Tolnai Népújság, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-24 / 145. szám

2003. Június 24., Kedd 7. OLDAL GAZDÁKNAK A termelő jelentse be Az aszálykárnak legyen nyoma Megyei körkép Az elmúlt héten már írtunk arról, hogy az aszálykárt nem „központilag, elrendelve” mé­rik majd fel az érintett terüle­teken, hanem egy 1991-es tör­vény szerint maguknak a ter­melőknek kell bejelenteniük a falugazdásznál, ha elemi kár érte őket. Olvasóink közül többen is jelez­ték, hogy a megjelent cikk hatásá­ra felkeresték a területükön dol­gozó falugazdászt, de volt akinek a kárbejelentését azzal hárította el a szakember, hogy ez még nem aktuális, nincs is erre megfelelő nyomtatvány. Ugyanakkor a me­gyei földművelésügyi hivatal he­lyettes vezetője lapunknak azt nyilatkozta, ha nincs nyoma a kárbejelentésnek, akkor a későb­biekben - ha majd a tárca meghir­deti a károk kifizetését - nem is kérhetik a támogatást. így ismétel­ten megkerestük a megyei föld­művelésügyi hivatal illetékesét, ezúttal Kalácska Péter osztályve­zetőt, aki megerősítette, hogy be kell jelenteni előzetesen, becsült adatok alapján a kár mértékét. Az 1991-es évi LXXIX-es törvény 7. paragrafusa rendelkezik az elemi károkról, arról is, hogy mi minő­sül annak, milyen módon lehet kompenzációt igényelni rá, stb. Az idei szárazság miatt a szántó­földi növénytermesztést érte ed­dig a legnagyobb kár, így a terme­lők még az aratás előtt jelentsék be a falugazdászuknál a becsült kár mértékét és erről vegyenek fel jegyzőkönyvet is. (Nem kell eh­hez nyomtatvány, elég egy üres lap.) Az aratást követően a tárgy­évi hozamot kell összehasonlítani az előző 3 évi termés átlagával, így derül ki, mennyi is a tényleges kár. Félreértés ne essék, az agrár­tárcánál még nem született sem- müyen határozat arról, hogy kifi­zetik az aszálykárokat, de ha lesz ilyen rendelkezés, akkor csak az számíthat kompenzációra, aki azt időben bejelentette és ennek nyo­ma iS Van. MAUTHNER Százmilliárdos a kár Akár a 100 milliárd forintot is elérheti országosan az aszály okozta kár az idén, állítja a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövet­sége (MOSZ). A MOSZ vezetése szerint az aszá­ly okozta károkat minél előbb enyhíteni kellene. Adataik alap­ján, a kalászosokban okozott kár országosan elérheti a 40 milliárd forintot is. Az őszi búza termésát­laga várhatóan 3 tonna körül lesz hektáronként, de vannak me­gyék, ahol ennél is kevesebb. Az átlagtermés normális időjárási vi­szonyok között 4 tonna országo­san, de Tolna megyében 5 és 6 tonna között van. Az idén egyéb­ként az ország egyik legaszályo­sabb területe éppen megyénk dé­li része, ahol a februári havazás óta nem volt jelentősebb csapa­dék. Az aszály a zöldségesekben, a gyümölcsösökben és a szántó­földi növényekben okozta a leg­nagyobb kárt. A MOSZ vezetése szerint mindenekelőtt kármen­tésre volna szükség, illetve pénz­ügyi segítséget kellene nyújtani a gazdálkodóknak olyan módon, hogy a különféle pályázatokban vállalt kötelezettségeik teljesítése alól az idei évben felmentést kap­janak azok, akiknél az aszálykár mértéke igazolhatóan elérte a 15 százalékot. ■ Fürtzáródás után a szőlőben Permetezés csak az esti órákban A szőlő talán az egyetlen növény, mely még bírja a meleget, köszönhetően mélyre nyúló gyökereinek. A permetezéssel is kevesebb gondjuk van a gazdálkodóknak, mint egy átlagos évben, hiszen a lisztharmaton kívül egyelőre más betegség el­len nem kell védekezni, mondta dr. Diófási Lajos professzor. A tartósan nagy meleg csupán a lisztharmat kialakulásának ked­vez, mondta a szakember. A na­pokban fejeződik be a fürtzáró­dás, így az ezt megelőző permete­zésre nagy gondot kell fordítani, hogy a bogyókhoz „bejusson” a vegyszer. Ilyenkor botritisz és pe- ronoszpóra ellen is kell perme­tezni, mondta dr. Diófási Lajos professzor. A nagy meleg miatt megkell választani a permetezés időpontját is, mert a 25 foknál magasabb hőmérsékleten már a permetvíz kilyukasztja, leégeti a szőlő levelét. Erre a késő esti órák a legalkalmasabbak, mert ekkor a kén nem hirtelen szaba­dul fel és a permetszer jobban kifejti a hatását. A zöldmunkáknak szin­tén nagy szerepük van, a hajtások fejlődésnek indultak, ugyanakkor vigyázni kell arra, hogy ne túl rövidre csonkáz- zák a szőlőt, mert ekkor a kacsok fejlődnek erősebben.- Mi az oka annak, hogy a sző­lő jobban elviseli az aszályt, mint más gyümölcs - kérdeztük a pro­fesszort.- A téli csapadék, mely főleg hó formájában nyilvánult meg, nagyon jól érvényesült, leszivár- gott a talajban. Ott, ahol elvégez­ték a mélylazítást, nincs is gond, mondta a szakember, ahol erre nem került sor, ott hamarabb je­lentkezhetnek a gon­dok. Utoljára 1952-ben volt hasonló időjárás, de ha tovább tartja ma­gát a szárazság, akkor még az ötven évvel ez­előtti „aszályos rekor­dot” is megdönthetjük az idén. A szőlők állapota me­gyénk két borvidékén - a szekszár­din és a tolnain - jelenleg jónak mondható, esetenként néhány faj­ta, például a kékfrankos kicsit la­zán, hézagosán kötött, de ezt a hi­bát még a szőlő (szép, nagy sze­mekkel) „kiigazíthatja”, ha időben kap egy kis esőt. ______mauthner Sz emléletváltás a borászatban Hamarosan megalakul a kereskedelmi tagozat A magyar borászok is felismerték, hogy összefogás nélkül az unió piacán nehéz lesz talpon maradni. Ennek hatására a Ma­gyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének tagjai a napokban döntöttek arról, hogy létrehozzák a kereskedelmi tagozatot. A kereskedelmi tagozat megalakí- piacokról, ezért az exportfeltéte- tásának előkészületeit egy bízott- lek javításáért következetesen ság végezte. Herpay Balázs, a sző- kell harcolni, vétség ügyvezetője elmondta, a Az elképzelések szerint a ke- tagozatra azért van szükség, mert reskedelmi bizottság, a többségi piaci zavarok nehezítik a bor ér- vélemény alapján képviseli a tékesítését. A problémák felszá- szakmát, de csak az etikai szabá- molásában pedig csekély az elő- lyok betartása mellett. Ezért is al- relépés, mivel szerinte a termék- kották meg az etikai kódexet, tanács - a borgazdaság esetében melyben rögzítették az alapelve- a Hegyközségek Nemzeti tanácsa két. Sümegi József, a szövetség mellett működő szervezetről van elnöke hangsúlyozta, hogy a bor­szó - nem kellő hatékonysággal ágazatban a szövetség az egyet- végzi az ágazat érdekeinek képvi- len olyan érdekképviselet, ame- seletét. Tény, hogy évről évre szó- lyik a szakminisztériummal rul ki a magyar bor a nemzetközi szemben is érvényesítheti a verti­kum szereplőinek érdekeit, mert mint ismert, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa költségvetését az FVM finanszírozza. A keres­kedelmi tagozattól pénzügyi tá­mogatás nem várható, de a belföl­di piacon meghatározó borgazda­sági társaságok, szövetkezetek vélemény-nyilvánítási lehetősége a szövetségen keresztül, kedve­zőbb árbevételt és jövedelmező­séget eredményezhet. A tagozat egy hónapon belül megalakul és az elsődleges célja, hogy tagjainak tevékenysége a hazai borpiacot legalább 60 szá­zalékban lefedje. Ez azt is jelenti, hogy nem csak a jelenlegi szövet­ségi tagok részvételére számíta­nak, hanem várnak újabb jelent­kezőket is. ■ Agrárhírek Elégedetlen sertéstartók A sertéspiacot stabüizáló rende­letcsomag ellenére is elégedetle­nek a sertéstenyésztők. A gaz­dák képviselői elismerték ugyan, hogy a legtöbb nagy hús­ipari cég megadja a rendeletben rögzített 230 forintos kilogram­monkénti referenciaárat, ám je­lezték, hogy a kisebb húsfeldol­gozók ezt az árat nem tudják vagy nem akarják tartani. Földügyek az unión belül A nemzeti földalapú szántóföldi támogatást hazánkban 2004-től felváltja az Európai Unió terület­alapú normatív szántóföldi kifi­zetési rendszere. Az EU terület­alapú normatív szántóföldi kifi­zetéseinél az igénylés alapegy­sége a mezőgazdasági tábla, amelynek területi, térképi elhe­lyezkedését is meg kell adni a kérelem benyújtásakor. Ezt biz­tosítja a 2004-től bevezetendő Mezőgazdasági Parcella Azono­sító Rendszer (MEPART), amely térképhelyes légifotó háttér megjelenítést jelent. EuroFalu előnyben Az EuroFalu program köny- nyebbséget jelent a jelenlegi pá­lyázati rendszerhez képest, az elképzelések szerint ugyanis a helyi közösségek által elvégzett munkákat önrészként lehet majd értelmezni. Eddig elsősor­ban az agrárium támogatásával azonosította a közvélemény a vidékfejlesztést. A kormányzat szándéka szerint az új koncep­ció azokat a törekvéseket karol­ja fel, amelyek kevés pénzzel, de jelentős helyi kezdeménye­zéssel szolgálják a falvakban élők érdekeit. Megkezdték a búza aratását Kevés termett, de a minősége kiváló Az elmúlt ötven évben még nem volt rá példa, hogy Péter, Pál napja előtt arassák a búzát. Az idén megtört ezt a hagyomány is, Baranyában és Tolnában megkezdték a betakarítást. Megyei körkép Szekszárd határában a Mezőgaz­dasági Rt. néhány homokosabb te­rületén tegnap megkezdték a búza aratását. Gscheidt Mátyás, a rész­vénytársaság igazgatóságának el­nöke kérdésünkre elmondta, a kényszerérett búzát aratják, ami a teljes gabonavetés 25 százalékát érinti. Egy átlagos esztendőben hektáronként 7 tonnás terményre számítanak, de az idén örülnek az 5 tonnás eredménynek is. Ilyen gyenge termésre az elmúlt évtized­ben még nem volt példa, mondta Gscheidt Mátyás. A minőség vi­szont meglepően jó, kiváló a sikér­tartalom, az esés-szám, csupán a hektoliter-súly kisebb az átlagnál, de ez a szárazság miatt nem meg­lepő. A szakember szerint értékesí­tési problémájuk nem lesz a ter­melőknek, hiszen az országos ada­tok szerint jó ha terem annyi búza, amennyi a belső szükségletet fede­zi. Ez egyben azt is jelenti, hogy a felvásárlóknak is a világpiaci árhoz kell igazítaniuk az ajánlatukat, ü- letve megtoldva azt a szállítási költségekkel. Ideális esetben tehát akár 35 ezer forintot is kaphatnak a gazdák egy tonna jó minőségű étkezési búzáért. Bonyhádon és környékén több eső esett (ott sem volt elég, csak a semmihez képest volt több), mint a megye déli terü­letein, ők a betakarítást e hét végé­re tervezték. Háhner Ferenc, a Pannónia Mezőgazdasági Rt. elnö­ke kérdésünkre elmondta, 644 hektáron termeltek búzát az idén és számításaik szerint másfél-két héten belül be is fejezik az aratást. Ők szintén abban bíznak, ha keve­sebb is termett, de jó árat kapnak érte. Már most 28-29 ezer forintot kínálnak a felvásárlók, de az árak felfelé indultak el, még akkor is, ha többen arra hivatkoznak, hogy a malmokban van még bőven az óbúzából is. Ugyanis ha az ország teljesíti export kötelezettségét, ak­kor akár kevés is lehet a belső szükségletre szánt étkezési búza. Később pedig még magasabb fel- vásárlási árakkal lehet számolni, mint most mauthner Mennyi búzát vetettek megyénkben: 57 ezer hektáron vetettek a termelők búzát az idén, ennek több mint a felét (30 ezer hektárt az egyéni gazdálkodók, a maradékot (27 ezer hektárt a gazdálkodó szervezetek művel­ték. A megye termésátlaga egy átlagos évben 5 tonna körül van, hektáronként. Termelők felkészítése az unióra Befejezéséhez közeledik az FVM idei egyik legnagyobb tájé­koztatási programja, a termelők felkészítése az uniós csatlako­zásra. A településről településre járó szakemberek szinte min­den területet érintettek amikor a gazdálkodókkal találkoztak. Megyei körkép Az érdeklődés térségenként válto­zó volt, mondta Egerszegi Csaba, aki a tárcánál a Tolna megyei elő­adásokat is szervezte. Ahol a ter­mészeti adottságok révén megha­tározó gazdasági tényező a mező- gazdaság, illetve az ott élők megél­hetése függ tőle, ott a gazdák ugyancsak érdeklődve várták az előadókat és kérdeztek is szép számmal. A bortermelő vidékeken szinte kizárólag a szőlőtermelőket, borászokat érintő kérdésekkel fog­lalkoztak az előadók. Megyénkben több száz éves múltra tekint vissza a szőlőtermesztés és a mai borok ismeretében sincs okuk szégyen­kezni a termelőknek. A legutóbbi felmérés szerint is több mint 160 szőlőfajta található a megye ültet­vényeiben. Ez a gazdag választék biztató a jövőre nézve, hiszen nem biztos, hogy csak az úgynevezett világfajtákkal lehet meghódítani az EU fogyasztóit. Természetesen számos kérdéskört is érintettek az előadások. Sokan megértették, hogy néhány új fogalmat kell meg­tanulniuk, és tudomásul kell venni azt is, hogy a csatlakozást követő­en szigorú bírságra számíthat az a termelő, aki megpróbálja kijátsza­ni az előírásokat. Külön téma volt az EU vidékfejlesztési politikája, ü- letve az üyen címen igénybe vehe­tő támogatások. A termelők kérdé­seket tettek fel az előnyugdíjazás­ról, a pályakezdő fiatal gazdák tá­mogatásáról, az agrár-környezet­védelmi támogatásról és az erdő- gazdálkodás támogatásáról is. AKCIÓ HUSEGES ELŐFIZETŐINKNEK! Új előfizetési csomagot kínálunk régi előfizetőinknek, melynek keretén belül kedvezményes áron juthatnak hozzá kiadónk öt lapjához. Az előfizetési csomag az alábbi öt lapot tartalmazza: Tolnai Népújság + Ki Tolnai Népújság +1;empó + TVR Kéthetes + Választható ajándéklap havonta 1990 Ft-ért! Azaz havi 1990 Ft-ért mindaz öt lapot megkapja. így havonta 1264 Ffc-ot takarithat meg.- ->€ ........................... ..........................................X........................................................... Am ennyiben az előfizető vállalja, hogy legalább egy évig előfizetőnk marad, úgy az alábbi színes magazinok közül egyet egy évre ajándékba választhat: A választott magazin mellé, kérjük tegyen egy X-et! jaZáskult38! Ir.sxám Telepedéi; Telefonszcim Vállalom, hogy további 1 évig előfizető maradok és a fenti összeg befizetését az általam választott előfizetési periódusban teljesítem. Számunk: Beküldési cím: Tolnai Népújság kiadója 7100 Szekszárd, Liszt F. tér 3. Pf. 71. 06-74/511-503 A kivágott szelvényt válaszborítékban kérjük visszaküldeni, vagy a kézbesítőnek díjbeszedéskor átadni! m 1 • mT / / • / Tolnai Népújság A miénk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents