Tolnai Népújság, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-16 / 138. szám

4. OLDAL MEGYEI TÜKÖR 2003. JÚNIUS 16., HÉTFŐ Sobri Jóska nyomában a betyámapon Ipari parkok: szigorítások Pakson megtették a szükséges lépéseket A somogyi erdők két híres be­tyárja, Sobri Jóska és Patkó Bandi emlékét idézték szom­baton a negyedszer megren­dezett várongi betyárnapon. VÁRONG A hagyományos falunapi prog­ramban hagyományőrző együtte­sek, táncosok és kórusok, vala­mint környékbeli lovasok szóra­koztatták a közönséget, s a bemu­tatót tartott lovasok közül betyárt is választottak. Az érdeklődők hintókkal kereshették fel a lápafői Sobri-emlékhelyet, valamint a kö­zeli kedvelt kirándulóhelyet, a Patkó-kutat. Brunner Dezső pol­gármester elmondta: a mostani Betyárnappal is szeretnék növelni a kétszázhúsz lelket számláló kis­falu turisztikai vonzerejét. A várongi panzió 1997 óta műkö­dik, jelenleg negyven százalékos a kihasználtsággal, a falut német, osztrák és magyar vendégek kere­sik fel. Várong egyaránt alkalmas lovas, bor-, horgász- és bakancsos Várong lovasturizmusra is alkalmas turizmusra. Egyfajta tourinform-iroda szere- városkörnyéki területfejlesztési tár- Szakály Tiborral, a Magyar Teleház Várongért Egyesület működteti pét is betöltheti a falunap délelőtt- sulás elnöke avatott fel Brunner De- Szövetség társelnökével. A többek majd, s öt számítógéppel, iroda- jén átadott teleház, amelyet Szabó zsővel, Balogh Anikóval, az alsó- közt az FVM hárommilliós támoga- technikával, internet-hozzáféréssel Loránd dombóvári polgármester, a mocsoládi teleház vezetőjével és tásával létrehozott teleházat a nyújt szolgáltatásokat. _______t.f. Paks Sz igorítja a kormányzat az ipari park minősítő cím hasz­nálatát. Azoktól a létesítmé­nyektől, amelyek az utóbbi években nem tudtak fejlődést felmutatni, megvonhatják a címet, ez a presztízsvesztesé­gen kívül gazdasági hátrá­nyokkal is járhat. A paksi ön- kormányzat közelmúltban hozott döntése is ezt igyek­szik megakadályozni. A gazdasági kormányzat a hírek szerint szigorítani szándékozik az ipari park cím használatát, va­lószínű, hogy több létesítmény­től megvonja azt. Az intézkedés látszólag nem jár különösebb gazdasági következményekkel, csupán presztízsveszteséggel, nem elképzelhetetlen azonban, hogy később hátrányt jelent a kü­lönféle központi források igény- bevételénél és szinte biztos, hogy elriasztja a befektetőket. A paksi ipari park 1996-ban jött létre, je­lenleg hat vállalkozásnak ad ott­hont, összesen 286 embert fog­lalkoztatva. Az önkormányzat négy évre szóló gazdaságfejlesz­tési tervezete, amelyet a közel­múltban hagyott jóvá a képvise­lő-testület, egy fejezetet szán az ipari parknak. A cél, hogy 2005- ig „érett fejlődési szakaszába” ke­rüljön a az önkormányzat és az atomerőmű közös tulajdonában lévő gazdasági vállalkozás. Mind­ez számokban meghatározva leg­alább tíz vállalkozást jelent, ösz- szesen ötszáz főt meghaladó fog­lalkoztatási létszámmal. A sike­resebb ipari parkokkal szemben Paks számára hátrány a közúti megközelítés nehézsége. Két ki­törési lehetőség kínálkozik, az egyik a helyi vállalkozások bete­lepítése az ipari parkba, a másik a bővítés, közepes és nagy cégek befogadásával. Ez utóbbihoz a te­rület bővítése szükséges. A jelen­legi 13 hektáros, közművesített terület szabad részein a legna­gyobb telek 2,5 hektáros, ez na­gyobb cégek számára nem ele­gendő. Ezért döntöttek a park dé­li oldalán fekvő 13 hektáros terü­lettel történő bővítésről, amely lehetővé teheti az ipari park cím megőrzését. RÁKOSI A PAKSI IPARI PARK FEJLŐDÉSE Plakett a legjobbaknak HÜGYÉSZ A hőgyészi Hunyadi János Álta­lános Iskola és Zeneiskola neve­lőtestülete 10 éve alapította a Hunyadi plakettet a kiemelkedő tanulók jutalmazására. A plaket­tet azoknak a tanulóknak ado­mányozza a tantestület, akik első osztálytól kitartó munkájuk so­rán kiváló év végi tanulmányi eredményeket értek el. A 2002/ 2-003-as tanévben a testület a kö­vetkező tanulóknak ítélte oda a kitüntetést: Dömötör Zsuzsanna és Mihálovics Nikolett 8/a. osztá­lyos tanulók, Erdős Katalin, Läufer Gyöngyi, Mohai Ágnes és Pfaff Ákos 8/b. osztályos tanu­lók. „PunkOsdi fesztivál” SZEKSZÁRD A szekszárdi Prosectura zene­kar eredeti ötlettel zárta a tava­szi turné-időszakot. Bár a ZUG- ban szombat este megrendezett „PunkOsdi fesztivál” csak elne­vezésében hasonlít egy kissé a megyeszékhelyen éppen egy héttel azelőtt zajló rendezvény­re, a fellépő együttesek és a kö­zönségük legalább annyira jól érezte magát, mint a másik fesz­tivál résztvevői. A vendéglátó Prosectura mellett fellépett a bu­dapesti Nem Mind-1, az ajkai Plazma és a katymári Fuckanal együttes. VEM A véradás életmentés Nyáron is várják a jelentkezőket Bár országosan az utóbbi években csökkent a véradók száma, Tolna megyében nincs gond, a vérellátó szolgálat és a Vöröskereszt tevékenységé­nek köszönhetően a tolnai la­kosok csaknem öt százaléka ad rendszeresen vért. Tolna megye Tolna megyében nincs vérhiány, a vérellátó szolgálat és a Vöröske­reszt toborzó munkájának kö­szönhetően elegendő vérkészít­mény áll rendelkezésre. Mint Berkes-Judit megyei vér­adószervező koordinátor lapunk munkatársának érdeklődésére el­mondta, a szervezés során a régi módszerek mellett újakat is alk J- maznak, azon túl, hogy az ön­kéntes véradóknak értesítőket küldenek, személyesen is megke­resnek donorokat, adományokat osztanak. A véradást szórólap­okon népszerűsítik, a Volán szek­szárdi járatain öntapadós plaká­tokat helyeztek el. Az utóbbi évek kiemelt feladata volt a fiatalok mozgósítása, a vöröskeresztes munkával való megismertetésük, ennek érdekében az iskolákban versenyeket, vetélkedőket ren­deztek. A véradások megfelelő lebo­nyolítása érdekében a Vöröske­reszt folyamatos kapcsolatban áll a szekszárdi és a dombóvári vér­ellátó szolgálattal, a helyi önkor­mányzatokkal, egészségügyi szervezetekkel, iskolákkal és a helyi önkéntes szervezőkkel , akiknek munkája nélkülözhetet­len. Ahol még van tennivaló, azok a munkahelyeken megszer­vezett véradó napok és annak el­érése, hogy nyáron is folyamato­san jöjjenek a véradók, mondta Berkes Judit. A Szekszárdi Területi Vérellátó éves terv alapján minden héten hétfőn, kedden és csütörtökön tart programozott véradó napo­kat, mondta dr. Liszátz Mária fő­orvos, a vérellátó vezetője. Hét­főn intézeti véradó nap van, kedd, csütörtökön az előre meg­szervezett kiszálló helyekre men­nek a vérellátó munkatársai. Ezen kívül rendkívüli távirati be­hívásra akkor kerül sor, ha vala­milyen vércsoportú vér nagy mennyiségű felhasználása miatt __________VÉRADÁSSZERVEZÉS TOLNÁBAN (2002)_________ Vé radó események száma: 938 Megjelent véradó : 11.684ÍÖ Új véradók száma: 938fő Véradók aránya a megye lakosságának számához viszonyítva: 4,8% megcsappan a készlet és azt pótolni kell. Ez álta­lában a ritka vércsoport esetén fordul elő vagy ha ilyen vérké­szítmény elő­állítását prog­ramon kívül végzik. Vért és vérkészítményt egyéb­ként csak az országos véradószol­gálat diszpécser szolgálatán keresz­tül lehet más intézetbe szállítani Magyarországon, ők koordinálják ezt a területet. A régióban naponta van véráramlás, vérátcsoportosítás Tolnából Baranyába, Somogyba, il­letve ha kell, akkor vissza. Tehát nem csak a Szekszárdi Területi Vérellátótól küldenek vért, de ők is kapnak a diszpécser szolgálaton keresztül vérkészít­ményeket, mert vér csak a vérel­látón keresztül mozgósítható, csoportosítható át, mondta a fő­orvos asszony. Intézményi véradó napok Véradásra intézményi véradó na­pon lehet a véradóállomásokon jelentkezni. Szekszárdon hétfőn 8-tól 15 óráig, Dombóváron ked­den és csütörtökön 7.30-tól 14 óráig ___________________r. KOVÁT* ÉVA I ÉV VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA 1997 2 0 1998 4 30 1999 4 63 2000 5 73 2001 6 230 2002 6 275 2003 6 286 „Ezüstérmes” egyetem A második legtöbb jelentkezés a PTE-re érkezett Szekszárd-Pécs Országosan a második leg­népszerűbb intézmény a Pé­csi Tudományegyetem, idén csaknem 12 ezren jelölték be felvételi lapjukon első helyen a baranyai universitast. Érde­kesség ugyanakkor, hogy a nappali tagozatos képzésekre kevesebb a jelölt, mint tavaly, így az összlétszámot a levele- zős, költségtérítéses szakok növelik - gazdagítva az egye­tem kasszáját is. Előrelépett a Pécsi Tudomány- egyetem azon a ranglistán, amely az intézményekbe való jelentke­zők számát - tehát áttételesen az universitasok' népszerűségét - mutatja. A PTE már második eb­ben a sorban, csak a budapesti ELTE előzi meg a beadott felvéte­li lapok mennyiségében. Meglepő ugyanakkor, hogy míg az összes jelentkezők cso­portjában a pécsi universitas mintegy ezer fővel növelte „von­zerejét”, addig a nappali tagoza­tos képzések terén több mint ugyanennyivel csökkent a felvé­telizők száma. Dr. Vass Miklós, a PTE oktatási rek­torhelyettese lapunk ezen felve­tésére elmondta: az államilag tá­mogatott, nappalis szakok keret? száma zárt, így a jelentkezők in­kább olyan intézményekben pró­bálkoznak, ahol úgy vélik, talán kevesebb pont is elég lesz a beju­táshoz. Érdekes ugyanakkor, hogy a Pécsre pályázók több mint egy- harmada valamelyik levelezős költségtérítéses képzésre adta be a lapját - így elsősorban ők eme­lik a második helyre a rangsor­ban az universitast. 2003. Június 18-án AUTÓS MELLÉKLET-ben megjelenő hirdetéseit S j jelentős KEDVEZMÉNNYEL ADHATJA FEL! További információ: 74/511-534 Nép I Folytatódik a gyöngybagoly-program Mesterséges költőládák a védett állománynak Dombóvári diákok a gyöngybagolyállomány felmérésénél Tolna megye Újabb tíz költőládát helyez­nek el gyöngybaglyok számá­ra templomtornyok ablakai­ban a Magyar Madártani Egyesület 28. számú csoport­jának tagjai. Munkájuk ered­ményeképp a fokozottan vé­dett faj örvendetesen felsza­porodott Tolna megyében. Az egyesület tíz éve kezdte el a gyöngybaglyok védelmét, ame­lyet főként az indokolt, hogy az állomány gyakorlatilag összeom­lott, mindössze hat-hét pár fész­kelt Tolna megye a Siótól és Bonyhádtól nyugatra eső részé­nek hetvenhat megvizsgált tele­pülésén - mondta Nagy Sándor, a 28. számú csoport vezetője. Az állományt ritkították a kemény te­lek, a legjobb költőhelyeknek szá­mító templomokban pedig a zsa- lugáterek kicserélésével meg­szűnt a költőhelyük. Az egyesület tagjai 1994-től évente tíz helyre helyeztek mes­terséges költőládát, miután a templomokban engedélyezték, hogy megnyissák a zsalugátert. Ma ötven helyen van ilyen láda, és az elmúlt tíz év alatt Nagy Sán­dor hatszázhúsz egyedet gyűrű­zött meg. Dombóvár térségében mindenütt költ a gyöngybagoly, amelynek eszmei értéke életsza­kaszonként százezer forint. Bár az elmúlt tél, úgy tűnik, ismét kárt okozott az állományban, je­lenleg nem kell félni kipusztulá­sától. A tapasztalatok szerint a mesterséges költőhelyek sikere­sebbek a hagyományosnál, a ki- költött fiókák száma éves átlag­ban öt felett van. Az egyesület tagjai a ládákat évente háromszor ellenőrzik. Idén Nagymányok tér­ségben négyet, Dombóvárai szintén négyet, Felsőnyéken é egy környező településen egy-eg ládát helyeznek el, további öt kö tőládát pedig kicserélnek. ____tj

Next

/
Thumbnails
Contents