Tolnai Népújság, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-08 / 106. szám

11 HI 2003• M^us 8-> csütörtök TOLNA MEGYE 2003 B ELEC S K A 7. OLDAL A község üzemeletetője Lassan már nemcsak a fák, hanem maga a szociális föld­program is termőre fordul a településen. Szeledeli György 1999-ben pályázati úton került a Belecskára, mint falugondnok. Még annak az évnek az őszén megkezdő­dött az úgyneve­zett szociális föld­program, 2001-ben pedig meg­kezdték a gyümölcsfák telepítését. Tavaly meglapították a Belecska Közhasznú Társaságot, s ennek ügyvezetőjévé választották. A földprogram lebonyolításán kívül a közhasznú társaság tulaj­donába került a község villamos­és gázellátása, a közterületek karbantartása, virágosítása, a te­mető gondozása. S, ezen kívül minden egyéb szolgáltatás. A kht. végzi, igény szerint, bérmunkában a kertek szán­tását, a talaj elmunkálását, az iskolai és óvodai étkeztetés fi­nanszírozását, mindent ami a falugondnok feladatai közé tartozott. A betervezett kiadások kö­zül a közvüágítás és az intéz­mények fűtési számláját az önkormányzat utalja a közhasz­nú társaság számmájára. Ezen kívül tavaly például 1,2 millió fo­rint bevételt értek el a megter­melt eper értékesítéséből. Az idén már egy kevés bevételre a lassan termőre forduló meggyből is számítanak. ■ Kosár Ferencné már ne­gyedik ciklusban önkor­mányzati képviselő, a kht. alkalmazottja, a fér­je a termelőszövetkezet­ben gépkocsivezető. Kér­désünké válaszolva el­mondta, hogy a képvise­lőtestületben jó hangu­latban dolgoznak, min­den kérdésben igyekeznek közö döntésre jutni.- Azért vállaltam ez munkál mert szeretek együtt dolgozni a emberekkel, s igyekszem segíte ni, ahol csak tudok. Disznóvágáskor nemcsak ők A nyugdíjasok képviseletében Dömötör Lajos tíz évig volt nehézgépkezelő, majd a helyi, később a pincehelyi termelőszö­vetkezetben dolgozott. Közel negyven év mun­kaviszony után ment korkedvezményes nyugdíjba. Azóta ker­tészkedik, horgászik és a köz ügyeivel foglalkozik. Egy nevelt és egy saját lánya van, mindkét családban egy-egy unokával. Felesége leszázalékolt nyugdíjas. A Felvidékről telepítet­ték ide, s azóta megszerette a falut. Első ciklusos képvise­lő. A faluban mindenkivel jóban van, haragosa nin­csen, de azzal is tisztában van, hogy mindenkinek minden nem tetszhet. Min­dig van egy-két ember, aki akkor is kritizál, ha ő lenne azon a helyen, és nem tud­ná a feladatot jobban ellátni. Kérdésünkre válaszolva el­mondta, hogy a képviselőtestület igény szerint ülésezik, az évente kötelező hat ülés helyett inkább ti­zenkettőt tartanak, mint keveseb­bet. ■ Együtt a faluéit A képviselő, aki kényszerből szakmát váltott, s járműsze­relőként mezőgazdasággal foglalkozik. Várni Zoltán első ciklusban kép­viselő, kisebb kitérő után került vissza a faluba. Eredeti foglalko­zása járműszerelő.- Nem is gondoltam arra, hogy képviselő legyek, de miután töb­ben felkértek, szóbahozták a té­mát, úgy gondoltam megpróbál­kozom ezzel is..Nagyon szere­tem az itt élő embereket, a falut. A feleségem a helyi óvodában dajka, vagy egy nyolc éves fi­unk. Azt gon­doltam, ha mó­dom van szíve­sen teszek a fa­luért, a gyere­keink jövőjé­ért. Nemrég elvégeztünk egy nö­vénytermesztő tanfolyamot, s most úgy látszik, hogy hosszú tá­von is a földdel foglalkozunk majd. _________ ■ Fo ntos az iskola és az óvoda Szeptembertől más formában mű- 17 kisgyerek jár, az alsó tagozató- luban a gyerekekkel. Az iskolában ködik tovább az óvoda és az iskola, sok létszáma 22, közülük 19 a nap- elsőtől kezdve választható tantárgy a tanév végével ugyanis megszűnik közis. Keszőhidegkútról is járnak a német nyelv. Az óvodai, iskolai a Regöllyel kötött iskolafenntartó át gyerekek Belecskára. Két ódape- és a felnőtt szociális étkeztetést a társulás. Az óvodába (képünkön) dagógus és 3 tanító foglalkozik a fa- fogyatékosok otthonából látják élj A falu jövője a földprogram Húsz családnak jelent megélhetést Döntően saját, kisebb részben bérelt földeken folyik negye­dik éve a földprogram, amely már most is közel 20 család­nak jelent megélhetést a falu­ban. A polgármester úgy véli, hogy a központi finanszírozás nehéz helyzetbe hozza a kis önkormányzatokat, ráfásul azokat sújtja, akik nem ülnek ölbe tett kézzel. Dr. Jakab Róbert pol­gármester még haté­konyabb, vállalkozó típusú önkormányza­tot lenne képes felépí­teni és levezényelni, ha a jogszabályok ezt lehetővé tennék. Sok más mellett azt is kifogá­solja, a munkahelyteremtést szin­te alig teszik lehetővé a szabá­lyok. Azért persze megtalálják a megoldásokat. A közhasznú társ­ság például vissza tudja igényelni az áfát. A szociális földprogram azon alapszik, ha az önkormány­zat közhasznúként foglalkoztatja az ott dolgozókat, akkor a bérek 70 százalékát támogatásként megkapja. Ha 30 százaléknyi bér fedezetét sikerül megteremte­ni, már rentábilis a vállalkozás, efelett pedig nyerség képződik és lehet fejleszteni. Jelenleg 18 csa­ládnak jelent megélhetést a föld­program, plusz még három dol­gozó felvételére pályáztak. Tizen­öt hektárt már beültettek, az idén szeretnék elérni, hogy ez terület 20-ra emelkedjen.- Minden évben könnyebb elő­teremteni a szükséges összeget, s belátható időn, két-három éven be­lül önállóan el fogja tarta­ni a dolgozókat a prog­ram. Számításaink sze­rint a 15 hektárnyi föld nettó bevétele körülbelül 22 millió forint, tehát leg­kevesebb ennyi ember munkabérét tartalmazza. Sze­rencsére a fogyatékosok otthoná­nál folytatódik a bővítés, amely­hez a jövendő alkalmazottakat már kiképeztük. Nővérképző tan­folyamot szervezetünk itt hely­ben. Úgy tűnik, a munkanélküli­ségre a földprogram jelenti a megoldást - fogalma­zott a polgármester. Mindent, amit lehetséges és azt is ami lehetetlennek látszik, pályázati pénzből vásárolnak meg. Évente több, mint 10 millió forinttal sikerül megtoldaniuk a költségvetést, ami ezzel együtt az idén fölötte lesz az 50 milliónak. Jellemző az állami finanszírozás anomá­liáira hogy mivel sok munkával segítenek magukon, elesnek bi­zonyos támogatási le­hetőségektől. Ugyanakkor, véle­kedik a polgármester, azokat a feladatokat, amelyeket kifejezet­ten a központi költségvetésből kellene finanszírozni - oktatás, egészségügy, okmányiroda - nem kapnak elegendő pénzt. A kis te­lepülések így jártak a pedagógus bérekkel is, annak sincs meg a költségvetési fedezete. A szabá­lyok szerint létezik egy úgyneve­zett felül nyitott kassza ennek pótlására, de a polgármester úgy látja, hogy az igénylés szabályai nemhogy szigorúak, hanem egé­szen egyszerűen teljesíthetetle­nek a feltételek. Jelenleg éppen aláírást gyűjtenek a polgármeste­rek között a szabályok megvál­toztatása érdekében. A helyben maradó plusz bevételekből kelle­ne fedezni a bérkülönbözetet, de ez lehetetlen. Belecskán például a gépjárműadó, ami teljes egészé­ben helyben marad, 300 ezer fo­rint, az iskola fenntartására pedig 9 millió forintot fordítanak. Az iskola fenntartásának álla­mi fejkvótáját meg kell duplázni helyben. A számítások szerint 250 gyerek esetében elvileg lehet kijönni a fejkvótából. Ismeretes, hogy minden tele­pülésnek város- illetve községfej­lesztési tervet kellene készíteni, de erre sosem lesz 3,5 milliójuk. A kérdésre azt a választ kapták, hogy pályázzanak a területfej­lesztési alapból, de hát annak meg nem az a célja.- A területi kiegyenlítés arról szól, hogy a hátrányos helyzetű települések kaphassanak egy kis többlet pénzt, hogy behozhassák a lemaradás egy részét - fogalma- zott a polgármester. __________■ Az ültetvény A földprogramban eddig elültettek 1300 meggy- és cseresznye-, 750 kajszi-, 800 öszibrack-, 1000 dió­fát, mintegy 4000 tö korai cseme­geszőlőt. Utóbbiban jelentős volt fagykár. Három bölcs A történelmi irodalom három helyi bölcsről is tudhatna: az első, akinek személynevéből a község Beles - Bölcs neve is származott valamikor az Árpád­korban, de róla többet nem írtak. A második Huszárné Balogh Jolán, aki a századfor­dulón itt élt jegyző felesége volt s 1901-ben Mosolygó Sárika címmel gyermekverskötetet írt és adott ki. Nevét éppúgy elfeledték, mint a világhírű, har­madik helybélinek mondható bölcsét, akit birtoka és nemesi előneve kötött az amúgy kevéssé híres községhez. Mechwart András sikerei csúc­sán, az 1890-es évek végén megvette azt a 736 katasztrális holdat, amely Mechwart-puszta néven vonult be a történelembe. I. Ferenc József pedig 1899. november 13-án belecskai előnéwel neki és utódainak „a hazai gyáripar terén szerzett érdemeiért magyar nemességet, címert” adományozott. Fia, Ernő, a századfordulón épít­tetett kastélyt, amely manapság fogyatékosok otthona - immár a Petőfi Sándor nevű telepen. DR. r. G. A képviselőtestület Dr. Jakab Róbert, állatorvos, polgármester, Heilné Benedek Hajnalka alpolgármester, házi­gondozó nővér, Kosár Ferencé képviselő, közmunkás, Dömö­tör Lajos képviselő, nyugdíjas, Herdics Tibor képviselő, mé­hész, őstermelő, Várni Zoltán képviselő, közmunkás Számokban A település lélekszáma: 375 A lakóházak száma: 142 Csatornázottság: nincs Gázellátás: 43% Szilárd burkolatú utak: 100% Víz: 100% Telefon: 85% INTÉZMÉNYEK: óvoda, iskola, fogyatékosok intézete, orvosi rendelő. Rendelési Idő: Kedden dr. Matheidesz Veronika 9.00-12.00 Szerdán: dr. Varga Myra 12.00-15.00-ig Az oldal az önkormányzat támogatásával jelent meg. írta és összeállította Ihárosi Ibolya. Fotók: Bakó Jenő Három évvel ezelőtt határozta el a képviselőtestület, hogy „elválik” Pincehelytől és körjegyzőséget ala­kít Szárazd - Keszőhidegkút kör­jegyzőséggel, azóta Péter András körjegyző. - Nem a lakosság utazik, hanem mi. Gyönkön lakom és há­rom község között ingázom. Hét­főn és szerdán Szárazdon, kedd- csütörtökön Keszőhidekúton va­gyok, a péntek marad Belecskára. A legfőbb tevékenységünk a képvi­selőtestületek jegyzőkönyveinek az elkészítése. Nagyon fontos, hogy ezeket határidőre továbbítsuk a közigazgatási hivatalba. Mű­ködésünk ideje alatt egyetlen törvényességi észrevételt sem kaptunk.- Összesen hányán dolgoznak a három telepü­lésen a közigazgatásban?- Ez úgy van megszervezve, hogy mind a három településen van egy-egy pénzügyes, aki minden nap helyben van és állja a sarat. A kör­jegyző és az igazgatási szakember vándorol, de nem együtt. Az igazga­tási előadó látja el mindhárom tele­püléseken a hatósági ügyeket, kiad­ja az igazolásokat.- Az addig rendben van, hogy a testületek törvényesen működnek, de ilyen felállásban pontosabban körforgásban hogyan lehet hivatalt vezetni? Hogyan ellenőrzi a mun­kát?- Mindhárom településen ala­csony a lélekszám, ha a hármat ösz- szeadjuk akkor sem éri el az ezer főt. Akadnak ugyan kivételesnek nevezhető feladatok, amelyek rit­kán fordulnak elő. Az üyeneknek utána kell nézni, s ez természete­sen a jegyző feladata. Ugyanakkor nagyon megkönnyíti a munkát és ezzel együtt az ellenőrzést is, hogy sok az egyforma ügy. A határozatok mintái megtalálhatók a számítógép­ben. Ebbe a körbe tartozik például a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása. Némely hatáskör meg­szűnik, de sokkal több az új feladat. Bennünket annak idején államigaz­gatásra képeztek ki, talán célszerű lenne szervezetten megtanulni a pályázatokkal kapcsolatos tenniva­lókat, a pályázatírást is. Nemrég hallottam, vagy olvastam valahol, hogy sok pénz benne marad a kasz- szában, mert nincs elég jelentkező, ugyanakkor helyben meg nagy szükség lenne a pénzre.- Említette, hogy vannak különle­ges esetek.- Volt egy honosítási ügyünk, rá­adásul egyszer már elkezdték, s az iratok valahol elakadtak. Ezekben az ügyekben a közigazgatási hiva­taltól kérhetünk és kapunk is segít­séget. _ ■ Folytatódik a bővítés Folytatódik a fogyatékosok ottho- telezője, az új átadási határidő jú- nának a bővítése. A megyei ön- nius vége. Az otthonban az új kormányzat tulajdonában lévő szárny átadását követően hatvan­intézmény a település legna- nal több gondozottat helyeznek gyobb munkáltatója. Mint isme- el, akik a pálfai otthonból kerül- retes, változott a beruházás kivi- nek Belecskára. ■ A közigazgatás házhoz megy Törvényesen működnek a képviselőtestületek rsem egeszen ezer emner ügyeit intézi a Korjegyzoseg, ae nem az állampolgároknak kell utazniuk, hanem a jegyző és az igazgatási szakember ingázik a települések között. Sok a ru­tinfeladat, ugyankor újabb és újabb hatásköröket kell ellátni­uk. A körjegyző szerint továbbképzéseken tanítni kellene a Gombócos káposzta hanem a faluban sokan úgynevezett gombócos káposztát készítenek vacsorára. A gombócok a kolbásztöltelékből ké­szülnek. Ehhez hozzá­adunk egy kevés rizst, a mennyiségnek megfe­lelő tojást. ízlés szerint tovább fűszerezhető. A nagy fazék aljára egy sor savanyú káposzta kerül, arra egy sor gom­bóc, majd a mennyiségtől függően ismét káposzta és gombóc-sor kö­vetkezük. Az ételt általában forró abalével teszik fel főni.

Next

/
Thumbnails
Contents