Tolnai Népújság, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-29 / 124. szám

2003. Május 29., csütörtök TOLNA MEGYE 2 0 0 3 SZÁLKA 7. OLDAL Nyitottak a külvilágra A Kék tó büszke lehet eddig elért eredményeire A találóan a „Kék tó” nevet vi­selő német nemzetiségi tánc­csoport 2001-ben ünnepelte fennállása tizedik évforduló­ját. A csoport jelenleg húsz tagot számlál, vezetője Pap­pert Gábor, két esztendeje irá­nyítja a táncosok munkáját.- Két esztendeje még két korcsoportban mű­ködött a tánccsoport, mára az utánpótlás is beolvadt az úgyneve­zett nagycsoportba - mondja Pappert Gábor.- Sajnos kicsi a létszá­munk, de nyitottak va­gyunk, sok szeretettel várjuk a táncot szerető fiatalokat és idő­sebbeket egyaránt. Rendszeresen péntekenként tartjuk a táncpró­bákat, de egy fellépés előtt több­ször is összejövünk gyakorolni. Fellépéseinken a Véméndi Szex­tett zenekar kísér bennünket, akikkel 1996-ban ismerkedtünk meg, a németországi Hochheim­ben rendezett táncdalfesztiválon. Jó kapcsolatot ápolunk a gladen- bachi hagyományőrző tánccso­porttal. A „Kék tó” büszke lehet eddigi eredményeire. A nyíregyházi Nép­tánc Találkozón 1994-ben harma­dik helyezést értek el, 2000-ben pedig az Országos Né­met Nemzetiségi Néptánc­találkozón bronz minő­sítést vehettek át.- Rendszeresen szere­pelünk a szekszárdi Pün­kösdi Fesztiválon és Szü­reti Fesztiválon, Bonyhá- don és a környék más rendezvényein is állan­dó vendégek vagyunk - folytatja a csoport vezetője, aki egyben re­mek harmonikás is. - Néptánc- táborokban igyekszünk elsajátí­tani új táncokat, rendszeresen frissítjük, bővítjük repertoárun­kat. Munkánkhoz nagy segítsé­get ad a település önkormányza­ta és a Német Kisebbségi Önkor­mányzati __________________■ Egy c saládias közösség Gyűjtik és tanulják a régi szálkai népdalokat A Német Nemzetiségi Hagyo­mányőrző Énekcsoport 1990- ben alakult, vezetője Orbán Jánosné. A csoport jelenleg ti­zennyolc tagot számlál, az el­múlt több mint egy évtized alatt 62 dalt gyűjtöttek és ta­nultak meg.- A csoport megalakulásakor cé­lul tűztük ki, hogy összegyűjtjük a régi szálkai német népdalokat, megtanuljuk, lehetőségeinkhez képest bemutatjuk, és továbbad­juk őket - mondja Orbán János­né. - A dalokat Reinspach Ádám- né, Évike néni tanította és tanítja, ő 81 évesen is szívesen és öröm­mel jár a próbáinkra. Pappert Gá­bor, a tánccso­port vezetője harmonikán kísér bennün­ket fellépése­inken. Ritkán van lehetősé­günk szerepel­ni, leginkább helyi rendezvényeken szórakoz­tatjuk a közönséget. Nagyon jó kapcsolatot ápolunk a cikói és a hőgyészi énekcsoporttal, alkal­makkor felkeressük egymást. Jó a közösségi szellem, amit jelez, hogy évente egyszer családi ki­rándulást szervezünk, melynek keretében hazánk egy-egy szép vidékére, városába utazunk. ■ EMLÉKEK A MÚLTBÓL. A szálkaiak múltja elevenedik meg azon az állandó helytörténeti kiállításon, melyet a művelődési házban te­kinthetnek meg az érdeklődők. A tárlat - melyet korábban Báta- széken és Bonyhádon is bemutattak már - hétköznaponként 10-18 óráig látogatható.____________________________________ ■ Ahová örömmel járnak a kicsik Mint képünk is mutatja, remekül érzik magukat a gyermekek a szálkai óvodában Nagy örömmel járnak a gyerekek a szálkai oviba, ami nem is csoda, hisz a falu valóban minden igényt kielégítő intézménnyel büszkélkedhet. A tágas ud­var közepén nagy fenyők adnak árnyékot a régi pa­rasztháznak, melybe belépve alaposan meglepődik a távolról érkező szemlélő: a két hatalmas szoba egyikében játszanak és étkeznek, a másikban dél­utáni pihenőjüket töltik a csemeték. Az ágyak szé­pen bevetve, a polcokon a játékok katonás rendben. Érkezésünkkor épp ebédelni készülnek, a két napos pincéreket megszégyenítő ügyességgel teríti az apró asztalkákat.- Tizenhatan vagyunk, s ez a létszám évek óta ál­landó - mondja Rubint Erika, aki két éve az óvoda ve­zetője. - Ősszel négyen mennek iskolába, de érkezik az utánpótlás, szeptembertől három új gyermek jön hozzánk. Német nemzetiségi óvoda a miénk, így el­sősorban a német nyelv megszerettetését, és a hagyo­mányok ápolását tekintjük fő feladatunknak. Lehető­ségeinkhez mérten az intézményt is igyekszünk mi­nél otthonosabbá tenni. Az idén például galériát épít­tettünk, hamarosan pedig az udvaron lévő padokat, fajátékokat újítjuk fel a szülők segítségével. Sokat pá­lyázunk, ily módon vásároltuk például a játékok többségét. Nagy segítséget nyújt számunkra a helyi német kisebbségi önkormányzat, amelynek sokat köszönhetünk. Kihasználjuk a táj adta lehetőségeket, rengeteget kirándulunk, egyszóval mindent elköve­tünk, hogy a gyermekek néhány év múlva is öröm­mel emlékezzenek vissza ovis éveikre. ■ Megtartani a falu vonzerejét Télen már vezetékes gázzal fűthetnek a szálkaiak- Telekosztás, gázberuházás, a kábeltévé hálózat kiépítése - so­rolja az idei esztendő legfontosabb feladatait Pálfi János polgár- mester. A község első embere tisztában van vele, ahhoz, hogy a község megtartsa turisztikai vonzerejét, szüksége van a fejleszté­sekre. Márpedig nyakunkon a turistaszezon, s Szálkát bizony ren­getegen keresik fel a nyári hónapokban.- Mint minden hozzánk hasonló önkormányzat, a szálkai is pénz­ügyi nehézségekkel küzd - kezdi Pálfi János polgármester. - Ahhoz azonban, hogy megtartsuk a falu turisztikai vonzerejét, a jelenlegi értékeink megőrzése mellett a fej­lesztésekre is nagy hangsúlyt kell fektetnünk. Márpedig nekünk ez a célunk, egy olyan községet szeret­nénk, amely mind az itt lakóknak, mind az idelátogatóknak „ottho­nul” szolgál. Az idei évre három feladat megvalósítását tűztünk ki célul magunk elé. Régi terve már a községnek a vezetékes gázhálózat kiépítése. A pénzügyi hátteret a község tulajdonában lévő földek telkesítéséből és értékesítéséből teremtjük meg, s a lakossági befi­zetések mellett a Szekszárd kör­nyéki Kistérségi Társulástól is ka­punk segítséget. Másik tervünk, melyet még szintén ezévben sze­retnénk megvalósítani, a csillag- pontos kábeltévé hálózat kiépíté­se. A jelenlegi rendszer kissé elavult, szük­ségszerű a fej­lesztés, a mo­dernizálás. Gondot for­dítunk az utak és járdák rend­betételére. Még az idén elkezdjük a Táncsics utca burkolatának helyreállítását. Pályázatot nyújtot­tunk be szemétszállító edények beszerzésére, ha pályázatunk ered­ményes lesz, féláron tudjuk adni a lakóknak a kukákat. Folytatjuk a község virágosítási programját, igyekszünk minél szebbé, von­zóbbá tenni Szálkát az itt lakók­nak és az idelátogatóknak egy­aránt.. Egyetlen kitörési pontunk a tu­rizmus. A feltételek adottak, cso­dás környezetben fekszik a köz­ség, a 67 hektáros tavunk nem­csak itthon, de külhonban is hí­res. Ezt ki kell használnunk. Ha okosan bánunk értékeinkkel, és a vendég látja a fejlődést, bizonyára jövőre is eljön majd hozzánk. ■ A település gazdái A község képviselőtestülete: Pálfi János (polgármester), dr. Ferincz János (jegyző), Janovicz istván (alpolgármester), Csernik József, Madár László, Majkut Gyula, dr. Sudár Zsolt (képviselők). Német Kisebbségi Önkormányzat: Pappert József (elnök), lselstőger Lajosné (elnökhelyettes), Nagyné Teleki Éva (képviselő). Szálka (Szaka) Az alig 600 lelkes község he­gyes, dombos, erdőkkel övezett völgyben fekszik a Sárköz és Völgység határán, mindkettővel közvetlen kapcsolatban. A köz­ség legrégebbi névalakja Zaka, azaz Szaka, vagy Szálka. Az 1015-i pécsváradi oklevél birtok­jegyzékében már nyoma van. A török időkben elpusztult. A né­met lakosságot 1770 és 1780 kö­zött telepítették be a würtz- burgi hercegségből. A Szent Jó­zsef templomot 1797-ben Bat­thyány József adományából és a német ajkú lakosság összefogá­sával építették késő barokk stí­lusban. Az I. világháború után német ajkú, sváb település lett. AII. világháború után a lakosság 80 százalékát kitelepítették Né­metországba. A kitelepítettek helyére Heves megyéből érkez­tek az új lakosok. A községben 1950-ben épült ki a közvilágítás, a 60-as évek végén már szinte mindenütt betonjárdák, beton- utak övezték. A falut 1980-ban kapcsolták rá a távbeszélő háló­zatra, a vezetékes ivóvízellátást 1985-ben oldották meg, a szenny­vízcsatorna és tisztító 1994-ben épült meg._________________■ TÉNYEK ÉS ADATOK Lélekszám: 577 fő Háztartások száma: 241 Csatornázottság: 100 % Távbeszélő fővonal: 192 Munkanélküliségi ráta: 3 % Fontos időpontok FOGADÓÓRÁK Pálfi János polgármestert szerdán 13-16 óráig kereshetik fel a köz­ség lakói ügyes-bajos dolgaikkal. Ugyanekkor tartja fogadóóráját dr. Ferincz János jegyző is. ORVOSI RENDELÉS Dr. Sarkadi Sándor a község há­ziorvosa kedden és csütörtökön 12-14 óráig fogadja a betegeket. SZENTMISE yasámaponként 9 órától Prettl Ádám kanonok plébános mond szentmisét. POSTA Hétfőtől péntekig délelőtt 8-10-ig, délután 14-16 óráig tart nyitva. ■ A melléklet az önkormányzat támo­gatásával jelent meg. Az oldalt Rónai Gábor írta, a fotókat Gottvald Károly készítette. A németségért Az 1994-es ön- kormányzati választások óta működik Szálkán a Né­met Kisebbsé­gi Önkormány­zat. Az alaku­lás óta a cso­port elnöke Pappert József.- A német nyelv oktatását, a nemzetiségi kultúra ápolását tűztük ki célul - mondja az el­nök. - Amikor lehetőség nyílt a megalakulásra, a községben már működött az ének- és a tánccso­port, egyértelmű volt, hogy eze­ket a közösségeket segíteni kell. Aztán itt van az ovi, ahol szintén német nemzetiségű oktatás fo­lyik, nekik is igyekszünk megad­ni minden segítséget. Nem felejt­jük el a múltat sem, az össze­gyűjtött helytörténeti anyagból állandó kiállítást rendeztünk be a kultúrházban. ■ Tavaly jubilált az alkotótelep Újdonság az idei évben indaló gyékény- és csuhéfonó tábor A Művészetért Alapítványt és az alapítvány által működtetett alkotótelepet 1990-ben azzal a céllal hozta létre Decsi Kiss Já­nos újságíró-képzőművész, hogy a különböző művészeti ágak­ban tevékenykedő, elsősorban fiatal amatőr csoportok részére lehetőséget biztosítson alkotó munkájuk fejlesztéséhez, annak kiteljesedéséhez. A telepen - melynek működtetésé­hez az alapítónak nagy segítséget nyújt felesége - minden művészeti ág képviselteti magát, így jelen vannak a képző-, színház-, tánc-, zene-, népművészet különböző ágával foglalkozó alkotó csopor­tok. A telep idén 11. táborát nyitot­ta meg, az érdeklődés nagyságára jellemző, hogy az elmúlt évti­zedben közel nyolcezer „vendég” látogatott el Szálkára. Az alkotótelepen megforduló csoportok turnus záráskor bemu­tatkoznak a falunak, és a környező településekről évek óta rendszere­sen idelátogató érdeklődők­nek. A képző- művészettel foglalkozó cso­portok; köztük az 1992-es nyi­tás óta rend­szeresen jelen lévő képzőművészeti szabadiskola az itt készült alkotásaikat kiállítá­son mutatják be a művelődési ház nagytermében. Az előadó-művé­szettel foglalkozók (színjátszók, énekkarok, zenekarok, tánccso­portok) az alkotótelep szabadtéri színpadán, vagy a falu katolikus templomában mutatkoznak be. Idén a pécsi Leőwey Klára Gimná­zium Leánykara, a szekszárdi Gagliarda Kórus, valamint a Szek­szárdi Gitár Kvartett ad hangver­senyt a templomban. Az alkotótelep és az alapítvány külön figyelmet fordít arra, hogy a megye kézműves hagyományaival is megismertesse az alkotókat. Ki­egészítő programként minden esetben felkínálja a népi kismester­ségek tanulásának lehetőségét, mellyel rendszerint élnek is a cso­portok. Az oktatást népi iparművé­szek végzik, ezzel biztosítva a ha­gyományok megőrzését, ápolását és átadását. Ezért is ad helyet az alapítvány immáron harmadik éve az országos gyöngyfűző tábornak, amely az idén kiegészül gyékény- és csuhéfonó táborrá. ■ Hamisítatlan marhapacal Az ország legtávolabbi szegletébe is híre ment Nemcsak a helyiek keresik fel előszeretettel, de az ország leg­távolabbi szegletéből is szép számmal érkeznek vendégek a szálkai Horog Csárdába. A hangulatos vendéglőt fél éve üzemelteti a Greiling család. Egyik specialitásuk a szálkaiasan elkészített marhapacal, melynek híre szinte az egész országot be­járta már. A nagy titokként kezelt receptet Greiling Péter, a család nagyobbik fia - aki nem melléke­sen az üzemeltetés első számú fe­lelőse - osztotta meg olvasóinkkal.- Előkészítjük a pacalt, közben a finomra vágott hagymát zsírban lepirítjuk, meghintjük pirospapri­kával; gyorsan elkeverjük, és ke­vés csontlében felengedjük. Hoz­záadjuk a fokhagymával együtt az összevágott köménymagot, ke­vés paradicsompürét, és az egé­szet jól elke­verjük. Bele­tesszük az összevágott pacalt, meg­sózzuk, annyi vízzel enged­jük fel, hogy jól ellepje, és három négy óra hosszát főzzük fedő allatt. Néha megnézzük, és ha a leve elfőtt, kissé felengedjük. Ha megpuhult, kevés hideg vízzel lisztből habarást készítünk, és a levét ezzel kissé megkötjük. Majd hozzáadjuk a szeletekre vágott paradicsomot, zöldpaprikát, és jól felforraljuk. Tört burgonyával vagy főtt burgonyával tálaljuk, mindig forrón, előmelegített tálba tesszük. (Télen a friss paradicsomot és a zöldpaprikát kevés lecsóval he- lyettesíthetjük). _____________■ i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents