Tolnai Népújság, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-05 / 103. szám

$11BH 2003• MÄJUS 5- hétfő ITTHON, E URÓPÁBAN 7. OLDAL 80 60 40 20 A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ARÁNYA NÉHÁNY EURÓPAI ORSZÁG ENERGIATERMELÉSÉBEN Ausztria Svéd- Portugália Finn- Spanyol- OLasz- Német- Magyar­ország ország ország ország ország ország Pályázati Figyelő Környezetvédelmi adományi programok, helyi Határidő: 2003. 05. 08. és 2003. 08. 29. Hajléktalanságból való kiutak segítése Határidő: 2003. 05. 10. Európai egységgondolatért a környező országokkal (Phare) Határidő: 2003. 05. 15. Ösztöndíj, osztrák-magyar együttműködés Határidő: 2003. 05. 15. és 2003. 10. 15.) Fogyatékkal élők, szülősegítő szolgáltatás Határidő: 2003. 05.16. Fogyatékos fiatalok foglalkoztatása Határidő: 2003. 05. 30. Diákkutatások Deák Ferencről Határidő: 2003. 05. 31. Mezőgazdasági építmény, ültevény-beruházás Határidő: 2003.05.31. Forrás és további információ: EIP, Szekszárdi Az aktuális lista megtalálható a www.tolmmegye.hu honlapon. ■ Fontos Linkek Európai Környezetvédelmi Ügynökség: www.eea.dk Környezetvédelmi Minisztérium: uww.ktm.hu _____________________Könyvajánló_____________________ Az Európai Unió földrajza regionális és gazdasági megközelítésben Szerző: Nagle, Garrett, Spencer, Kris Az Európai Unió az utóbbi időben gyors és messzemenő változáso­kon megy keresztül. Ez a könyv elemzi az EU gazdasági és regioná­lis földrajzi trendjeit; különböző esettanulmányokat mutat be az Egyesült Királyságból és más tagországokból; a regionális változá­sok tükrében vizsgálja a hagyományos modellek alkalmazhatóságát és az új elméletek érvényességét. Garrett Nagle és Kris Spencer könyve széles betekintést nyújt az Európai Unió regionális gazdasá­gi földrajzába. A szerzőpár alapos, részletekbe menő és világos fel- építésű művet alkotott.______________________ ■ Mi a CELEX? 1. Kereskedelmi egyezmény, 2. az unió interneten elérhető jogtára, 3. vállalkozássegítő támoga­tási program. Mikor és hol született döntés a közös, egységes valuta be­vezetéséről? 1. 1992-ben Maastrichtban, 2.1995- ben Madridban, 3.1996- ban Nizzában. Mi az Európa Tanács? 1. Európai politikai, emberjo­gi kérdésekkel foglalkozó kor­mányközi szervezet, nincs köze az unióhoz, 2. az unió egyik vezető szerve, 3. az európai katonai erők pa­rancsnoksága. Mi az EUROPOL? 1. Uniós polgári védelmi szer­vezet, 2. az európai rendőrségi együttműködés szervezete, 3. A lengyel csatlakozást elő­készítő tervezet. Mikor lépett életbe az Euró­pai Uniót létrehozó Maast­richt! Szerződés? 1.1992. február 7-én, 2.1993. november 1-jén, 3.1994. június 30-án. Beküldési cím: Tolnai Népújság Szerkesztősége, 7100 Szekszárd, Liszt F. tér 3. A borítékra írják rá: EU-kvíz E-mail cím: arkia@axels.hu Tizenkétmilliárdos program Három regionális szemétlerakó, negyven szeméttelep rekultivációja Tizenkétmilliárd forintos keretösszeggel ISPA-pályázatot nyert három megye: Baranya, Somogy és Tolna, 12 kisrégiója, azaz 203 tele­pülés e célra alakult konzorciuma. Az új hul­ladékgazdálkodási rendszer kiépítéséről és üzemeltetéséről szóló pályázatról Brüsszel­ben döntöttek, 2002 márciusában jött létre a Balaton és Sió Térségfejlesztő Közhasznú Tár­saság a konzorcium munkaszervezete. Az óri­ásprojekt befejezési határideje 2006 vége. A Balaton és Sió Térségfejlesztő Közhasznú Társa­ság ügyvezetője Dobrai Bernadett, környezetmér­nök. Ot kérdeztük a az eddigi történésekről és az ügy jelenlegi állásról. 10 százalékot kell letenniük az érintett önkormányzatoknak. A konzorcium tagjai a lélekszám-arányos hozzájárulásban álla­podtak meg. Tavaly nyáron az összes település képviselőtestülete határozatban vállalta a 10 száza­lékos részvételt, a tagi hozzájárulást. Szemétszállítás - jelenidőben A szilárd kommunális hulladékszállításba bevont települések és lakások száma az elmúlt időszakban folyamatosan emel­kedett a Dél-dunántúli Régióban: 2000-ben a régió telepü­léseinek 78,4 százalékában volt hulladékgyűjtés, és a laká­sok 89,2 százaléka volt a gyűjtési rendszerbe bekapcsolva. A települések egy jelentős részén , főként a kistelepülése­ken, még ma sem szakszerű a gyűjtés, szállítás. A szemét jelentős része ellenőrizetlen módon kerül a környezetbe. Az ÁNTSZ felmérések szerint 350 illegális lerakó található a ré­gióban, Baranyában 142, Somogybán 150, Tolnában 58. Több lerakó létesült vízkivételi hely vagy felszíni vízfolyás kö­zelében, megfelelő műszaki védelem nélkül. Ez azért figyel­meztető, mert a régió területének jelentős része, térségei felszíni szennyezésre érzékenyek, így a talaj és ezen keresz­tül a felszín alatti vizek fokozottan veszélyeztetettek. Tolna megyében sajátos problémát jelent az atomerőmű hulladé­kának elhelyezése. Utóbbiból és a két nagy szolgáltató - a Zöldfok Rt. és a Biokom Kft. - hozzájárulásából működött a konzorcium, illetve a kht. A két cégnek sok pénze és munkája van a pályázat előkészítésében. A kon­zorcium döntéshozó szerve a 12 kisrégió egy-egy delegált polgármesteréből álló konzorciumi tanács. A beruházás következő része 7 tender kiírása az engedélyezési és tervdokumentáció kidolgozásá­ra. Ha elkészülnek ezek az anyagok, akkor az elő­írásoknak megfelelően a konkrét munkákra és szolgáltatásokra nemzetközi közbeszerzési pályá­zatot hirdet a Környezetvédelmi Minisztérium Nemzetközi Támogatások Osztálya. A hulladék­gazdálkodási rendszerben három regionális sze­métlerakó létesítése szerepel. Som község határá­ban még vannak gondok a tulajdonviszonyokkal. Tolna megyében, Cikó mellett épül a másik lerakó, a harmadik regionális lerakó az Ordascsehiben már meglévő telep modernizálásával jön létre. Lé­tesül még 19 úgynevezett hulladékudvar, 8 kom­poszttelep, a lerakók mellett pedig válogatóüzemekket hoznak létre. Nagyon fontos része a program­nak, hogy 40 korszerűtlen, s több­ségében már csak ideiglenes enge­déllyel működő lerakót rekultivál- nak. Ebben szerencsére benne van a szekszárdi szeméttelep „eltünte­tése” is. A szóban forgó nagytér­ségben egyébként 76 szemétlera­kó van, de valamennyinek a rekul­tivációja nem fért bele a program­ba. A program befejezésének határ­ideje 2006 vége. Az EU két év türelmi időt ad a program elfogadástól kezdve az indulásig, a minisztérium idei költségvetésében nem is szerepel az állami rész. Ahány kistérség, annyi megoldás Ivóvizeink túlnyomó része megfelelő minőségű Tolna megyében nagyarányú szennyvíz-elvezetési program megvalósítása van folyamatban. Területén öt kistérségben különböző megvalósítási szakaszban, különböző műszaki megoldásokkal zajlanak a beruházások. Az Európai Uniónak a környezet védelme érdekében szigorú elő­írásai vannak a szennyvízkezelés­re, az ivóvízminőségre. Magyaror­szág a követelmények ismereté­ben az unióval folytatott csatlako­zási tárgyalásokon az előírásokra átmeneti mentességet kért és ka­pott. A haladék időtartama a kü­lönböző méretű települések ese­tében eltérő, de 2015 végére vala­mennyi előírásnak meg kell felel­nünk. A jelenlegi helyzet szerint a szennyvízcsatorna-hálózatra rá­kötött lakások aránya országosan 51 százalék. Tolna megyében ez a mutató 36,63 százalék. A megyé­ben a csatornahálózatra kötött te­lepülések száma 27, a nem bekö­tött településeké 81, amelyeknek jelentős része a támogatás szem­pontjából hátrányos helyzetű, mert 2000 főnél kisebb a lélekszá­múk és nem kiemelt vízvédelmi területen helyezkednek el. Több­ségük anyagi helyzete nem teszi lehetővé a költségigényes, úgyne­vezett városi rendszerek létesíté­sét. Az aprófalvak sajátos problé­máira a természetközeli szenny­víztisztítási technológiák, vala­mint egyedi kisberendezések al­kalmazása jelenthet előrelépést. Tolna megyében nagyarányú szennyvízelvezetési program van folyamatban. Öt kistérségben kü­lönböző megvalósítási szakasz­ban, különböző műszaki megol­dásokkal zajlanak a beruházások. Az uniós csatlakozási tárgyalá­sok során Magyarország kötele­zettséget vállalt, hogy az ivóvíz minőségét előíró szabályokat be­építi saját jogrendjébe. Egyes el­várások tekintetében az unió sza­bályai szigorúbbak a hazaiaknál, ugyanakkor számos olyan para­méter van, amely hazánkban szi­gorúbb. Ivóvizeink túlnyomó ré­sze az uniós összehasonlításban már most is megfelelő minőségű, ahol nem, ott 2006-ig, illetve né­hány település esetében 2009-ig kell megvalósulnia a vízminőség­javító programnak. Vannak azon­ban kirívó esetek, mint a bonyhá­di ivóvízbázist veszélyeztető ve­gyi anyag szennyezés, amelyek gyors megoldást követelnek.-PÁL­Szótár Környezetvédelmi politika A Közösség környezetvédelmi politikájának legfőbb célkitűzése a környezet minőségének és ezál­tal a lakosság egészségének védel­me. Ennek középpontjában a ter­mészeti erőforrások megfontolt és ésszerű felhasználása áll. Az Amszterdami Szerződés az unió egyik fő célkitűzésévé tetté a „fenntartható fejlődést”, ennek következtében minden közösségi politika megvalósítása során ele­get kell tenni a környezetvédelmi követelményeknek. Környezetvédelmi hatásvizsgálat A környezetvédelmi hatásvizsgá­lat olyan eljárás, amely biztosítja, hogy megfelelő és megbízható in­formációk álljanak rendelkezésre egy fejlesztési program várható környezeti következményeiről, a lehetséges alternatívákról és azokról az intézkedésekről, ame­lyek hatására a kedvezőtlen hatá­sok csökkenthetők. Környezeti kockázatelemzés Olyan vizsgálat, amely számsze- rűsíti a kockázat mértékét. Az elemzés az egészségügyi és más káros következmények súlyát és bekövetkezési esélyét méri fel. A kockázatok két szempontból vizs­gálhatók: a baleset bekövetkezési valószínűsége egy bizonyos idő­szakon belül, illetve: az emberre, tulajdonra és a környezetre gya­korolt káros hatások. A „szennyező fizet” elve A szennyezőnek viselnie kell azo­kat a kiadásokat, amelyek a tagál­lamok kormányának a szennye­ződés-megelőzés és elhárítás ér­dekében hozott intézkedései nyo­mán merülnek fel. Tehát a kör­nyezeti szabáyozás költségeinek tükröződniük kell azon termékek és szolgáltatások árában, amelyek termelése és/vagy fogyasztása a szennyezést okozza. _________■ Az uniós rovatot honlapunkon is figyelemmel kísérheti: www.tolnainepujsag.hu Az EU-melléklet a Külügyminisztérium támogatásával készült. 1992-ben került nyilvánosságra, hogy a Budapesti Vegyiművek Hidasi Gyáregységének területén bekövetkezett vegyianyag-szennyezés súlyosan veszélyezteti Bonyhád déli ivóvízbázisát. 2001-ben a város címzett támogatásra pályázatot nyújtott be, melynek eredményeként 535 millió forintot szavaztak meg a képviselők új vízbázis kiépítésére. 2003 márciusában Potápi Árpád polgármester és az Alterra Építői­pari Kft. ügyvezető igazgatója aláírták a kivitelezési szerződést az új ivóvízbázis kialakítására. A munkálatok várhatóan 2004. októberében fejeződnek be. Szigorú környezetvédelmi előírások A Magyar Tudományos Akadémia a TETT partnere Bátaapáti térségében tíz éve kutatják, hogy al­kalmas-e a terület a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladék elhelyezésére. A kutatás so­rán a szakemberek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség elvárásait veszik figyelembe, s ezek szigorúbbak, mint az uniós követelmények. Az unió szigorú követelményeket támasztott a tagjelöltekkel szem­ben a nukleáris biztonság terén. Ez Magyarországot a Paksi Atom­erőmű működése miatt különö­sen érinti. Bátaapáti térségében 1993 óta kutatják, hogy alkalmas-e a terület a kis- és közepes aktivitású radio­aktív hulladék elhelyezésére. A vizsgálatok helyszínét a szakem­berek több alternatívából, szigorú környezetvédelmi és szakmai kö­vetelmények figyelembevételével választották ki. A beruházással kapcsolatos lakossági támogatott­ság rendkívül nagy. Ebben jelen­tős szerepe van a Társadalmi Ellen­őrző és Tájékoztatási Társulásnak (TETT), melynek elnöke Krachun Szilárd, Bátaapáti polgármestere.- Ha megépül Bátaapátiban a kis- és közepes radioaktivitású hulladékok tárolója, az Magyaror­szág legnagyobb környezetvédel­mi beruházása lesz. A TETT 1997- ben alakult a helyben élők tájé­koztatására és a kutatások ellenőr­zésére, amelyben nem kisebb partnerünk van, mint a Magyar Tudományos Akadémia. A mun­ka során a szakemberek nemzet­közi ajánlásokat vesznek figye­lembe, a Nemzetközi Atomener­gia Ügynökség elvárásainak kell megfelelniük, s ez több mint az uniós elvárások. Bátaapáti szem­pontjából csak előnyeit látom a beruházásnak. Több országban jártunk, hogy tapasztalatokat szerezzünk. Ezek alapján mon­dom, hogy a térség fejlődését szol­gálhatja a hulladéktároló megépí­tése. Munkahelyeket hozhatunk létre, fejleszthetjük az infrastruk­túránkat, az idegenforgalom véle­ményem szerint nemhogy csök­kenne, inkább megélénkülne. A terület információim szerint a Du- na-Dráva Nemzeti Park tájvédelmi körzete lesz, ezért a jelenlegi, kör­nyezetvédelemre irányuló nagy fi­gyelem még fokozottabbá válik. A mangalica a jövő? Kistérségi különlegességek is szerepet kaphatnak Akár a mangalica is reprezentálhatná a magyar gazdaságot - mondja az alábbi interjúban Gérnyi Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kis- és középvállalkozások integ­rációs felkészítését koordináló főosztályvezetője, aki a na­pokban egy Gyönkön rendezett Európai Uniós konferencián vett részt.- A kis- és középvállalkozók felké­szítő programja már zajlik. De mi lesz ezeknek a kisvállalkozóknak a sorsa a nagyokkal szemben? * - Magyarországon a 90-es évek óta együtt élnek a kis- és közép- vállalkozók. Az EU összes vállal­kozójának 99 százaléka kis- és középvállalkozó, ez is jól mutat­ja, milyen nagy szükség van erre a vállalkozói rétegre. Az Unió je­lentősen támogatja ezeket a vál­lalkozókat, akik különböző pá­lyázati utakon tudnak források­hoz jutni.-Mi a véleménye a vendéglátó­sok tiltakozásáról, akik attól fél­nek, hogy az EU-ban nem állják meg a helyüket?- Az előírásokkal az életminő­séget javítani kell, és ezek az elő­írások a fogyasztók érdekében történnek. A HCCP-rendszert fo­kozatosan lehet bevezetni, az üzemeltetők haladékot kapnak.- A kistérségeknek, mint Gyönk és környéke, milyen válto­zást hozhat az EU?- Az EU-ban nem egy község, hanem egy-egy kistérség indít projekteket. így Gyünknek nagy szerep juthat, össze kell fogja a környező falvakat. A támogatáso­kat projekteken keresztül lehet elérni, így minél előbb jó projek­teket kell kitalálni.-Milyen termékekkel léphetünk a közös piacra, melyek reprezen­tálják országunkat az EU-ban?- A kistérségi specifikumaink nagyobb szerepet kapnak. Példá­ul Írország az egyszerű ember ita­lát a reklám segítségével nemzeti specifikummá emelte. A magyar út is ez. A mangalica, az 50-es években tenyésztett sertésfajta, a mai egészséges és kalóriaszegény világban reprezentálhatná a ma­gyar gazdaságot. Ehhez termé­szetesen szervezett nemzeti mar­ketingre van szükség. KEMLER BEA 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents