Tolnai Népújság, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-15 / 163. szám

2003. Júuus 15., Kedd MEGYEI TŰKOR 5. OLDAL Mondom A Magamét IHAROSI IBOLYA A pihenés Kedves ismerősöm mesélte, hogy érettségi ajándékul tátrai utazást kapott a szüleitől. A csoportban csak ő volt egyedül, a többiek pár­ban, vagy családostul, barátokkal utaztak. Hamarosan kisebb- nagyobb társaságok alakultak, de ő egyikbe sem illett bele. Kínszenvedés volt számára a tíz nap, aminek alig várta a végét. Hazafelé a buszon összebarátkozott egy nénivel, akit a gyerekei fizettek be az útra, s aki elsírta magát a határon, hogy milyen hosszú az első falu neve, mégis el tudja olvasni. Ő meg teljesen elveszettnek érezte magát az idegen országban, végig attól félt, hogy sosem jut haza. Ismerősöm míg férjhez nem ment, a családi béke kedvéért minden évben kénytelen volt elutazni nyaralni, mert az volt a szokás. A szülők anyagilag is támogatták, s nem igazán értették, miért olyan fáradt, amikor hazaért. Azóta sem járt külföldön, ezzel szemben kertészkedik, ápolgatja gyönyörű növényeit. Nincs számára nagyobb kikapcsolódás, mint egy nyári este a teraszon, szőkébb családja körében. Mások meg akkor pihennek, ha nyüzsöghetnek, s három emberre való szervezőmunkát a nyakukba vesznek annak érdekében, hogy a család mindig máshol, más körülmények között nyaralhasson. Jártam üdülőben, ahol a házaspár senkivel szóba nem állt, sőt egymással sem nagyon, ültek a napernyő alatt és olvastak. Amikor elköszöntek a végén, lelkendezve mondták, ilyen jól még soha, sehol nem érezték magukat. Különbözőek vagyunk, mindenkinek mást jelent a pihenés is. Megkérdeztük olvasóinkat Hisz-e még a politikusoknak? Lassan minden hétre esik egy kisebb-nagyobb politikai bot­rány. Ezért kérdeztük meg olvasóinkat: hisznek-e még nekik? Jantner Sándorné, Szekszárd: Is is a válaszom. Van amikor hiszek, van amikor nem, és van akinek a szavára adok, máséra meg nem. Annak azért hiszek, akit valamennyire már ismerek és még nem de­rült ki róla, hogy nem mondott igazat. Ambrus Gyula, Szekszárd: Nem hiszek nekik, mert egyik kutya másik eb. Mondanak mindent és sokszor kiderül, hogy nem úgy van, ahogy állítják. Fark Istvánná nyugdíjas, Nagykónyi: - Nem nagyon hiszek ne­kik, mert sok ígéretüket nem váltják be. A mostani, a múltkori kor­mányra is értem ezt. Voltam az Országházban többször és sajnos lát­tam, mi folyik ott. A választáskor ígérnek mindent, és a végén nem úgy cselekszenek, ahogy ígérték. Sántha Domokosné nyugdíjas, Varsád: - Jobb lett volna a másik miniszterelnök, hittünk az Orbán Viktorban, ez az igazság. A nyug­díjasokat nem nagyon karolja fel Medgyessy Péter.______■ yjLLÁMVQKS Előző kérdésünk: Lesz-e a nyáron komolyabb esőzés? Szavazóink 57 százaléka szerint várható még a nyá­ron jelentős csapadék. MAI KÉRDÉSÜNK: ■ * ' • : . Megfelelően foglalkoznak-e hazánkban a romákkal? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepuJsag.liu és SMS üzenetben: 20/454-36-64 Fogyatékkal élők, tőlünk nyugatra A beilleszkedés szintjei: Dániában saját rádió- és tévécsatornájuk is van A külföldi meghívottak a tegnapi tanácskozáson felhatalma­zást adtak a Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület számára egy olyan hálózat építéséhez, mely a fogyatékosok művészetekben játszott szerepét teljesítené ki. Ugyanakkor az osztrák, dán és francia küldöttek támogatásukról is bizto­sították a szerveződést, s ennek felbecsülhetetlen előnye le­het, tekintettel a szakirányú EU-s pályázatokra. A Szekszár- don tartott, értelmileg sérült személyek fesztiválja tehát a nemzetközi műhelyek együttműködése terén is szép ered­ményt könyvelhet el. Szekszárd Az alkalmat megragadva kérdeztük a külor- szági delegációk vezetőit arról, hogy saját hazájukban miképpen ítéli meg a többségi társadalom a fogyatékosokat, mennyiben se­gíti őket hozzá az emberibb élethez? Renate Andreassian, Franciaország, a párizsi Personimages képviselője: - A fo­gyatékos emberek sorsát javító első különle­ges törvény 1975-ben született meg nálunk. Ez azt szorgalmazta, hogy a fogyatékosokat integrálni kell a társadalomba, az élet min­den területén, kiváltképp az iskolákban és a munkában. Ez volt az elmélet, s érdemes megnézni, hogy mi történt a gyakorlatban. Nos, közel harminc év elteltével megállapít­ható: jó úton haladunk. Még akkor is, ha az általános integráció megvalósítása nehéz fel­adat, hiszen a fogyatékos ember számára mindig kell egy segítő. De az tény, hogy tár­sadalmunk éppen a törvény hatására sokkal nyitottabbá vált. Ezt a saját példámmal is igazolhatom. Az én lányom fogyatékosán született negyven évvel ezelőtt: akkoriban szinte el kellett rejtenem a világ elől, most pedig az utcán jár-kel és az emberek elfogad­ják öt. Christopher Kaspar, Ausztria, a bécsi ÖHTB képviselője: - A fejekben még nem A fesztiválon fellépő dán együttes nagy sikert aratott műsorával általános az abszo­lút elfogadó gondol­kodásmód. Építé­szetileg sem: előfor­dul Ausztriában is, hogy a tolószékesek közlekedése, akadá­lyokba ütközik a nem megfelelő épí­tészeti megoldás következtében. Az osztrák társadalom ezzel együtt sajnálatot, együttér­zést mutat a fogyatékosok iránt, de az integ­ráció még nem általános. Ez a személyes vi­szony. Ami az anyagiakat illeti, ott sokkal jobb a helyzet. Elmondható, hogy a fogyaté­kos gondozottak anyagi téren nem szenved­nek hiányt semmiben. Úgy az állam, mint az egyesületek, magánszemélyek juttatásai ele­gendőek a megfelelő ellátáshoz. Igaz, ezek az együttérzést kifejező juttatások nem utol­sósorban éppen a társadalomban élő, tragi­kus sorsokat feltételező fogyatékos klisének köszönhetőek: azon klisének, melyet vi­szont mi szeretnénk megszüntetni. Frank Rasmussen, Dánia, a koppenhá­gai KNUS képviselője: - A fogyatékosok ré­szét képezik a dán társadalomnak. A hivata­lok igyekeznek számukra olyan helyeken munkát találni, ahol nem fogyatékos embe­rek dolgoznak. Természetesen speciális FOTO: GOTTVALD munkakörökről van szó. Persze, sokan meg! nézik a többitől elütő fogyatékos embert mi­felénk is, néhányan nem tudnak azonnal köj zeledni hozzájuk, de ellenérzés nem tapaszt talható irántuk. Régebben Dániában a fogya­tékosokat nagy intézményekben gyűjtötték össze. Ez már a múlté, ma már kisebb intéz­mények adnak otthont számukra, szem előtt tartva azt az alapelvet, mely szerint elő kell segíteni a többségi társadalommal való keve­redésüket. Dániában fogyatékosok rádiója és tévéje is működik, s a nemzeti televízió is gyakorta sugároz fogyatékosokról, fogyaték kosoknak szóló műsorokat. Rengeteg klub is működik, ahol összejöhetnek ezek az embe­rek. Ma még különböző iskolákban tanulnak a fogyatékos és nem fogyatékos gyermekek, de az erre hivatott dán szakmai szervezet szerint a speciális oktatási intézmény nem jó megoldás. SZERI ÁRPÁD Kelta hölgy karpereccel Közel százhetven sír a Jeges-hegyen Bár a faddi Jeges-hegyen immár hatodik éve folyó régészeti ásatások elsősorban a honfoglalás korára irányulnak, a terü­leten az egyik legnagyobb Tolna megyei kelta temetőre leltek a szekszárdi Wosinsky múzeum munkatársai. Fadd A Jeges-hegy zömmel honfogla­lás kori magyar sírokat, továbbá kelta és római kori temetőt is ma­gában rejt. Eddig összesen közel százhetven sírt tártak fel, a leg­utolsók közé tartozik a képünkön látható kelta nő végső nyughelye. Mint azt Odor János, a megyei múzeum az ásatást vezető régé­sze lapunknak elmondta, az ezen a vidéken időszámításunk előtt 3. és 2. században élt keltákra a csontvázas és a hamvasztásos te­metkezés egyaránt jellemző volt. Jól látható jobb oldalt a hölgy csuklóján az ékszer Feltárják a sírokat FOTÓ: BAKÓ JENŐ A most feltárt sír az előbbi típus­ba tartozott. A benne fekvő földi maradványok első „ránézésre” egy harmincas éveiben járó nőé lehettek, aki a sírban talált éksze­rek, használati tárgyak alapján társadalmi helyzetét tekintve kö­zépszinten helyezkedhetett el. A hölgyet bronzból készült kar- és lábpereccel, nyakában vas nyak­pereccel, borostyán karikával, vállárnál vas fibulákkal helyezték el a nyughelyen. Az akkori szokjás szerint a túlvilági útra étellel és itallal látták el, előbbit jelzik a sor­ban található kerámia edények, utóbbit az elhunyt lábainál látha­tó állati csontok. Odor János azt is elmondta, hogy ez volt az általuk feltárt 45. kelta sír a Jeges-hegyen, ami azt jelenti, hogy ez az egyik legna­gyobb ismert kelta temető a me- gyében, ___________________-es­hí rek MAGYARKESZI. Háromszáz éves a település, és száz éve viseli a Magyarkeszi nevet. A község idei falunapja július 19-én, szombaton a jubileum jegyében is zajlik: a malomépületben falutörténeti kiállítást rendeznek. A kulturális programban a Bagatelle Brass rézfúvósötös, valamint helyi és környékbeli hagyományőrző csoportok sze­repelnek. TOLNA. Tolna várossá nyilvánításának jövőre esedékes 15. évfordulójára reprezentatív városismertető kiadványt készül kiadni egy tolnai vállalkozó. A kezdeményezést támogatja az önkormányzat, a készülő könyvhöz - 250 tiszteletpél­dány fejében - 250 ezer forinttal járul hozzá a képvise­lőtestület. ■ Számíthatnak a támogatásra Bogdán György: Jól jött a pénz a magamfajta diáknak” Egymillió forintot különített el Tolna Megye Önkormányzata a hátrányos helyzetű, cigány fiatalok számára. Ebből az ösz- szegből azon középiskolás, roma diákok részesülhetnek, akik rászorultságuk mellett legalább hármas tanulmányi eredményt mutatnak fel. Tolna megye-Szekszárd A támogatás biztosítását rögzítő megállapodást tegnap írta alá Szekszárdon, a megyei önkor­mányzat épületében Frankné dr. Kovács Szilvia közgyűlési elnök, valamint Balogh László, a megyei cigány kisebbségi önkormányzat­ok társulása, illetve Kalányos Já­nos, a megyei cigány kisebbségi önkormányzatok szövetsége kép­viseletében. A diákok pályázat útján juthat­nak hozzá ehhez az évente egy al­kalommal, egyben kifizetendő tá­mogatáshoz. Balogh László el­mondta: az elmúlt ciklusban több mint száz fiatal részesülhetett eb­ben a juttatásban. Az egyébként országos tekintetben is példaérté­kűnek számító kezdeményezés révén általában 8-10 ezer forint gyarapítja a diákok pénztárcáját, így segítve őket nemcsak a közép­iskola elvégzésében, hanem a to­vábbtanulás felé irányításban is. A középiskolások természetesen valamennyien Tolna megyeiek, jóllehet nemcsak szekszárdi, bonyhádi, tamási intézmények­ben tanulnak, hanem nagyon so­kan, mintegy ötvenen Pécsett, a Gandhi Gimnáziumban. Ebbe az iskolába jár a Faddon élő Bogdán György is. A tizenhét éves fiatal remekül érzi magát az intézményben, ahol a diákok mintegy hetvenöt százaléka mondhatja magát, ro­ma származásúnak. Bogdán György jó tanulmányi ered­ménnyel dicsekedhet,- ez pedig azt jelenti, hogy részesülhetett a Tolna Megyei Önkormányzat támogatásából.- Tízezer forintot kaptam, s ha másnak ez az összeg talán nem is túl sok, azért a magam­fajta diáknak, bevallom, na­gyon jól jött. Itt a nyár, s ruhá­kat vettem belőle. S a jövőben is pályázni fogok, hiszen szük­ségem van erre a pénzre.-szÁ- Bogdán György FOTÓ: BAKÓ JENŐ Öt éves a falu újságja Gerjen Megjelenésének ötödik év­fordulóját ünnepli a Gerjeni Hírek című falusi újság, amelynek szerkesztője, Má­té Dénes lapunkat is rend­szeresen tájékoztatja a tele­pülésen történtekről. Molnár József polgármester biz­tatására Máté Dénes tanár, az ön- kormányzat sajtótanácsnoka hozta létre a falu első havilapját. A lap önkormányzati kiadású és a mindenki ingyen megkapja, ház­hoz szállítják a Kenessey Albert Általános Iskola tanulói. A hó­nap hírein kívül a lap igyekszik a közművelődést is segíteni, ezért Máté Dénes munkáját egy kisebb stáb segíti. Az újságban rendsze­resen olvashatunk az önkor­mányzat híreiről, oktatásról, val­lásról, művelődésről, sportról, van gyermekrejtvény és sók egyéb érdekes rovat. ________rg A

Next

/
Thumbnails
Contents