Tolnai Népújság, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-19 / 115. szám

HHH 2°03. MÁJus 19., HÉTFŐ MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL A legjobbak a zongoránál Megyei verseny Szekszárdon SZEKSZÁRD A szekszárdi Liszt Ferenc Művészeti Iskola adott ott­hont a megyei zongora ver­senynek, melyen 64 növen­dék mutatta be tudását, felké­szültségét. A magas színvonalú, izgalmas versenyen a következő eredmény született: I. korcsoport: 1. Erős Ditta Rebeka (Szekszárdi, 2. Blatt Dominika (Paks), 3. Simon Alexandra (Tamási) és Auth András (Szekszárd). Különdíjat kapott Szabó Zsófia (Paks) és Kiss Anna (Tamási). AII. korcso­portban 1. Polecsák Johann (Bonyhád), 2. Pusztán Anita (Dombóvár), 3. Végh Ágnes (Dunaföldvár), különdíjat kapott Fodor Attila (Tamási) és Csányi Edit (Szekszárd). A III. korcso­portban 1. Gémes Borbála (Szek­szárd), 2. Kovács Krisztina (Paks), 3. Embersits Emese (Dombóvár), különdíjat kapott Vértesy Júlia (Dombóvár). A IV. korcsoportban 1. Lozsányi Soma (Szekszárd), 2. Matos Mirjám (Bonyhád), 3. Péter Lilla (Dom­bóvár). Az V. korcsoportban 1. Link Eszter (Bonyhád), különdí­jat kapott Harangozó Éva (Szek­szárd) és Farkas Virág (Bony­hád). A VI. korcsoportban csak különdíjat adtak ki, mégpedig Joó Eszternek (Paks). A VII., VIII. és X. korcsoportot együttesen ér­tékelték, 1. Wéber József (Tolna), 2. Ferenc Adél (Nagymányok) és Gáli Viktória (Szekszárd), 3. Szerényi Roland (Szekszárd).vem Megkérdeztük Olvasóinkat Odafeküdne egy kígyó mellé? Az emberek jelentős része irtózik a kígyóktól, jóllehet ezek is ugyanolyan állatok, mint a többi. Illetve, egy részük azért óvatosságra int a velük való kapcsolatteremtéskor: ezen hül­lők ugyanis halálos mérget termelnek. Ön mennyi pénzért feküdne egy mérgeskígyó mellé? - kérdeztünk néhány jelen­lévőt Bátaszéken, a fesztiválon, Both Zoltán rekordkísérlete alkalmából. Reményi Zsolt, szőlész: - Semmi pénzért nem feküdnék egy kígyó mellé. Én irtózom ezektől az állatoktól. Bár, ha azért egymillió lenne a tét, talán meggondolnám... Németh Zsolt, hentes: - Semennyiért sem, szó sem lehet róla, nem őrültem én meg! Nem félek a kígyóktól, de nem kockáztatom az életemet. Csömör László, tanuló: - Én akár ingyen is odafeküdnék a kígyó mellé, szívesen kipróbálnám ezt a helyzetet. Persze, csak akkor, ha van kéznél ellenszérum! Forró János, biztonsági őr: - Mennyi pénzért? Úgy száz-két­százezer forint ellenében talán. Veszélyes lenne, tudom, de bíznék a kígyóban. ____________.__________________________________■ Sz avazhat az interneten: www.tolnalnepitlsag.hu és SMS üzenetben: 20/454-36-64 Előző kérdésünk: Lesz-e Forma-1-es versenyző Baumgartner Zsolt? Szavazó­ink 70 százaléka úgy gondol­ja, hogy nem lesz. A vipera nem, de az oxigénhiány legyőzte A Hüllőkirály világrekord kísérletét váratlan esemény szakította félbe A gaboni vipera egy marással annyi mérget fecskendez az emberbe, hogy az tíznek is a halálát okozhatná. Méregfoga hat centiméter hosszú, ami úgy működik, mint egy injek­cióstű: a hemotoxin pillanatok alatt szétterjed a véráram­ban, s a kárvallott - amennyiben azonnal nem kap ellen­szérumot - elpusztul. A világ ezen egyik legveszélyesebb csúszómászóját választotta társul a múlt hét szombat estéjén, Bátaszéken Both Zoltán. A Budapesten élő, Hüllőkirálynak nevezett fiatalember a városban tartott Tavaszi Fesztiválon próbált új Guinness rekordot beállítani, azzal, hogy fél órát tölt egy üvegfedelű koporsóban - összezárva egy gaboni viperával. Bátaszék Az előzetes programmal ellentétben a kísér­let a tervezetthez képest jó két órával ké­sőbb kezdődött el, de a közönség nem vette túlságosan zokon a műsorváltozást. Már sö­tétedett, amikor a helyszínen, azaz a sport­pálya melletti emelvényen a rendezők meg­tették a kellő előkészületeket. Hat segítő hozta az alkalmi színpadra a különleges ko­porsót, melynek üvegből készült tetejére már rá is fókuszált egy kamera. így az érdek­lődők egy kivetítőre pillantva követhették nyomon, hogy mi zajlik a kipárnázott belső térben. Egyelőre azonban semmi különös nem történt. Az emelvény köré gyűlt tömeg fe­gyelmezetten eleget tett a biztonsági előírás­nak, s egy métert mindenki hátrébb lépett. A filmesek, fotósok - bátrabbak lévén - enge­délyt kaptak arra, hogy a színpadon, a ko­porsó körül kellő távolságra, megörökíthes­sék a veszélyes produkciót. Megérkezett az orvos, dr. Kovács Klára is, készen állva - vá­ratlan esemény bekövetkezésekor - az azon­nali beavatkozásra. Este 9 órára már minden és mindenki a helyén volt, de a közönség­nek egy darabig még várnia kellett. A kivetítésre szolgáló vásznon, a kamera jóvoltából, feltűnt a főszereplő is. Az emel­vény feljárójánál magyarázott, intett erre-ar- ra, gesztikulált, néha pár másodpercre a te­nyerébe temette arcát, szemmel láthatóan meglehetős feszültség kerítette hatalmába. A vipera a Kígyókirály lábainál hevert fotó, gottvald károly zepette állt meg a lábán. Sőt, a színpadról már úgy kellett letámogatni, az öltözőhöz pedig szabályszerűn vonszolták az ájulás határára került Hüllőkirályt.- Elfogyott a levegője, százötven per száz lett a vérnyomása, százhatvanat megy per­cenként a szíve - adott gyorsdiagnózist az öltöző felé rohanvást a doktornő. - Oxigén­hiány és hatalmas stressz lépett fel nála. Az ápolás közel húsz percet vett igénybe, Both Zoltán csak ezt követően állt a kame­rák, fényképezőgépek elé, nem titkolva, hogy a történteket nagy csalódásként éli meg.- Először csak arra gondoltam, hogy hal- lucinálok, s valójában nem is fogyott el a le­vegőm. De azután rá kellett jönnöm, hogy tényleg ez a helyzet, mert összeszorult a tor­kom, elkezdtem fulladozni. Éreztem: ha most nem szólok, el fogok ájulni... Hogyan tovább? Tapasztalhattam, hogy engem na­gyon szívesen láttak Bátaszéken. ígérem, hogy lesz majd valamikor folytatás, lesz újabb kísérlet, ugyanitt.-SZÁ­A hangulatot föl­döntúli zene és gomolygó mester­séges füst igyeke­zett fokozni. Nagyjából negyed óra telt el így, ami­kor is a Hüllőki­rály fürgén felsza­ladt a színpadra, s egy rövid köszöntés után a hátára fekve, el is helyezkedett a koporsó­ban. Az egyik segítő pedig egy kampós fém­rúddal kiemelte az odakészített műanyag dobozból a viperát, s a lustán tekergőző álla­tot Both Zoltán lábaihoz helyezte... Minden szempár a kivetítőre szegeződött. A vipera mozdulatlanul hevert a koporsó­ban, akárcsak a Hüllőkirály. Teltek-múltak a percek, s úgy tűnt, ilyen egyszerűen még senki sem állít be rekordot. - Itt most már nem lesz semmi, visszajövök húsz perc múlva - legyintett az egyik televízió operatő­re. A közönség soraiból is elszállingóztak néhányan, mese az egész felkiáltással. S ekkor, a kezdéstől számítva úgy negyed óra elteltével, váratlan esemény történt. Both Zoltán jelére a segítők leemelték a ko­porsóról az üvegfedelet, a kígyót pedig vil­lámgyorsan visszahelyezték dobozába. A ta­nakodó publikum csak annyit látott, hogy a doktornő odahajol a még fekvő Hüllőkirály­hoz, majd elkezdi mérni a vérnyomását. In­tésére a rendezők közül ketten felsegítették a fiatalembert, aki csak nagy nehézségek kö­A balesetekről, a sugárszennyeződésről Szakmai konferenciát tartottak a mentősök A megyeszékhely adott otthont a hétvégén a Magyar Oxyoló- giai Társaság, az Országos Mentőszolgálat és a Tolna Megye 104 Mentőalapítvány által szervezett III. Tavaszi Szimpózi­umnak, amely az országban lévő mentőszervezetek vándor- gyűlése. Szekszárd Dr. Kovács Éva, az Országos Men­tőszolgálat Tolna Megyei Szerve­zetének vezető főorvosa, a szim­pózium házigazdája elmondta, bár a rendezvény szervezése hó­napokkal ezelőtt elkezdődött, két témakörnek is szomorú aktuali­tást adtak a közelmúlt eseményei. A vándorgyűlés témái: a tömeges balesetek, a polytraumatizált sé­rülések és a sugáregészségügy voltak. Megyénkben található az or­szág egyetlen atomerőműve, de sugáregészségüggyel kapcsolatos ellátási feladatok máshol is előfor­dulhatnak a mentési gyakorlat­ban. Mácsai Antal, a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője az erőmű szerepéről be­szélt a megye katasztrófavédelmi helyzetében. A megyében 39 tele­pülés található a veszélyzónában, de sugárártalommal összefüggő katasztrófa nem csak itt történhet, hanem a fűtőanyag szállítás és a tárolás kapcsán az ország más ré­szein is. Az erőmű 30 kilométeres körzetében a védelmi eszközök és felszerelések, valamint a lakosság védelmének tekintetében új intéz­kedési terv készül a közeljövőben, nem utolsó sorban a közelmúlt­ban bekövetkezett üzemzavar ha­tására. Dr. Ótós Miklós, a PA Rt. munkatársa nagy érdeklődést kel­tő előadást tartott a sugárszen­nyezést szenvedett dolgozók dekontaminálásáról, azaz sugár- mentesítéséről. Az elmúlt 22 esztendő alatt 41 eset adódott az üzemegészségügy gyakorlatá­ban, mindannyiszor sikerrel ol­dották meg a feladatot. A konferencián előadóként vett részt dr. Czirner József, a Veszprém Megyei Mentő Szerve­zet vezető főorvosa, aki elsőként érkezett a siófoki buszbaleset helyszínére. Mint elmondta, 25 esztendeje mentős és bizony nem ez volt az első tömeges baleset, amelyhez kivonult. A siófoki eset nagyon megviselte a mentés résztvevőit, egyrészt az igen sok haláleset, másrészt a szörnyű helyszín miatt. Dr. Czirner József elmondta, hisz a magyar mentő- szervezetekben, felkészültségük­ben, tudásukban, gyakorlatuk­ban. AZ EDDIGI SUGARSZENNYEZODESEK AZ ATOMERŐMŰBEN: Tenyér 22 Hajas fejbőr 6 Arc és homlok 9 Alkar 1 Szem 1 Sebfelület 2 Dr. Gőbl Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója a kérdésre, miszerint miért szólít­ják egymást „bajtársinak a szol­gálat dolgozói, a következő vá­laszt adta. A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület 1887. májusában alakult, s akkor a bajtárs megszó­lítás volt a hivatalos. Ezt a kifeje­zést nem csak a hagyomány tisz­telete miatt őrzik a szolgálat dol­gozói, hanem azért is, mert a sú­lyos esetek, a sérültek ellátása, az életek megmentése megmutatta nekik: milyen komoly és igaz tar­talma van ennek a szónak, venter Jelentős értékek a megye múzeumaiban Megoldódott a raktározás gondja A hét végén ünnepeltük a múzeumi világnapot. Tolna megye múzeumokban sem tartozik az ország leggazdagabb térségei közé. A meglévő intézmények helyzete azonban megnyugta­tó, a közönség komoly értékekkel találkozhat - dr. Gaál Atti­la, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum igazgatója szerint. A Múzeumi világnap alkalmából a Wosinsky Mór Megyei Múze­um május 20-án 10 órától tűzzománc ké­szítési bemutatót tart a múzeum épülete előtt. Pakson május 17-én, szombaton rendezték a múzeumi majálist, táncházzal, a Csurgó zenekar közreműködésével, Faddi Varga János királyi főszakács étek­bemutatójával és az Isten hozott, Kedves vendég című falvédö-kiállrtás megnyitójá­val, amely június 22-ig tekinthető meg. Tolna megye Erejéhez képest minden segítsé­get megad a múzeum működésé­hez a megye önkormányzata - mondja dr. Gaál Attila. A Wosinsky Mór Megyei Múzeum a Szekszárd központjában találha­tó neoreneszánsz múzeumépület állandó és időszaki kiállításai mellett a Vármegyeházán, Babits szülőházában, a simontornyai Vármúzeumban, és a közelmúlt­ban szépen felújított ozorai vár­ban mutatja be színvonalas tárla­tait a közönségnek. Az intézmény egyik legna­gyobb gondja, a raktárak helyzete idén januárban megoldódott. A megyei önkormányzat felújíttatta a faddi Bartal kastélyt, így az eddi­gi 8-9 helyen lévő raktárakból ide kerülhettek a szinte felbecsülhe­tetlen értékű anyagok. Továbbra is gond viszont, hogy kevés a közép­szintű szakember, hiányoznak a technikusok, rajzolók, fotósok. Az ő munkájukat is a muzeológusok­nak kell elvégezniük. Drága meg­oldás, ha a magasan képzett szak­ember például a leltárba vételt kénytelen naplózni - állítja Gaál Attila. Összességé­ben azonban elé­gedett az igazgató, meggyőződése, hogy a közönség jelentős értékek­kel találkozhat a megye múzeumá­ban és a két helyi önkormányzati fenntartású intéz­ményben, Pakson a Városi Múzeumban és Bonyhá- don a Völgység Múzeumban is. Szakmailag szoros az együttmű­ködés a megyei és a két városi mú­zeum között, ez igen gyümölcsöző és hasznos - erősíti meg kérdésünk­re Váradyné Péterfi Zsuzsanna, a paksi Városi Múzeum igazgatója. A három múzeum kétségtelenül nem sok, ezzel egyetért dr. Gaál At­tila is. Dombóváron dr. Szőke Sán­dor gimnáziumi tanár vezetésével létrejött egy helytörténeti gyűjte­mény, ez egy múzeum csírája lehet. Örömmel fogadná a megyei múze­um igazgatója, ha Tamásiban és a megye más településein is történne hasonló kezdeményezés, hogy ke­vesebb legyen a megye múzeumi térképén a fehér folt. Rákosi gusztáv 2003. JÚNIUS 6-ÁN MEGJELENIK1 a Tolnai Népújság MAGAZIN Minden előfizetőnk a napilappal együtt kézhez kapja! Az érdekes és hasznos írások között hirdetések elhelyezésére is lehetősége van! További információ: 74/511-534 : Tol b b i r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents