Tolnai Népújság, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-16 / 164. szám
14. OLDAL ÉLET STILUS 2003. Július 16., Szerda üJesíel Kommunikációs partnerünk: a Westel Mobil Rt. Sztárpletykák új láb pittnek. . A most készülő Trója című történelmi dráma néhány jelenetében lecserélték Brad Pitt lábát, mert nem volt eléggé izmos ahhoz, hogy Achillest hitelesen megformálja. A Wolfgang Petersen által rendezett film producerei túl vékonynak találták Brad lábait, és újraforgattatták a közeli jeleneteket egy izmosabb férfi fel- használásával. RENÉE BESZÓLT. Megelégelte Renée Zellweger egy Los Angeles-i étteremben, hogy a mellette ülő német férfi és nő róla pletykál, s megjegyzéseket tesz alacsony termete és csapnivaló ízlése miatt. A színésznő folyékonyan beszél németül, így nagy megdöbbenést okozott, amikor beszólt a faragatlan párnak. Közölte, hogy 160 centi magas, és reggelente mindig laza ruhákat hord. ■ Olvasson a világhálón is a nőkről! Ha női témákra kíváncsi, látogasson el a www.hotgyvilag.hu , a unvw.kiskegyed.hu vagy a www.gyongy.hu internetes oldalakra is! A HOMOK VILÁGA. Amióta az ember sütit készít homokból, él benne a vágy, hogy várakat, vulkánokat és egyéb dolgokat is építsen belőle a tengerpartokon. Travemünde öblében most az örökkévalóság titokzatos mosolyát viselő óriási szfinxek, az alexandriai világítótorony és más ókori szépségek várják a látogatókat. A homokfesztivál szeptember elejéig tart. _____ epa-fotó min dössze 800 Ft + áfa! Veszélyesek a génmanipulációk? Az állatok genetikai manipulációja komoly kockázatot jelenthet a környezetre és kellő ellenőrzés híján az ember egészségére is. Ezt állapította meg az amerikai tudományos akadémia jelentése. A tavaly elkészült jelentés óvatosságra int, de nem utasítja el a klónozást vagy a génmanipulációt. A bizottság legsúlyosabb aggodalmai környezetvédelmi jellegűek. A genetikailag módosított állatok a vadon élő fajokat veszélyeztethetik, különösen a genetikailag módosított halak és rovarok, amelyek könnyen elszabadulhatnak, és szaporodásnak indulhatnak. A génmanipulált, gyorsan növekvő hal olyan vetélytárs lehet, amely vadon élő rokonai kipusztulását okozhatja. Egy másik példa: a tudósok olyan moszkitó kialakításán dolgoznak, amely nem terjeszt maláriát. A malária parazitái azonban kordában tartják a moszkitó- populációt, s ha a vadon élő mosz- kitókat kiszorítaná a maláriával szemben ellenálló változtat, az a moszkitók elszaporodásához vezetne, és az általuk terjesztett egyéb betegségek terjedéséhez. A tudósok úgy foglalnak állást, hogy a genetikailag módosított állattól származó hús, tej, tojás árthat az ember egészségének - de csak akkor, ha nem kezelik helyesen. A klónozott élelmiszerek esetleges kockázataival kapcsolatban eddig nem találtak okot riadalomra, ám az eredmények mégsem győznek meg mindenkit, hiszen a manipulált termények, állatok elfogyasztásának hosszú távú következmé- nyeiről semmit sem tudunk, _■ A boldogság modem elmélete Még egy lottóötös sem elég a tartós boldogsághoz. Az anyagi javak persze nagyon kellemes összetevői az életünknek, de nem tévesztendők össze azzal a mélyebb elégedettségérzettel, ami akkor fog el bennünket, ha elértük a magunk elé kitűzött fontos célt, vagy igazán jól érezzük magunkat egy másik ember társaságában. Ahhoz, hogy boldognak érezzük magunkat, nem elég, hogy egész életünkben kiváló teljesítményt nyújtunk. A döntő, hogy miként érezzük magunkat miközben élünk, munkánk, tevékenységeink továbbfejlesztik-e a készségeinket, fejlődik-e személyiségünk, és mindazt a lehetőséget, amit magunkban hordozunk, ki tudjuk-e aknázni. Ha olyan szerencsénk van, hogy szeretjük a hivatásunkat, ott is számos lélekemelő pillanat adódik: a sikeres üzleti tárgyalás utolsó pillanatai, egy bonyolult műtét elvégzése. Bármilyen furcsának is tűnik némelyek számára, a munka sokkal boldogabbá teheti az embert, mint a szabadidő. Csík- szentmihályi Mihály amerikai boldogságkutató vizsgálatai azzal a meglepő eredménnyel jártak, A mindenség áramlásában hogy a munkavégzés során sokkal gyakrabban élik át az emberek a boldogsággal azonos áramlatélményt, mint a szabadidejükben. Ennek az lehet a magyarázata, hogy munkahelyünkön gyakoribb az olyan kihívás, amelyet teljes koncentráció kísér, és szerencsés esetben a kreativitásunk is megfelelő feladathoz jut. Ráadásul sokkal több a játékos vonás a munkában, mint a legtöbb egyéb tevékenységben, a világos célok és a megvalósítás szabályai a legtöbb emberben mozgósítják a versenyszellemet. A munkavégzés során sokkal több közvetlen visszajelzést kapunk arról, hogy jól végeztük-e a dolgunkat, mint az egyéb tevékenységeinkben. Amikor dolgozunk, többször koncentrálunk, mint a szabadidőnkben, és tudatosan ügyelünk arra, hogy semmi se terelje el túlságosan a figyelmünket. Az amerikai tudós kísérletei megerősítették, hogy a legtöbb embernél még a testi közérzet is javul, ha valamilyen célra koncentrál, ám a hét végén, amikor egyedül vagyunk, és nincs kötelező feladatunk, gyakran megjelennek a különféle betegségtünetek. Mindezek arra utalnak, hogy az átlagemberek, még ha álmodoznak is róla, igencsak felkészületlenek lennének egy munka nélküli életre. Úgy tűnik, a munka vagy bármilyen örömteli cselekvés (valami teljesen új dolog megtanulása, a karitatív szolgálat, a zenélés vagy valamüyen kézműves alkotás, sportolás) során bekövetkező boldogságérzetnek vannak alapvető elemei. Amikor tökéletesen boldog valaki, akkor úgy érzi, hogy összhang van az életében a kitűzött célok, a teljesítmény és az eredmény között. A sportolók gyakran éppen akkor élik át ezt az élményt, amikor a teljesítőképességük határán járnak. A művészek, a zenészek esztétikai élvezetről beszélnek, a misztikusok ezt az állapotot eksztázisnak nevezik. Ám a boldogság a leghétköznapibb helyzetekben is átélhető: ilyenkor a fejünkben nincs hely semmiféle konfliktus vagy ellentmondás számára, ez a néhány perc fantasztikus élménnyel tölt el, egyetlen vágyunk, hogy örökké tartson, s teljesen elmerüljünk ebben az érzésben. ■ ii A boldogság Csíkszentmihályi szerint meghatározott modern formája a „flow”, vagyis az áramlatélmény. m Az áramlásélmény az a pillanat, amikor átérezzük, hogy minden úgy jó, ahogy éppen van, a megfelelő időben és helyen vagyunk, és éppen azt tesszük, amit tenni szeretnénk. II Akkor jön létre a flow, amikor az összes készségünket latba vetjük, hogy megfeleljünk a kihívásnak, amely azonban semmiképpen sem nagyobb a teljesítőképességünknél. Ha túl nagy a követelmény, akkor csalódottak leszünk, esetleg elfog a félelem a kudarctól, ha viszont túl alacsonyan van a léc, egyszer csak unatkozni kezdünk. ■ A flow élménye más megfogalmazásban azt jelenti, hogy villanásszerűen megtapasztaljuk a lehető legintenzivebb életet, ha csak rövid időre is, de egyek vagyunk a mindenséggel. Méh-nudista: 1-0 Kellemetlen vége lett egy nudista motorozásának. A német férfit egy méhecske támadta meg. A pucér férfi épp egy naturista úszómedencénél körözgetett, mikor egy szemtelen méhecske épp legnemesebb testrészénél támadta meg - ez pedig nem a legjobb módja a szervnagyobbí- tásnak. A 36 éves fiatalember hadakozni kezdett a fullánkos- sal, ám elvesztette uralmát a motor felett és felborult. Szerencsére horzsolásokkal és kisebb vállsérüléssel megúszta az esést. A rendőrség megbünteti a meztelen férfit, de nem azért mert, csak egy kendő, egy napszemüveg és egy szandál volt rajta, hanem mert nem viselt bukósisakot. Nem tudni pontosan, mitől vadult be a méh, de nem lehetetlen, hogy a férfin lévő napozószerek illata izgatta - vagy bőszitette fel. ■ FÜSTÖS LEDI. A „dohányzó hölgy” témakörben mutatta be megdöbbentő öltözékeit egy római divatshow-n Alessandro Consiglio tervező. A ruha 25 ezer cigarettapapír felhasználásával készült. A leghátborzongatóbb azonban a „smink”, amely ráncos, elszínező- dött bőrű, csontvázszerű alakot formáz - így figyelmeztetve a do- hányzás káros következményeire. ______________________fotó: era Olv astam - Láttam - Hallottam VENTER MARIANNA Repül a, repül a.... Az emberiség és a gépek viszonyát nem igazán lehet zavartalannak mondani. Alig jelentek meg az első ipari gépek, mindjárt megszületett a géprombolás is. A kezdetekkor a munkások a facipőiket dobták a gépek fogaskerekei közé, ezt a durva beavatkozást később egészen rafinált módszerek váltották fel. Pedig szegény gépek nem tehetnek semmiről, csak azt csinálják, amiért megalkották őket, botorság akár együttérzést, akár kíméletet várni tőlük. Ám az ember azért érzelemmel viseltetik irántuk, haragszik rájuk, vagy szereti őket, bármilyen irracionális is ez. A. mai géprombolás egyébként már a sport határát súrolja, ami valljuk be, elég érdekes egyveleg. Mobilteléfon-dobáló bajnokságot már évek óta rendeznek, ám most tovább bővült a high-tech rombolás köre, megszületett a számítógép-hajigálás bajnoksága is, ami az előbbihez képest jóval keményebb fizikai megerőltetést kíván. Nemrégiben Belgiumban rendezték az első országos PC-dobálási bajnokságot, amit igazán elismerésre méltó 14 méteres eredménnyel nyert meg egy 26 éves fiatalember. Az országos bajnokságon egyébként félszázan indultak és mindannyian saját megunt, kiszolgált, s nyilvánvalóan megutálfrégi számítógépükkel dobálóztak. S hogy mi volt a verseny fődíja? Természetesen egy vadiúj számítógép. Elvégre jövőre is lesz bajnokság, nem igaz? SZERETNE A CÍMOLDALRA KERÜLNI? Hirdetőirodáinkban készséggel állunk rendelkezésére!
