Tolnai Népújság, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-21 / 168. szám

2003. Július 21., Hétfő MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL ______________Mondom A Magamét________ IHÁROS I IBOLYA Minek nevezzelek? Zűrzavaros viszonyok és kapcsolatok előfordulnak az emberek kö­zött is, de ami a köszönésben, a megszólításban, az udvariassági formákban manapság terjed, az egészen elképesztő. Lassan már senki sem lepődik meg, ha 20 éves pincérlány, vagy bolti eladó ked­vesen tegezi azt a társaságot amelyben ötven körüli nő éppúgy ül, mint huszonéves gyerekei. A tévék önmagukban is elképesztően os­toba telefonálás műsorai bizonnyal hozzájárulnak a minden bgi- kát, illemet, emberi és társadalmi kapcsolatot semmibe vevő és tar­talmatlan tegeződés terjedéséhez. A teljesen természetellenes hang­nemben bájolgó műsorvezetők minden áron a keresztnevükön akar­ják szólítani a telefonálót anélkül, hogy fogalmuk lenne például a korukról Ráadásul még a tegeződést is kezdeményezik, aminek vég­képp semmi értelme a fél perces, s a minden személyességet nélkülö­ző telefonálás idejére. Ilyenkor gondol a néző arra, hogy kedélyesked- jen az ilyen „műsorvezető” másol, ne éppen a képernyőn. Ahova per­sze többnyire más okokból sem valók. A nők hátrányos társadalmi helyzete még mindig tükröződik a köz­beszédben. Általánossá vált, hogy valakit Kovács úrként említenek, s a megszólítása is ily módon közömbös színezetű és udvarias. A Kovácsáé asszony azonban nem ennyire általános és még mindig keresettnek tűnik. Az asszonyom megszólítás is sokkal ritkább, mint a az uram. A kisasszony és a fiatalúr meg úgy látszik, végképp ki­ment a divatból, s nincs is helyette más. Mindenki Apátiból érkezik Nyolcadik alkalommal találkoznak Bátaapáti Nyolcadik alkalommal rende­zik meg az Országos Apáti Találkozót. A július 26-i ösz- szejövetel házigazdája a Tol­na megyei Bátaapáti lesz. Nyolc évvel ezelőtt az alföldi Jász­apátiban rendezték az első Apáti találkozót. Azóta minden évben más-más helyszínen jönnek össze az ország Apáti „utónevű” telepü­léseinek polgármesterei, képvise­lői, kulturális- és művészeti cso­portjai, hogy egy hangulatos na­pot töltsenek el a rendező telepü­lésen. Az idei esztendőben Bátaapátira hárul a szerep, hogy megvendégelje az apátiakat. A jö­vő szombati rendezvényre a ti­zenhat Apáti település közül ti­zenegy már visszajelezte részvé­telét, így biztosan eljön Tolna me­gyébe Jászapáti, Aranyosapáti, Somogyapáti, Zalaapáti, Kisapáti, Monostorapáti, Gencsapáti, Ga­gyapáti, Pornóapáti, Körösszeg- apáti és a tavalyi házigazda Alsónemesapáti delegációja. Krachun Szilárd, Bátaapáti polgár- mester elmondta: közel félezer vendég érkezésére lehet számíta­ni, s természetesen a rendezvény­re meghívást kaptak a környező települések polgármesterei is. A program 10 órakor ünnepélyes megnyitóval kezdődik - Krachun Szilárd polgármester és Pogátsa Alajos, a Toln$ Megyei Közgyűlés elnökhelyettese köszönti a részt­vevőket -, majd sorra bemutatko­zási lehetőséget kapnak a meghí­vott települések. Délután fél kettő­kor Törő György fafaragó, Stekly Zsuzsa tűzzománc-készítő és Győri Erzsébet fazekas iparmű­vész alkotásaiból nyílik kiállítás a tornaszobában. Öt órakor a szek­szárdi Bartina Néptánc Együttes szórakoztatja a közönséget, az es­ti bált - a Royal Zenekar zenél - tíz órától tűzijáték teszi még élve­zetesebbé. (RÓNAI) Előző kérdésünk: Szimpati­kus-e Önnek az óvadék in­tézménye? Szavazóink nagy többsége, pontosan 91%-a nem szimpatizál az óvadék intézményével. MAI KÉRDÉSÜNK: Szívesen elmegy falusi rendezvényekre? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepuisag.hu és SMS üzenetben: 20/454-36-64 „Hiszek a művészet erejében” Egy szobrász a Forma Symposion művésztelepről SZEKSZÁRD Tizenharmadik éve szervezi meg Szatmári Juhos László szobrászművész a Forma Symposion nyári alkotótelepét. Először vett részt a munkában Szabó György szobrász- művész. Elsősorban a viaszvesztéses techni­ka vonzotta az alkotótelepre, s Budapesten műteremgond­jai is vannak. Első szobrainak egyike Perczel Mór portréja. A Vörösmarty szoborról szóló Szabó György 1947-ben született Nagykö­rösön. Szobrász diplomát a Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1972-ben szerzett, a meste­re Somogyi György volt. Köztéri szob­rai állnak Budapesten, Bonyhádon, Nagykőrösön, Mátrafüreden, Tatán. megbízást pedig or­szágos pályázaton nyerte el.- Lehet, hogy ki­csit naivitás, de mindig hittem, s ma is hi­szek a művészet erejében. Abban, hogy van­nak olyan dolgok, amiket más nem mondhat el. A szobrászatnak ugyan van térrendező szerepe, de olyan tartalmakat is közöl, ami szükségszerű az adott korban és szüksége van rá a többi embernek is. Nem azok közé sorolom magamat, akik szobrásztaiból akarnak megélni és ezért minden felada­tot teljesítnek, hanem kifejező szobro­kat akarok csinálni. Ezért elmentem ta­nítani a budapesti tanítóképző főiskolá­ra. Jó ott lenni, mert mindig változik a fiatalság, s mindig másnak lehet örülni velük kapcsolatban. Sok szobrom, vagy plakettem éppen a tanításhoz kapcsoló­dik. Valamit mutattam és az megmaradt bennem, majd tovább alakult.- Véleménye szerint mi a művésztelepek értelme, funkciója?- Magyarországon a szobrászat szem­pontjából nagyon nagy szerepük van a mű­vésztelepeknek, főként a három legjelentő­sebbeknek, a szekszárdinak, a nyíregyház­inak és mezőtúrinak. Ezek már letették a névjegyüket, olyannyira, hogy észre lehet venni a szobrászok gondolkodásmódján, hogy melyikkel tartják a kapcsolatot. Külö­nösképpen felismerhető az úgynevezett vi- aszveszejtéses technika.- Mi a jelentősége művészi szempontból?- Szabaddá tesz. Ezeknek a művésztele­peknek köszönhetően a konvencionálisab- ban gondolkodó művészek is nyitottabbá váltak. Érdesebb munkákat alkotnak.- Mi ennek a technikának a lényege?- Elvileg egy öntés után akár tökéletes, kész szobrot kaphatunk. Egy samottos, gip­szes kalodába zárják a viasz szobrot, kiége­téskor kifolyik a viasz és ott marad a bronz helye. Bármilyen komplikált formát meg le­het csinálni ezzel a módszerrel.- Hatnak is egymásra az egy művésztele­peken alkotók?- Természetesen, és nagyon jó egymás munkáit végignézni.- A résztvevőik köre személyes szimpátia, stílusirányzat, vagy véletlen szerint áll össze?- Mind a három. _______ IHÁROSI IBOLYA Or szágos kampány az állatokért Törvénymódosítást kezdeményeznek az állatvédők Június végén Fadd-Domboriban kegyetlenül megkínoztak egy keverék kutyát. Az állat a gondos orvosi kezelés ellenére el­pusztult, az ügy pedig országos visszhangot váltott ki. Hama­rosan aláírásgyűjtés indul annak érdekében, hogy az állatkín­zást szabálysértés helyett bűncselekménnyé minősítsék. Legyen-e bűncselekmény az állatkínzás? Egy Tolna megyei szörnyűség váltotta ki az állatvédők és állat­szeretők törekvését, hogy legyen bűncselekmény az állatkín­zás. Erről kérdeztük meg olvasóinkat. Tolna megye A fadd-dombori kutyakínzás or­szágos kampány elindításához vezetett. A felháborító tett ráirá­nyította a figyelmet az állatvédők által régóta szorgalmazott jog­szabály változtatásra, miszerint az állatkínzás a szabálysértési ka­tegóriából kerüljön át a bűncse­lekmények közé. A Tolna Megyei Állat- és Ter­mészetvédelmi Alapítvány népi kezdeményezésen alapuló alá­írásgyűjtést kezdeményezett, a gyűjtőív szövegét benyújtották az Országos Választási Bizottság­hoz, amely egyhangúlag elfogad­ta annak tartalmát, amely a követ­kező: „Egyetértünk azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa a Bünte­tő Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt annak érdekében, hogy az állatkínzás bűncselek­ménnyé minősüljön.” Mint azt Fiáth Szilviától, az alapítvány elnökétől megtudtuk, várhatóan július 24-én látják el az előírás szerinti záradékkal bead­ványukat, ezt követően néhány nap múlva kezdődhet az országos kampány, amelyet egy budapesti sajtótájékoztatóval nyit­nak meg. A törvénymódo­sítást, illetve az ezért indí­tott kampányt országos szervezetek, politikusok, művészek, közéleti sze­mélyiségek támogatják, például dr. Lamperth Mó­nika belügyminiszter, Persányi Miklós környe­zetvédelmi miniszter, Gusztos Péter országgyű­lési képviselő, Magyar Ál­latotthonok Országos Szö­vetsége, Magyar Állatorvo­si Kamara, a Magyar Ebte­nyésztők Országos Egye­sülete, a Pa-Dö-Dö és a Fi­esta együttesek és még so­kan máSOk. VENTER Hol lehet majd aláírni? A gyüjtőíveket megtalálhatják az érdeklődők az állatorvosi rende­lőkben, az állatvédő szervezetek­nél, a szekszárdi ZUG-ban és au­gusztusban az utcára is kivonul­nak. Az alapítványnak standja lesz a hamarosan kezdődő Szi­get Fesztiválon is. A gyűjtőívekre már most nagy az igény, közel 600 címre postáz­nak belőlük. Aki maga is szeret­ne bekapcsolódni, az a követke­ző mobilszámon, illetve e-mail cí­men érdeklődhet: 06-20-415- 26-37, illetve fiszi69@freemail.hu . Kőműves Sán­dor: - Ha az álla­tot kínozzák, azt szándékosan te­szik és az állat az embernek ki­szolgáltatott. Aki megfontoltan, egy neki kiszol­gáltatott élőlényt kínoz, az bűnt követ el. Páli Józsefné: - Igen, mert van kutyám, de az is felháborító, hogy az állatok mellett ennyire kiállnak az emberek, de ha egy gyereket vernek, akkor nem születnek ilyen hatalmas új­ságcikkek. Laták Józsefné:- Igen helyeslem, mert szeretem az állatokat, és úgy látszik csak így lehet elérni, hogy ne bántsák sze­gényeket, mert az majdnem olyan, mintha embert kínozná­nak. Bozzay Gábor:- Szerintem per­sze hogy igen, meg kell büntetni azt, aki kínozza az állatokat. Én nagyon szeretem az állatokat, de vannak olyan emberek, akik képesek bántani őket. Szabóollóval a Don-kanyarban Rosszul ment a sorom tizenkilenc éves koromig. Férfiszabó­nak tanultam, majd önként jelentkeztem 39-ben a hadsereg­be. Bakának menj fiam - mondta az apám - az hazamegy, megkeféli a cipőjét és minden rendben. Dunaszentgyörgy Nyárai Bandi bácsit nyolcvanhar­madik születésnapján látogatta meg a múlt héten Duna­szentgyörgy polgármestere. Kijár ez a faluban minden nyolcvan éven felülinek, az asszonyok virá­got, bonbont, a férfiak egy üveg pezsgőt kapnak ilyenkor. Többet Bandi bácsi sem kapott, pedig le­hetett volna protekciója, mert a polgármester a keresztfia. Jó szó és kérdés persze jutott bőven, hiszen a falu első embere már jól ismeri a történeteket, könnyen kérdezett. Bandi bácsi pedig szívesen mesélt, vidáman az egyébként néha keser­ves életéről.- Önkéntesnek jelentkeztem 39- ben, előbb fel sem vettek, majd be­soroztak, Bajára vonultam be a Türr István laktanyába. Géhás let­tem, volt közöttünk suszter, kettő is, ma már elfogytak, nem sokan maradtunk. A jó élet sem sokáig tartott, jött a hábo­rú, megjártuk Jugoszlávi­át, Csehszlovákiát, Ro­mániát, Lengyelországot. 41-ben pedig mentünk a Don-kanyarba. Szeren­csém volt, hátországi szolgálatban voltam, vonattal mentem és majd jöttem is. Puskám se volt, egy szabóollóval védtem a hazát. Egyszer lőttem csak egy var­jút, megfőztem, mire kész lett vala­ki ránk dobott egy kézigránátot, el­szaladtam mint a miskei malac, de a varjú odalett. Közben persze a balkézről való asszonyokra is szó terelődik, Éva néni a feleség (a második) csak mosolyog: volt neki vagy harminc. Mit harminc - mosolyogja el magát Bandi bácsi, százhar­minc! Éva néni csak csó­válja a fejét, de hiába. Csak jobban tudom, én adjusztáltam őket! Oroszországban olyan faluban voltunk, ahol nem maradt egy férfi sem, mind a fronton volt - meséli tovább a katona­életet. Szó esik valami Maruszjáról is, de ezt nem részle­tezzük tovább. A lényeg, hogy épp- bőrrel hazajutott. 46-ban rendőr­nek állt Bandi bácsi, itt is lehúzott kilenc évet, közben megismerke­dett Éva nénivel (akit a szentgyör- gyiek Pék Évának ismernek, szak­mája után, pedig a tisztességes ne­ve Kovács lenne). A paksi konzerv­gyár következett. Húsz asszonnyal voltam itt is, majd jött a Volán, ott forgalmista volt, elébb Szekszár- don, majd Pakson, akkor még a he­gyen volt a buszpályaudvar. A szomszédban volt a nagy étterem, először átjártam vacsorázni, de nem sokáig kellett fáradnom, az ott dolgozó menyecskék helyembe hozták. Szép ez az idő, amit meg­éltem, csak azt sajnálom, most már kevesebbszer kívánom a pajzánko­dást - panaszkodik, de ez sem le­het teljesen igaz, mert élete párja hamiskásan, de jóízűen kacag. Még három évet szeretnék élni - teszi hozzá az ünnepelt - mert ak­kor leszünk ötvenéves házasok. RÁKOSI GUSZTÁV Szeretnél a megyempBatt rma egyetlen napilapjánál dolgozni? Ha úgy érzed, hogy: Jó kommunikációs készséggel Széles ismeretségi körrel (Szekszárd, Paks, Bonyhád, Dombóvár) Ambícióval Tárgyalókészséggel rendelkezel, akkor pályázatodat várjuk a Kiadó címére: Tolnaí Népújság 7101 Szekszárd, Liszt F. tér 3. Fix bért + jutalékot kínálunk! Beküldési határidő: 2003. július 25. Jelige: „A mi lapunk” A budapesti szobrász egyik első köztéri munkája Bonyhádon áll, a társak és a nálunk is újrafelfedezett ősi szoborkészítési technika vonzotta a szekszárdi művésztelepre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents