Tolnai Népújság, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-07 / 105. szám

Hl 2003. Május 7., szerda TOLNA M E GYE 2 0 0 3 KISTORMÁS 7. OLDAL Hazajáró elszármazottak Kistormás német nemzetiségű la- rokk evangélikus templom tor­kossága is kénytelen volt elhagy- nyának felújításában, illetve ab- ni lakóhelyét a második világhá- ban, hogy 1996-ban felavatták a ború utáni kitelepítés során. Vol- világháborúk helyi áldozatainak tak, akik Németország keleti, vol- emléket állító, a templom falán tak akik a nyugati zónájába ke- elhelyezett emléktáblát. Tavaly rültek. A kényszerűen elszárma- Kölesd adott otthont a kistormási zott egykori kistormásiak vi- elszármazottak találkozójának, szonylag gyakran látogatnak egy- idén ezt a rendezvényt Kistormá- kori lakóhelyükre. Nagy szere- son tervezik lebonyolítani, púk van az 1777-ben épült ba- ____________________________! A település gazdái Csapó László (polgármester), Mejkó Tamás, Tokai János; dr. Pintér Ferenc (alpolgármester), Veres Gáborné (jegyző). Kovács Árpádné, Cseh Erika, ___________________________1 KISTORMÁSON k ét család foglalkozik szarvas jószággal, jellem­zőbb a kisebb volumenű, 20-30 darabos sertéstartás a faluban, jöve­delem kiegészítésként. Képünkön Boros Lajosné, Marika néni haza- felé tart a megvásárolt takarmánnyal.__________________________■ Ebéd a szomszédból A kistormási konyha bezárása lenlegi felállás, falugondnoki jár- után kiskocsival hordják az ebédet műre pályáznának. Ugyanakkor Kölesdről. Szeptembertől, a visz- megfontolják az 1992-ben épült, szatérő óvodával megnövekednek jól felszerelt konyha közhasznú az étkezési igények, a jelenlegi 18 dolgozókkal történő újraindítását adag helyett napi 40-50-re számi- is. Minden azon múlik, hogy mi- tanak. Ezt kiskocsival már nem le- ként „éri meg” jobban az önkor- het szállítani, ezért ha marad a je- mányzatnak._______ ■ Ős szel újra nyit az óvoda Az iskola visszakozására nincs lehetőség Szeptembertől a kistormási óvodások várhatóan ismét helyben járhatnak oviba. A polgármester szerint lesz pénz a felújításra és a működ­tetésre is. A tizenhat kistormási óvodás a ta­valyi intézménybezárások után ősztől a kölesdi kisdedóvóban kap ellátást. A gyerekeket busz szállítja nap, mint nap az óvodá­ba'és vissza. Nem vitatható azon­ban, hogy a gyerekek és szüleik számára mindenképpen az leg­kedvezőbb, ha helyben lehet megoldani az óvodáztatást. A település vezetése most ezen fáradozik, azt tervezik, hogy a kistormási óvodások szeptember­től már újra helyben járhatnak oviba. Varsáddal egy társulást szeretnének létrehozni. A polgár­FOTÓs GOTTVALD KÁROLY Kistormási ovisok a kölesdi óvodában mester szerint az intézmény fel­újítását, korszerűsítését egy in­gatlan eladásával és vállalkozói segítséggel meg tudják oldani, to­vábbá a működtetéséhez is lesz elegendő pénz. Az iskola visszakozásához azonban nincs elegendő forrás - véli a polgármester. A kistormási diákok közül huszonnégyen Gyünkre járnak, kilencen pedig Kölesdre. Mindkét településsel társulási szerződésben áll az ön- kormányzat. A diákok a jövőben is ingázni fognak lakóhelyük és az iskola között. Fő cél a függetlenség megőrzése A tavaly tavasszal rendezett népszavazáson a kistormásiak többsége még úgy nyilatkozott, hogy szeretne csatlakozni Kölesdhez. A később megválasztott új képviselő-testület - élén Csapó László polgármesterrel - azonban a falu függet­lenségének megőrzését tartja fő célkitűzésének.- Megítélésem szerint a népsza­vazás azért hozta az adott ered­ményt, mert a kistormási polgár- mester 2000-ben bekövetkezett halála után nem igazán volt, aki képviselni tudta volná a falut, a helyzet kilátástalannak tűnt - mondta Csapó László. - Bár az or­szággyűlés még nem szentesít­hette a népszavazáson született eredményt, a referendum után olyan intézkedések történtek, amelyek megítélésünk szerint nagy hátrányt jelentenek a falu­nak: tavaly nyáron bezárták az is­kolát, az óvodát és a konyhát. En­nek hatására aztán a falu kezdett „felébredni”, és megválasztotta az új képviselőtestületet, polgár- mestert. A mi programunk pedig az, hogy megpróbáljuk vissza­hozni Kistormásra, amit lehet. Teljes mértékben ez nem sikerül­het, mert a pénzügyi lehetősége­ink be vannak határolva. Ugyanakkor azt is el kell monda­nom, hogy nincs szó olyan komoly anyagi problémákról, amikre hivatkozva bezárták az előbb említett intézménye­ket. A nekem tavaly ősszel átadott hivata­los iratok szerint a fa­Csapó László Kistormás főállású polgármestere 38 éves. Végzettsége me­zőgazdasági szakmunkás. Nős, négy gyermekük van, a leg­idősebb 16, a legfiatalabb 1 éves. Felesége 34 éves, szak­mája bőrdíszműves. A polgármester hobbija a labdarúgás, egykor Kölesden versenyszerűen focizott. lunak 625 ezer forintos, folyamato­san törlesztett, idén lejáró gázberu­házási tartozása van, továbbá volt egy másfél millió forintos folyó­számla hitelkeret, amihez azonban nem kellett hozzányúlni. Ezzel szemben annak idején 4-5 millió fo­rintos tartozásra hivatkoztak. Idén tehát a fő célunk a falu függetlenségének megőrzése. Ez­zel kapcsolatban május közepé­től konkrét lépések várhatóak. Van lehetőség ugyanis arra, hogy újabb népszavazás kiírása nélkül is önálló maradhatsson a község. A konyha újbóli üzemeltetését megfontoljuk. Jövő évi terveink között szerepel a Dózsa utca gáz­beruházása, a temetői út szilárd burkolattal való ellá­tása. Az orvosi rendelőhöz vizesblokkot kell kialakíta­nunk, és biztosítani keli a temetőnél a vezetékes vizet. Virágosítást, parkosítást is tervezünk, padok, hulladékgyűj­tők elhelyezését. Szeretnénk ugyanis, hogy Kistormásnak önálló és szebb arculata is le­gyen. Kistormás a Tolnai Hegyhát dél­nyugati részén található. A tele­pülés állítólag Árpád fejedelem Tormás nevű fiáról kapta nevét. A falut a török hódoltság után 1724-ben német lakosokkal tele­pítették be. Az evangélikus vallá- sú község nagy becsben tartotta szőlőültetvényeit. A lakosság száma az 1800-as évek második felében már meghaladta az ezret, 1900-ban pedig 1150-en voltak a kistormásiak. A II. világháborút követő kitelepítés után a telepü­lésre a környező pusztákról, az Alföldről és a Felvidékről érkez­tek lakók. Kistormás a XX. szá­zadban többször is volt a szom­szédos Kölesd társközsége. A rendszerváltás után a település ismét önállóvá vált. 2002-ben népszavazás a Kölesdhez való csatlakozásról döntött, amit azonban az országgyűlés még nem hagyott jóvá, az új önkor- mányzaü vezetés pedig ellenez« Fontos időpontok Fogadóóra Csapó László polgármester „a nap 24 órájában”, telefonon, vagy személyesen a lakosság rendelkezésére áll. Orvosi rendelés Felnőtt háziorvos: csütörtökön 10-től 12 óráig a faluházban dr. Szabó Zoltán, kölesdi házior­vos. Gyermekorvos: csütörtökön 12.30-tól 14 óráig dr. Szoboszlai Ildikó, kölesdi gyermekorvos. Mise, istentisztelet A kistormási templomban nem tartanak istentiszteletet. A fő­ként református, illetve a katoli­kus hívek Kölesdre járhatnak is­tentiszteletre, misére. ■ Tények és adatok Lélekszám: 380 fő Háztartások száma: 127 Ivóvíz: 95 % Földgáz: 70 % Csatornázottság: pályázat alatt Távbeszélő fővonal: 84 Munkanélküliségi ráta: 10 % ■ Az oldal az önkormányzat támo­gatásával jelent meg. Az összeál­lítást Steinbach Zsolt írta, a fotó­kat Gottvald Károly készítette. Vigyáznak a falura A polgárőrökre mindig lehet számítani A kistelepülés értelemszerű­en nem tartozik a bűnnel ele­ve leginkább fertőzött közsé­gek közé, de azért ebben van némi szerepük a helyi polgár­őröknek is. A körzeti megbízott javaslatára több, mint tíz éve, 1992. őszén alakult a pol­gárőrség Kistormá­son. A tíz fős csapat vezetője Kovács _____ György. A „parancs­nok” maguk közé invitálta az új polgármestert is, így most már ti­zenegyen őrködnek a falu nyu­galma felett. Hetente kettő-négy- szer járőröznek, egy-egy ilyen al­kalommal ketten-hárman járják a környéket este, éjszaka. Kovács György szerint különö­Kovács György sebb bűncselekmények nem tör­ténnek a faluban, még a kertek megdézsmálása sem igen fordul elő. Olykor azonban megesik, hogy komolyabb esetekkel talál­koznak: tavaly például a körzeti megbízottal egy öt fős társaságot fogtak el, amely a temetőben a buk- szusokat dézsmálta. A nem kistormási illetőségű banda tagjai között akadt egy kö­rözött bűnöző is. A vezető fontosnak tart­ja, hogy a polgárőrök tevé­kenysége nem csupán a falu nyu­galmához járul hozzá, hanem bármikor rendelkezésre állnak, amikor „kell egy csapat”, például egy nagy havazás, vagy más rendkívüli esemény során. A kistormási polgárőrökre ugyanis mindig lehet számítani. _______■ Kö zel félszáz munkahely A kistormási varroda a falu legje­lentősebb és legfontosabb vállal­kozása, hiszen 45 asszonynak ad munkát, többségében kistor- másiaknak. A paksi Feil József üzeme munka- és védőruhákat gyárt, a tulajdonos reményei sze­rint hosszú távon. A vállalkozó támogatja az önkormányzatot el­képzelései megvalósításában, így az óvoda felújításához is ad segít­séget. A miértről Feil József azt mondta: ki támogassa a falut, ha a legnagyobb helyi cég nem? ■

Next

/
Thumbnails
Contents