Tolnai Népújság, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-16 / 138. szám
ITTHON 7. OLDAL g||| 2003. Június 16., hétfő URÓPÁBAN AZ EGYES ORSZÁGOK SZAVAZATAINAK SZÁMA A MINISZTEREK TANÁCSÁBAN Ország ' Népesség (millió fő) szavazatok (1999-esadat) száma Ausztria 8,2 10 Belgium 10,2 12 Ciprus 0,7 4 Csehország 10,3 12 Dánia 5,3 7 Egyesült Királyság 58,7 29 Észtország 1,4 4 Finnország 5,2 7 Franciaország 58,9 29 Görögország 10,6 12 Hollandia 15,7 13 Írország 3,7 7 Lengyelország 38,7 27 Lettország 2,4 4 Litvánia 3,7 7 Luxemburg 0,4 4 Magyarország 10,1 12 Málta 0,4 3 Németország 82,2 29 Olaszország 57,7 29 Portugália 9,9 12 Spanyolország 39,3 27 Svédország 8,9 10 Szlovákia 5,4 7 Szlovénia 2,0 4 Linkajánló Európai Bizottság Magyarországi Delegáció: www.eudele- gation.hu ^Európai Tájékoztatási Központ: www.eudelegation.hu/etk Magyar Külügyminisztérium: ____________www.mfa.gov. hu; www. kum. hu/euint/index. html ■ Pál yázati Figyelő Könyvtárak EU-s kiadvány-gyűjteményének kialakítása, uniós témájú ismeretterjesztő előadások Határidő: 2003. 06. 22. Játszótér építés - települési önkormányzatok Hi.: 2003. 06. 20. Történetek Magyarországra betelepültekről Határidő: 2003.06.25. Kézműves pályázat fiataloknak - hímzés, csipke, viselet, népi ékszer Határidő: 2003. 06. 26. Mezőgazdasági termőföld hasznosítása Határidő: 2003.06. 30. Akadálymentesítés szálláshelyeken és vendéglátóhelyeken Határidő: 2003. 06. 30. Fiatal gazdálkodók támogatása Határidő: 2003. 06. 30. Forrás és további információ: F1P, Szekszárd Az aktuális lista megtalálható a www.tolnameftve.hu honlapon. ■ Lesz-e európai hadkötelezettség? 1. Igen, hat hónap, 2. igen, egy év, 3. nem, az uniónak nincs közös hadserege. Lesz-e egységes tananyag a tagországok általános iskoláiban? 1. Igen, fokozatosan bevezetésre kerül, 2. nem, ez az egyes országok hatásköre marad, 3. igen, kivéve a történelem és irodalom tantárgyakat. Tilos lesz-e a házi disznóvágás a csatlakozás után? 1. Igen, 2. nem, de. be kell jelenteni, 3. nem, de csak saját felhasználásra lehet vágni. Elismerik-e az unióban a gépjármű vezetői engedélyeinket? 1.Igen, 2. igen, de különbözeti vizsgát kell majd tennünk, 3. nem. Mennyi a megengedett maximális heti munkaidő az EU-ban? 1.48 óra, 2.44 óra, 3. 36 óra. Beküldési cím: Tolnai Népújság Szerkesztősége, 7100 Szekszárd, Liszt F. tér 3. A borítékra írják rá: EU-kvíz E-mail cím: arkia@axels.hu Akik kijelölik az irányt Az Európai Tanács kormányközi szervezet Tagállamokat érintő jelentős kérdésekben a döntő szót továbbra is nemzeti szinten mondják ki, kivéve a közös politikát, mint az agrár- rendszer, energiapolitika, közös kereskedelempolitika. Ezekről az Európai Tanács hozza a stratégiai fontosságú döntéseket. Az Európai Tanács az unió legmagasabb szintű politikai irányító szerve, a tagállamok állam- vagy kormányfőiből álló testület. Évente kétszer, gyakran háromszor ülésezik. Ezeken a fórumokon részt vesznek a külügyminiszterek és az Európai Bizottság elnöke is. A Tanács dolgozza ki az integráció élete szempontjából legfontosabb hosszú távú, stratégiai fontosságú politikai döntéseket. Meghatározza az Unió és a tagállamok gazdaságpolitikájának alapvető vonásait, a közös kül- és biztonságpolitika fő irányelveit. Határozatait egyetértéssel, konszenzusos alapon hozza. Itt nincs minősített többségi szavazás, valamennyi tagállam egy- egy szavazattal rendelkezik. Ha tehát ellenvélemény van, nincs döntés, ezért az Európai Tanács nem nemzetek feletti, hanem kormányközi szerv. Az egyetértés nem minden esetben teljes, a döntések mégis megszülethetnek. Például a Gazdasági és Monetáris Unió (EMU), és az egységes valuta bevezetéséről 1991-ben a maastrichti csúcson „egyetértéssel” határoztak. Ez azonban úgy történt, hogy az EMU-ból kimaradni kívánó Nagy- Britannia úgy adta egyetértését, hogy eleve megkapta a kimaradás lehetőségét, csakúgy mint Dánia, ahol az első népszavazás elutasította a valutauniót. Az Európai Tanács kiemelkedő fontosságú, közösségi szintű döntései nem lesznek automatikusan hatályossá a közösség országaiban. Csak akkor válnak azzá, ha azokat a nemzetállamok legfőbb törvényhozó szervei, a parlamentek szen- tesítik, vagy népszavazást írnak ki róla. ______-l^ A kontinens törvényhozói Az Európai Unió Tanácsa - Miniszterek Tanácsa Az. Európai Unió Tanácsa az a fórum, ahol lehetőségük nyílik a tagállamok kormány- képviselőinek arra, hogy érvényesítsék érdekeiket és kompromisszumos megoldásokat dolgozzanak ki az egyes szakterületeken. Az Európai Unió Tanácsa - eredeti nevén a Miniszterek Tanácsa - az Európai unió fő törvénykezési és döntéshozó szerve. Tagjai a tagállamok illetékes szakminiszterei, leggyakrabban a külügyminiszterei. Összetétele nem állandó. Ha például agrárügyekkel foglalkozik, akkor az egyes országokat a mező- gazdasági miniszterek képviselik. A tanács felel az unió tevékenységének általános összehangolásáért, megállapítja - együtt az Európai Parlamenttel - az Európai Közösség tevékenységének szabályit, felel a kormányok közötti együttműködésért. Döntései többféleképpen születnek. Az adózásról, a külpolitika ügyeiben egyhangú jóváhagyásra van szükség, mezőgazdasági jogülésezik a Miniszterek Tanácsa szabályok elfogadásához a szavazatok több, mint 70 százalékára, eljárási kérdésekben elég az egyszerű többség. A tagállamok ösz- szes szavazatainak száma 321. A csatlakozási tárgyalások során Magyarországnak a hozzá hasonló népességű tagállamokkal azonos számú, 12 szavazatot állapítottak meg. Rendszeresen több, mint 25 különböző szakterületen folyik tanácsülés. Az általános ügyek, a gazdasági és pénzügyek, valamint a mezőgazdaság illetékes tanácsa minden hónapban ülésezik. Más témákban, mint a közlekedés, a környezet, az ipar évente négyszer, egyéb területeken például kutatás, kultúra, oktatás - félévente egyszer. A tanács elnöki posztján a tagállamok félévenként váltják egymást. PÁL ■ Európa kormánya Az Európai Bizottság kezdeményez, ellenőriz, végrehajt Az Európai Bizottság biztosait a tagállamok kormányai egyhangú döntéssel nevezik ki öt évre. A szervezet hatalmas apparátussal dolgozik. Brüsszelben szinte külön városrészt foglal el. Az Európai Bizottságot az unió kormányának is szokták nevezni. Három klasszikus feladatot lát el: kezdeményezés, ellenőrzés, végrehajtás. Előkészíti és előterjeszti a közösség jogszabályait, jóváhagyásuk után gondoskodik végrehajtásukról is. Ellenőrzi a szerződések betartását, eljárásokat indít a jogsértő államok ellen, határozatokat, rendeleteket, irányelveket ad. Képviseli az Európai Uniót nemzetközi szervezetekben (WTO, ENSZ stb.), tárgyal a közösségen kívüli államokkal. Vezető testületé a Bizottság Kollégiuma, amely tagjai (biztosok) között a feladatokat szakterületenként osztották fel, mint a nemzetek kormányainál (környezetvédelem, mezőgazdaság, külpolitika stb). Jelenleg 20 biztos van, akiknek száma a csatlakozás után 25- re fog emelkedni. Tagjait a tagállamok kormányai egyhangú döntéssel, konszenzussal nevezik ki öt évre, amelyhez az Európa Parlament előzetes jóváhagyása szükséges. Magyarország a csatlakozás napjától kezdve egy magyar állampolgárságú tagot jelölhet a bizottságba. Az elnököt az Európai Tanácsban összegyűlt állam és kormányfők nevezik ki. Az Európai Bizottság hatalmas apparátussal dolgozik. Brüsszelben szinte külön városrészt foglal el. Az apparátus tagjai a tagországok állampolgárai, akik a közösség érdekeit képviselik. _________-pálTROJ KA. Az Európai Unió elnökségét hathavonkénti váltásban töltik be a tagállamok. Hogy a gyakran változó vezetés mellett is biztosítsák a folyamatosságot, a mindenkori elnök, továbbá a korábbi és a következő időszak elnökének külügyminisztere szorosan együttműködik. Informális csoportjukat gyakran trojkának nevezik (a három ló húzta orosz szánra utalva). A trojka ténylegesen több személyből áll, mint a három külügyminiszter, mert az Európai Bizottság külügyekkel foglalkozó tagja is részt vesz tevékenységében. ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK SZÓSZÓLÓJA (OMBUDSMAN). Az Európai Parlament - saját mandátumával megegyező időtartamra - egy ombudsmant nevez ki, akihez az EU bármely állampolgára panaszt nyújthat be a közösségi intézmények és testületek sérelmes intézkedése miatt. Az Ombudsmann vizsgálatot folytat, és ha a panasz megalapozott, jelentést készíthet a Parlamentnek. Az ombudsmannak teljesen függetlennek kell lennie eljárásának lefolytatása során: semmüyen testülettől nem kérhet és nem fogadhat el utasítást. KORMÁNYKÖZI JELLEG. Az Európai Unió első pillérének működésével kapcsolatos ügyekben a közösségi intézmények készítik elő a döntéseket. Ezzel szemben a második és harmadik pillér esetében a döntéshozatal továbbra is kormányközi jellegű. Ennek lényege: a Bizottságnak nincs kizárólagos kezdeményezési jogköre (vagy a tagállamokkal közösen tehet kezdeményezéseket, vagy ezt a lehetőséget néhány területre korlátozzák); a Tanács általában egyhangúan hoz döntést; az Európai Parlament csak konzultatív jogkörrel rendelkezik. Az uniós rovatot honlapunkon is figyelemmel kísérheti: www.tolnainepujsag.hu Az EU-melléklet a Külügyminisztérium támogatásával készült. Döntésük hivatkozási alap A magyar bíráknak ismerni kell az Európai Bíróság döntéseit Huszonnégy magyar képviselő Az Európai Parlamentben pártok alkotnak frakciókat A testület tevékenysége leginkább az alkotmánybíróságéhoz hasonlít. Határozatai precedens értékűek. A csatlakozás után minden magyar bíró egyben európai közösségi bírává is válik, ismernie kell az Európai Bíróság csaknem 10 ezer döntését, hogy helyes ítéletet hozzon. A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság fő feladata a közösségi jog értelmezése és egységes alkalmazásának biztosítása. Felügyeli az uniós jog betartását, ellenőrzi, hogy a különféle EU-intézmények a jogszabályok szerint jámak-e el. Döntéseit ítéletek, határozatok és szakvélemények formájában nyü- vánítja ki. Az Európai Bírósághoz fordulhatnak a tagállamok, a közösségi szervek, valamint intézmények és állampolgárok. Keresetet lehet beadni a közösség irányelvei, döntései ellen is. Ugyancsak beadvánnyal lehet élni a közösségi jog megsértése miatt. A bíróság tevékenysége leginkább az alkotmány- bíróságéhoz hasonlítható. Az általa meghozott határozatok precedens értékűek. Például az elhíresült Cassis de Dijon ügy számos döntés alapjául szolgált. A perben a bíróság elrendelte, hogy az egyik tagállamban jogszerűen előállított termékeket minden tagállam piacán el kell fogadni. Néhány évvel ezelőtt a belgák erre a határozatra hivatkozva nyertek pert a németek ellen, akik saját előírásaikra hivatkozva nem akarták piacukra beengedni a belga söröket. Az Európai Bíróság létszámát az eddigi 15-ről 25-re emelték. Magyarország is jelölhet egy tagot a bírói karba. Ugyanígy egy magyar bíró tevékenykedik majd az Európai Unió Elsőfokú Bíróságánál is, amelyet 1988-ban hoztak létre, hogy tehermentesítse az Európai Bíróságot, különösen olyan vitás ügyekben, • amelyek esetében rendkívül átfogó tényanyagot kell átvizsgálni. A csatlakozás után minden magyar bíró egyben az európai közösség bírájává is válik. Ismernie kell az Európai Bíróság csaknem 10 ezer döntését, hogy helyes ítéletet hozhasson pl. egy kártérítési perben. A magyar bírák felkészítése már megkezdődött. _________ P.Á. Az európai polgárok közvetlenül is fordulhatnak az Európai Parlamenthez. Bejelentéseiket az európai ombudsman vizsgálja meg. A parlamenti ülések rendszerint nyilvánosak. Az Európai Parlament képviselőit öt évenként közvetlenül választják a tagországok állampolgárai. Jelenleg 626 tagja van - ez a szám a csatlakozást követően sem lehet 700-nál több - akik nem országok szerint, hanem politikai frakciókba tömörülve ülnek. Egyes képviselők nem tartoznak egyik politikai csoporthoz sem. Fő feladata, hogy az unió állampolgárait képviselje a döntéshozatalban, az európai törvények, az EU költségvetésének megtárgyalása és jóváhagyása. Felügyeletet gyakorol az egyéb EU intézmények felett, szükség esetén vizsgálóbizottságokat állít fel. A Parlamentnek jóvá kell hagynia a fontos nemzetközi megállapodásokat, mint például az új tagországok felvétele, kereskedelmi vagy társulási megállapodások az EU és a külső országok között. Mint az országos parlamenteknél is gyakorlat, az Európa Parlamentnek szintén vannak bizottságai, amelyek adott területtel foglalkoznak (külügyi, költségvetési, környezeti stb.). Az európai polgárok közvetlenül is fordulhatnak a Parlamenthez a Folyamodványi Bizottságon keresztül. A Parlament választja meg az európai ombudsmant, aki megvizsgálja az állampolgárok bejelentéseit, az EU hibás ügyintézésével kapcsolatos panaszokat. A parlamenti ülések rendszerint nyilvánosak. A határozatokhoz elvileg a leadott szavazatok abszolút többségére van szükség. Csak akkor határozatképes, ha tagjainak legalább egyharmada jelen van. Technikai segítséget a főtitkárságtól kap, ezen kívül állandó és nem állandó bizottságok készítik elő a plenáris üléseket. Elnököt és elnökséget saját tagjai közül választ. Az elnök hivatali ideje két és fél év. Az Európai Parlament létrehozta a Szaharov-díjat, amelyet’ évente osztanak ki olyan személyeknek, vagy csoportoknak, akik, illetve amelyek az emberi jogokat védelmezik bárhol a világon. Magyarországnak a 2004-2009. közötti időszakban 24 képviselői helye lesz az*Európai Parlamentben. > \
