Tolnai Népújság, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-24 / 120. szám
M E G Y E I TÜ KÖR 7. OLDAL 2003. Május 24., szombat Megyénk a régészet fényes lapjain Magyarország - Tolna megye Minden túlzás nélkül kijelenthető, hogy Tolna megye színpompás múltja semmivel sem halványabb, mint bármelyik más, hazai megye múltja. Sőt, a történelmi előzményeknek köszönhetően szőkébb pátriánk még a Dunántúlon belül is afféle kincsestár: erről győzhet meg bennünket egy most megjelent összefoglaló mű, mely a Magyar régészet az ezredfordulón címet viseli. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Teleki László Alapítvány által jegyzett, közel ötszáz oldalas, exkluzív és látványos kötet a szakma - tehát a hazai régésztársadalom - összefogásának köszönhetően született meg. Mint ilyen, hiánypótló, s a legújabb eredményeket adja közre, stílusában ismeretterjesztő módon és megannyi színes fotóval illusztrálva. A könyv készítőit a számtalan más, fontos szempont mellett nyilvánvalóan az arányosság szempontja is vezette, s meg kell állapítani: ez az egyoldalúságot kiküszöbölő, mélyen szakmai felfogás kiváltképp előnyös Tolna megye számára is. Ugyanis így nem lehet elfogultsággal megvádolni azt a szerkesztői elvet, mely lehetővé tette szűkebb pátriánk hangsúlyos szerepeltetését a díszes albumban. Már a fedél is Tolna megyét idézi: a címlap ugyanis azt a légifelvételt tárja az olvasó elé, mely az őcsényi, XIV- XVII. századi castellum feltárásakor készült. S ha a kötet utolsó lapját tekintjük, a nagy méretű, színes fotón a bátaszéki ciszterci apátság romjai tűnnek a szemünkbe. Megyénk tehát ezen két felvétel által mintegy keretbe foglalja a kiadványt, de ami közte található, az is jól jelzi szűkebb pátriánk kitüntetett régészeti szerepét és helyét. A környezetrégészet témakörben Szekszárd-Palánk, az újkőkorból Mórágy, a vaskorból Regöly, a római korból Alsóhetény és Dunakömlőd, a népvándorlás korából ugyancsak Regöly, a középkorból Decs-Ete, valamint Bikács kalauzolja hozzánk - egy vagy több fotóval - az olvasót. A szöveges rész még gyakrabban tesz említést szűkebb pátriánkról: gyakorlatilag nehéz olyan fejezetet, illetve fejezeten belüli témakört találni, ahol vidékünk ne jelenne meg egy-egy, régészeti szempontból alapvető fontosságú, több mint egy tucatnyi településsel, kezdve Aparhanttal, zárva Závoddal. Megyénk helybeli régészekkel, mint szerzőkkel is képviselteti magát a kötetben: a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum igazgatója, Gaál Attila a hazai vízi régészetet mutatja be az olvasónak, a Dombóváron élő, de már a fővárosban dolgozó Zalai-Gaál István pedig a neolitikumi temetkezési szokásokról közöl értekezést, különös tekintettel Mórágyra. Miklós Zsuzsa és Walter Ilona ugyan nem Tolna megyeiek, de előbbi a Decs melletti Ete, utóbbi pedig a bátaszéki ciszterci apátság feltárásában szerzett múlhatatlan érdemeket. A albumban néhány apróbb hiányosságot is fel lehet fedezni: a tárgymutatóban Dombóvár Baranyához, Heténypuszta (Iovia) Somogyhoz kerül, a Fejérben található Cece viszont szűkebb pátriánkat gyarapítja. Ettől eltekintve azonban a Magyar régészet az ezredfordulón érdekfeszítő és mély tiszteletünkre méltó kiadvány, mely egyúttal rávilágít a megyénkben zajló, kiváló régészeti munkára is. -száMagyarságunkat őrző mesterségek Fazekasok, szövők, bőrművesek, kosárfonók bemutatója Volt egy idő, amikor népi kultúránk - amely kultúránk szer-esztendőben, tanév végéves része - veszni látszott. Hogy ez mégsem így történt, abban hez közeledve kiállításon szerepe van a kézműves szakiskoláknak is - mondta Nagyné mutatják be munkáikat. Bakondy Erzsébet néprajzkutató. Az idei tárlat megnyitóján a Molnár Viktória a Bonyhád környezethez, a bemutatott tárgyakhoz illő népballadákkal, a Bonyhád Városi Zeneiskola népzene tagozatos növendékei szatmári oláhos muzsikával köszöntötték az érdeklődőket. A bemutatót megnyitó Nagyné Bakondy Erzsébet néprajzkutató végigtekintett a kézműves szakiskolák életre keltésétől napjainkig tartó időszakon. Fontosnak tartotta ezt az általában művelődési központokhoz kötődő oktatási formát, annak különböző szintjeit. A kézműves mesterségeket tanító intézményeknek külön értéke, mondta, hogy a népi tárgyalkotó kultúrát, amely kultúránk szerves része átmentették a 21. századba, s hogy várhatóan az uniós csatlakozás után is segíteni fogják magyarságtudatunk megőrzését. Elismerően szólt a mesterek munkájáról, akik tanítványai voltak. A kiállítás június 30-ig tekinthető meg a művelődési központban, hétköznaponként 10-től 17 óráig.-PÁLA fazekasok munkái A bonyhádi Vörösmarty Mihály Ifjúsági és Művelődési Központ Kézműves Szakiskolájában több mint harminc diák tanulja a kosárfonás, a bőrtárgy-készítés, a fazekasság és a szőnyegszövés csínját-bínját. A tizenkét éve működő intézmény tanulói minden Egy látogató szemügyre veszi a kosarakat Filmekről, médiáról a diákoknak Útmutató a „multimédiás Édenben” A 2003/2004-es tanévtől a gimnáziumokban, az azt követő tanévtől pedig az általános iskolákban is kötelező tantárgy lesz a mozgókép- és médiaismeret. A tantárgyról és bevezetésének okairól Turnacker Katalinnal, a Tolna Megyei Pedagógiai Intézet mozgókép és médiaismeret szaktanácsadójával beszélgettünk. rr~T&- Kik fognak tanítani a mozgókép- és médiaismeret tantárgy keretében?- Ez egy teljesen új tantárgy, aminek oktatását egyetemi másoddiplomás és tanfolyami továbbképzések keretében sajátíthatták, illetve sajátíthatják el a pedagógusok. A pedagógiai intézet több ilyen tanfolyamot szervezett már, amelyeket én vezettem. Megvannak a szükséges tankönyvek, illetve tanári kézikönyvek is, s bízunk benne, hogy az iskolák idővel film- és CD-tárat alakítanak ki az oktatáshoz.- Miről tanulnak majd a diákok?- A mozgókép ismeretek keretében a mozgóképi szövegnyelvről, a műfajokról, a stílusokról, a szerzői- és a tömegkultúrát szolgáló filmekről, a valóság és a fikció megkülönböztetéséről lesz szó. A médiaismeret keretében a tömegkommunikációval, a média társadalmi hatásával, a társadalmi nyilvánosság szerkezetének változásaival, a hatalom, a gazdaság és a média kapcsolatával foglalkozunk, természetesen a műfaji sajátosságok megismerése mellett. Nagyon lényeges: etikai kérdésekről is bőven esik szó. A tantárgy tanításának egyik célja a mozgóképi szövegértés fejlesztése, a másik pedig a médiatudatosság, a kritikus szemlélet kialakítása a fiatalokban, amire nagy szükség van ebben a „globális- multimédiás Édenben”.- A televízió a legnagyobb tömegeket vonzó médium. Megfelelően ellátja-e feladatát?- A televízió nagyhatalom, s ennek a pozíciónak felelősségtudattal kellene párosulnia, ez azonban nem valósul meg manapság. A rendszerváltás után az ilyen szempontból felkészületlen lakosságra zúdult egyrészt a politikai befolyás mellett működő televíziózás, másrészt a kulturális globalizáció minden terméke.- Melyek a legfőbb hibái a mai televíziózásnak?- Hatalmas információ áradatot zúdít a nézőkre, de nem foglalkozik a lényeggel. Nem szól azokról a jelenségekről, amelyek a mindennapok részei, amelyek természetesek, nem beszél a gondokról, a szegénységről, a betegségről, illetve ha mégis megteszi, akkor extrémitásként kezeli és a margóra helyezi azokat, azaz csak a kirívó, szenzációs esetekről számol be. Eltűntek a magyar gyártású műsorok, amelyek a mi saját kulturális állampolgárságunkat erősítenék, gondolkodásmódunkhoz, lelkületűnkhöz közel állnának. Diszkriminatív is, hiszen csak a 16-45 éves korosztályt célozza, gyermekeknek, időseknek nincs valódi, tartalmas műsor. Kapunk viszont helyette valóságpótlékokat, ám ez nem a valóságról szól, hanem a pénzről a pénz által. A főműsoridőt mindenütt ugyanaz tölti ki: beszélgetős műsorok, valóság- show-k, másod-harmadkategóriás filmek. A mindennapi élet elveszíti jelentőségét, elszürkül, az autonóm döntéseken alapuló értékrend és életvitel nem kerül a képernyőre. Mindez, úgy vélem, nagyon súlyos következményekkel járhat, főként a fiatalok esetében, akik erről a kvázi-valóságról elhiszik hogy igaz, hogy az élet erről szól. Remélem, a tantárgy tanításával sikerül rendet tenni a fejekben és olyan kritikai útravalót adni a fiataloknak, amely megvédi őket ezektől a káros hatásoktól. VENTER MARIANNA Fizetős egyetem: drága és keresett Bár Magyarországon a jogszabályok szerint az első diploma megszerzésének lehetősége tandíjmentes, mégis sokan választják inkább a költségtérítéses rendszert. Sőt, számuk évrői-évre nő, az idén felvételizők több mint egyharmada első helyen már a fizetős képzést jelölte meg. Tették ezt annak ellenére, hogy a félévi tandíj néhol meghaladja az egymillió forintot. KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK ÖSSZEGE A PTE NÉHÁNY KARÁN Kar fmt/félév 1 egyszeri díjak, 1 reg. költség Általános Orvosi Kar 600 000 I 10 000 Állam- és Jogtudományi Kar 77 000-94 000 1 200-2000 Bölcsészettudományi Kar 35 000-200 000 | 200-2500 Egészségügyi Főiskolai Kar 30 250-320 500 I FEEFI 39 000-125 000 I 10 000 Tanítóképző (Szekszárdi 45 000-80 000 j 300-2000 Közgazdaságtudományi Kar 90 000-260 000 200-195 000 Műszaki Főiskolai Kar 70 000-145 000 I 200-2100 Természettudományi Kar 70 000-100 000 1 200-2730 Forrás: Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda s: Szekszárd-Budapest Meglehetősen meglepő eredményt hozott az idei felsősoktatási jelentkezések kiértékelése: a 2003-ban jelentkezők több mint egyharmada nem az államilag finanszírozott, hanem a költségtérítéses képzésre jelentkezett. Az egyetemi padsorokba pályázók több mint harminc százaléka ráadásul első helyen rögtön a fizetős szakot jelölte meg, azaz nem afféle vészkapuként választotta a tandíjas megoldást arra az esetre, ha az állami helyre nem jutna be. A felsőoktatási szakemberek szerint ez egyebek mellett annak is a jele, hogy egyre többen befektetésnek és nem alanyi jogon járó lehetőségnek tekintik a továbbtanulást. Sok család a kiadások között úgy tervezi be a gyermek egyetemi-főiskolai oktatását, mint az autóvásárlást vagy a lakáscserét. Ha a meghirdetett költségtérítéses, képzések féléves tandíjait nézzük, körülbelül ekkora tételű beruházásra készülhetnek is a családok. A Pécsi Tudományegyetem „árai” (lásd táblázatunkat) még a középmezőnyben vannak. A budapesti orvosegyetemen 1 millió 135 ezret (!) kell fizetni egy félévre, de a szegedi medikusok is 800 ezret utalhatnak, míg Debrecenben 850 ezer a tarifa. Érdekesség, hogy van, ahol már nem konkrét összeget hirdetnek meg: a fővárosi műszaki egyetemen kreditpon- tonként, azaz a felvett órákhoz viszonyítva kell 5000-7000 forintot kipengetni. _______________wy. sz. 20 03. JÚNIUS 6-ÁN MEGJELENIK! a Tolnai Népújság MAGAZIN Minden előfizetőnk a napilappal együtt kézhez kapja! Az érdekes és hasznos írások között hirdetések elhelyezésére is lehetősége van! További információ: 74/511-534
