Tolnai Népújság, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-18 / 140. szám
7. OLDAL TOLNA MEGYE 2 0 0 3 J Á G Ó N A K 2003. JÚNIUS 18., SZERDA Jágónak történetéből Jágónak nagy valószínűséggel a 10. században már lakott település volt. A településről az első írásos feljegyzés 1475-ből származik. Akkor Tolna vármegyéhez, majd a török uralom után Baranyához tartozott. A török hódoltság alatt a település szinte teljesen elnéptelenedett, az Eszterházyak birtoklása alatt 1750 és 1800 között ismét benépesedett, felvirágzott. A második világháborút követően a lakosság nagy részét német származása miatt kitelepítették, helyükre jórészt felvidékiek, valamint a környező szőlőhegyekről magyarok költöztek, akik leginkább mezőgazdasággal foglalkoztak. A kis magán- gazdaságok helyén 1960-ban alakult meg a termelőszövetkezet, amely 1965-ben egyesült a kaposszekcsőivel és a csikóstőt- tősivel. A település sorsa ebben az időben majdnem megpecsételődött. A munkalehetőségek, a szilárd útburkolat hiánya mellett tetézte a bajt, hogy a községet szerepnélkülinek minősítették. Jágónak önállóságát 1991-ben nyerte vissza._____________■ Fontos időpontok Fogadóórák Máté János polgármester: kedden 14-től 16 óráig Dr. Kovács Ildikó jegyző: kedden 14-től 16 óráig Sebők Attila alpolgármester: minden hónap első keddjén 14- 16 óráig Gyermekvédelmi referens: kedden 8-tól 16 óráig Orvosi rendelés: szerdán és pénteken 8-tól 11 óráig - dr. Csongor Ágnes' Könyvtár nyitva tartása: ked- den 13-tól 14 óráig_________■ Tények, adatok Népesség: 304 fő Háztartások száma: 120 Csatornázottság: 0 százalék Telefonkészülékek száma: 45 Munkanélküliségi ráta: 15 % Az oldal az önkormányzat támogatásával Jelent meg. írta és a fényképeket készítette: Pál Ágnes A kicsi, ám otthonos óvoda Szeretetteljes gondoskodás hétköznap is A társulásban működő óvoda jó körülmények között, az oktatás-nevelés minden kívánalmának megfelelően gondoskodik a település kisgyermekeiről. Walter Éva óvodapedagógus egyéni fejlesztésüket tartja egyik legfontosabb feladatának. A jágónaki szülők nem viszik más település óvodájába gyermekeiket. Minden helybeli óvodáskorú, akik most éppen tizennégyen vannak, ebben az intézményben tölti hétköznapjait. Walter Éva óvónő 1976 óta dolgozik itt, s a dajkával, Balogh Ferencnével együtt nagy szeretettel és hozzáértéssel foglalkozik velük.- Számunkra az a fontos, hogy gyermekeink jól érezzék magukat, hogy valameny- nyien képességeikhez, adottsága- ildioz mérten a legjobban fejlődjenek. A szülőkkel jó kapcsolatunk van, ismerjük örömeiket és gondjaikat. Sajnos a munkanélküliség nálunk is megmutatkozik. Lemondtunk például a hosszabb kirándulásainkról. Vannak családok, ahol négy-öt gyermeket nevelnek szűkös anyagi körülmények között. Nem várhatjuk el, hogy vállalják a kirándulás költségeit. Az ünnepeinket azért megtartjuk. A télapót és a karácsonyt az iskolával közösen, a farsangot, az anyák napját mi magunk. Rendezvényeink, főként a farsang bevételét az óvoda fejlesztésére fordítjuk. Ebből sikerült új udvari játékokat vásárolnunk. Intézményünk a kaposszekcsői és a csikóstöttösi óvodával társulásban működik. Feltételeink javítására közösen szoktunk pályázni változó eredményességgel, dé ami az eredményes neveléshez feltétlenül szükséges, azt mindig előteremtjük. Egy út, amely kinyithatná a világot A kaposszekcsői bekötőúttól a jágónaki polgármesteri hivatalig három útszéli kereszt hívja fel magára a figyelmet. Valamennyi szépen helyreállított, gondozott környezetben. Ez az utazó számára a szeretetteljes gondoskodás jele. A kicsiny falu polgármestere, Máté János reálisan értékeli az elmúlt év településfejlesztési eredményeit, és derűlátóan veszi számba az elkövetkezendő időszak feladatait.- Önkormányzatunk Kaposszekcsővel körjegyzőségben működik, amely számunkra nagyon előnyös. Jó felkészültségű szakemberek dolgoznak a kaposszekcsői hivatalban, Jágónak sorsát is a szívükön viselik. A tavalyi esztendő legnagyobb fejlesztése a közvilágítás korszerűsítése volt. Nem ment simán a dolog, mert kiderült, hogy a meglévő hálózatra nem telepíthető a modernebb technika. Sok tárgyalás után úgy döntött az áramszolgáltató, hogy oszlopokat cserélnek, új trafót létesítenek. Ezzel a vízellátáson is segítettek, mert a régi transzformátor már nem igazán bírta a vízmű üzemeltetését. Ebben az évben sem lehet dicsekedni a költség- vetésünkkel, amely 26 millió 300 ezer forint. Talán a fenntartáshoz épphogy elég lesz. Iskolánkat és óvodánkat társulásban működtetjük Kaposszekcsővel és Csikóstöttössel. Az oktatási intézményekre átadott pénzeszköz 6 millió 496 ezer forint. A maradékból kell gazdálkodnunk. Gondjaink vannak a ravatalozóval. Feltétlenül fel kell újítani. A megvalósításra pályázatot adtunk be a dombóvári kistérséghez. A következő hónapokban foglalkoznunk kell a Petőfi utca szilárd útburkolatáMáté János Az 1962-ben Komlón született fiatalember nagyszülei, szülei tősgyökeres jágónakiak. Ö hét éves korában került vissza ősei földjére, ahol a temetőben álló falukereszt őrzi, hogy a család már az 1700-as években itt élt. Tiszteletdíjas polgármester. A Dombóvári és a környékbeli falvakat ivóvízzel ellátó cég alkalmazottja. Felesége Bella Zsuzsanna az Idősek Klubjának vezetője. Két gyermekük van: Mónika és Róbert. nak helyreállításával, amely siralmas állapotban van. Újra napirendre került a Kercseliget-Jágónak közötti 2,3 kilométeres összekötő út megépítése, amely 150 milliós beruházás lenne. A Tolna és Somogy mégyei vezetés részéről egyaránt pozitív visszajelzéseink vannak a megvalósítást illetően. Nagy szükségünk lenne erre az útra. Nyitottabb lenne a község, a jágónakiak munkalehetőségei megsokszorozódnának. Feladat van bőven. Remélem a szorgalmas jágónaki emberek segítségével valamennyivel megbirkózunk. Fiatalok a Jágónak képviselőtestületének legfiatalabb tagja Horváth Anikó, aki 20 esztendős, ám fiatal kora ellenére nagy felelősségérzettel beszél feladatáról.- Az önkormányzati választásokon a polgármester úr bíztatására indultam. Mindenek előtt kortársaim képviseletét szeretném ellátképviselőtestületben ni. Jó lenne elérni, hogy legyen - Arra kell törekednünk, hogy egy közösségi terünk, ahol össze- reális célokat tűzzünk magunk elé jöhetünk. Jó lenne, ha lépni tud- és csak azokat fogadjuk el. Most nánk a munkahelyek elérhetősé- például legfontosabb lenne a rava- gében, hiszen a fiatalokat is érzé- talozó helyreállítása. Sajnos a köte- kenyen érinti a munkanélküliség, lezően megoldandó feladatokhoz Sebők Attila már az előző cik- is kevés forrás áll rendelkezésünk- lusban is alpolgármesterként szol- re, a helyi mozgásterünk is kicsi, gálta a települést. _________________ ■ A vöröskeresztes csoport Vöröskeresztes csoport életre hívása van folyamatban a faluban. Eredményéről a következő testületi ülésen tájékoztatja a képviselőket Tombi Juvenál Artúrné, aki a szervezéssel foglalkozik. Jágónakon a 80-as években jól működő vöröskeresztes csoport volt. Az utolsó bejegyzés szerint 1991-ben megszűnt. Újraélesztését a Vöröskereszt dombóvári szervezete kezdeményezte, a testület pedig támogatja. Szervezésével Tombi Juvenál Artúrné foglalkozik, akitől nem áll messze ez a munka, hiszen a dombóvári Jóléti Szolgálat Alapítványánál családgondozóként dolgozik.- A Vöröskereszt klasszikus vállalásaihoz szeretnénk igazodni. Most is vannak rendszeres véradók a faluban, ha megalakul a csoport talán még többen lesznek. Ä tagbélyeg vásárlással is tudunk talán valamit segíteni a rászorulóknak. Ugyanakkor segítséget is várunk, hiszen a falu lakosságának 90 százaléka jóval a létminimum alatt él. Mintául szolgál a régi vöröskeresztes csoport, amely annak idején szép családi esteket, nyugdíjas találkozókat, a többszörös véradóknak ünnepségeket szervezett. Talán megmozdítaná egy kicsit a község közösségi életét. A nagymama gicája Bár Rózsi néni csak húsvét előtt foglalkozik tojásírással, kérésre azonnal előveszi a viaszt, az egész éven át gyűjtögetett hagymahéjat meg a gicát. A hímesto- jás-a jándéko- zással egyetlen szándéka van: örömet szerezni azoknak, akik a szívéhez közel állnak. Cser Józsefné, Rózsi néni Jágónakon született, itt nevelkedett, a falu minden zegét-zugát jól ismeri. Lehet, hogy elődei az első Jágónakra beköltözők voltak.- Mi az igazság, nem tudom, de volt itt egy idős tanár, Horgos János, aki azt mondta, hogy az első beköltözőket Balisnak és Balónak hívták. Az én édesanyám is Balis lány volt.- Arról ismerik Rózsi nénit, hogy gyönyörűen tud tojást írni.- Igen. A mamámtól és édesanyámtól tanultam a tojásírást. Gyerekkoromban még nem őrizgettük annyira a mintás tojásokat. Elmentünk a Hóragba és tojást gurítottunk. Ha összekoccantak és összetörtek, megettük. A gica, amivel a mintákat rajzolom még nagyanyámé volt. Húsvét előtt sok tojást hímezek. Nem eladásra gyártom, csak ajándéknak. Méh- és gyertyaviasz keverékével írom meg, aztán hagymahéj levében megfőzöm. Mindig teszek bele egy kis lósóska gyökeret is, így szebb, sötétebb lesz a színe. Csak azt sajnálom, hogy nincs a családban, aki átvegye tőlem a gicát. Remélem, Anikó unokám egyszer rászánja magát. Margit néni pácolt vadja László Jánosné férje évtizedek óta vadászik, így nem csoda, hogy Margit néni nagy tudója a vadételek készítésének. Most egy szabadtéri sütőn elkészíthető, vadhúsból készült sült receptjét mondja el.- Szarvasból, őzből, vaddisznóból egyaránt finom. Csontosabb részből (nyak, karaj.) készítem. Lényege a pácolás. Húsz szelet húshoz a pácot a következőképpen készítem: 2 dl étolajhoz hozzákeverek 20 dkg Vegetát, két kávéskanál boltban kapható vadpácot, fokhagymát, sót, mustárt ízlés szerint, két kávéskanál borsot. Ezzel minden egyes szelet mindkét oldalát bekenem, aztán egymásra helyezem őket, közéjük néhány babérlevelet és még felszeletelt fokhagymát teszek. Alufóliába csomagolom, majd 2-3 napra hűtőszekrénybe teszem. Aztán, ha kedves társaságot látunk vendégül a szőlőhegyen szabadtéri sütőn közösen megsütjük és finom vörösbort kortyolgatunk hozzá. Jágónak díszpolgárai A település önkormányzata 2000-ben díszpolgári címet adományozott Márhoffer János volt polgármesternek és Máté József volt alpol- gármestemek. _______________________________ ■ Ot t segítik egymást, ahol lehet A munkát adó Kaposszekcsői Mezőgazdasági Rt. A jágónaki sertéstelepünk régi, jó lenne korszerűsíteni. Többször szóba került a megszüntetése, aztán hol pénzügyi, hol szociál- és falupolitikai okokból mindig megtartottuk - mondja Papp Nándor. A Kaposszekcsői Mezőgazdasági Rt. jágónaki telepén 10 helybeli dolgozik, s a gazdaság más területem is több jágónakit foglalkoztatnak. A részvénytársaság igazgató elnöke Papp Nándor 35 esztendeje, az egyetem elvégzése után kezdete ebben a kistérségben pályafutását, 20 éve elnökként vezeti a gazdaságot.- Jágónak talán egy kicsit eleset- tebb falu, mint a másik kettő (Kaposszekcső, Csikóstöttös). így hozta a történelem. Valamikor közel ezren éltek ezen a településen, ma alig háromszázan lakják. Későn kapott bekötőutat és ez visszavetette. A mi gazdaságunk volt és ma is a legnagyobb foglalkoztató a térségben, bár mi is egy kicsit összezsugorodtunk. A hetvenes évek közepén 400, a rendszerváltáskor 250 aktív dolgozónk volt, most 120 fő a statisztikai létszámunk. Gazdálkodásunkban a több lábon állást próbáljuk tartani. Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozunk. Az egyik állattartó telepünk Jágónakon van, korszerűsítésre szorulna. Többször szóba került a megszüntetése, aztán hol pénzügyi, hol szociál- és falupolitikai okokból mindig megtartottuk. Kisebb ráfordítást terveztünk az idén, de már látszik, hogy ebben az évben nehéz helyzetbe kerülünk a sertés- és a tejválság, valamint az aszály miatt. A mai szemlélet szerint már be kellett volna zárni a telepet, de úgy gondoljuk, amíg tartható, tartjuk. Az itt foglalkoztatott 10 fő egy olyan kis falu életében, mint Jágónak jelentős szám. A község előző vezetésével és jelenlegi önkormányzatával is jó kapcsolatunk volt és van több területen. Segítséget adtunk a vízmű építésben, természetes, hogy ott voltunk a téli hó eltakarításnál, a szeméttelep eldózerolásánál. A helyi önkormányzat viszont nem vet ki ránk iparűzési adót. Ott segítjük egymást, ahol tudjuk. A KEPVISELÖ-TESTÜLET: Első sorban ülnek: Máté János polgármester, Horváth Anikó. Állnak balról jobbra: Lőczi László, Adonics Zoltán, Sebők Attila alpolgármester, Balogh Ferenc. ■
