Tolnai Népújság, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-26 / 121. szám
m 2003. Május 26., hétfő ITTHON i EURÓPÁBAN 7. OLDAL Kötelező közösségi vívmányok Már a felvételt megelőzően el kell fogadni Nemcsak a közösség életének az alapelveit tartalmazza az uniós jog, hanem mintegy nyolcvanezer oldalon szabályozzák a közösség mindennapi ügyeit is. Az úgynevezett közösségi vívmányok az Európai Unió tagállamait összekötő jogok és kötelezettségek folyamatosan fejlődő gyűjteménye. Magába foglalja a szerződések rendelkezéseit, a bennük kimondott elveket és politikai célokat, a szerződések alkalmazására elfogadott jogszabályokat és az Európai Bíróság esetjogát. Tartalmazza a Unió által elfogadott nyilatkozatokat és határozatokat, a közös kül- és biztonságpolitika területén hozott intézkedéseket, valamint azokat a nemzetközi megállapodásokat, amelyeket közösség hozott létre, vagy amelyeket a tagállamok kötnek egymása között az unió hatáskörébe tartozó területeken. A közösségi vívmányok tehát nemcsak a szorosan vett közösségi jogot jelentik, hanem mindazokat a dokumentumokat és célokat, amelyeket a szerződések tartalmaznak. A jelenleg több, mint nyolcvanezer oldalnyi terjedelmű anyag megjelenési formája lehet alap- szerződés, tanácsi és európai parlamenti irányelv, rendelet, határozat, bizottsági határozat, bizottsági döntés, nyilatkozat, iránymutatás, közlemény, jegyzék, nemzetközi szerződés, az Európai Bíróság ítéletei. Az e körbe tartozó írásos dokumentumokat közösség hivatalos lapja teszi közzé minden hivatalos nyelven. A közösség elkötelezte magát a közösségi vívmányok egészének fenntartása és továbbfejlesztése mellett, ezért a csatlakozó országoknak már a felvételt megelőzően el kell fogadniuk ezeket a szabályokat. Mentességet, eltérést csak kivételes körülmények között és meghatározott időre engedélyeznek. Az Európai Közösségek Bírósága Szerzők: Dr. Kecskés László, Dr. Lomnici Zollán, Dr. Maczonkai Mihály A könyv részletesen ismerteti az ítélkezési gyakorlatot, a döntések jogfejlesztő szerepét, a Bíróság működését és eljárási rendjét, valamint a bírák és az ügyvédek feladatait a teljes jogú tagság elnyerése után. Kifejtésre kerül továbbá a Bíróság és a tagállami bíróságok kapcsolatrendszere is. Az Olvasó összefoglalást kap arról is, hogy melyek azok a döntések, amelyeknek az ismerete elengedhetetlen lesz majd a jogászok számára csatlakozásunk után. _________________■ Pál yázati Figyelő Gyermek- és ifjúsági természet- és környezetvédő táborok Határidő: 2003. 06. 05. Iskolai környezetvédő programok Határidő: 2003. 06. 05. Környezetvédelmi rendezvények, „zöld” jeles napok Határidő: 2003. 06. 05. Gyermekrajz-pályázat Határidő: 2003. 06.10. Kulturális programtámogatás (Nemzetközi Visegrádi Alap) Határidő: 2003. 06. 15. és 2003. 09. 15. Játszótér építés - települési önkormányzatok Határidő: 2003.06.20. Forrás és további információ: EIP, Szekszárdi Az aktuális lista megtalálható a www. tolnameeve. hu honlapon. ■ Mi az EURES? 1. Európai munkaügyi, munkaerő-közvetítő szolgálat, 2. Európai Szociális Alap, 3. szabadkereskedelmi szervezet. Mit tartalmaz a Zöld könyv? 1. Veszélyeztetett növényfajokat bemutató kiadvány, 2. agrár-együttműködési szabályzat, 3. egy-egy ágazat legsúlyosabb problémáit feszegető vitaindító dokumentum. Miről szól a Schengeni Egyezmény? 1. Az új tagországok felvételéről, 2. a belső határok fokozatos lebontásáról, 3. a közös regionális politikáról Melyik ország következik a soros elnökségben a második félévben? 1. Olaszország, 2. Dánia, 3. Spanyolország. Működik-e a Nyugat-Európai Unió? 1. Igen, a NATO mellett a közös védelmi politika legfőbb szervezete, 2. nem, a kelet-európai rendszerváltást követően megszűnt, 3.2001. közepe óta nem működik, de hivatalosan nem számolták fel. Beküldési cím: Tolnai Népújság Szerkesztősége, 7100 Szekszárd, Liszt F. tér 3. A borítékra írják rá: EU-kvíz E mail cím: arkia@axels.hu Mi a közvetlen alkalmazhatóság? Bíróság előtt minden európai polgár hivatkozhat rá Az Európai Unió jogrendszere a csatlakozás után áthatja a magyar jogalkalmazást, beleértve az önkormányzati határozatok bírói felülvizsgálatát is. Az európai jog közvetlen alkalmazhatósága azt jelenti, hogy minden európai polgár hivatkozhat a bíróság előtt az európai jog szabályaira. Az Európai Közösségeket megalapító szerződések mindazon rendelkezése közvetlenül alkalmazható, amelyeket feltételek, kikötés nélkül fogalmaztak meg, teljesek és jogüag nem vitathatóak. Végrehajtásukhoz nincs szükség sem a tagállamok sem pedig az Európa Bizottság további jogi aktusára. Az alapelvet az Európai Bíróság is megerősítette egyik ítéletében. A úgynevezett második Simmenthal ítéletben megállapították, hogy a közösségi polgárok és jogi személyek közvetlenül jogosultak a nemzeti, bíróságoknál kerestet indítani abban az esetben, ha ellentmondás van a nemzeti törvényhozás és a közvetlen alkalmazhatósággal bíró közösségi jogi aktusok között. Ezt a jogértelmezést a bíróság kiterjesztette az alapszereződés más pontjaira is, így például az áruk és a munkavállalók szabad mozgása, a letelepedés és a szolgáltatások szabad áramlását kimondó cikkelyekre. Ugyanez érvényes a férfiak és nők azonos fizetségéről és a diszkrimináció tilalmáról szóló szabályozásra. Tanulságos annak föleleveníté- se, hogy mi is volt a Simmenthal ügy, amelyben később a kiterjesztő ítéletet hozták. Az olasz cég, 1973-ban friss marhahúst importált Franciaországból Olaszországba, és az olasz határon a hús közegészségügyi vizsgálatáért díjat kellett fizetnie. Az importáló cég ezt a díjat kifizette, de ezután keresetet nyújtott be, amelyben a pénz visszafizetését kérte. Arra hivatkoztak, hogy a közösségi irányelv valamennyi tagállamra nézve egységes közegészségügyi ellenőrzést dolgozott ki és írt elő. Ennek lényege, hogy az exportáló országnak kell bizonyos ellenőrzéseket elvégezni, az importáló ország határainál pedig csak szúrópróbaszerűen lehet vizsgálatot kezdeményezni. Ebből következően az olasz törvény, amely szerint a határnál minden esetben meg kell vizsgálni a behozott húst, ellentétes az unió előírásaival és kereskedelmi korlátozásnak minősül, hiszen így a marhahúst importáló cégek hátrányosabb helyzetbe kerülnek, mint a hazai termelők. A Simmenthal ügy rámutatott, hogy ebben az esetben az olasz és az uniós szabályozás ellentétesek egymással. Mivel az uniós jogszabályok azt mondják ki, hogy nincs szükség erre a vizsgálatra, hiszen az már az exportáló országban megtörtént, az importőr cég joggal követelte vissza a vizsgálatért kifizetett díjat. Mindezek a szabályok akár valamennyiünket is érinthetnek, ugyanis a helyi önkormányzatok számára is alapvető követelmény a belső jog részévé váló közösségi jog ismerete és alkalmazása. Az alapelvekből következik, hogy az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során az ügyfél hivatkozhat a közösségi jogi szabályozásra, ha az eljáró szerv nem, vagy nem megfelelően alkalmazta azt. IHÁROSI IBOLYA Társadalmi, szociális párbeszéd A szociális politikai nyilatkozatot, a chartát már régen elfogadták, de ebből jogi normává még csak kevés vált. A dolgozók alapvető szociális jogainak közösségi normarendszerét, az úgynevezett Szociális Chartát 1989-ben nyilatkozat formájában valamennyi tagállam elfogadta. A charta politikai eszköz és bizonyos erkölcsi kötelességeket fogalmaz meg annak érdekében, hogy az érintett országokban betartsanak bizonyos jogokat. E jogok elsősorban a munkaerőpiacot, a szakképzést, az egyenlő esélyeket és a munkahelyi környezetet érintik. A dokumentum kifejezetten felszólítja a bizottságot, hogy annak tartalmát foglalja közösségi jogszabályokba. Társadalmi párbeszédnek azt a konzultációs eljárás nevezik, amelyben a szociális partnerek európai szintű képviselői vesznek részt. A társadalmi párbeszéd eddigi eredménye tizenöt úgynevezett közös vélemény a gazdasági növekedés, az új termelési eljárások bevezetése, az oktatás és a szakképzés témaköreiben. A társadalmi párbeszéd szerződéses kapcsolatokhoz is vezethet. Eddig két ilyen egyezmény született a munkáltatók és a munkavállalók között. Az egyik a szülési szabadságról, a másik a részmunkaidős foglalkoztatásról szól. Ezek végrehajtása a bizottság javaslatára a tanács döntésével történik. Eu-vetélkedő Kvízjátékkal és ajándékokkal várja az Európai Unió iránt érdeklődőket a Szekszárd Expo kiállításon a Tolna Megyei Európai Információs Pont a Városi Sport és Szabadidő Központban, május 30 és június 1 között. Ugyanott kiadványokat, információt is kaphatnak az érdeklődők. Eu-szótár Elsődleges jogforrások. Az elsődleges közösségi jog alkotórésze a közösséget meglapító három nemzetközi szerződés valamint annak mellékletei és jegyzőkönyvei és a későbbi ezeket kiegészítő szerződések és a kapcsolódó szövegek. Az Európai Acél és Szénközösséget meglapító szerződést 1951-ben írták alá Párizsban. Az Európai Gazdasági Közösséget 1957-ben alapították Rómában. Az Európai Atomenergia-közösséget alapító szerződést ugyanakkor írták alá. Zöld könyv. A Bizottság zöld könyvei olyan dokumentumok, amelyek egyes témák európai szintű megvitatását kí: vánják elérni, vagy ösztönözni. A konzultációs folyamat vége úgynevezett fehér könyv lehet, amely a vita végkövetkeztetéseit, gyakorlati javaslatokat tartalmaz. Kezdeményezési jog. A bizottságnak a közösség működésében betöltött szerepét nagyrészt a kezdeményezési jog alapozza meg. Eszerint, jogalkotást formálisan kizárólag a bizottság kezdeményezhet. Javaslatait tetszése szerint vissza is vonhatja a döntéshozatal bármely fázisában. ■ Az uniós rovatot honlapunkon is figyelemmel kisérheti: www.tolnainepujsag.hu A közösségi jog elsőbbsége Eljárás a tagállamok ellen Általában önként tesznek eleget az ítéleteknek A polgárok jogai Az EU állampolgárok jogait az úgynevezett maastrichti szerződés kertében iktatták be az EK szerződésbe. A két cikkely az EU állampolgárai számára biztosítja a szabad mozgás és letelepedés jogát az összes tagállamban. Valamely másik tagállamban EU polgárok szavazhatnak és jelöltethetik magukat az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon. Bármely tagállam diplomáciai védelmet biztosít a közösség polgárának azokban az országokban, amelyekben a saját országának nincs képviselete. Nem bírósági jogorvoslatot kaphat az ombudsman révén az EU intézményei által hozott intézkedések ügyében az Európai Parlamenthez benyújtott petíciók révén. Az európai közösség működésének alapvető feltétele, hogy a közösség által kiadott joganyaghoz igazodjanak a tagállamok jogrendszerei. Fontos célkitűzés az is, hogy a tagállamok jogrendszerei is egyre jobban közeledjenek egymáshoz. Az európai integráció fontos eszköze az autonóm jogrendszerként létező közösségi jog. A közösségi jog átfedi a tagállamok jogrendszereit, azokkal sajátos szerkezetet alkot, hiszen az EU mind az Alapító Szerződésekkel, mind a szervei által kibocsátott rendeletek, direktívák, határozatok, ajánlások és állásfoglalások, illetve az Európai Bíróság jogalkotási tevékenysége - jogelvek, ítéletek - révén hatást gyakorol a tagállamok működésére. Az európai közösség működésének alapvető feltétele, hogy a közösség által kiadott joganyaghoz igazodjanak a tagállamok jogrendszerei. Fontos célkitűzés az is, hogy a tagállamok jogrendszerei is egyre jobban közeledjenek egymáshoz. E célok eléréséhez járulnak hozzá az Európai Bíróság által kialakított elvek is. Ezek közül különösen két egymásra épülő jogelv érdemel említést. Az egyik a közösségi jognak a tagállamok jogrendszereiben érvényesülő közvetlen hatálya, amely a természetes személyek számára is lehetővé teszi, hogy arra a bíróságok előtt hivatkozzanak, valamint a közösségi jog elsődlegessége a nemzeti jogalkotással szemben. Közvetett hatály Az Európai Bíróság, amely egyrészt a precedensjog alapján működik, más vonatkozásban, egyes felfogás szerint betölti a közösség alkotmánybíróságának a szereprét is, kifejtette álláspontját az úgynevezett közvetett hatályról. Ez azt jelenti, hogy ha valamely tagállam saját belső joga nem felel meg valamely uniós alapelv előírásainak, mert a tagállam még nem ültette át a rendelkezést a nemzeti jogba, az adott tagállam bíróságának akkor is úgy kell értelmezni a nemzeti jogot, hogy az megfeleljen a közösségi jognak. Emiatt is óriási a jelentősége a jogharmonizációs folyamatnak, amely nem közösségi jog átvétele, hanem a hazai jog egyezetése az EU alapelvekkel. A közösség kormányának tekintett bizottság, és a tagállamok egymás ellen is indíthatnak pert, ha valamelyik megszegi a közösségi jog valamely előírását. A közösségi jog által előírt kötelezettségek megszegése esetén a közösségi szerződés jogot biztosít mind az Európai Bizottságnak mind pedig bármely tagállamnak arra, hogy az ügyet az Európai Bíróság elé vigyék. A perbe fogott tagállamnak lehetősége van arra, hogy az úgynevezett előzetes eljárásban kifejtse álláspontját. Előzetes eljárás kezdeményezésére joga van minden tagállam fellebbviteli bíróságának is, amennyiben ellentmondást vél felfedezni a nemzeti és az uniós jogszabály között. Amennyiben a tagállam ellen benyújtott kereset megalapozott, a bíróság az ítéletében megállapítja a jogsértést, és az érintettet felszólítja arra, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ítélet érvényesülése érdekében. A közösségi szerződés nem hatalmazza fel a közösség „kormányát”, a bizottságot, hogy az ítéleteket a tagállamokkal szemben végre is hajtsa, illetve ennek elmaradását szankcionálja, de kérheti, hogy a bíróság szabjon ki pénzbírságot. A gyakorlat azonban az, hogy a tagállamok előbb-utóbb önként eleget tesznek a bíróság ítéleteinek.
