Tolnai Népújság, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-19 / 115. szám

4. OLDAL MEGYEI TÜKÖR 2003. Május 19., hétfő j|H Jól ismerik a madarakat és a fákat A dalmandi diákok nyolcadikak lettek az országos döntőben A Molnár György Általános Iskolában működő Herman Ottó Oktatóközpont a hét vé­gén irnnjáron hetedszer volt házigazdája a Madarak és fák napja természetismereti verseny országos döntőjé­nek, amelyen tizennégy csa­pat mérte össze a tudását. Dombóvár A nyolcadik helyezett dalmandi csapat: (balról jobbra) Sütő Zsuzsanna, Novák Julianna tanárnő, Balassa Lilla és Barcza Dániel A tizedik alka­lommal meg­rendezett vetél­kedőt Harasz- thy László, a Környezetvé­delmi és Víz­ügyi Miniszté­rium helyettes államtitkára nyitotta meg, aki ar­ról beszélt, hogy a pedagógusok­nak mindenkinél fontosabb sze­repük van a fiatalok természet­szerető felnőtteké való nevelésé­ben és tudatuk formálásában. A Föld megóvása érdekében na­gyon gyorsan kell változtatni je­lenlegi szokásainkon, mert kü­lönben beláthatatlan következ­ményei lesznek az emberiség helytelen döntéseinek. Ha nem vigyázunk kellőképpen a ben­nünket körülvevő igen gazdag növény- és állatvilágra, akkor a következő néhány évtizedben rengeteg faj kipusztulhat. Az ünnepi köszöntő után Czippán Katalin, a Környezeti Ne­velési és Kommunikációs Prog­ramiroda vezetője nyitotta meg Az év legszebb természetfotói cí­mű kiállítást, majd Kovács László, a Duna-Dráva Nemzeti Park mun­katársa Tolna megye értékeiről tartott diavetítéssel egybekötött is­meretterjesztő előadást. A Madarak és fák napja ver­seny országos döntőjében tizen­négy csapat mérte össze tudását. Péntek este egy tesztet kellett ki­tölteniük az 1-8. évfolyamos diá­kokból álló három fős gárdáknak. Szombaton a vetélkedő résztve­vői autóbusszal a mohácsi Törté­nelmi Emlékhelyre kirándultak, majd ellátogattak a tavaly átadott kölkedi Gólyamúzeumba és a Du­na-Dráva Nemzeti Park számos részével is megismerkedtek. Va­sárnap délelőtt a gyerekeknek ar­ról kellett számot adniuk, amit az előző nap láttak és hallottak.- A tizennyolc feladatból álló vetélkedőre a pedagógusok reme­kül felkészítőt- -­akiknek a tudá- "f iBB sa lenyűgözött » 'HlvÉ eredményhir- detésen a zsűri betöltő, Szent- wüiiüiilRliJ endrey Géza. A Környezetvédelmi Oktatóköz­pontok Országos Szövetségének első embere köszönetét mondott az évente 1600-2200 diákot meg­mozgató verseny döntőjének ma­gas színvonalú megrendezésért és a szívélyes vendéglátásért a Molnár György Általános Iskola igazgatójának, Nagy Sándornak és az általa irányított tíz fős társa­ságnak. A győzelmet a kaposvári Zrí­nyi Ilona Általános Iskola gárdá­ja szerezte meg, a második he­lyen a debreceni Madarászsuli együttese végzett, a harmadik pedig a szombathelyi Gotthárd Általános Iskola csapata lett. A Tolna megyét képviselő dalman­di általános iskolások - Balassa Lilla, Sütő Zsuzsanna és Barcza Dániel (felkészítőjük; Novák Juli­anna) - remek teljesítményt nyújtva nyolcadikként zárták a megmérettetést. ____________ -GR­Eg yed Antal lett a névadó Egy évtizede alakult meg a Tolna Megyei Honismereti Egyesület Jubileumi közgyűlést tartott a múlt hét szombati napján a Tolna Megyei Honismereti Egyesület. A ma ötvenhét - rendes, illetve pártoló - taggal működő szerveződés kereken tíz esz­tendeje alakult meg tizenhét fővel: erről az eltelt, mozgalmas egy évtizedről emlékeztek meg ünnepélyes körülmények kö­zepette az érintettek Szekszárdon, a Művészetek Házában. BALETTCIPŐBEN. A hétvégén tartották bemutatójukat a tamá­si Diákcentrumban a városi mű­velődési központ balett tanfo­lyamának résztvevői. Tamási­ban nyolcvanöt gyermek öt kor­csoportban tanulja a tánc alapja­it Gombosi Lászlótól, a Pécsi Ba­lett ügyelőjétől. A művelődési ház két dzsesszbalettcsoportja júniusban tartja bemutatóját. ■ Tolna megye-Szekszárd Az egyesület ebből az alkalomból felvette Egyed Antal nevét: Az 1779 és 1862 között élt tudós ró­mai katolikus pap úttörő helytör­ténészként is jól ismert: 1829-ben készítette azt az adatgyűjtést a megye településeiről, mely máig elsődleges forrás a kutatók szá­mára. S ugyancsak ez a nap adott lehetőséget arra, hogy elismerést vegyenek át mindazok, akik so­kat tettek a megye honismereti mozgalmának magas szintre emeléséért. A kitüntetéseket Ha­lász Péter, a Honismereti Szövet­ség országos elnöke adta át a mintegy húsz szakkörnek, illetve személynek. Kaczián János, a megyei egye­sület elnöke összefoglaló beszá­molót készített a rendezvényre. Ebben szó esett egyebek mellett mindazokról a megemlékezések­ről, konferenciákról, táborokról, szakkörökről, kiadványokról, pá­lyázatokról, melyek a munka ki­terjedt, átfogó és színvonalas mi­voltát bizonyítják. A hozzászólók szorgalmazták, hogy a hagyomá­nyos formák tovább gazdagodja­nak, például a magánszemélyek létrehozta helytörténeti gyűjte­mények támogatásával. Ugyan­csak a javaslatok között szerepelt olyan helyi honismereti segéd­anyag készítése, mely a pedagó­gusok és a diákok számára egy­aránt haszonnal forgatható. Az egyesület az idei célkitűzé­seket tekintve megkülönböztetett figyelmet kíván fordítani a Rákó­czi szabadságharc 300. évfordu­lóját idéző megemlékezésre, a 200 éve született Deák Ferencre, s folytatni kívánja a Honismereti Egyesület Kiskönyvtár sorozatát. A feladatok listáját gyarapítja egy olyan emlékplakett megalapítása, mely a honismeretért legtöbbet tevő önkormányzatok és civil szervezetek munkásságának elis­merését szolgálná. ______ ____ -SZÁ­Fa lunap, szoboravatással Emlékmű a szegényparasztok költőjének CSIKÓSTŐTTŐS A megyeszéli község önkor­mányzata a hét végén faluna­pot tartott, amin a kultúra, a gasztronómia és a szórakozás mellett a sport is szerepet ka­pott. Péntek este közel két­százan látogattak el a Pásztorhegyre, ahol az Erdélyből szárma­zó és a faluban letele­pedett szobrászmű­vész, Ambrus Sándor Sinka István költőről készített alkotását leplezték le. A rendezvény szervezőjének, Szeverin Ferencnek a köszöntője után Hajós Zsuzsa mondta el az 1897. szeptember 24-én Nagysza­lontán született „Fekete Bojtár” néhány versét, majd Görgey Zol­tán furulyán és Barcza László ütő­gordonon muzsikált. Azután Csíki László író méltatta a hányatott sor­sú - juhászból a magyar szegény­parasztság költőjévé lett - Sinka István munkásságát. A szoboravatást követő­en a község központjában felállított kultúrsátorban a Kaposszekcsői Ifjúsági Fú­vószenekar, a Döb-röközi Férfikórus és a Csikós- tőttősi Német Nemzetiségi Táncegyüttes adott nagy közönségsikert arató mű­sort. Szombaton a babgulyás-főző- versenyen nyolc csapat vetélke­dett, a kispályás focibajnokságon pedig négy gárda mérkőzött meg egymással. Közben a helyi Juhász Tamás motoros sárkányrepü­lőjével ingyenes légikirándulásra vitte a fiatalokat és a felnőt­teket. A munkakutya­bemutató után két bo­hóc - Frederikó és Bo­nifác - szerzett vidám perceket a gyerekek­nek, majd a dombóvá­ri Hip-Hop és a pécsi Fordán Rook and Roll tánccsoportok léptek színpadra. Ekkor már a falu apraja-nagyja ott ült a padokon és székeken, mert nem akart lemaradni arról a kitűnő hangulatú re- vüműsorról, aminek a végén Ihos József hu­morista szórakoztatta a többszáz érdeklő­dőt. A falunap látvá­nyos tűzijátékkal zá­rult.-GR­Csiki Károly író avatta fel Ambrus Sándor Sinka István költőről készített szobrát Látogatás Horvátországban Sportnapon jártak a gerjeniek Gerjen - Csákovác Testvértelepülési kapcsolat épül Gerjen és a horvátorszá­gi magyarlakta település Csákovác között. Ennek kere­tében már másodszor jártak a gerjeniek déli szomszédaink­nál. A villámlátogatás apro­pója ezúttal a sport volt, így elsősorban fiatalok kaptak helyet a küldöttségben. Csákovác község Petőfi Sándor Kulturális Egyesülete meghívásá­ra szombaton sportnapra utazott Horvátországba a falu 48 fős kül­döttsége, Molnár József polgár- mester vezetésével. A buszon többségében fiatalok kaptak he­lyet, hiszen sportnapra kaptak invitálást, de részt vett az egyna­pos látogatáson a képviselő-tes­tület néhány tagja is. Az úton ta­pasztalhatták a gerjeniek, hogy a háború nyomai még nem múltak el, aknamentesítés miatti útlezá­rás miatt vesztegeltek csaknem egy órát. A magyarok lakta Csákovácon viszont szívélyes fo­gadtatásban és vendéglátásban volt részük, amit kissé „hálátla­nul” viszonoztak. A kispályás fo­cimeccseken a serdülők, ifjúsági­ak és öregfiúk egyaránt megver­ték a hazaiakat. Árnyékot ez per­sze nem vetett a barátságra, az ötszázötven lelket számláló falu lakói örömmel és köszönettel fo­gadták a gerjeni ajándékokat, labdákat és más sportszereket. Az egynapos látogatás a helybéli gyermekek kulturális műsorával zárult, amelynek nagy részét ma­gyar táncok tették ki. RÁKOSI Egy kórus, három generáció Hagyományteremtő tíz esztendő Zsaruk, ezúttal horgászbotokkal • Négy deka döntött az első helyről ClKÓ Tíz esztendeje három generá­ció énekel együtt a Cikói Né­met Népdalkörben. Műsoruk java részét a helyi német nép­dalok felelevenítése adja, me­lyeket Kiszler Albertné gyűj­tött és jegyzett fel. Fennállásának 10. évfordulóját ünnepelte a Cikói Német Népdal­kor. A születésnapi rendezvé­nyen dr. Ferencz Márton polgár- mester és Rittinger Antal, a Tolna Megyei Német Önkormányzati Szövetség tiszteletbeli elnöke kö­szöntötte a csoportot. A Keresztes Antalné szorgalma­zására megalakult együttes sok cikói német népdalt elevenített fel, melyek forrása Kiszler Albertné több mint száz éneket tartalmazó gyűjteménye. Sikeres útjuk helyi fellépésekkel indult, ma már az egyik legnagyobb szakmai elisme­rés birtokosai, arany minősítésük van. Tavaly meghívást kaptak a móri Egyházzenei Fesztiválra, mű­sorukról CD-felvétel készült. Cikó testvérvárosában, Dauphetálban kétszer arattak sikert, itthon szá­mos településen mutatkoztak be. Saját falujukban hagyományokat teremtettek: 1994 óta minden esz­tendőben megtartják a karácsonyi koncertet és a maszkás farsangot. A népdalkor - amelyben szü­lők, nagyszülők és unokák együtt dalolnak - művészeti vezetője Rónai Józsefné, aki az ünnepi programon köszönetét mondott a fenntartóknak, a csoport volt és jelenlegi tagjainak, valamint a vendégeknek, akik meghívásukat elfogadták. HUNYADI ISTVÁN Rendőrök lepték el az atom­erőmű szomszédságában ta­lálható horgásztavakat szom­baton reggel. Felszerelésük ezúttal botokból, orsókból és szákokból állt, ugyanis hor­gászversenyre érkeztek az or­szág minden részéből. Paks Az idén ötödik alkalommal hívták a Nemzetközi Rendőr Szervezet (IPA) magyar tagozatának csapa­tait horgászversenyre a paksiak. A főrendező ki más lehetett vol­na, mint az IPA paksi szervezeté­nek tavaly választott elnöke, Ju­hász István, aki természetesen a szokásoknak megfelelően nagy segítséget kapott társaitól és az Atomerőmű Horgász Egyesülettó a lebonyolításban. Kora reggt sorsolták a Füzes partján elfoglal ható helyeket, kilenc órakor a 19 csapat hatvan tagja feltűzte a csalikat. A délig tartó verseny során bármilyen halat lehetett fogni, többségében persze pontyok akadtak horogra. Az egyéni versenyben négy deka döntött, ennyivel maradt le a nagy esélyesnek tartott, a hazai vizet jól ismerő paksi Szili Fe­renc a 184 dekát mérlegelő hat­vani Tóth Istvántól. Bronzér­mes az esztergomi Nagy Gyula lett, aki viszont csapatverseny­ben Bakonyi Sándorral és Záhorszki Gáborral az élen végzett. Az ezüstérem itt a hat­vaniaké lett,-a Köztársasági Őr-A győztes esztergomi csapat _____________________________________■ ezr ed első csapata lett a harma­dik. Helyi horgászversenyeket ren­deztek a hét végén a Keselyűsi és a Szálkai tavakon is. RÁKOSI

Next

/
Thumbnails
Contents