Tolnai Népújság, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-10 / 108. szám

2003. Május 10., Szombat MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Mondom A Magamét MAUTHNER ILONA A falu új élete A. helyzet akkor változott meg, amikor egy német család a Tolna megyei kis faluba költözött. Nem jártak ők azelőtt ott sohasem, nem rokonokat jöttek látogatni, de a sors úgy akarta, hogy a főút- ról eggyel hamarabb kanyarodtak le... Meglátták és beleszerettek a hegyek övezte kis településbe. A következő évben megvásárolták az egyik már évek óta lakatlan családi házat. Volt belőle bőven, hisz a fiataloknak „szűk lett” a falu. A romos épületből gyönyörű, tájba illő házat varázsoltak, az ablakokban muskátlikkal, az ud­varon, de még a ház környékén is rendszeresen vágták a füvet. A régi, használaton kívüli szekeret, amit a helyiektől vettek meg pár forintért, felújították és az udvarra állították, tele virágokkal. A használaton kívüli paraszti eszközöket, a régi mozsarakat össze­gyűjtötték és azoknak is helyet találtak az udvarban. Kezdetben a falu lakói csak legyintgettek: ezeknek sincs jobb dolguk. De a szí­vük mélyén másként gondolhatták, mert először csak a szomszé­dok, majd mind többen kezdték el nyírni az udvaron a füvet, ki­tisztították az árkokat, virágokat ültettek, sőt még a régi tárgya­kat is kezdték más szemmel nézni. Megszépült a falu. Örömmel mesélte a polgármester: ma már senki nem dobja el a szemetet az utcán, sőt ősszel a lehullott leveleket is összeszedik. A turisták is felfedezték a falut, így egyre több család vállalkozik vendéglátás­ra. És ma már senki nem akar elköltözni innen. Sugárzás-mérő az állomásnak Tejet, talajt, füvet, zöldséget, takarmányt is mérnek SZEKSZÁRD Új műszerrel bővült a megyei állategészségügyi és élelmi­szer ellenőrzési állomás Szekszárdon. A radioaktív su­gárzást mérő komplett készü­lék eddig csak az ország há­rom városában volt. Tegnap délután ünnepélyesen át­adták a megyei állategészségügyi és élelmiszer ellenőrző állomá­son az úgynevezett „alfa-spek- trometriás laboratóriumot”. Dr. Korzenszky Ernőd, az állo­más igazgató-főállatorvosa el­mondta: egy speciális készülék­kel bővül a szekszárdi laboratóri­um, eddig ügyanis gamma- és bé­ta sugárzást tudtak mérni, most az alfa-spektrometriás laboratóri- ' umban teljessé vált a mérési le­hetőségük. A nagyon értékes gépet a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium finanszírozta. A szekszárdi állomás több mint két évvel ezelőtt igényelte a készülé­ket, de ennek teljesítésére csak most került sor, így Szombathe­lyet, Debrecent és a fővárost kö­vetően Szekszárdon is megkez­dődhet a radioaktív sugárzást mérő munka. Az állomás feladata ezután is az lesz, hogy különböző mintá­kat gyűjtenek be (ez lehet tej, ta­laj, fű, zöldség, takarmány, stb.) és ezeket elemzik. Az új készülékkel azonban alaposabb, pontosabb eredmé­nyeket kapnak majd a szakembe­rek. Dr. Korzenszky Ernőd kérdé­sünkre elmondta: az elmúlt egy hónapban, a paksi eseményeket követően szinte folyamatosan vették és vizsgálták a mintákat, ezek eredménye mindig az egészségügyi határérték alatt ma­radt. Az állomáson működő ha- . tósági laboratórium feladata a ha­zai és a külföldi élelmiszerek vizsgálata, az emberek biztonsá­gának érdekében. MAUTHNER MAI KÉRDÉSÜNK: _ Jó lenne-e, ha fénysorompók helyett sorompók lennének a vasúti átjárókban? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepiUsag.hu és SMS üzenetben: 20/494-36-64 Előző kérdésünk: Helyesli-e az újabb bankok privatizá­cióját? Szavazóink nagyobb része, 57,1 %-a egyetért a bankprivatizációval. Roma ház, hívatlan romákkal Horváth István: Ami itt történt, az birtokháborítás Különös jelenet lenne: a roma kisebbségi önkormányzat ve­zetője a rendőrséggel távolíttatná el a Roma Közösségi Ház lakásfoglalóit. Pedig Sárközi János már javában fontolgatja ezt a lehetőséget. A visszásságot az jelenti, hogy a kilakolta­tásra váró személyek maguk is romák... A Kovács és a Kalányos család tagjai ugyanis éppen abban az épületben húzták meg magukat, mely a tervek szerint a közeljövőben mint kulturális létesítmény szolgálná Szekszárd és környéke cigányságának a javát. Szekszárd A Szekszárdi Roma Kisebbségi Önkormány­zat a megyeszékhely közgyűlésének döntése értelmében tavaly októberében vehette birto­kába a Rákóczi utca 57-59. szám alatt találha­tó ingaüant. A leendő Roma Közösségi Ház belső udvarában három cigány család lakott: közülük ketten már elköltöztek, elfogadva a számukra felajánlott csereingatlant. A meg­maradt egy családdal is zajlottak az egyezteté­sek, melyek alapján úgy tűnhetett, hogy min­den akadály elhárul az épület szükséges át­alakítása és berendezése elől. Nem így tör­tént.- A Közösségi Házat nem tudtuk lezárni, hiszen még ott lakik a harmadik család. Így az udvarba boldog-boldogtalan bejárhatott - fo­galmaz Sárközi János önkormányzaü elnök. - Ezért következhetett be az, hogy két újonnan érkező cigány család elfoglalhatta az üresen maradt helyiségeket. Azokat nem őriztettük, abban bíztunk, hogy roma érdekeltségű in­gatlanról lévén szó, roma ember csak nem okoz nekünk gondot... Nagyon kellemetlen ez számunkra, nemcsak azért, mert így képte­lenek vagyunk idehelyezni kisebbségi önkor­mányzatunk székhelyét. Hanem azért is, mert ez a rendezetlen ügy azt is jelentheti, hogy elesünk az égetően szükséges pályázati pénzektől. Ezért - a város közreműködését igénybe véve - felszólíttattuk az érintett sze­mélyeket, hogy május 19-ig költözzenek ki az ingatlanból. Amennyiben ezt nem teszik meg, úgy a rendőrség lakoltatja ki őket. Sárközi János elpanaszolja: az önkényes lakásfoglalók nem gondolnak arra, hogy kö­zel kétezer roma gyermek felzárkóztatása, képzése elé gördítenek akadályt. A létesít­ményben ugyanis egyebek mellett számítógé­pes képzések, nyelvtanfolyamok, ismeretter­jesztő előadások várnák az ifjú korosztályt, s Kovács Lászlóné: „Ahol korábban voltunk, ott már nem fértünk el” FOTÓ, GOTTVALD KÁROLY is a Roma Közösségi Házba való beköltözésre - érzi a helyzet fonák jellegét. Mint roma ve­zető, valamilyen módon segítenie kellene azokon, akik számára viszont éppen kilakol­tatást helyeztet kilátásba.- Egyetértek azzal, hogy a gyermekeknek tisztálkodniuk kell, óvodákba, iskolákba nem lehet koszosán, ápolatlanul menni. Ám én nem vagyok mindenható, sajnos nem tudom megoldani - bár tudnám - a lakásgondjukat. Nincs más eszközöm, mint az, hogy kérjem a város segítségét: ott vagy meghallgatásra talá­lok, vagy nem. A lakáskérdést tekintve egyelőre ez utóbbi változat tűnik valószínűnek, miután Ferincz János, Szekszárd aljegyzője arról adott tájé­koztatást: a két, önkényesen beköltöző család esetében a megyeszékhelynek nincs elhelye­zési kötelezettsége. Horváth István, a lakókör­zet önkormányzati képviselője, aki a Roma Közösségi Ház megvalósításának ötletét már a kezdet kezdetén felkarolta, egyértelmű véle­ményt ad közre: - Ami itt történt, az birtokhá­borítás. Következetesnek kell lennünk, hi­szen ilyen alapon bárki bármikor beköltözhet egy önkormányzati ingatlanba. Amennyiben az önkényes foglalók határidőre nem távoz­nak, abban az esetben a hatóság fog eljárni velük szemben. SZERI ÁRPÁD itt kapna helyet a ro­ma hagyományőrző egyesület is.- Mi is egyetér­tünk a gyermekeink képzésével, de hova menjünk velük? Ahol korábban lak­tunk ott már nem fértünk el, tizen­egyen voltunk, nem tudtunk tisztálkod­ni, vécére menni, elleptek bennünket a boga­rak! - sorolja elkeseredetten Kovács Lászlóné, aki másfél hónapja küencedmagá- val telepedett be a Roma Közösségi Ház le­épült udvarában található lakrészbe. Az érke­zésünkkor éppen ott tartózkodó sógora, Petrovics Sándor közbeszól: - Sárközi János engedte meg, hogy a sógornőm itt legyen, egészen addig, amíg megfelelő lakást nem biztosíttat. Azt nem tehetjük meg, hogy ki­menjünk ennyi gyerekkel az utcára. Kompro­misszumos megoldásra lenne szükség: a ki­sebbségi önkormányzat elnökének mindent követ meg kellene mozgatnia a tisztességes rendezés érdekében. A lakásfoglalók tisztában vannak azzal, hogy az ügy vége akár erőszakos kilakoltatás is lehet. Ám úgy érzik, nincs hova hátrálniuk.- Nem költözöm ki! Kénytelen leszek meg­fogni a gázpalackot és felrobbantom az egész lakást! - fenyegetőzik Kalányos István, a má­sik önkényes lakásfoglaló családfő. Kovács Lászlóné akkor távozna, ha kapna egy olyan lakást, ahol normális körülmények között ne­velhetné gyermekeit.- Tegyék ki őket, ugyanúgy visszaköltöz­nek - jósolja meg végezetül az egyetlen jóhi­szemű lakó, Kalmár-Rojaszlo Szandra. A kisebbségi önkormányzat elnöke - aki cáfolja, hogy engedélyt adott volna bárkinek Lovasok vetélkedtek a Zámbó-tanyán Dombóvár A város szomszédságában lévő Zámbó- tanyán második alkalommal vetélkedtek Tolna és Baranya megyei lovasok. A vetélkedőre harminc Tolna és Baranya me­gyei lovas nevezett, akik előbb a környékben földesutakon kijelölt tíz küométer hosszú pá­lyát teljesítették, majd a tanyára érve húsz aka­dály között kellett forgolódniuk. A népes kö­zönség hatalmas tapssä, a megmérettetés szer­vezője pedig díszes serlegekkel és értékes aján­dékokkal jutalmazta a legügyesebb gyeplőke­zelőket. Á távlovaglók versenyében a dombó­vári Keppel Zsolt győzött az attalai Ludvig Réka és az ugyancsak helybeli Kiss Adrienn előtt. Negyedik Szabó Zoltán (Dombóvár), ötödik Török Brigitta (Dombóvár), hatodik pedig Kon­tár Gergő (Mágocs) lett. A kettesfogatosoknál a házigazda, Zámbó István remek hajtással diadalmaskodott, az ezüst- és a bronzérmet a Dombóvá­ri Lovas Egyesület két tagja - Ko­vács József, valamint Ritecz Péter - érdemelte ki. A negyedik helyen a mágocsi Taksonyi Levente végzett, mögötte a helyi Dávid János és a vékényi Takács Nándor végzett. A négyesfogatosok mezőnyében az Egyházaskozárról érkezett Bakó Fe­renc bizonyult a legjobbnak. A nyerteseknek ifjabb Zámbó Ist­ván, valamint Szabó Loránd, a vá­ros polgármestere, Tóth Gyula, a dombóvári térség országgyűlési képviselője és Pintér Szilárd, a Völgység-Hegyhát Takarék területi igazgatója nyújtotta át a díjakat. Az egyházaskozári Bakó Ferenc a négyesfogatosok versenyében-gr- győzött ■ Az Esélyegyenlőség Napja A megyei könyvtár a fogyatékkal élőkért Az idén hatodik alkalommal tartják május 10-én az Esély- egyenlőség Napját Budapesten. Az országos program-soro­zathoz csatlakozik az Illyés Gyula Megyei Könyvtár is, az idő­seket köszöntik a Mérey utcai szociális központban ma, szombaton délelőtt. "Szekszárd - Budapest ma8a a könyvtár is hátrányos " helyzetű. Ennek ellenére igyekez- Elekes Eduárdné, a könyvtár igaz- nek enyhíteni a fizikális, mentális, gatója elmondta, kollégáival kulturális, művelődési, informáci- együtt nap mint nap erőfeszítése- ós, közösségi hátrányokon, segíte- ket tesznek a fogyatékkal élők ni a rászorulóknak. Néhány a spe- könyvtári ellátásáért. A könyvtár ciális a szolgáltatások közül: házi feladata bárki számára bárhonnan kölcsönzés betegeknek, idősek- biztosítani a szabad, korlátozás nek, könyvtári letétek telepítése nélküli hozzáférést dokumentu- idősek otthonába, a kórház terápi- mokhoz, információkhoz. A fo- ás intézetében fiókkönyvtár mű- gyatékkal élő emberek méltányos- ködtetése, egyesületekkel való Ságot érdemelnek minden szolgál- kapcsolattartás, rendezvények, ki­tatásnál. A fizikai hozzáférés állítások, tanácsadás, hivatali ügy- Szekszárdon a könyvtárépület intézés, látássérülteknek hang­adottságai miatt akadályoztatott, oskönyvtár, öregbetűs és olvasó­gépes szolgáltatás, internetezési lehetőség. Hosszan lehetne még sorolni a könyvtár esélyegyenlősé­get biztosító szolgáltatásait, a kul­csos gyerekeknek szervezett nyári napközis tábortól a mozgáskorlá­tozottaknak indított gyermek­könyvtári programokig. A fogyatékosság, rokkantság súlyosbodó probléma Magyaror­szágon is, a lakosság 10%-át érinti (s még több családtagot), növek­szik az időskorúak aránya. Min­den könyvtárosi kéznyújtás, szo­ciális szolgáltatás enyhíthet a hát­rányos helyzeten. A könyvtár tö­rekvése az, hogy lehetőségei sze­rint segítsék a fogyatékos és egész­séges emberek természetes együttlétét, együtt gondolkodását, a valódi esélyegyenlőség megvaló­sítását. VEM Medvék, bocsok a könyvtárban Bonyhád A Solymár Imre Városi Könyvtár­ban mackókiállítás várja az érdek­lődőket. Az intézmény felhívásá­ra közel húszán hozták el ked­venc játékukat, hogy más is meg­csodálhassa. A több mint száz mackó tulajdonosai között van­nak nagymamák, meglett felnőtt emberek és persze gyerekek. A bemutató a könyvtár nyitva tartá- si idejében várja a látogatókat. ■ Jobb konyha, szebb művház Felújítások, programok pályázati támogatással Sárszentlőrinc A területfejlesztési tanács ál­tal biztosított pénzösszegek felhasználásáról döntött a sárszentlőrinci képviselő-tes­tület. A tervek szerint korsze­rűsítik az iskola konyháját és folytatják a művelődési ház felújítását. Először a tavalyi év zárszámadását fogadták el a képviselők konstatál­va, hogy hosszú idő óta a tavalyi volt az első olyan év, amikor nem kellett önkormányzati tulajdont értékesíteni. Ezek után született döntés arról, hogy a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács által biz­tosított összeget önerővel kiegé­szítve korszerűsítik az iskola konyháját, és folytatják az igen rossz állapotban lévő művelődési ház felújítását. Hetesi Károly pől- gármester szerint a konyha belső felújítása halaszthatatlan, hiszen félő volt, hogy az ÁNTSZ bezárat­ja. Most közel másfélmillió forint jut erre a célra. A művelődési há­zon eddig a tetőt cserélték ki. Most ötmillió forint áll rendelkezésre a munkák folytatására, de az önkor­mányzat pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériumához tizennyolcmillió forintot kérve a teljes felújításhoz. Ez fedezné a fűtés és világítás kor­szerűsítését, a nyüászárók cseré­jét. A pályázati lehetőségeket más területen is igyekszenek kihasz­nálni, az önkormányzat részt vesz a megyei közművelődési pályáza­tokon is. Támogatást kértek a Pe­tőfi szavalóversenyhez és a népfő­iskola megszervezéséhez is. VIDA TÜNDE

Next

/
Thumbnails
Contents