Tolnai Népújság, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-07 / 132. szám

2003. Június 7„ Szombat MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Mondom A Magamét IHÁROSI IBOLYA Tragédia után és előtt Szerdán ismeretlen tettesek megint kiloptak két akkumulátort egy fénysorompóból. Ezúttal és megint a nyékipusztai átjárónál. Csak úgy, szórakozásból, hisz a közelben felgyújtották azokat. Magyar- országon a vasúti átjárók száma 5.852, ebből fénysorompóval el­látott 1.779. Ezek közül az egyik a nyékipusztai átjáró, vagy ahogy sajnos oly sokan ismerik: a pörbölyi vasúti kereszteződés. Éppen tíz éve történt a tragédia, amelyben meghalt 11 iskolás gye­rek és a busz vezetője. Akkor is ellopták a fényjelzést működtető akkumulátorokat. Ki tudja, mi lett volna, ha működik a fényjel­zés. De nem működött, mert gyalázatos, felelőtlen emberek ellop­ták. Pedig semmi másra nem használható. Az ember esze megáll. Nemcsak a magyar, hanem a világsajtót is bejárták a döbbenetes fotók a siófoki tragédiáról. Harmincnégy ember, férfiak és nők, anyák és apák, nagyszülők haltak meg, mert a sofőr a fénysorompó jelzése ellenére ráhajtott a sínekre, kö­vetve az előtte haladót. A vonat meg jött. Azóta a minisztérium bejelentette: plusz 500 millió forintot költenek a vasúti átjárók biz­tonságának fokozására. Például a fénysorompók mellett visszaál­lítják a félkarú elzáró szerkezeteket is. Nem múlt el egy hét sem a siófoki tragédia után, s már jött a hír arról, hogy egy teherautóval kitörték valahol a félkarú sorompót. Arra is mindenki tud példát, hogy az autós bentragadt a sínek kö­zött, mert az egyik oldalon még átért a záruló sorompó alatt, de a túloldalon már nem tudott kimenni. Az emberi ostobaság, felelőt­lenség nem isme1 lehetetlent. Technikával biztosan nem lehet vé­dekezni ellene. Tornászpalánták gálája ToLMA honos Tolnán, Hosnyánszki Zoltánná, Ica néni vezetésével he- Mintegy kétszáz érdeklődő volt tente kétszer két órát gyakorolnak kíváncsi a tolnai sportcsarnokban az óvodás, alsó- és felső tagozatos a helyi művészi tornász palánták korosztályhoz tartozó gyerekek, tanév végi bemutatójára. A művé- akik negyvenen mutatták be hi­szi torna több, mint tizenöt éve dósukat. -es- fotó: gottvald Szavazhat az interneten: www.tolnalnepuJsag.hu és SMS üzenetben: 20/454-36-64 Előző kérdésünk: Tesz-e a kor­mány újabb megszorító intéz­kedéseket az idén? Szavazó­ink többsége, pontosan 63,6%-a szerint lesznek újabb megszorítások. MAI KÉRDÉSÜNK: Használni fog-e az egészségügynek a privatizáció? Milyen az ember élete a vágóhídon? Megoszlanak a vélemények arról, hogy elkerülhetetlen volt-e Bodáék sorsa Az utca helyett az egykori vágóhídra ment az a zombai csa­lád, amelyet április végén lakoltattak ki, jogerős bírósági vég­zés alapján. Kérdés, hogy az átmeneti elhelyezésre szánt ön- kormányzati épület valójában mennyi ideig lesz a család „ott­hona”. Zomba- Mindent megteszek, hogy elmenjünk innen- mondja Bodáné, Erzsi, a középkorú, ala­csony asszony, amikor körülnézünk az ud­varban, ahol kapirgáló tyúkok és a szabad ég alatt álló kopott bútorok tűnnek fel a szemlé­lőnek. Az épületbe lépve lehangolóbb a kép: a tér bútorokkal, valamint ruhákkal, egyéb holmikkal teli műanyag zsákokkal van tele­zsúfolva, a mennyezet sok he­lyen mállik, beázik, a helyiségek rossz levegőjűek. A legtaszítóbb egy - elölről bútorokkal takart - hatalmas betonkád, amelynek al­jában nagyméretű, rácsos lefolyó van, ahonnan állítólag csótányok és szennyvízszag szivárog fel. A házban egyébként egy tágas és két kicsi, „szobaként”, illetve egy konyhaként használható helyi­ség, továbbá vízöblítéses WC és egy csappal ellátott „fürdőszoba” található. Ha valaki látott már szükségla­kást, akkor nem is számíthat jobbra. Amikor Bodáékat - az anyát, felnőtt, dolgozó fiát és 18 éves diák lányát - áprilisban kilakoltatták egy­kori házukból, akkor az utca, vagy az önkor­mányzati tulajdonú egykori vágóhíd között választhattak. A faluban megoszlanak a véle­mények arról, hogy elkerülhetetlen volt-e Bodáék sorsa. Sokan úgy gondolják, hogy Bodáné több lehetőséget is kapott problémái megoldására, de ő vagy nem, vagy rosszul élt a felkínált segítséggel, nem megfelelő dönté­seket hozott. Bodáné is elismeri, hogy sok pénzük úszott el például egy kétes kölcsön­szerzési ügylet ré­vén, és azt is el­mondta, hogy volt olyan segítő felaján­lás, amit azért nem fogadott el, mert őt korábban sokszor megalázták. Tény azonban, hogy a családot több Az élet a vágóhídon egyébként nem kellemes fotói gottvald károly olyan csapás is sújtot­ta, amelyek nem ne- vezhetőek mindennap­inak. Bodáék kálváriája akkor kezdődött, ami­kor rablótámadás áldo­zata lett a családfő, aki egy évvel a bűncselek­mény után meg is halt. A házra felvett OTP Bodáné részleteket ezután nem fizette a háromgyerme­kes, később leszázalékolt özvegy, (hogy nem tudta, vagy nem akarta, erről is eltér egyes fa­lubeliek, illetve az asszony véleménye). A másik, korántsem szokványos körülmény pe­dig az, hogy míg az asszony végig abban a hiszemben élt, hogy házát lakottan árverez­ték el, addig a bírósági ítéletben már az szere­pel, hogy beköltözhetően történt az árverés. Bodáék sorsának alakulásában ez minden­képpen döntő fordulat volt, amit többen - köztük jogászi ismertekkel rendelkező szak­emberek - máig is furcsállnak, ám ettől még a bíróság jogerős ítéletben kötelezte házuk át­adására Bodáékat, akik később lemaradtak a felülvizsgálati kérelem benyújtásáról is. Bodáné még most is azt mondja, hogy nem nyugszik bele a történtekbe, pedig szinte bi­zonyosnak tűnik, hogy ebben az ügyben már nem lehet semmit „visszacsinálni”, inkább minden energiát egy normális lakáskörül­mény megteremtésére kellene koncentrálni. Az asszony szerint azonban nincs reménye ingatlanvásárlásra, hiszen hiába tudnák vál­lalni egy lakáskölcsön törlesztését, nincs pénzintézet, amely fedezet nélkül megfelelő összegű hitelt nyújtana nekik. Az albérlet pe­dig - ami az önkormányzat szerint a megfele­lő megoldás lenne - az asszony számára bi­zonytalan, és szerinte anyagi és egyéb szem­pontból sem lenne kivitelezhető. Egyelőre tehát marad a volt vágóhíd, amit az önkormányzat elvileg addig biztosít Bodáék számára, amíg meg nem oldódik a la­kásgondjuk_________________________.-s­Legjobban a terepgyakorlat tetszett Bókoló zsálya, vörös hasú unka és más ritkaságok A Lórum, magyarul bíbor-fekete hagyma virágát is megtalál­tuk, ahogy a terepgyakorlaton végighaladtunk a Körös-Maros Nemzeti Parkon. Élőben most láttam először ezt a növényt - mondja Csullag Balázs, egy országos verseny győztese. Bonyhád A 11. Kaán Károly Országos Ter­mészeti- és Környezetismereti Ver­seny 5-6. osztályosoknak rende­zett kategória győztese Csullag Ba­lázs, a bonyhádi Vörösmarty Mi­hály Általános Iskola tanulója.- Ki volt Kaán Károly?- Az Alföld fásításának, a mo­dernkori erdészet alapításának aty­ja, máig érvényes természetvédel­mi eszmék megfogalmazója, a fel­újító vágás bevezetője, számos ter­mészetvédelmi könyv szerzője - és sorolja szinte lélegzetvétel nél­kül a címeket. Kiselőadást tart - nem is akármilyen stílusban - a mezők, a rétek növény és állatvüá- gáról, élményeiről a Mezőtúron megrendezett országos döntőről.- Hány versenyzőtár­sad volt Tolna megyéből?- Ez egy felmenőrend­szerű verseny volt. A me­gyei vetélkedésen első helyezett lettem, egyedül én képviseltem Tolna me­gyét az 5. osztályosok kategóriájá­ban. A háromnapos országos dön­tőn rendkívül jól éreztem magam. Jól megszervezett, igazán érdekes vetélkedés, inkább újabb ismeret- szerzés volt. Legnagyobb fejtörést a különleges módon készített dia­képek felismerése jelentette, de az elméleti és labormunkákkal köny- nyen megbirkóztam. Legjobban a terepgyakorlatot élveztem. Sok he­Csullag Balazs lyen megfordultunk a Körös-Ma­ros Nemzeti Parkban, például az Ördögárokban, amely a löszgye­pek menedékhelye, s ahol olyan növény is él, mint a szennyes ínfű, amely már a Vörös könyvben a kihalt növények között szerepel. A Körös árteré­ben találkoztam bókoló zsályával, nyúlárnyék- kal, védett fekete na- dálytővel, vörös hasú unkákkal - nem győzi sorolni élményeit és mindenről, mindent tud. Bizonyosan hallgató­ságát is elvarázsolta kiselőadásával - a verseny része volt -, amelyet a Gemenci Tájvédelmi Körzetről tar­tott. A beszélgetés végén arra is van gondja, hogy felhívja a figyel­memet: ne tessék elfelejteni, hogy nagyon sokat köszönhetek taná­romnak Takács Lászlónénak, Kati néninek. -pál­HÍREK KAPOSSZEKCSŐ. Az ifjúsági fúvósegyüttest 1984-ben meg­alapító Hábich Komádra muzsi­kus találkozóval emlékezik a község önkormányzata hétfő délután fél négytől az általános iskola sportcsarnokában. Kon­certet a mázai, a szászvári, a magyarszéki, a sásdi, a vásáros- dombói, a döbröközi, a dombó­vári, a mágocsi és a helyi zene­kar ad. A műsor után Tóth Imre polgármester hirdeti ki a falu la­kó számára meghirdetett sütő- és főzőverseny, valamint bormi­nősítés eredményeit. PAKS. Az I. István Szakképző Iskola továbbképzési programja keretében az intézmény peda­gógusai ingyenes számítógép­használói tanfolyamon vettek részt. Az októberben induló képzés során tizenkét tanár mellett, tizennégy diák szerzett alapfokú számítógép-kezelő ok­levelet. A tanfolyam résztvevői pénteken tettek vizsgát. ______■ Cs ak szeretni kell a gyerekeket Koncz Jánosáé az Ev pedagógusa Tolnán- Ha nem lenne, ki kéne találni - mondta a tolnai óvodák ve­zetője az Év pedagógusáról, a mözsi Zöldkert óvoda óvónőjé­ről. Koncz Jánosné, „Sopi” szerint ő nem csinál semmi külö­nöset, csak szereti a gyerekeket.- Mit kell csinálni ahhoz, hogy va­laki elnyerje az Év pedagógusa cí­met'?- Én ezt a nagyon nagy kitünte­tést annak elismerésének érzem, hogy 27 éve vagyok a pályán. De úgy gondolom, hogy semmi külö­nöset nem tettem: szerettem a gye­rekeket, szerettem dolgozni, mert az is igaz, hogy világéletemben óvónő szerettem volna lenni. Sze­retek minden újat megnézni, meg­ismerni, ha lehet, meg is valósítani, és ebben az iskolavezetés és az ön- kormányzat a lehetőségekhez ké­pest mindig mellettem volt. Példá­ul amikor először előálltam a me­gyei német nemzetiségi óvodás tánctalálkozó ötletével, akkor is azt mondták, hogy próbáljuk meg. És most már negyedik éve rendezzük meg.- A pályának nyilván vannak nehéz percei is, ugyanakkor Önt szerin­tem még nem sokan lát­ták szomorúnak.- Ha nehézségeim vannak, akár a munká­ban, akár a magánélet­ben, akkor is szeretem a meg­oldást keresni, és megpróbálni az adott helyzetből a legjobbat kihoz­ni. Van, amit kudarcként él meg az ember, de akkor sem lehet azt mondani, hogy itt megállók, fel­adom, hanem csinálom tovább,.- Úgy tűnik, hogy az utóbbi idő­ben anyagilag kezdik jobban meg­becsülni a pedagógusokat. Ön hogy érzi, az erkölcsi elismerésben is változott valami?- Ezelőtt néhány évvel Koncz Jánosné 1957-ben született Mözsön. Fia a tolnai rendőrőrs nyomo­zója, lánya a pécsi tudo­mányegyetem bölcsész kará­nak német-néprajz szakának hallgatója. Hobbija a pályája. úgy éreztem, hogy a szülők nem eléggé’becsülik meg a munkánkat, csak elvárásokat fogalmaztak meg, elismerést nem. Azt tapasztalom, hogy ez ma már megváltozott. A szülők egyre több dologgal keres­nek meg bennünket, és most már azt is bátran kimondják, ha vala­mit jól csinálunk.- Ha egy végzős középiskolásnak pályaválasztási tanácsot kellene adnia, rá-, vagy inkább lebeszélné a pedagógus pályáról?- Csak rábeszélném. És csak az óvónői pályára, mert itt a leghálásabbak a gyerekek. Óvodáskor után ennyi szemcsillogást már nem kap egy pedagógus, mint ami nekünk jut. Saj­nos elég telített a pálya, és mindenhol leépítéseket vár­hatunk, de úgy gondolom, még akkor is megéri, ha egy darabig várni kell a helyre. _________ -s­Ka lászosgabona-bemutató Palánk A kalászos gabonafajták fejlett­ségét mutatták be a fajtatulajdo­nosok tegnap, a palánki kísérleti táblákon a szakmai érdeklődők­nek a Minerág Kft. szervezésé­ben. Mint a meghívott szakembe­rek elmondták: az idei termés az aszály miatt nem kiugró. Tolna megyében szerencsére május­ban 30 milliméter eső esett. Szó volt ezenkívül az uniós fajtavá­laszték megjelenéséről: a szak­emberek véleménye szerint a gazdák a csatlakozás után is a ki­próbált fajtákat választják majd. FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY

Next

/
Thumbnails
Contents