Tolnai Népújság, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-30 / 150. szám

2003. Június 30., Hétfő MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Aranymisés plébános Szerzetesnek készült, püspöki tanácsos lett Hőgyész Ünnepi szentmisét tartottak Hőgyészen a katolikus temp­lomban Petz József plébános, püspöki tanácsos, a község díszpolgára pappá szentelé­sének 50. évifordulója alkal­mából. Az idén 77. életévét betöltött plé­bános a pécsi Pius Gimnáziumot elvégezve Esztergomba ment, a Szalézi Szerzetes Rend fogadal- mas tagja lett, majd annak felosz­latása után a pécsi szeminárium növendéke. Pappá 1953. június 21-én szentelték a pécsi székes- egyházban. Ezt követően káplán volt Olaszon, Mozsgón, Villány­ban, Hőgyészre 1959-ben helyez­ték, dr. Gálos László kanonok mel­lé, akinek halála után 1968-ban plébános lett. Hőgyészen 21 évet töltött kitartó munkával, új plébá­niát épített, misézett, keresztelt, temetett, hittant oktatott a faluban és a környékbeli településeken. Pályáját a segíteni akarás, a küz­dés, a mások mellett való kiállás jellemezte. Hőgyészről a szülei iránt érzett gyermeki szeretet szó­lította el, 1980-ban a pécsi püspök engedelmével Németországba tá­vozott ott élő, idős, beteg édesany­ja, édesapja ápolására. A rotten- burgi püspök három kis plébánia vezetését bízta rá, ezt a feladatát maradéktalanul, a német hívők legnagyobb megelégedésére látta el nyugdíjba vonulásáig. A plébá­nos németországi kapcsolatai ré­vén adományokat gyűjtött, segítet­te a hőgyészi templom felújítását. Nyugdíjba 67 éves korában vo­nult, ekkor visszatelepült Magyar- országra, Tamásiban vett házat. Petz József plébánost, püspöki ta­nácsost aranymiséjén Gyetvai László polgármester köszöntötte, átnyújtva neki a nagyközség ön- kormányzatának ajándékát. Az ünnepi szentmisén a hőgyészi hí­vőkön kívül a rottenburgi egyház­megye vezetői, hívei is részt vet­tek. FKÉ Aláírások az állatokért A miniszter az állatvédők mellett áll Fadd-Dombori Aláírásgyűjtő kampányt indí­tottak a Tolna megyei állatvé­dő szervezetek, hogy elérjék, az állatkínzás ne szabálysér­tés, hanem bűncselekmény legyen. Az ívet elsőként a kör­nyezetvédelmi miniszter írta alá Fadd-Domboriban, ahol biztonsági őrök kegyetlenül megkínoztak egy kutyát. A kampányt kezdeményező Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány szeretné, ha az állato­kat kegyetlenül megkínzók nem úsznák meg tettüket pénzbírság­gal, ezért kezdeményezni szeret­né, ha bekerülne a "büntetőtör­vénykönyvbe az eddig szabálysér­tésnek minősülő tett. A kutya meg- kínzásának helyszínén, a fadd- dombori kikötőben járt szomba­ton a környezetvédelmi és vízügyi miniszter is. Persányi Miklós első­ként írta alá azt az aláírásgyűjtő ívet, melyre a környezetvédők re­ményei szerint két hónap alatt még ötvenezer aláírás kerül. Ennyi kell ugyanis, hogy elérjék, az or­szággyűlés tűzze napirendjére az ügyet. Persányi Miklós elmondta lapunknak, mind az állatkínzás, mind az állatviadalok szervezése és az orvvadászat bűncselekmény­nek kell, hogy minősüljön, ezért az igazságügyi minisztert megkeres­ve, maga is kezdeményezni fogja a törvénymódosítást. Ez bár az elő­készületeket napokon belül meg­kezdik, akár egy évig is tarthat.- Akciónkat az állatokért szer­vezzük, de nem az emberek ellen, és elhatárolódunk minden szélső­ségtől. Ezt magánemberek tették, nincs közük az állatvédő szerveze­tekhez - mondta Fiáth Szilvia a Tolna Megyei Állat- és Természet- védő Alapítvány elnöke arra rea­gálva, hogy a biztonsági őröket életveszélyesen megfenyegették, vt Előző kérdésünk: Leváltják- e a közeljövőben az atom­erőmű vezérigazgatóját? Szavazóink 78 %-a arra szá­mít, hogy leváltják. MAI KÉRDÉSÜNK: Várhatóan egy éven belül átmegy-e Duna-hídon? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepuJsag.hu és SMS üzenetben: 20/454-36-64 Értelmiséginek lenni - felelősség Diplomaosztás volt a szekszárdi főiskolán SZEKSZÁRD „Száz búzaszem közül kettő­három útfélre hull, de a töb­biből csak vetés lehet.” (Ily- lyés Gyula) Diplomaosztó ünnepséget tar­tottak szombaton délelőtt a Pé­csi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Karán Szekszár- don, 143 nappali tagozatos vég­zős hallgató, tanító, óvodapeda­gógus, szociális munkás vette át a diplomáját, lépett ki az oktatá­si intézmény falai közül az élet­be. Az ünnepségen részt vett dr. Sipos Béla professzor, a PTE rek­torhelyettese, Halmai Gáborné országgyűlési képviselő, a váro­si közgyűlés alelnöke, Pogátsa Alajos, a megyei közgyűlés alel­nöke és Tolna megyei képvise­lők. A nappali kar végzős hallga­tóit, akik még az elmúlt évezred­ben kezdték tanulmányaikat, de az újban fejezték be, dr. Horváth Béla főigazgató köszöntötte. Az új évezred új kihívásokat hozott, ma a diplomásoknak három kom­petencia készséggel kell rendel­kezniük: számítógépes ismeret­tel, idegennyelv-tudással és kom­munikációs készséggel. A tanítók feladata, hogy minél több tudást adjanak át a gyerekeknek és a számolás, írás, olvasás mellett a gondolkodás képességét is meg­tanítsák nekik. A szociális mun­kások feladata embertársaikon segíteni, mondta dr. Horváth Bé­la, hozzáfűzve, hogy értelmiségi­nek lenni felelős gondolkodást je­lent, amit nem szabad szem elől téveszteni. A tanévzáró beszéd után a fő­igazgató a nyugdíjba vonuló dr. Péchy Benjáminnak, a főiskola A főigazgató átadja a diplomát adjunktusának megkö­szönte munkáját és a Peda­gógus Szolgálati Emlékér­met nyújtotta át. Az ugyan­csak nyugdíjba vonuló Pol­gár Károly, a Gyakorló Ál­talános Iskola pedagógusa, a főiskola óraadója a hall­gatói önkormányzat jutal­mát vehette át. Ezt követően a kiemel­kedő tanulmányi eredmé­nyeket elért végzős hallga­tók és felkészítőik kaptak jutalmat és elismerést ve­hettek át a kiemelkedő kul­turális, közösségi és kollé­giumi munkát végzett diá­kok is. A kitüntetések átadása után következett az eskü­tétel, majd a diplomák át­adása. F. KOVÁTS Mit kezd a diplomával? Diplomaosztás volt a hétvégén Szekszárdon, a PTE Illyés Gyula Főis­kolai Kar végzős hallgatói léptek ki az életbe. Mit kezd a diplomával, kérdeztük a friss diplomásokat. Fehérvári Krisztina Gerendái Mariann tanító, Paks: - Tani- tanító, Fadd: ­tani szeretnék, de Nagy szerencsém még nincs munkahe- van, ha minden lyem. Arra pedig, igaz, szeptember 1­hogy másoddiplo- töl a faddi Gárdonyi mát szerezzek egy- Géza Általános Is­előre még gondolni kólában fogok taní­sem tudok. tani. Szűcs Ivett tanító, Keszőhidegkút: - Most keresek ál­lást, a lakóhelyem környékén szeret­nék elhelyezkedni, nem akarom elkia­bálni, de talán sike­rülni fog. Megyesi Zsófia óvodapedagógus, Székesfehérvár: - Óvodában szeret­nék elhelyezkedni, de nincs sehol hely. Kevés az állás, so­kan végzünk, nagy a tülekedés. Pál napja a folklór jegyében Lassú pipák, erős emberek a Vígasságokon Péter-Pál napjához kötődő népszokások, hiedelmek is előke­rültek a hétvégén a nyolcadik Pál Napi Vígasságokon, Dom­bóváron. Több program a honfoglalás korához és a magyar folklórhoz kapcsolódott. Dombóvár Dombóvár erős embere harmadszor lett Szabó Tamás A jurtaállítás mikéntjével a Seres­tély Hagyományőrzők és Boros Miklós Ernő magyar hagyomány- őrző ismertette meg a dombóvári publikumot, az íjászbemutató mellett pedig honfoglalás kori íjat is nyerhettek azok, akik kipróbál­ták eleink harci eszközét. A Bartina Táncegyüttes a Kárpát-me­dence táncaiból adott ízelítőt, a Pi­pamocsok zenekar moldvai tánc­háza várta az érdeklődőket. Több László és Pál napjához kapcsolódó népszokást, tűzugrást, almasütést, cseresznyeevést is felelevenítettek a Vígasságokon. Nagy érdeklődés kísérte a Dombóvár erős embere versenyt, amelyben öten mérték össze erejüket kisteherautó-húzás­ban, kannacipelésben, korsótartás­ban, rönkemelésben. A győztes már harmadszor Szabó Tamás lett, így ő vihette el a verseny vándor­kupáját is. Negyvenötén vettek részt a nyolcadik Országos Lassú­sági Pipaszívó Versenyen. A külön­leges „sportágban” , amelynek egyik fellegvára Dombóvár, a győ­zelmet megszerző Horváth Tamás, a dombóvári 424 Pipa Club ver­senyzője, igaz, hogy több, mint fél órával elmaradt a világrekordtól, így is két óra huszonhét percig és tizennyolc másodpercig őrizte a parazsat a három gramm dohány- nyal tömött pipájában. _______tcf. A fejhiány fejvesztettséghez vezet A gazdasági miniszter a hídról és cégvezetőkről Csillag István gazdasági miniszter szerint elsősorban nem le­vágott, hanem összedugott fejekre van szükség Pakson. A mi­nisztert a hídi népünnepélyen a hídról is kérdeztük. Paks- Miniszter Úr, magam is építke­zem, így tudom, hogy a magyar nép nincs hozzászokva ahhoz, hogy valami egyszerre határidőre és jó minőségben készüljön el. Ön maradéktalanul elégedett a hídépí­tőkkel?- A Nemzeti Autópálya Rt. jelen­tésében a? szerepel, hogy a híd jó minőségben és határidőre készült el. Szeretném, ha végre nem úgy jellemeznének bennünket, hogy a magyaroknak a határidő azt jelen­ti, hogy akkor kezdenek hozzá va­lamihez, hanem, hogy bízni lehet egymás szavában.- Megfelelő referencia volt ez a híd a kivitelező konzorciumoknak?- Minden híd most már csak közbeszerzési pályázat után tud épülni. A konzorciumoknak jó re­ferenciáik lesznek, ezért ők ugyan­olyan eséllyel indulnak a pályázók között, mint mások.- A határidőt tartották, a beru­házásra szánt keretösszeget sem lépték túl?- Nem lépték túl a vállalási ösz­szeget, ami nagyon kedvező moz­zanat. •- Ön a múlt héten leváltotta az Állami Autópálya-kezelő Rt. (ÁAK) vezérigazgatóját egy pénzügyi ma­nőver miatt. A Paksi Atomerőmű­nél szakmai hiba történt, a vezér- igazgató viszont a helyén van.- Nem tartom megengedhető­nek, hogy valaki olyan túlzott jóhi­szeműséggel kezelje az adófizetők rábízott pénzét, mint ahogyan ezt az ÁAK vezérigazgatója tette, még akkor is, ha ki­derül, hogy nem történt károkozás. A paksi erőműben, Közép-Európa legbizton­ságosabb erőművénél nem üzemeltetés köz­ben, hanem azon kívül, egy tisztítótartályban kö­vetkezett be üzemzavar, egy nem kellő gondossággal történt kivite­lező-kiválasztás nyomán. Egy olyan kollektíva, amelyiket évtize­dekig joggal állítottak példaként más szakmai kollektívák elé, ezt az eseményt nem viselte megráz­kódtatások nélkül. A biztonság és a lakosság biztonságérzetének helyreállításához, az üzemzavar következményeinek elhárításához arra van szükség, hogy ennek a kollektívának a tagjai tudjanak bízni egymás­ban. Ha a biztonság, a bi­zalom helyreállítását, az együttműködést gátolja a vezérigazgató, vagy bárki, természetesen le is kell vágni a fejét. De itt szükség van a fejekre. Arra, hogy összedugják a fejüket. A fejhiány fejvesztettség­hez vezet. Annál nagyobb hibát kormány nem követhet el, hogy azért, mert a nép szeret vért látni, még több vér kezdjen folyni. Soha többé! Holocanst-megemlékezést tartottak Tolna Ötvenkilenc éve a tolnai get­tóból Auschwitz ba mintegy négyszáz tolnai és környék­beli zsidó embert hurcoltak el. A tavaly felavatott tolnai holocaust emlékműnél teg­nap délelőtt megemlékezést tartottak. A tolnai gettó lakóit 1944. június 29-én hajtották ki a mözsi vasút­állomásra, ahonnan Auschwitz­ba szállították őket. Július 6-án gázkamrában öl­ték meg az időseket, betegeket, gyerekeket és a kisgyerekes anyá­kat. Tavaly nyár óta a tolnai busz- pályaudvarnál levő Szent István téren holocaust emlékmű állít mementót 165 tolnai zsidó már­tírnak. Tegnap délelőtt Gáti Gá­bor alkotásánál megemlékezést tartottak, amelyen Davidovics László rabbijelölt, dr. Szilák Mi­hály, Tolna polgármestere és Sipos Judit református lelkész mondott emlékbeszédet. Egyebek mellett elhangzott: emlékezni, figyelni, imádkozni kell azért, hogy soha többé ne fordulhasson elő, ami a második világháború idején a zsidósággal történt. A megemlékezés végén a mintegy negyven résztvevő az emlékezés virágait és köveit he­lyezte el az emlékműnél, majd kegyeleti látogatást tettek a Szed- resi utcai zsidó temetőben, ahol átadták - a város, a MAZS1HISZ, a Tolna Megye Temetőiért Alapít­vány, vállalkozók, magánszemé­lyek összefogásával - épült új téglakerítést.-ES-

Next

/
Thumbnails
Contents