Tolnai Népújság, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-05 / 130. szám

2003. Június 5., Csütörtök MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Mondom A Magamét Rákosi Gusztáv Katonadolog A. kötelező sorkatonai szolgálat megszűnésével együtt tőrük a hon­véd megszólítást is a hadseregben, helyette a katona titulus jár majd a rendfokozat nélküli, hivatásos fegyverforgatóknak. Az angyalbőr­ben töltött két évre emlékezve, a katona megszólítás szinte sértés­számba ment, szinte biztosra vehettük, hogy ledorongolás követi. A honvéd kifejezés eltüntetését mégsem ezért sajnálom. A Kisfaludy Károly alkotta szó a nyelvújítás idején született, a szabadságharc so­rán vezették be hivatalosan. Szerintem a tíz legszebb magyar szó egyike. Hangzásában is, tartalmában még inkább. Többet jelent mint a katona, hiszen az akár zsoldos is lehet, olyan valaki, aki pusztán a fizetésért vállalja a szolgálatot. A honvéd ezzel szemben érzelmileg is elkötelezett, a hazaszeretet vezérli, ahogy azt az elmük másfél évszázadban nem egyszer igazolta a történelem. Nem tudom, csupán sejtem, hogy éppen a hivatásos hadsereg felállítása miatt ju­tott a javaslattevőknek eszébe a szép megszólítás eltörlése. Ha való­ban ez az érv, akkor némiképp sántít, hiszen a parancsnoki állo­mány eddig is hivatásos volt, a honvédtiszt, honvéd tábornok kifeje­zések azonban közismertek. Kár lenne hát, ha elveszne, hiszen amúgy is számos szép szó kopott már ki a köznyelvből. Csakhogy a . honnál maradjunk, ki használja manapság a honfiú, honszeretet, honpolgár szavakat? Azt hiszem, nem lenne hát nagy baj, ha a ma­gyar katona továbbra is honvéd maradna, elnevezésében és szelle­mében is. Kitáncolják a májusfát Sváb szokások szerint pünkösdölnek Högyész Pünkösd vasárnapján táncolják ki Hőgyészen a község májusfáját. Pünkösdölőt, májusfa kitáncolást rendez a hétvégén Hőgyészen a helyi Német Nemzetiségi Egyesü­let, a Német Kisebbségi Önkor­mányzat és a művelődési ház. A ti­zenkettedik alkalommal megren­dezésre kerülő, helyi sváb hagyo­mányokra épülő májusfa kitánco­lás pünkösd vasárnapján 17 óra­kor kezdődik a községháza előtti parkolóban. Az ünnepségen a má­jus elseje éjszakáján felállított „község májusfáját” a vendégek és a helyi hagyományőrző csopor­tok közreműködésével a Német Nemzetiségi Egyesület tánccso­portjának fiataljai kitáncolják és kivágják. A rendezvényen fellép a györkönyi Német Nemzetiségi Tánccsoport, a Dombóvári Városi Művészeti Iskola Fúvószenekara, a Hőgyészi Székely Kör Tánccso­portja, a művelődési ház Táncika csoportja, a Német Nemzetiségi Énekkar, Schaffer Márk szólista és a vendéglátó hőgyészi Német Nemzetiségi Egyesület gyermek- és ifjúsági tánccsoportja. A szerve­zők minden érdeklődőt szeretettel várnak a rendezvényre. ______fké A takartos káposzta sikere Nagydorog találkozó, főzőverseny, arcfestés, aszfaltrajz. Megemlítünk egy étel- A hetedik nyárköszöntő rendez- csodát a főzőversenyről, amely el- vény igazi jó kedvet hozott a doro- ső díjas lett. Gerzsei József és Bán giaknak. János alkotása volt a takartos ká­Ami a programot illeti, volt vá- poszta: első pillantásra töltött ká- laszték bőven, foci, rendőr és tűz- poszténak látszott, ám aki kóstol- oltó bemutató, országos Trabant ta, nem győzte dicsérni. ■ Előző kérdésünk: Megszerzi-e Michael Schumacher idén a hatodik világbajnoki címét? Erről megoszlanak a vélemé­nyek, szavazóink 54,5%-a vél­te úgy hogy megszerzi. MAI KÉRDÉSÜNK: Helyesli-e magyar katonák küldését Iránba? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepuJsag.hu és SMS üzenetben: 20/454-36-64 A megnyitáshoz furfang kellett Márványtábla a székely fiatalok hajdani tanintézetén Az ünnepélyes emléktáblaavatás vendégei A névválasztás, a szervezés ügyes bajos dolgait, a tanévnyitóra székely furfanggal megszervezett takarítást édesapja önélet­rajzi írásából elevenítette fel Sántha Péterné Földi Anikó. A Körösi Csorna Sán­dor Székely Tanintézet életre hívója és igazgatója Földi István volt. Tevel Tevelen 1946-ban alapították a Körösi Csorna Sándor Székely Tanintézetet, amely főként a bukovinai székely gyerekek iskolája volt. Egy­kori tanulója, Fábián Andrásné kezdeménye­zésére emléktáblát helyeztek el az iskola haj­dan volt épületének falán. Az ünnepélyes ava­táson ott volt és köszöntötte a vendégeket Vas Gyuláné, aki annak idején pedagógusként dolgozott az iskolában. Az intézmény törté­netét, működésének máig tartó eredményeit Potápi Árpád a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnöke méltatta köszöntőjé­ben. Mint mondta, ennek a tanintézetnek kö­szönhető, hogy a bukovinai székelységnél megkezdődött az értelmiségi réteg kialakulá­sa, ma már vannak pedagógusaik, orvosaik, kutatóik, papjaik, akiknek nagy részük van abban, hogy ez a népcsoport megőrizte ma­gyarságát, nyelvét, tárgyi és szellemi értékeit. Az intézet megteremtője, igazgatója, Földi Ist­ván volt, akinek önéletrajzi írásából a lánya, Sántha Péterné Földi Anikó idézett. Feleleve­nítette a Tevelre találást, a névválasztás érde­kes pillanatait, a szervezéssel járó ügyes-ba­jos dolgokat, a tanévnyitóra székely furfang­gal megszervezett takarítást, az iskola műkö­désének elindulását. Volt tanintézeti diákok - Schmidt Ferenc és Nagyfalusi Albert - emlé­keztek az itt töltött napokra. A jelenlegi általá­nos iskola igazgatója Probszt János a mai teveliek figyelmébe ajánlotta a márványtáb­lát, amely mint fogalmazott jelképe annak, hogy terveink, ha nagyon akarjuk valóra vál­hatnak. (Az emléktábla-avatásról felvételeket láthatnak Képgalériánkban: www.tolnainepu- jsag.hu) _________________ PÁL ÁGNES Mi lyen lesz idén a kenyerünk? Korai aratásra számítanak a termelők A csapadék hiánya országszerte gondokat okoz a gabona-ter­melőknek. Tolna megyében változatos a kép, a homokos talajú Paksot és a környékét viselte meg legjobban a szárazság, míg az átlagosnál jobbak a máskor belvizes, sárközi területek. Megyei körkép Bonyhádon és környékén május utolsó napjaiban háromszor is esett, esetenként több mint 20 mil- liméternyi eső, mondta Hahner Fe­renc, a Pannónia Mezőgazdasági Rt. igazgatója. A több mint 60 mil- liméternyi csapadék jelentősen ja­vított a térségben gazdálkodók helyzetén, akik bíznak abban, most a kalászok is „kitelnek” és ja­vul a termésátlag. Márciusban, áp­rilisban nagyon el voltunk kese­redve, mondta az igazgató, mert február óta szinte, semmi csapadék nem hullott errefelé. A jó’minősé­gű földeken egy átlagos évben hek­táronként 60 mázsa fölé is emelke­dik a termésátlag, de az idén még jobb esetben is csak a 35-40 má­zsás termésben reménykedhet­nek. Természetesen sok múlott azon is, hogy a termelők hogyan készítették elő a talajt vetés előtt. Ennek olyan évben van nagyobb jelentősége mint az idei, mert egy „normális” esztendőben a vetés- és talajhibákat a megfelelő menynyi- ségű csapadék még korrigálja. Nem így az idén. Az őszi vetőszán­tást legalább 22 centis mélyen illett elvégezni, amit rögtön el is mun­káltak, és vetés előtt jó magágyat készítettek. A mag egyenletes mélységbe került, és megerősödve érte a tavasz a 644 hektáron vetett búzát. A múlt évben alacsony volt a felvásárlási ár (2200 forint körül adtak egy mázsa jó minőségű bú­záért), az idén jobb árban (2500 ft/mázsa fölött) reménykednek a termelők. Bár még ez az ár sem se­gít, ha hektáronként nem érik el legalább a 40 mázsás átlagtermést. Az aratást Bonyhád határában vár­hatóan július első napjaiban (egy héttel korábban a szokásosnál) megkezdik. A régi gazdák úgy tartották, mi­nél később aratnak, annál jobb lesz a termés. Ebben lehet valami, mert Bátaszéken és környékén a bonyhádinál rosszabb a helyzet és ott már június végén megkezdik az aratást, a búza kényszerérése miatt. Mayer Orbán magántermelő 65 hektáron vetett búzát, és ahogy ő fogalmazott: kérdés, lesz-e mit aratnia. A vetés szépen indult, de február óta 1-2 milliméternél nem esett több eső, így a búza ezen a környéken rövid szárú lett, kalász is alig van rajta. Nincs miben bízni, az is csoda lesz, ha 25 mázsa terem hektáronként, mondta a termelő. A megyei földművelésügyi hiva­talban dr. Vida György kérdésünk­re elmondta: egy kiadós csapadék még segíthetne a búzatermésen. Megyén belül változó a helyzet, de általában jellemző, hogy a kalászo­sok nem úgy bokrosodtak, mint egy átiagos évben, ritkábbak, a ka­lász száma kevés, kérdés azonban, mennyire telnek ki a szemek és a hektohtersúly hogyan alakul. MAUTHNER HÍREK GERJEN. A Kecelen rendezett virágfesztiválon fogatszépség­verseny is szerepelt a program­ban. A gerjeni Domsa Dalma a győztes helybéli indulóval azo­nos pontszámot kapott, a zsűri döntése alapján a második díjat vehette át. BÁTASZÉK. A képviselő- testület második alkalommal szavazta meg a „Bátaszék Város Kiváló Pedagógusa” címet. Az idén Neidhardtné Gyarmati Er­zsébet, a II. Géza Gimnázium tanára kapta az arany pecsét­gyűrűt. HŐGYÉSZ. Infokommu- nikációs eszközök beszerzésére 2,2 millió forint vissza nem térí­tendő támogatást nyert a hőgyészi művelődési ház az In­formatikai és Hírközlési Minisz­térium által kiírt „Esély a felzár­kózásra” című pályázatán. A pályázat elnyerése 6 számítógé­pet és egy éven keresztül ingye­nes internet hozzáférést tesz le­hetővé. A művelődési ház au­gusztus közepére tervezi a vi­lághálóra való csatlakozást, a „netsarkot” a ház emeletén ala­kítják ki. BÁTA. A fővárosban az „Irány Magyarország” című rendezvé­nyen Tolna megyét Báta képvi­selte, mint a Falusi Turizmus Egyesület tagja. Egész napos borkóstolás, a tojásfestés bemu­tatása igen sok érdeklődőt von­zott. ■ Mennyit vetettek, milyen költséggel A 2002-es évben 52 ezer hektáron vettek a termelők búzát, 2003-ban 57 ezer hektáron. Tavaly közel 25 ezer hektáron gazdálkodó szervezetek, míg 27 ezer hektáron egyéni gaz­dálkodók vetettek búzát. Az idén is hasonló az arány. A tavalyi termésátlag 51 mázsa körül alakult, hektáronként. A termelők számításai szerint, egy hektár búza önköltsége (vetőmag, ta­lajmunkák, vegyszerek, gépi munkák, stb.) 120 ezer forint körül alakul, ehhez jön, bérlet esetén, a bérleti díj. Ez egyben azt is jelenti, hogy legalább 50 mázsás átlagtermést kellene elérni, 2500 forintos felvásárlási áron, hogy ne legyen ráfize­téses a termelés. Páda-yátra a tiszta életéit Egész úton zeng a Hare Krisna, Hare, Hare... Nyolcvan napos zarándoklatra indult másfél héttel ezelőtt harminc Krisna-hívő fiatal. A Budapestről startoló csapat nyolcszáz kilomé­tert kíván megtenni gyalog, míg kőrútjának végeztével megpihen Kő­szegen. Tegnap a közben Szekszárdra érkezett közösség Bátaszék felé vette útját. Tolna megye-Szekszárd A megyeszékhely határában értük be az éppen rövid pi­henőt tartó, jellegzetes öltö­zéket viselő, zenélő és éne­kelő csapatot. Karádi Csaba, a krisnások vezetője készsé­gesen nyilatkozott lapunk­nak.- A zarándoklattal - szanszkrit nyelven páda-yátra - az a célunk, hogy felhívjuk a fi­gyelmet a tiszta, erkölcsös élet fontosságára. Mottónk: alkohol nélkül, drogok nélkül, erő­szak nélkül! Nem kívánunk megtéríteni senkit, de szeretnénk olyan emberi értékeket felmutat­ni, melyekre mindenkinek szüksége van, vallástól, vi­lágnézeti hovatartozástól függetlenül. A közösséget mindenhol megelőzi egy kis furgon, sát­rakkal, hátizsákokkal és kis konyhával felszerelkezve, így, valamint a helyi önkor­mányzatok és jó érzésű embe­rek segítségével viszonylag kulturált módon megoldható Lányok, száriban az alvás, étkezés és tisztálko­dás. A vidám csoport eddig mindenütt csak a segítőkészséget érzékelte, így Szekszárdon is.- Egész úton a Hare Krisnát énekeljük, ez lel­Fotó: Bakó Jenő ki extázist ad, és felszabadítja a szívben lévő boldogságot. Mert a boldogság nem kívül, ha­nem eredendően belül van, a szívben. -szá­Szeretnél a megye egyetlen napilapjának hirdetési ■ „csapatához” tartozni? Ha úgy érzed, hogy: Jó kommunikációs készséggel Széles ismeretségi körrel (Szekszárd, Paks, Bonyhád, Dombóvár) Ambícióval Tárgyalókészséggel rendelkezel, akkor pályázatodat várjuk a Kiadó címén: Tolnai Népújság 7101 Szekszárd, Liszt F. tér 3. Vállalkozói igazolvánnyal rendelkezők előnyben! Beküldési határidő: 2003. június 20. Jelige: „A mi lapunk” g. i i f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents