Tolnai Népújság, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-06 / 104. szám
HI 2003. Május 6., Kedd MEGYEI T Ü K Ö R 5. OLDAL Mondom A Magamét VENTER MARIANNA „Eklektika” Ak i egy általa addig nem ismert településre érkezik, vagy elég, ha csak áthajt rajta gépkocsival, a főutcák látványából, állapotából az egész településre vonatkozó véleményt alkot. A megyeszékhely nagy kincse a csodálatos gesztenyefa sor, ami bevezeti a látogatót a városközpontban, s ilyenkor, tavasz- és nyáridon jótékonyan el is tereli a figyelmet arról, ami a fák mögött található. A Rákóczi utca egyes épületei, régiek és újak is, nagyon szépek, mutatósak. A régiek esetében jól sikerült a felújítás, a színezés is ízléses, harmonikus, az újak pedig jól illeszkednek a régi épületek stílusához, hangulatához. Akad azonban „elsikerült” megoldás is, nem is egy. Többen hiszik azt, hogy a régi, lerobbant, megroggyant épület befestése - sokszor harsány, élénk színekkel - egyenlő a felújítással. A harmadik kategóriába pedig azok az épületek tartoznak, amelyeket szemmel láthatóan évtizedek óta semmilyen felújítás nem ért. Ferde ablakkeretek, málladozó vakolat, a nyitva maradt kapun át jól látható az elhanyagolt hátsó udvar, düledező sufnikkal. A műemléki jellegű, vagy városképi jelentőségű épületekre szigorú szabályok vonatkoznak, meghatározzák, mit és hogyan lehet változtatni rajtuk, sőt, még az sem mindegy, milyen színűre festik őket. Ez nagyon helyes, de úgy gondolom, hogy nem csak ezekre, hanem minden egyes épületre, ami egy város arculatát, képét, hangulatát meghatározza, legalább ilyen szigorú szabályozásnak kellene vonatkoznia. ___ Megkérdeztük olvasóinkat____________ Ön hová utazna el szívesen? Turnacker Katalin, Szekszárdi- Nagyon szeretnék eljutni Indiába. Érdekel az ottani kultúra, a művészet, az építészet, a világhíres műemlékek, no és természetesen az is nagyon érdekel, hogyan élnek ott az emberek. A másik nagy álmom, egyszer eljutni Japánba. Mayer Rezső, Szekszárdi- Moszkvába és Svédországba utaznék el, ha tehetném, mert ott élnek a gyermekeim és bizony sokkal kevesebbet látom őket, mint szeretném. Bíró Vilmos, Szekszárdi- Ha lehetne, akkor Afrikába utaznék el. Nagyon érdekes, különleges világ az, amivel szívesen megismerkednék. Barsi Edina, Szekszárdi- Portugáliába mennék el szívesen. Mivel ott nem volt háború, megmaradtak a régi épületek, a műemlékek. No és az sem utolsó szempont, hogy kellemes mediterrán ország és úgy tudom, az ott élők élénk, barátságos emberek.____________________________■ j J» < r*r» r O-A6J Előző kérdésünk: Elutazna-e most Kínába, ha megtehetné? Szavazóink kisebb része, azaz 42,9%-a vállalkozna most egy kínai utazásra. MAI KÉRDÉSÜNK: Lendületet adnak-e a kormánynak az új miniszterek? Szavazhat az interneten! wvnw.tolnalnepiUsag.hu és SMS üzenetben: 20/454-36-64 Majdnem végig az M9-esen Hamarosan kezdődik az utolsó aszfaltréteg terítése Nem egészen két hónap, és átadják a szekszárdi Duna-hidat az oda vezető M9-es szakaszaival együtt. Egyébként a forgalom már most is jelentős a leendő autóúton: elsősorban a különböző útépítőanyagokat szállító kamionok „tesztelik” az eddig elkészült aszfaltszőnyeget. Szekszárd Bizonyára sokaknak lehet régi mániája végighajtani az M9 jelű gyorsforgalmú úton, a 6-ostól a Dunán keresztül a túlfélen levő dusnoki csomópontig. Ezzel a lehetőséggel ugyan momentán legfeljebb egy magassági kormánnyal is felszerelt szárazföldi járművel lehetne élni, tekintettel arra, hogy a palánki vasúti felüljáróra és a nagy Du- na-hídra még nem lehet zökkenőmentesen Az épülő mű A majdani M9-es gyorsforgalmi út belátható időtávon belül Kaposvár-Szekszárd-Szeged szakaszon épülhet meg. Jelenleg csak egy 20 kilométeres szakasza épül: a 6-os főút Tolna megyei szakaszán a szekszárdi Sió híd és a 63-as út leágazása közötti részétől indul, Bogyiszlót megközelítve halad a Dunához, ahol a Sió-torkolat felett mintegy 2 kilométerrel felépítendő új hídon keresztül Dusnok és Sükösd között csatlakozik az 51-es úthoz. Az (egyelőre) fél autópálya szélességű M9-es épülő Tolna megyei szakasza közel 15 kilométeres. Az útépítést a Vegyépszer Rt. és a Betonút Rt. alkotta konzorcium végzi. felhajtani, (a híd nagy részét pedig az építők foglalják el), mindazonáltal a tegnapi fényes napsütésben kellemes kocsikázást sikerült végrehajtani az M9-es Tolna megyei szakaszán, több, mint tíz kilométeren keresztül, Rikker István, projektiroda vezető kalauzolásával. Mérsékelten suhanunk a Suzuki terepjáróval, fokozottabban suhannak a kamionok, amiket erre indít a sima aszfalt, valamint az idő és a pénz közötti szoros korreláció. Megtudjuk, hogy ez még nem a végleges útfél- szín, e hónap közepén kezdik meg az utolsó, harmadik aszfaltréteg terítését. A Bács megyei, 5 kilométeres szakaszon a napokban kezdik ezt a munkát. A Tolna megyei részen zömmel elkészültek az útpadkák, a korlátok, a vadvédő kerítések. A tolnai oldal 8 kishídja közül majdnem mind kész. Végéhez közeledik a 6-os útnál és a palánki útnál levő körforgalmak kivitelezése, csinálják az M9-es környékén levő mezőgazdasági területeket feltáró mellékuta- kat is. Nagyrészt a földben vannak az útmenti fák, cserjék, és több helyen a védőerdőket is elültették. Viszonylag sűrűn látni az út mentén (alatt) a szexuális indíttatású mászkálásra ellenállhatatlan késztetést érző békák számára készült átjárókat. Remélhetőleg az autósok is legalább úgy M9-es a taplósi felüljáróról FOTÓ: BAKÓ JENŐ vigyáznak majd egymásra, mint az építők a kétéltűekre. Ennek mindenesetre igen hamar jelét adhatják (az autósok), lévén, hogy Rikker István szerint a június 30-i határidőre minden készen lesz. Mi több, még a legkritikusabb időszakban, a január-februári ítéletidőben sem merült fel, hogy csúszást szenvedhetne a beruházás. Tény, hogy idegességet nem tapasztaltunk az út során, (sehol egy maroklőfegyverrel hadonászó, üvöltöző dolgozó), viszont mindenütt tempós munkát láttunk. A Suzuki közben visszaért a knnduló pontra. Hazafelé az M9-es beruházás által egészen elképesztően elhasznált, széttrancsírozott palánki úton döcögök. Kontraszt van, ellentmondás nincs: az M9-es mellett a palánki utat is meg fogják csinálni az építők. _________-sA l akásépítés nem állami feladat Reform: 15 év alatt teljes csere A témában érintettek: önkormányzatok, kivitelezők, befektetők és lakáshasználók vettek részt a Nemzeti Lakásprogramot ismertető fórumon, amelyet tegnap délelőtt tartottak a megyeszékhelyen. Az igencsak rossz állapotban lévő honi lakásállomány cseréjére és felújítására 15 évre szóló koncepciót dolgoztak ki. Szekszárd Az állam a rendszerváltás után fokozatosan kivonult ä lakásépítésből. Az országban egyre kevesebb új lakás épül, a mélypont az 1999- es év volt, amikor is még a 20 ezret sem érte el az új épületek száma. Pedig évente 40 ezer új lakás kellene ahhoz, hogy 10 év alatt lecserélődjön a jelenlegi elavult állomány. A polgármesteri hivatalban rendezett tegnap délelőtti fórummal egybekötött tájékoztatón Fritz Péter, a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadója, a Nemzeti Lakáspolitikai Tanácsadó Testület tagja tartott tájékoztatót, ahol többek között ismertette a 15 évre tervezett nemzeti program főbb részeit. A tanácsadó testület hat problémás területet állapított meg, ezek a következők: az iparosított technikával készült épületek állapota (a köznyelv panelnek nevezi), a bérlakások helyzete, a települési központok és részek rehabilitációja, általános építészeti problémák, a környezetvédelmi- és szigetelési technikák korszerűsítése és végezetül mindezek finanszírozása. A hat nagy problémakör megoldása, a hiányossáHa mi nem, akkor mások A honi lakáshelyzet javítását, ennek finanszírozását és kivitelezését mi magunk kell, hogy végrehajtsuk. Ha itthon nem változik a szemlélet, például a lakáshitel, vagy a kivitelezés tekintetében, akkor ezt a területet is külföldi cégek szerzik meg maguknak. Egy nyugati cég például már jelentkezett panel-felújítások elvégzésére, mégpedig azzal az ajánlattal, hogy a költségek felét önerőből finanszírozza. gok felszámolása, a lakáshelyzet javítása természetesen nem történhet egyik napról a másikra. A Nemzeti Lakásprogram erre 15 esztendőt szán, a szükséges pénzt pedig összesen 15 ezer milliárd forintban határozták meg. A pénzt nem az állam kívánja ehhez adni, a költségvetés nem is teszi lehetővé, ezt azoknak kell „megfinanszírozni”, akik ennek a körnek a résztvevői: a bankoknak, a vállalkozóknak, a befektetőknek és maguknak a lakáshasználóknak. Az állam kivonult erről a területről, a lakásépítés nem állami feladat, tehát nem is kíván ezen a helyzeten változtatni. A nemzeti programmal az összefogást, az érintettek és érdekeltek együttműködését kívánja elősegíteni. Mindehhez olyan jogszabályi és piacélénkítési helyzetet alakít ki, ami kedvez a folyamatoknak, ezek pedig a következők: a jogi és műszaki szabályozás harmonizációja, az ösztönzési és a támogatási rendszer a mainál kedvezőbb irányba történő változtatása, a lakáskultúra és az ehhez kapcsolódó szemlélet modernizálása, Lakáshelyzet ma Ma Magyarországon 4 millió lakást tartanak nyilván. Ezek között 280 ezer olyan építmény van, amely - annak ellenére, hogy emberek élnek benne - nem tekinthető lakásnak. A 4 millió lakás 20 százaléka semmiféle komforttal nem rendelkezik, a lakásállomány 80 százaléka pedig felújításra szorul. Vályogépület még mindig 200 ezer található az országban. Általánosságban elmondható, hogy a lakások többsége kicsi és túlzsúfolt. és az úgynevezett zászlóshajóprogram, ami példamutató projektek támogatását jelenti. A koncepció legfontosabb tanulsága talán a következő lehetne: lakás- helyzet javítását, korszerűsítését célzó programot nem központi irányítással, hanem helyi összefogással, településenként, mondhatni egyénileg kell megoldani. Több a tesis, kevesebb a jogász Hol nagyobb az esély egyetemi polgárnak lenni? Irodalomból a legjobbak között Jól versenyzett a Garay gimnázium diákja Némi túlzással kijelenthető: nem közgazdász, orvos, hanem testnevelő akar lenni az egyetemre idén jelentkezettek jelentős része. Továbbra is tartják magukat a klasszikus bölcsész szakok, és bár kevesebben szeretnének joghallgatók lenni, a túljelentkezés ott még így is mintegy két és félszeres. Szekszárd- Budapest Alaposan fel kell kötnie azt a bizonyos fehérneműt annak, aki idén szeptembertől egyetemi-főiskolai hallgatónak kívánja nevezni magát. Bár a felvételizők száma tavalyhoz képest néhány ezerrel csökkent, a túljelentkezés a slágerszakokon még így is hatalmas. A frissen elkészült idei felvételi statisztika legmeglepőbb pontja, hogy nem a közgazdász, mérnök vagy jogász képzés iránt nőtt meg a legjobban az érdeklődés, hanem a testkultúra szakcsoport lett a legvonzóbb: csaknem 31 (!) százalékkal több a jelentkező, mint tavaly. Pécsett például összesen csaknem 450-en akarnak „tesisek” lenni, közülük is mintegy 250-en első helyen jelölték be a baranyai univer- sitast. Csökkent viszont a jogi pálya iránti vonzerő, a Pécsi Tudományegyetemre a tavalyi 1315 felvételi kérelem után idén „csak” 1136 érkezett. Mégsem sóhajthatnak fel megkönnyebbülten a gólyajelöltek, mert a jogi fakultáson még így is mintegy két és félszeres a túljelentkezés. „Feleznek” a felvételizők között a klasszikus bölcsész (például magyar, történelem), köz- gazdasági vagy művészeti szakokon: átlagban mintegy kétszer any- nyi igény jött, mint amennyi hely van. Tartja magát az orvosi kar is: amíg csaknem 900 lap érkezett, mindössze százötven medikus és medika kezdhet Pécsett tanulni ősztől. Nem mindenhol ilyen sötét a jövőkép a diákok számára, akadnak olyan szakok, ahol nagyobb az esély egyetemi polgárnak lenni. Ilyenek a műszaki kar egyes képzései, a tanító- és óvodapedagógus, illetve a természettudományos szakcsoport, de jó esély kínálkozik több agrárszakra való bejutásra is. Persze tanulás nélkül ott sem érdemes próbálkozni: idén már a 72 pontos küszöböt kell átlépni ahhoz, hogy valaki egyetemista vagy főiskolás lehessen. ny. sz Szekszárd Pék Eszter, a szekszárdi Garay János Gimnázium 12/c. osztályos tanulója az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) magyar irodalomból a 15. helyet szerezte meg. Felkészítő tanára Fazekas József volt. nyeiből. A második fordulóban a helyszínen meghatározott tételeim alapján négy óra alatt minél tartalmasabb esszé megírása volt a feladat. A Budapesten rendezett országos döntőre a két forduló összesített pontszáma alapján hívták be a diákokat, közöttük Pék Esztert is. A feladatuk az volt, hogy a zsűri előtt megvédjék dolgozatukat és kifejtsék a választott témakörük alapján a szubjektív véleményüket, értékeljék a regények hatáA magyar OKTV-n az országos döntőig eljutni nem könnyű dolog, a három fordulós verseny alapos felkészülést igényel. A novemberi első fordulón részt vevő diákok - az országból idén 2800-an - egy a középiskolai tananyag felhasználásával összeállított feladatlapot töltöttek ki. Eszter teljesítette a szintet és így a második fordulóba jutott, Tolna megyében egyedüliként. Ezt követően felkészült a zsűri által megszabott négy témakör egyikéből, Kaffka Margit regésát. A döntőbe jutás már maga után vonja, hogy nem kell érettségiznie magyar nyelvből és irodalomból és a jó eredményt az egyetemi felvételi elbírálásakor is értékelik. Bár Eszter a sikerét magyarból érte el, elsősorban a közgazdasági egyetem nemzetközi tanulmányok szakán szeretne továbbtanulni az érettségi után. A fentiek alapján igencsak megterhelő verseny-sorozat mellett Eszternek azért még arra is volt ideje, hogy mind német, mind angol nyelvből felsőfokú nyelvvizsgát szerezzen. VENTER t A 4 4 i
