Tolnai Népújság, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-24 / 120. szám

M E G Y E I TÜ KÖR 7. OLDAL 2003. Május 24., szombat Megyénk a régészet fényes lapjain Magyarország - Tolna megye Minden túlzás nélkül kije­lenthető, hogy Tolna megye színpompás múltja semmivel sem halványabb, mint bárme­lyik más, hazai megye múltja. Sőt, a történelmi előzmények­nek köszönhetően szőkébb pátriánk még a Dunántúlon belül is afféle kincsestár: er­ről győzhet meg bennünket egy most megjelent összefog­laló mű, mely a Magyar régé­szet az ezredfordulón címet viseli. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Teleki László Alapítvány által jegyzett, közel ötszáz oldalas, exkluzív és látvá­nyos kötet a szakma - tehát a ha­zai régésztársadalom - összefo­gásának köszönhetően született meg. Mint ilyen, hiánypótló, s a legújabb eredményeket adja köz­re, stílusában ismeretterjesztő módon és megannyi színes fotó­val illusztrálva. A könyv készítőit a számtalan más, fontos szempont mellett nyilvánvalóan az arányosság szempontja is vezette, s meg kell állapítani: ez az egyoldalúságot kiküszöbölő, mélyen szakmai felfogás kiváltképp előnyös Tolna megye számára is. Ugyanis így nem lehet elfogultsággal megvá­dolni azt a szerkesztői elvet, mely lehetővé tette szűkebb pát­riánk hangsúlyos szerepeltetését a díszes albumban. Már a fedél is Tolna megyét idézi: a címlap ugyanis azt a légifelvételt tárja az olvasó elé, mely az őcsényi, XIV- XVII. századi castellum feltárá­sakor készült. S ha a kötet utolsó lapját tekintjük, a nagy méretű, színes fotón a bátaszéki ciszterci apátság romjai tűnnek a sze­münkbe. Megyénk tehát ezen két felvé­tel által mintegy keretbe foglalja a kiadványt, de ami közte találha­tó, az is jól jelzi szűkebb pátriánk kitüntetett régészeti szerepét és helyét. A környezetrégészet té­makörben Szekszárd-Palánk, az újkőkorból Mórágy, a vaskorból Regöly, a római korból Alsóhetény és Dunakömlőd, a népvándorlás korából ugyancsak Regöly, a középkorból Decs-Ete, valamint Bikács kalauzolja hoz­zánk - egy vagy több fotóval - az olvasót. A szöveges rész még gyakrabban tesz említést szű­kebb pátriánkról: gyakorlatilag nehéz olyan fejezetet, illetve feje­zeten belüli témakört találni, ahol vidékünk ne jelenne meg egy-egy, régészeti szempontból alapvető fontosságú, több mint egy tucatnyi településsel, kezdve Aparhanttal, zárva Závoddal. Megyénk helybeli régészek­kel, mint szerzőkkel is képvisel­teti magát a kötetben: a szekszár­di Wosinsky Mór Múzeum igaz­gatója, Gaál Attila a hazai vízi ré­gészetet mutatja be az olvasó­nak, a Dombóváron élő, de már a fővárosban dolgozó Zalai-Gaál István pedig a neolitikumi temet­kezési szokásokról közöl érteke­zést, különös tekintettel Mórágy­ra. Miklós Zsuzsa és Walter Ilona ugyan nem Tolna megyeiek, de előbbi a Decs melletti Ete, utóbbi pedig a bátaszéki ciszterci apát­ság feltárásában szerzett múlha­tatlan érdemeket. A albumban néhány apróbb hiányosságot is fel lehet fedezni: a tárgymutatóban Dombóvár Ba­ranyához, Heténypuszta (Iovia) Somogyhoz kerül, a Fejérben ta­lálható Cece viszont szűkebb pát­riánkat gyarapítja. Ettől eltekint­ve azonban a Magyar régészet az ezredfordulón érdekfeszítő és mély tiszteletünkre méltó kiad­vány, mely egyúttal rávilágít a megyénkben zajló, kiváló régé­szeti munkára is. -szá­Magyarságunkat őrző mesterségek Fazekasok, szövők, bőrművesek, kosárfonók bemutatója Volt egy idő, amikor népi kultúránk - amely kultúránk szer-esztendőben, tanév végé­ves része - veszni látszott. Hogy ez mégsem így történt, abban hez közeledve kiállításon szerepe van a kézműves szakiskoláknak is - mondta Nagyné mutatják be munkáikat. Bakondy Erzsébet néprajzkutató. Az idei tárlat megnyitó­ján a Molnár Viktória a Bonyhád környezethez, a bemutatott tárgyakhoz illő népballadákkal, a Bonyhád Városi Zene­iskola népzene tagozatos növendékei szatmári oláhos muzsikával köszöntöt­ték az érdeklődőket. A bemutatót meg­nyitó Nagyné Bakondy Erzsébet nép­rajzkutató végigtekintett a kézműves szakiskolák életre keltésétől napjainkig tartó időszakon. Fontosnak tartotta ezt az általában művelődési központokhoz kötődő oktatási formát, annak különbö­ző szintjeit. A kézműves mesterségeket tanító intéz­ményeknek külön értéke, mondta, hogy a népi tárgy­alkotó kultúrát, amely kul­túránk szerves része át­mentették a 21. századba, s hogy várhatóan az uniós csatlakozás után is segíteni fogják magyarságtudatunk megőrzését. Elismerően szólt a mesterek munkájáról, akik tanítványai voltak. A kiállítás június 30-ig tekinthető meg a művelődési központban, hétköznaponként 10-től 17 óráig.-PÁL­A fazekasok munkái A bonyhádi Vörösmarty Mihály Ifjúsági és Művelődési Központ Kézműves Szakiskolá­jában több mint harminc diák tanulja a ko­sárfonás, a bőrtárgy-készítés, a fazekasság és a szőnyegszövés csínját-bínját. A tizen­két éve működő intézmény tanulói minden Egy látogató szemügyre veszi a kosarakat Filmekről, médiáról a diákoknak Útmutató a „multimédiás Édenben” A 2003/2004-es tanévtől a gimnáziumokban, az azt kö­vető tanévtől pedig az általá­nos iskolákban is kötelező tantárgy lesz a mozgókép- és médiaismeret. A tantárgyról és bevezetésének okairól Turnacker Katalinnal, a Tolna Megyei Pedagógiai Intézet mozgókép és médiaismeret szaktanácsadójá­val beszélgettünk. rr~T&- Kik fognak taní­tani a mozgókép- és médiaismeret tan­tárgy keretében?- Ez egy teljesen új tantárgy, aminek oktatását egyetemi másoddiplomás és tanfolyami to­vábbképzések keretében sajátít­hatták, illetve sajátíthatják el a pedagógusok. A pedagógiai inté­zet több ilyen tanfolyamot szer­vezett már, amelyeket én vezet­tem. Megvannak a szükséges tankönyvek, illetve tanári kézi­könyvek is, s bízunk benne, hogy az iskolák idővel film- és CD-tárat alakítanak ki az oktatás­hoz.- Miről tanulnak majd a diá­kok?- A mozgókép ismeretek kere­tében a mozgóképi szövegnyelv­ről, a műfajokról, a stílusokról, a szerzői- és a tömegkultúrát szol­gáló filmekről, a valóság és a fik­ció megkülönböztetéséről lesz szó. A médiaismeret keretében a tömegkom­munikációval, a média tár­sadalmi hatásával, a társa­dalmi nyilvánosság szer­kezetének változásaival, a hatalom, a gazdaság és a média kapcsolatával fog­lalkozunk, természetesen a műfaji sajátosságok megisme­rése mellett. Nagyon lényeges: etikai kérdésekről is bőven esik szó. A tantárgy tanításának egyik célja a mozgóképi szövegértés fejlesz­tése, a másik pedig a médiatuda­tosság, a kritikus szemlélet kialakítása a fiatalokban, amire nagy szükség van ebben a „globá­lis- multimédiás Édenben”.- A televízió a legnagyobb tö­megeket vonzó médium. Megfele­lően ellátja-e feladatát?- A televízió nagyhatalom, s ennek a pozíciónak felelősségtu­dattal kellene párosulnia, ez azonban nem valósul meg ma­napság. A rendszerváltás után az ilyen szempontból felkészületlen lakosságra zúdult egyrészt a poli­tikai befolyás mellett működő te­levíziózás, másrészt a kulturális globalizáció minden terméke.- Melyek a legfőbb hibái a mai televíziózásnak?- Hatalmas információ áradatot zúdít a nézőkre, de nem foglalko­zik a lényeggel. Nem szól azokról a jelenségekről, amelyek a min­dennapok részei, amelyek termé­szetesek, nem beszél a gondokról, a szegénységről, a betegségről, il­letve ha mégis megteszi, akkor extrémitásként kezeli és a margóra helyezi azokat, azaz csak a kirívó, szenzációs esetekről számol be. Eltűntek a magyar gyártású műso­rok, amelyek a mi saját kulturális állampolgárságunkat erősítenék, gondolkodásmódunkhoz, lelküle­tűnkhöz közel állnának. Diszkri­minatív is, hiszen csak a 16-45 éves korosztályt célozza, gyerme­keknek, időseknek nincs valódi, tartalmas műsor. Kapunk viszont helyette valóságpótlékokat, ám ez nem a valóságról szól, hanem a pénzről a pénz által. A főmű­soridőt mindenütt ugyanaz tölti ki: beszélgetős műsorok, valóság- show-k, másod-harmadkategóriás filmek. A mindennapi élet elveszí­ti jelentőségét, elszürkül, az auto­nóm döntéseken alapuló érték­rend és életvitel nem kerül a kép­ernyőre. Mindez, úgy vélem, na­gyon súlyos következményekkel járhat, főként a fiatalok esetében, akik erről a kvázi-valóságról elhi­szik hogy igaz, hogy az élet erről szól. Remélem, a tantárgy tanítá­sával sikerül rendet tenni a fejek­ben és olyan kritikai útravalót adni a fiataloknak, amely megvédi őket ezektől a káros hatásoktól. VENTER MARIANNA Fizetős egyetem: drága és keresett Bár Magyarországon a jogszabályok szerint az első diploma megszerzésének lehetősége tandíjmentes, mégis sokan választják inkább a költségtérítéses rendszert. Sőt, számuk évrői-évre nő, az idén felvéte­lizők több mint egyharmada első helyen már a fize­tős képzést jelölte meg. Tették ezt annak ellenére, hogy a félévi tandíj néhol meghaladja az egymillió forintot. KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK ÖSSZEGE A PTE NÉHÁNY KARÁN Kar fmt/félév 1 egyszeri díjak, 1 reg. költség Általános Orvosi Kar 600 000 I 10 000 Állam- és Jogtudományi Kar 77 000-94 000 1 200-2000 Bölcsészettudományi Kar 35 000-200 000 | 200-2500 Egészségügyi Főiskolai Kar 30 250-320 500 I FEEFI 39 000-125 000 I 10 000 Tanítóképző (Szekszárdi 45 000-80 000 j 300-2000 Közgazdaságtudományi Kar 90 000-260 000 200-195 000 Műszaki Főiskolai Kar 70 000-145 000 I 200-2100 Természettudományi Kar 70 000-100 000 1 200-2730 Forrás: Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda s: Szekszárd-Budapest Meglehetősen meglepő ered­ményt hozott az idei felsősoktatá­si jelentkezések kiértékelése: a 2003-ban jelentkezők több mint egyharmada nem az államilag fi­nanszírozott, hanem a költségté­rítéses képzésre jelentkezett. Az egyetemi padsorokba pályázók több mint harminc százaléka rá­adásul első helyen rögtön a fize­tős szakot jelölte meg, azaz nem afféle vészkapuként vá­lasztotta a tandíjas megoldást arra az eset­re, ha az állami helyre nem jutna be. A felsőoktatási szak­emberek szerint ez egyebek mellett annak is a jele, hogy egyre többen befektetésnek és nem alanyi jogon járó lehető­ségnek tekintik a továbbtanulást. Sok család a kiadások között úgy tervezi be a gyermek egyetemi-fő­iskolai oktatását, mint az autóvá­sárlást vagy a lakáscserét. Ha a meghirdetett költségtérí­téses, képzések féléves tandíjait nézzük, körülbelül ekkora tételű beruházásra készülhetnek is a családok. A Pécsi Tudományegye­tem „árai” (lásd táblázatunkat) még a középme­zőnyben vannak. A budapesti or­vosegyetemen 1 millió 135 ezret (!) kell fizetni egy fél­évre, de a szegedi medikusok is 800 ezret utalhatnak, míg Debrecenben 850 ezer a tarifa. Érdekesség, hogy van, ahol már nem konkrét össze­get hirdetnek meg: a fővárosi mű­szaki egyetemen kreditpon- tonként, azaz a felvett órákhoz vi­szonyítva kell 5000-7000 forintot kipengetni. _______________wy. sz. 20 03. JÚNIUS 6-ÁN MEGJELENIK! a Tolnai Népújság MAGAZIN Minden előfizetőnk a napilappal együtt kézhez kapja! Az érdekes és hasznos írások között hirdetések elhelyezésére is lehetősége van! További információ: 74/511-534

Next

/
Thumbnails
Contents