogy így fejezzék ki hálájukat az irántuk jószívvel viseltető hölgynek. A fürdő továbbra is népszerű volt a grófi család köré­ben, kedvenc kirándulóhelye volt Sándor gróf feleségének, Ester­házy Alexandrának is, ezért fenn­maradt a grófi család kihalásáig, 1930-ig. A lengyeli Annaforrást és környékét 1975-ben természetvé­delmi területté nyilvánították. A régi épületek nem maradtak fenn, az egykori grófi rezidenciát 1977- ben lebontották és a helyére új va­dászházat építtetett a hőgyészi er­dészet. ■ A képen balról-jobbra: Sebestény Imre, Fazekasné Sipos Erika, Simon János, Rózsa József, Fábián György Endre, Teninger János és Bernhardt László. ________________________________________■ Le ngyel község önkormányzata * <

Next

/
Thumbnails
Contents