Tolnai Népújság, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-30 / 150. szám

10. OLDAL 2003. Június 30., Hétfő S P ŐRT Labdarúgó NB III, Drava-csoport: 5. Dombóvári FC-Rutin 28 13 7 8 45-33 46 pont A dobogóba került a négy meccses kisiklás Ha valakinek, hát a dombóváriaknak rosszkor jött a téli baj- ményekhez noki szünet. Horváth Árpád játékos-edző fiai az őszi idény képest min- végére lendületbe jöttek, utolsó öt mérkőzésükön nem talál- dent elvégez­tük legyőzőre, három alkalommal pedig győztesen hagyhat- tünk, amit ták el a pályát. A csak rosszabb gólkülönbsége miatt ötödik szerettem vol- helyen „"forduló” DFC gárdáját egyetlen pont választotta el na, de az, dobogós helyen telelő Bóly csapatától. hogy ez mire A nyári bajnoki rajtnál még „csak” az első hatba várta a csapatot a vezetés, az őszi szezonban nyújtott produkciót követően a holtszezonban megerősödött - a sokáig sérüléssel bajlódó Pest Roland vállalta a játékot és Kása Viktor is csatlakozott a DFC keretéhez - együttest immár a dobo­góra, vagy annak közvetlen közelébe vár­ta a szakmai stáb. A Dombóvári FC-Rutin a harmadik helyért zajló versenyfutásban - az élen álló Szentlőrinc és Barcs fél év után meglépett üldözőitől - már a rajt előtt hátrányba került a rivális Nagyatád, Bóly, Keszthely trióval szemben, hiszen a Dráva-csoportból a télen visszalépő dec- siek eredményeit a versenybizottság töröl­te, s ez bizony a dombóváriak esetében mindjárt három pont mínuszt jelentett. Ráadásul a hosszúra nyúlt, zord tél miatt a felkészülés sem lehetett ideális. „A rossz talajú pályákon nem sokat tudtam meg a csapatról a felkészülés alatt, ezért is jött jól, hogy az elmúlt hétvégén Pakson végre egy vérbeli edzőmeccset játszhattunk. Az edzések jobbára futás­sal teltek, az edzőmeccsek szinte felüdü­lést jelentettek a játékosoknak. A körül­Sallai a leggólerősebb A Dombóvári FC házi góllövőlistáján a gárda rutinos játékmestere, Sallai Tibor végzett az élen 8 találattal, őt a 7 gólos Nagy Norbert, va­lamint 6-6 találattal Varga Tamás és Kovács Róbert követte. A DFC gólszerzői, 8 gólos: Sallai Tibor. 7 gólos: Nagy Nor­bert. 6 gólos: Kovács Róbert, Varga Tamás. 4 gólos: Steiger Gábor, Tóth Tamás. 2 gólos: Pest Roland, Szabadi Csaba, Szabotin Péter. 1 gólos: Hopp Krisztián, Pintér Csaba, Varga Gábor, Vincze Norbert. lesz elég, csak a bajno­kikon derül ki” - nyi­latkozta március köze­pén, a bajnoki rajt előtt két nappal Horváth Ár­pád az együttes játé­kos-edzője. Nos, elein­te minden rendben, a tervek szerint ment, hi­szen a letenyei balszerencsés döntetlen (a dombóváriak háromszor találtak a háló­ba, a játékvezető kettőt azonban érvényte­lenített) után zsinórban három meccset nyertek Bontovicsék, s már csak rosszabb gólkülönbségük miatt tanyáztak a negye­dik helyen. Aztán a Decs következett (vol­na), ám a sárköziek visszalépése miatt a következő hétvégén szabadnapos volt a Rutin gárdája. Ismét megtört a lendület... „Ahhoz képest, hogy a téli felkészülés nehézségei miatt nem voltam teljesen nyugodt a tavaszi rajt előtt, hittem, hogy a lehetőségeinkhez mér­ten elvégzett munká­nak kamatoznia kell” - mondja Horváth Árpád. „Leszámítva a Letenyén hagyott két pontot hibát­lanul kezdtük az új évet, hi­szen nem csak begyűj­töttük a Moh­ács és a Bony- hád elleni kö­telező három pontot, de a ri­vális otthoná­ban, Keszthe­lyen is győzni tudtunk. A hullámvölgy el­ső jelei a balatonfüredi mérkőzésen mu­tatkoztak. A kiesés ellen küzdő Balaton- partiak jó napot fogtak ki, s hiába vezet­tünk kétszer is, védelmi hibáinkat kihasz­nálva vendéglátónk mindkétszer egyenlí­teni tudott. A Füreden hagyott két pontnál is jobban fájt, hogy az előttünk álló ke­mény sorozat (a dombóváriak zsinórban mérkőztek az első három helyezettel, illet­ve a Magyar Kupa megyei selejtezőjében a paksiakkal - A szerző.) előtt sérülések, el­tiltások miatt néhány játékosom kidőlt a sorból. A Nagyatádot hazai pályán fogad­tuk, s miután saját közönségünk előtt az őszi idényt is beleszámítva még nem szenvedtünk vereséget, joggal bíztunk a sikeres folytatásban. Egy órán át minden a terveink szerint alakult, hiszen annak el­lenére, hogy a vezető gólunkat szerző Var­ga Tamás fegyelmezetlensége miatt a 20. perctől emberhátrányban futballoztunk, két gólos előnyt harcoltunk ki. Sajnos, a találkozó hajrájára - elsősorban fejben - elfáradtunk, s ezt a jó erőkből álló somo­gyi gárda ki is használta.” A DFC gödörbe került, s a Nagyatád el­lenit sorban három újabb vereség követte. A sok sebből vérző együttes hazai pályán kapitulált a Szentlőrinc és kupameccsen a Paks előtt, majd hiába állta 75 percen át a listavezető Barcs rohamait, a végén pont nélkül tért haza. „Rossz passzban volt, fel kellett ráz­nom valahogy a társaságot” - folytatja Horváth Árpád. „Szerencsére a játékosok­ban is munkált a bizonyítási vágy, így a Beremend elleni 5-1-es siker alkalmával már újra szebbik arcát mutatta a gárda. Sajnos, a sorsunk az előző másfél hétben eldőlt. Riválisaink olyan előnyt szereztek, hogy a bajnokság rajtja előtt célba vett, és sokáig elérhetőnek tűnő dobogós helytől messze kerültünk. Igyekeztünk a csaló­dottságon túltenni magunkat, és megfele­lően lezárni a szezont, ám ez csak többé- kevésbé sikerült. „Összességében tehát hiányérzetem Pest Rolandot (balról) egész évben sérülések hátráltatták a góllövésben, nem csoda, hogy a több NB l-es csapatot is megjárt futballista nem tudta beváltani a hozzá fűzött reményeket fotói cottvald van, ha a bajnokság végeredményét tük­röző táblázatra tekintek” - így a tréner. „Hiába hoztunk idegenből több pontot, mint az ősszel, hazai jó teljesítményünket nem tudtuk megismételni. A téli felkészü­lés során és a hétközi tréningeken gyako­rolt taktikai, technikai elemeket - így az elveszített labdák visszaszerzése az ellen­fél térfelén - ugyan többször is viszont lát­tam - különösen a keszthelyi mérkőzésen játszottunk nagyszerűen a megbeszélte­ket -, ám a korábbiaknál jóval kevesebb helyzetet alakítottunk ki az ellenfelek ka­puja előtt, s így a gólszerzés terén is elma­radtunk a várttól.” A csapat legeredményesebb játékosa az irányító középpályás poszton szereplő Sallai Tibor volt, alti megannyi gólpassza mellett nyolcszor maga is bevette az aktu­ális rivális kapuját. A rutinos, NB I-et is megjárt játékmester mellett Horváth Ár­pád a kapus Bontovics Tibor, a védelem­ből az ugyancsak élvonalbeli múlttal bíró Szabadi Csaba, illetve Hopp Krisztián, a csatársorból pedig Varga Tamás és Kovács Róbert teljesítményét dicsérte, míg Bán Csabától, Szabotin Pétertől és Bakó Csa­bától egyenletesebb produkciót várt vol­na. Utóbbi féléves kölcsönadási szerződé­se egyébként lejárt, így visszatért Marca­liba. A gárda két alapembere, Sallai és Szabadi még nem döntötte el, hogy Dombóvárott folytatja-e pályafutását, a fi­atal Bán pedig felsőfokú tanulmányaitól függően állhat a DFC trénerének rendel­kezésére. A dombóváriak július második hetében kezdik el a munkát, s keretüket az esetleges további távozók tudatában erősítik meg, hogy a kék-fehérek az au­gusztusban rajtoló új bajnokságban is a Dráva-csoport meghatározó együttesévé válhassanak, s akár a dobogóért is harcba szállhassanak. (fekete) Labdarúgó NB III, Dráva-csoport; 15. Bonyháp Völgység LC 28 4 6 18 39-68 18 pont Súlyos árat fizettek az őszi bukdácsolásért Esztendeje még a Veszprém, a Tata és a Mosonmagyaróvár látogatott Bonyhádra, ősztől pedig nagyon úgy tűnik, hogy a Dunaszentgyörgy, a Bölcske és a Bátaszék érkezik vendégjá­tékra. Egy év alatt nagyot fordult a világ a völgységi futball­csapattal, amely a két hete véget ért NB Ill-as bajnokság Dráva-csoportjában utolsó helyezettként zárt, így a harma­dik vonal után a negyediktől is búcsúzni kényszerült. Kiss János kemény fába vágta a fejszéjét, amikor a télen elvállalta a bonyhá­di együttes szakmai mun­kájának irányítását. A ba­juszos tréner szinte re­ménytelen helyzetben ült le a völgységi klub kis- padjára, újdonsült csapa­ta ugyanis győzelem nél­kül, négy döntetlennel a tarsolyá­ban várta a tavaszt. Kiss János azonban volt már hasonló hely­zetben, hisz annak idején Decsen sem volt fenékig tejfel az élet, az­tán egy kiesőjelöltből erős közép­csapattá vált a Sárköz büszkesége.- A felkészülésünk jól sikerült, s a csapatot is kellően megerősítet­tük - kezdi Kiss János játékos­edző. - Bíró Norbert személyében egy gólerős támadót igazoltunk, Sztehló Gábor és Pál Krisztián a védelmet hivatott stabilizálni, s György Attila is remek ajánlólevél­lel érkezett, hisz korábban nyert már gólkirályi címet a megyei első osztály­ban. Sajnos a hosszú tél a mi felkészülésün­ket sem kímélte, kevés edzőmeccset tudtunk játszani, bár a Bogaras Frideric kupán elért eredményeink alapján (a megyében meghatá­rozó csapatnak számító Báta- széknek például egy kilencest gurí­tottak a bonyhádiak - A szerk.), joggal remélhettem, hogy meg tu­dunk kapaszkodni a Dráva-cso- portban. Nagy volt a várakozás, a játékosok alig bírták kivárni a ta­vaszi nyitányt, éreztem a tettre készséget, azt, hogy mielőbb bi­zonyítani szeretnék, sokkal több­re hivatottak az utolsó helynél.- Azért gondolom, ilyen jó kez­désre csak titokban számítottál.- Bevallom tartottam a nyitány­tól, hisz az első négy körben az aranyesélyes Szentlőrinc és az él­Bíró Norbert Bonyhádon is folytatta A Bonyhád VLC házi góllövőlistáján a télen Decsröl igazolt Bíró Norbert bizonyult a legeredményesebbnek a maga 10 találatával, s miután előző állomáshelyén is szorgalmasan ter­melt, 18 gólja az osztály harmadik legtöbb találata volt. A BVLC gólszerzői, 18 gólos: Bíró Norbert (Bonyhádon 10, Decsen 8), 7 gólos: Kiss János (Bonyhádon 1, Decsen 6), 5 gólos: Hencz Balázs, 4 gólos: Biliczki Róbert, Gergely Csaba, 3 gólos: Horváth Péter, 2 gólos: Domonkos Csaba, Varga Ákos, Máté Norbert, György Attila, 1 gólos: Forrai Zol­tán, Biliczki Zsolt, Köllö Roland, Till Norbert. mezőnyhöz tartozó Dombóvár mellett két riválisunk, a Letenye és a Mohács várt ránk. Aztán rögtön a nyitányon bebizo­nyosodott, hogy feles­leges volt az aggodal­mam, az osztály egyik legjobb csapa­tának otthonában csak egy jogtalan büntető után szerzett góllal maradtunk alul, úgy, hogy a vé­gén kapufát rúgtunk, majd az első hazai meccsünkön, a Letenye ellen a csapat egy 4-0-val bizonyí­totta, hogy korai len­ne leírni. A folytatás­ban aztán legyőztük a Mohácsot (2-0) és a tavasszal verhetetlennek hitt Ba- latonfüredet is két vállra fektettük (3-2), s máris ott loholtunk az előttünk álló nyakán. A legrosz- szabbkor jött a Kozármisleny elle­ni hazai súlyos vereség (a bara­nyaiak 4-0-ra nyertek Bonyhádon - A szerk.), ezt követően ugyanis már képtelenek voltunk talpra áll­ni, meg sem közelítettük az addig mutatott jó játékunkat. Akadtak ugyan fellángolásaink, gondolok itt a Baján aratott 4-2-es győzel­münkre, de sajnos a kritikus mér­kőzéseket, mint a Bóly, és a Har­kány elleni hazai, vagy a Zamárdi elleni idegenbeli, képtelenek vol­tunk megnyerni, így pedig nem lehetett esélyünk a bentmaradás- ra. Ha ezek közül csak kettőt ho­zunk, most hátradőlve tervezhet­nénk az új idényre.- A csapat matematikailag ki­esett, így nem lehetsz elégedett, ha A csapat tehetséges irányítója, Biliczki Róbert (balról a második) elsősorban hevességével tűnt ki, fegyelmezett(ebb) játékkal csapata legjobbja lehetett volna fotói gottvald károly azonban az egész éves produktu­mot nézzük, az őszi 4 ponttal szemben tavasszal megszerzett 14 mindenképpen előrelépés.- Jómagam is úgy vélem, hogy tavasszal elfogadhatóan teljesített a csapat, s bátran ki merem jelen­teni: ha nincs az a nagy győzelmi kényszer, simán megkapaszkod­tunk volna a negyedik vonalban.- Egyénileg hogyan értékelnéd a játékosok produktumát. Ki volt a csapat legjobbja, és ki volt az, akitől sokkal többet vártál.- Igazából nem szokásom egyénileg értékeim, de ha mégis szükséges, akkor a két kapust, Kovács Lászlót és Ömböli Tamást említeném. Mindketten jól teljesí­tettek, nem rajtuk múlt, hogy ki­estünk. Utóbbi produktuma kü­lön is említést érdemel, hisz egész évben tartalék volt, ám amikor a végén Kovács sajnálatos sérülése miatt kezdőkapussá lett, igazolta, hogy remek képességekkel meg­áldott kapuvédő. Rajtuk kívül Bí­ró Norbert gólerősségét emelném ki, a csapat góljainak kétharma­dát ő szerezte, nálunk is igazolni tudta, hogy remek csatár. Itt kell megemlítenem Biliczki Róbert nevét is, aki legtöbbször fegyel­mezetlenségeivel hívta fel magára a figyelmet, de ha le tudja vetkőz­NB III Dráva-csoport 1. Barcs 2. Szentlőrinc 3. Nagyatád 4. Keszthely 28 22 28 21 28 15 28 16 5. DOMBÓVÁR 28 13 6. Kozármisleny 28 12 7. Bóly 28 11 8. Harkány 28 11 9. Beremend 28 10 10. Baja 28 10 11. Mohács 28 8 12. Zamárdi 28 8 13. Balatonfüred 28 7 14. Letenye 28 15. BONYHAD 28 A Decs visszalépett 2 4 4 3 9 4 2 10 7 8 6 10 6 11 4 13 6 12 4 14 4 16 3 17 5 16 3 10 15 4 6 18 68-23 63- 18 60-36 51-37 45-33 64- 47 53-45 27-35 44-49 58-57 36-45 29-64 32-74 38- 76 39- 68 ni hevességét (az irányító az idényben 13 sárga és 1 piros lapot gyűjtött össze - A szerk.), a jövő­ben a csapat legjobb játékosává nőheti ki magát. A többieknek akadtak jó mérkőzéseik, de hosz- szú távon senki sem tudott igazán meghatározó emberré válni.- Zárszóként szeretném megkö­szönni a közönség tavaszi támoga­tását, jó volt érezni, hogy üyen so­kan állnak a csapat mögött. Ugyan­csak köszönet az önkormányzat­nak, és azoknak a szponzoroknak, akik pénzt, időt, és energiát nem sajnálva áldoztak érte, hogy legyen foci a völgység fővárosában. Bár a bonyhádiak elbúcsúztak az NB Ill-tól, a vezetés - a vissza­lépésekre apellálva - a megyei 1. osztály mellett a Dráva-csoportba is beadta nevezését. Függetlenül attól, hogy az új idényben melyik osztályban szerepelhet az együt­tes, már eldőlt, hogy továbbra is Kiss János irányítja a szakmai munkát, és azt is tudni lehet, hogy Forrai Zoltán, Horváth Gá­bor és Sztehló Gábor a jövőben nem ölti magára a gárda zöld sze­relését. Kérdéses továbbá a kapus Ömböli Tamás sorsa, és az is, hogy a főiskolára készülő Varga Ákos tanulmányai mellett tudja-e vállalni a játékot. Ami az érkező­ket illeti: a tavaszt a megyei I. osztályú Őcsény együttesében töltő Hegedűs László a hétvégén igent mondott a völgységiek invi­tálására. A fiatal középpályás - aki egyébiránt már Decsen is dol­gozott Kiss János keze alatt - a kö­vetkező évet a bonyhádiaknál töl­ti. A csapat egyébként július 10-én kezdik meg a felkészülést, Kiss János edző addigra szeretné vég.- legesíteni az együttes játékos­keretét. (RÓNAI) t 1 t

Next

/
Thumbnails
Contents