Tolnai Népújság, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-15 / 163. szám
2003. Júuus 15., Kedd MEGYEI TŰKOR 5. OLDAL Mondom A Magamét IHAROSI IBOLYA A pihenés Kedves ismerősöm mesélte, hogy érettségi ajándékul tátrai utazást kapott a szüleitől. A csoportban csak ő volt egyedül, a többiek párban, vagy családostul, barátokkal utaztak. Hamarosan kisebb- nagyobb társaságok alakultak, de ő egyikbe sem illett bele. Kínszenvedés volt számára a tíz nap, aminek alig várta a végét. Hazafelé a buszon összebarátkozott egy nénivel, akit a gyerekei fizettek be az útra, s aki elsírta magát a határon, hogy milyen hosszú az első falu neve, mégis el tudja olvasni. Ő meg teljesen elveszettnek érezte magát az idegen országban, végig attól félt, hogy sosem jut haza. Ismerősöm míg férjhez nem ment, a családi béke kedvéért minden évben kénytelen volt elutazni nyaralni, mert az volt a szokás. A szülők anyagilag is támogatták, s nem igazán értették, miért olyan fáradt, amikor hazaért. Azóta sem járt külföldön, ezzel szemben kertészkedik, ápolgatja gyönyörű növényeit. Nincs számára nagyobb kikapcsolódás, mint egy nyári este a teraszon, szőkébb családja körében. Mások meg akkor pihennek, ha nyüzsöghetnek, s három emberre való szervezőmunkát a nyakukba vesznek annak érdekében, hogy a család mindig máshol, más körülmények között nyaralhasson. Jártam üdülőben, ahol a házaspár senkivel szóba nem állt, sőt egymással sem nagyon, ültek a napernyő alatt és olvastak. Amikor elköszöntek a végén, lelkendezve mondták, ilyen jól még soha, sehol nem érezték magukat. Különbözőek vagyunk, mindenkinek mást jelent a pihenés is. Megkérdeztük olvasóinkat Hisz-e még a politikusoknak? Lassan minden hétre esik egy kisebb-nagyobb politikai botrány. Ezért kérdeztük meg olvasóinkat: hisznek-e még nekik? Jantner Sándorné, Szekszárd: Is is a válaszom. Van amikor hiszek, van amikor nem, és van akinek a szavára adok, máséra meg nem. Annak azért hiszek, akit valamennyire már ismerek és még nem derült ki róla, hogy nem mondott igazat. Ambrus Gyula, Szekszárd: Nem hiszek nekik, mert egyik kutya másik eb. Mondanak mindent és sokszor kiderül, hogy nem úgy van, ahogy állítják. Fark Istvánná nyugdíjas, Nagykónyi: - Nem nagyon hiszek nekik, mert sok ígéretüket nem váltják be. A mostani, a múltkori kormányra is értem ezt. Voltam az Országházban többször és sajnos láttam, mi folyik ott. A választáskor ígérnek mindent, és a végén nem úgy cselekszenek, ahogy ígérték. Sántha Domokosné nyugdíjas, Varsád: - Jobb lett volna a másik miniszterelnök, hittünk az Orbán Viktorban, ez az igazság. A nyugdíjasokat nem nagyon karolja fel Medgyessy Péter.______■ yjLLÁMVQKS Előző kérdésünk: Lesz-e a nyáron komolyabb esőzés? Szavazóink 57 százaléka szerint várható még a nyáron jelentős csapadék. MAI KÉRDÉSÜNK: ■ * ' • : . Megfelelően foglalkoznak-e hazánkban a romákkal? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepuJsag.liu és SMS üzenetben: 20/454-36-64 Fogyatékkal élők, tőlünk nyugatra A beilleszkedés szintjei: Dániában saját rádió- és tévécsatornájuk is van A külföldi meghívottak a tegnapi tanácskozáson felhatalmazást adtak a Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület számára egy olyan hálózat építéséhez, mely a fogyatékosok művészetekben játszott szerepét teljesítené ki. Ugyanakkor az osztrák, dán és francia küldöttek támogatásukról is biztosították a szerveződést, s ennek felbecsülhetetlen előnye lehet, tekintettel a szakirányú EU-s pályázatokra. A Szekszár- don tartott, értelmileg sérült személyek fesztiválja tehát a nemzetközi műhelyek együttműködése terén is szép eredményt könyvelhet el. Szekszárd Az alkalmat megragadva kérdeztük a külor- szági delegációk vezetőit arról, hogy saját hazájukban miképpen ítéli meg a többségi társadalom a fogyatékosokat, mennyiben segíti őket hozzá az emberibb élethez? Renate Andreassian, Franciaország, a párizsi Personimages képviselője: - A fogyatékos emberek sorsát javító első különleges törvény 1975-ben született meg nálunk. Ez azt szorgalmazta, hogy a fogyatékosokat integrálni kell a társadalomba, az élet minden területén, kiváltképp az iskolákban és a munkában. Ez volt az elmélet, s érdemes megnézni, hogy mi történt a gyakorlatban. Nos, közel harminc év elteltével megállapítható: jó úton haladunk. Még akkor is, ha az általános integráció megvalósítása nehéz feladat, hiszen a fogyatékos ember számára mindig kell egy segítő. De az tény, hogy társadalmunk éppen a törvény hatására sokkal nyitottabbá vált. Ezt a saját példámmal is igazolhatom. Az én lányom fogyatékosán született negyven évvel ezelőtt: akkoriban szinte el kellett rejtenem a világ elől, most pedig az utcán jár-kel és az emberek elfogadják öt. Christopher Kaspar, Ausztria, a bécsi ÖHTB képviselője: - A fejekben még nem A fesztiválon fellépő dán együttes nagy sikert aratott műsorával általános az abszolút elfogadó gondolkodásmód. Építészetileg sem: előfordul Ausztriában is, hogy a tolószékesek közlekedése, akadályokba ütközik a nem megfelelő építészeti megoldás következtében. Az osztrák társadalom ezzel együtt sajnálatot, együttérzést mutat a fogyatékosok iránt, de az integráció még nem általános. Ez a személyes viszony. Ami az anyagiakat illeti, ott sokkal jobb a helyzet. Elmondható, hogy a fogyatékos gondozottak anyagi téren nem szenvednek hiányt semmiben. Úgy az állam, mint az egyesületek, magánszemélyek juttatásai elegendőek a megfelelő ellátáshoz. Igaz, ezek az együttérzést kifejező juttatások nem utolsósorban éppen a társadalomban élő, tragikus sorsokat feltételező fogyatékos klisének köszönhetőek: azon klisének, melyet viszont mi szeretnénk megszüntetni. Frank Rasmussen, Dánia, a koppenhágai KNUS képviselője: - A fogyatékosok részét képezik a dán társadalomnak. A hivatalok igyekeznek számukra olyan helyeken munkát találni, ahol nem fogyatékos emberek dolgoznak. Természetesen speciális FOTO: GOTTVALD munkakörökről van szó. Persze, sokan meg! nézik a többitől elütő fogyatékos embert mifelénk is, néhányan nem tudnak azonnal köj zeledni hozzájuk, de ellenérzés nem tapaszt talható irántuk. Régebben Dániában a fogyatékosokat nagy intézményekben gyűjtötték össze. Ez már a múlté, ma már kisebb intézmények adnak otthont számukra, szem előtt tartva azt az alapelvet, mely szerint elő kell segíteni a többségi társadalommal való keveredésüket. Dániában fogyatékosok rádiója és tévéje is működik, s a nemzeti televízió is gyakorta sugároz fogyatékosokról, fogyaték kosoknak szóló műsorokat. Rengeteg klub is működik, ahol összejöhetnek ezek az emberek. Ma még különböző iskolákban tanulnak a fogyatékos és nem fogyatékos gyermekek, de az erre hivatott dán szakmai szervezet szerint a speciális oktatási intézmény nem jó megoldás. SZERI ÁRPÁD Kelta hölgy karpereccel Közel százhetven sír a Jeges-hegyen Bár a faddi Jeges-hegyen immár hatodik éve folyó régészeti ásatások elsősorban a honfoglalás korára irányulnak, a területen az egyik legnagyobb Tolna megyei kelta temetőre leltek a szekszárdi Wosinsky múzeum munkatársai. Fadd A Jeges-hegy zömmel honfoglalás kori magyar sírokat, továbbá kelta és római kori temetőt is magában rejt. Eddig összesen közel százhetven sírt tártak fel, a legutolsók közé tartozik a képünkön látható kelta nő végső nyughelye. Mint azt Odor János, a megyei múzeum az ásatást vezető régésze lapunknak elmondta, az ezen a vidéken időszámításunk előtt 3. és 2. században élt keltákra a csontvázas és a hamvasztásos temetkezés egyaránt jellemző volt. Jól látható jobb oldalt a hölgy csuklóján az ékszer Feltárják a sírokat FOTÓ: BAKÓ JENŐ A most feltárt sír az előbbi típusba tartozott. A benne fekvő földi maradványok első „ránézésre” egy harmincas éveiben járó nőé lehettek, aki a sírban talált ékszerek, használati tárgyak alapján társadalmi helyzetét tekintve középszinten helyezkedhetett el. A hölgyet bronzból készült kar- és lábpereccel, nyakában vas nyakpereccel, borostyán karikával, vállárnál vas fibulákkal helyezték el a nyughelyen. Az akkori szokjás szerint a túlvilági útra étellel és itallal látták el, előbbit jelzik a sorban található kerámia edények, utóbbit az elhunyt lábainál látható állati csontok. Odor János azt is elmondta, hogy ez volt az általuk feltárt 45. kelta sír a Jeges-hegyen, ami azt jelenti, hogy ez az egyik legnagyobb ismert kelta temető a me- gyében, ___________________-eshí rek MAGYARKESZI. Háromszáz éves a település, és száz éve viseli a Magyarkeszi nevet. A község idei falunapja július 19-én, szombaton a jubileum jegyében is zajlik: a malomépületben falutörténeti kiállítást rendeznek. A kulturális programban a Bagatelle Brass rézfúvósötös, valamint helyi és környékbeli hagyományőrző csoportok szerepelnek. TOLNA. Tolna várossá nyilvánításának jövőre esedékes 15. évfordulójára reprezentatív városismertető kiadványt készül kiadni egy tolnai vállalkozó. A kezdeményezést támogatja az önkormányzat, a készülő könyvhöz - 250 tiszteletpéldány fejében - 250 ezer forinttal járul hozzá a képviselőtestület. ■ Számíthatnak a támogatásra Bogdán György: Jól jött a pénz a magamfajta diáknak” Egymillió forintot különített el Tolna Megye Önkormányzata a hátrányos helyzetű, cigány fiatalok számára. Ebből az ösz- szegből azon középiskolás, roma diákok részesülhetnek, akik rászorultságuk mellett legalább hármas tanulmányi eredményt mutatnak fel. Tolna megye-Szekszárd A támogatás biztosítását rögzítő megállapodást tegnap írta alá Szekszárdon, a megyei önkormányzat épületében Frankné dr. Kovács Szilvia közgyűlési elnök, valamint Balogh László, a megyei cigány kisebbségi önkormányzatok társulása, illetve Kalányos János, a megyei cigány kisebbségi önkormányzatok szövetsége képviseletében. A diákok pályázat útján juthatnak hozzá ehhez az évente egy alkalommal, egyben kifizetendő támogatáshoz. Balogh László elmondta: az elmúlt ciklusban több mint száz fiatal részesülhetett ebben a juttatásban. Az egyébként országos tekintetben is példaértékűnek számító kezdeményezés révén általában 8-10 ezer forint gyarapítja a diákok pénztárcáját, így segítve őket nemcsak a középiskola elvégzésében, hanem a továbbtanulás felé irányításban is. A középiskolások természetesen valamennyien Tolna megyeiek, jóllehet nemcsak szekszárdi, bonyhádi, tamási intézményekben tanulnak, hanem nagyon sokan, mintegy ötvenen Pécsett, a Gandhi Gimnáziumban. Ebbe az iskolába jár a Faddon élő Bogdán György is. A tizenhét éves fiatal remekül érzi magát az intézményben, ahol a diákok mintegy hetvenöt százaléka mondhatja magát, roma származásúnak. Bogdán György jó tanulmányi eredménnyel dicsekedhet,- ez pedig azt jelenti, hogy részesülhetett a Tolna Megyei Önkormányzat támogatásából.- Tízezer forintot kaptam, s ha másnak ez az összeg talán nem is túl sok, azért a magamfajta diáknak, bevallom, nagyon jól jött. Itt a nyár, s ruhákat vettem belőle. S a jövőben is pályázni fogok, hiszen szükségem van erre a pénzre.-szÁ- Bogdán György FOTÓ: BAKÓ JENŐ Öt éves a falu újságja Gerjen Megjelenésének ötödik évfordulóját ünnepli a Gerjeni Hírek című falusi újság, amelynek szerkesztője, Máté Dénes lapunkat is rendszeresen tájékoztatja a településen történtekről. Molnár József polgármester biztatására Máté Dénes tanár, az ön- kormányzat sajtótanácsnoka hozta létre a falu első havilapját. A lap önkormányzati kiadású és a mindenki ingyen megkapja, házhoz szállítják a Kenessey Albert Általános Iskola tanulói. A hónap hírein kívül a lap igyekszik a közművelődést is segíteni, ezért Máté Dénes munkáját egy kisebb stáb segíti. Az újságban rendszeresen olvashatunk az önkormányzat híreiről, oktatásról, vallásról, művelődésről, sportról, van gyermekrejtvény és sók egyéb érdekes rovat. ________rg A
