Tolnai Népújság, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-17 / 114. szám

2003. Május 17., szombat T OLNA MEGYE 2003 GYÖRKÖNY 11, OLDAL Az évzárón bemutatkoznak Szeptembertől zeneórákat tartanak Györkönyben német kisebb­ségi önkormányzat 1994 óta működik. Az elnöke Krausz Jánosné, aki igen jól ismeri a község lakóit, hisz ő itt a vé­dőnő. A lakosság hatvan százaléka német le­származott, vagy az ősök között van né­met, de sajnos a nyel­vet ennél kevesebben beszélik. Biztató, hogy az általános is­kolában heti öt órában minden osztályban van német nyelvokta­tás. A kisebbségi önkömányzat igen sok rendezvény fölött bábás­kodik. Februárban tartják a sváb­bált, augusztus második hétvégé­je a Györkönyi Nemzetiségi Napok ideje, szeptemberben felvonulás­sal ünnepük a szüretet, s minden évben megrendezik az idősek ka­rácsonyát. Nyolc éve már, hogy a Györkönyi Hagyományőrző Egye­sülettel együtt dolgoznak a programokon. A tánccso­port igen népszerű, amit jelez az is, hogy az óvodá­sok, az általános iskolások, a fiatalok és a felnőttek is külön készülnek a bemuta­tókra. A vegyes kórus sze­repel az ünnepi alkalma­kon, s hamarosan ezt teszi a fúvószenekar is, amely először az iskolai évzárón lép a publikum elé. Szeptembertől van zeneokta­tás a községben, ami köszönhető Hartmann Józsefnek, aki a Paksi Zeneiskola igazgatója és ebben a szép, csendes községben lakik. ■ Nyugdíjas nők: sokszor együtt A legidősebb hölgy kilencvenkét éves Luckl Fulopné A nyugdíjas klub tagjaihoz órát lehet igazí­tani, hisz min­dig pontosak, sohasem kés­nek, ha az összejöveteleik­re igyeksze­nek. A klub elnöke Lückl Fülöpné, aki SZTK ügyintéző volt a helyi té- eszben, s itt született Györkönyben. Tehát majdnem mindenkit ismer, talán kevésbé azokat, akik az utóbbi tíz évben ke­rültek a községbe. A nyugdíjasok klubja 1996-ban alakult, akkor pá­lyázattal 12.000 márkát nyertek a német belügyminisztériumtól a nyugdíjasok találkozóhelyének ki­alakítására. Azóta megszakítás nél­kül, minden héten csütörtökön ta­lálkoznak. Jelenleg harmincán van­nak, beszélgetnek, énekelnek és megtartják a születésnapokat. Na­gyon szeretnek kirándulni, sok he­lyen jártak már: Pesten a parla­mentben, Gödöllőn, Ópusztasz­eren, de körülutazták a Balatont is. Sajnos mostanában nemigen tud­nak eljutni másfelé, bármennyire is szeretnének, hisz a Volán nyugdí­jas-kedvezménye igen körülmé­nyes, bonyolult, nem igazodik a vi­déki emberekhez. A klub legidősebb tagja 92 éves, de ott van minden héten a többi­ekkel. Sajnos, csak nők járnak a klubba, mert ahogy mondják: a férfiak klubja a pincében van. ■ Művház, teleház, könyvtár Idén ötvenéves a művelődési ház Az iskolával szemben ran­gos épület, amely több funkciót is ellát: itt van az iskolai könyvtár, a mű­velődési ház, a teleház, a klub­szoba, a barátságos nagyterem pe­dig a közösségi alkalmak helye. A Házat Kuti Imréné művelődésszer­vező vezeti. A könyvtár 12.000 kö­tettel bír, és 13 számítógép elé ül­hetnek le a diákok, s mindazok akiket érdekel az ismeretszerzés új módja. A ház olykor még szomba­ton és vasárnap is kinyit, hisz a hét végén jönnek haza a középiskolás­ok, egyetemisták, akik könyveket, szakanyagot keresnek. Ami a szá­mítógépes ismerteket illeti: a köz­ségben 15-en tették le az ECDL- vizsgát. A teleház öt éve tart nyitva, s azóta sokan vettek számítógépet otthonra is, mert hozzánőtt az éle­tükhöz. Egyébként az iskolában is van informatika oktatás. A művház egyébként idén ünnepli ötvenéves fennállását, s ezt egy ju­bileumi ünnepségen szeretnék megünnepelni. _______________■ Al udttejes fánk Hozzávalók: 0,51 aludttej, 2 tojás, 400 g üszt, só, 1 evőkanál cukor, 1 teás­kanál szódabikarbóna, 3 evőkanál olaj, zsiradék a sütéshez. A hozzá­valókból sima, sűrű palacsintatésztát keverünk. Nagyobb palacsin­tasütőben kevés (1 evőkanál olajat) felforrósítunk. A bekevert tésztából evőkanállal 4-5 adagot teszünk az olajba. A fánk mindkét oldalát szép sárgára sütjük. A fánkokat fahéjas cukorral, vagy lekvárral kínáljuk. (A kétnyelvű györkönyi receptkönyvből) Iskolatársulás: együtt sokkal könnyebb Minden évfolyam eljut legalább egyszer Németországba Az általános iskola központi épületét eredetileg községházá­nak szánták, de itt csupán néhány teremben tanítanak, egyelőre több helyen folyik a tanítás. A tervek évtizedekre előre mutatnak: iskolakomplexumot szeretnének létrehozni. Hernádi György iskolaigazgató 1974 március 1-e óta tanít a községben.- Mennyire változtak a gye­rekek az elmúlt harminc évben?- Viszonylag kevés a szociáli­san hátrányos helyzetű tanuló a községben, a gyerekek többsége elfogadja az iskolai normákat és jól viselke­dik. Nagyon ritkán kell fegyel­mi intézkedéseket hoznunk, a gyerekek rendszerető, szorgal­mas, fegyelmezett családokban élnek és innen indulnak regge­lente iskolába. Az intézményünk német nemze­tiségi iskola, ami normatív támogatást jelent és ez igen sokmindenben segít nekünk. Nálunk minden gyerek tanul németül, s minden évfo­lyam eljut Németországba, többek között jártunk a Hannoveri Világkiállításon is. Összesen 114 ta­nulónk van, közülük 24-en Bikácsról, öten pedig Nagydorogról járnak be naponta. Bikáccsal ön­Lückl Bettina első lett Lückl Bettina, a györkönyi iskola 8. osztályos tanulója 2003. május 14-én német nemzetiségi népismeret tárgykörből a budaörsi országos tanulmányi versenyen első helyezést ért el. kormányzati iskolatársulást hoz­tunk létre, s ez mindenkinek előnyt jelent. Az iskolások az egyik épületből a másikba tartanak- Ritkán lehet manapság ilyesmit látni: új épü­letben van az iskola ebédlője.- Két helyszínen folyik az oktatás: külön épület­ben vannak az alsósok és a felsősök. Két szükség- tanteremben is tanítunk, s egy külön épületben zajlanak a tornaórák. Az új ebédlő egy szép terv ré­sze, egy helyre szeretnénk koncentrálni a tanítást, ami 1998-as árakon 150 millió forintban kerülne. A tervek szerint ez három lépcsőben valósulna meg. Az első szakasz már elkészült, s ez a konyha és ebédlő, ami nagyon szép, korszerű és minden követelménynek megfelel. Az épület tetőtere is be van építve, itt is van mód tantermek beren­dezésére. A tervek nagyon szépek, a következő lépés a szaktantermek kialakítása, majd a torna­csarnok építése lenne, ahol a község sportolói is tarthatnának edzéseket. Munkát még a környékbeliek is találnak A község nem hátrányos helyzetű, így nem mindenre pályázhat Ha az ember végigmegy a györkönyi utcákon rögtön feltű­nik, hogy ebben a községben különösebb baj nem lehet, hisz takaros, karbantartott házak, virágos udvarok, nyírt sövények között halad, s szépen öltözött emberek köszön­tik az idegent. A község élén 1985 óta ugyanaz az ember áll: Rohn Mátyás, akinek az ősei emberemlékezet óta itt éltek, s aki eredeti szakmáját tekintve gépészmérnök.- Az az érzése támad az ember­nek, hogy egy gazdag, jómódú fa­luba érkezett.- Pedig a község költségvetése még a működésre sem elég. Hi­telt ugyan lehetne felvenni, de azt kamatostól vissza kell fizetni. Hatféle helyi adót lehetne beve­zetni, nálunk öt van, egyedül az iparűzési adót nem vetettük ki. Az intézmények fenntartása „lét-, szükséglet”, a 161 millió forintos költségvetésből 91 millió forintba kerül évente az iskola és az óvo­da. A pedagógusok béremelése kötelező, de nem rendeltek mellé elég anyagi forrást. Az oktatás­ban nem a feladatot, hanem a lét­számot finanszírozzák. A segít­séget nálunk a nemzetiségi okta­tás pótléka jelenti. Ilyen körül-, mények között tehát fejlesztésről szó sem lehet, pedig igen hosszú a megvalósí­tandó felada­tok listája, a sorrend asze­rint változik, hogy mihez le­het éppen pénzt szerez­ni. A község infrastruktúrája jó­nak mondható, egyedül a szennyvíz-elvezetés nincs még megoldva. Ez lenne a legköze­lebbi és legsürgetőbb feladat. Rendbe kellene hozni az utakat, de addig nincs értelme, amíg a szennyvíz-vezeték el nem készül. Pénzt kell tehát előteremtenünk. Biztató jel, hogy jelentkezett ná­lunk egy cég, amely alternatív energia - nap-, szél, bioenergia - előállításával foglalkozik, s ha megtelepednének nálunk csak nyernék vele, hisz túl azon, hogy támogatást ígérnek, iparűzési adót és földbérletet fizetnének. Az úgynevezett szélpark ügylete­inek a bonyolításában az önkor­mányzat részt vesz.- Vannak-e munkahelyek a községben?- Sokkal jobban állunk, mint a települések általában. A COLOR-FERR Kft. tetőhöz szükséges bádogot, esőcsatornát készít, innen látják el a fél orszá­got, itt hatvanan dolgoznak. A régi téeszben 50-60 ember talál munkát, a varrodában harmin­cán ülnek a gépeknél, az atom­erőműhöz különjáratú buszok vi­szik a községünkben élő dolgo­zókat. Sőt, mi már azzal dicse­kedhetünk, hogy a környékbeli településekről bejáró dolgozóink vannak. Aki ma Györkönyben munkanélküli, arról elmondhat­juk, hogy nem is akar dolgozni. Kevés a szociális gondunk, s aki rászorul, annak is inkább munkát adunk, mint segélyt. így viszont nem vagyunk hátrányos helyze­tűek, ami azt vonja maga után, hogy rengeteg támogatástól el­esünk. ■ A falu nevének eredete Az oklevelek tanúsága szerint a település 1343-ban Gurkum, 1429-ben Gerkum, 1465-ban Gerken, 1491-ben Ghewrkeen, majd 1500-ban Gyewrken néven szerepelt. Jó termőföldjének kö­szönhetően Györköny jelentős te­lepülés volt a lélekszám és az adó­zás tekintetében. Részben a Györkönyi (Györ- kömi) család birtoka. 1497-1500 között Györkönyi Zsigmond (pápóczi prépost és győri kano­nok) rokonsága Pryber András és Kaptáros Márk e városon (Györ­köny) kívül az ehhez tartozó Nagy-Dorog, Hencse, Szent- Lőrincz, Nagy-Szabaton, Gyönk, Puszta-Uzd és Gyűrűs helységek­ben földbirtokosok. 1429-1465 kö­zött a Maróti családé, majd 1491- ben Bornemissza Jánosé volt a te­rület, így földesurai között a kor legelőkelőbbjei fordultak elő. ■ A testület tagjai Rohn Mátyás polgármester, Fink Péter alpolgármester, Braun Zol­tán, Bősz Mihály, Kuti Imréné, Krausz Jánosné, Krämer János, Szabó Attila képviselők, Erdei Tamás jegyző. Német kisebbségi önkor­mányzat: Krausz Jánosné el­nök, Világné Rohn Edit, Rodenbücher Mihályné. ■ Adatok Györkönyről Lakosság: 1035 Háztartások száma: 450 Telefonállomás: 345 Földgázzal ellátott: 256 Csatorna: nincs Vállalkozások: 44, + a gazdák: 13. Munkanélküli 7,5 %. Istentiszteletek: Római katolikus: havonta 1 alkalommal vasárnap délután. Református: minden második vasárnap de. 9 órakor. Evangéli­kus: vasárnap de. 10 órakor. Szerda délután imaóra. Orvosi rendelés: hétfőtől csü­törtökig de. 8.00-11.00, du. 15.00- 16.00. Pénteken: 8.00-12.00 óráig. Jegyző fogadóórája: hétfő-szer­da 8.00-16.00. Polgármester foga­dóórája: szerdán 8.00-16.00 óráig. Az oldal az önkormányzat tá­mogatásával készült, szer­kesztette D. Varga Márta. Fotó: Bakó Jenő. Napsugár Óvoda, Kindergarten „Ha terved egy életre szól - embert nevelj” - így szól a hitvallásuk Szabó Zoltánná, a Napsugár Óvoda, Kindergarten vezetője már várt bennünket és le is ír­ta mindazt, amit az óvodáról fontosnak tartott elmondani, íme: Óvodánk kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda, ami azt jelenti ma, hogy a gyerekek egyéni Hitvallásunk: Ha a jövő évről gondos­kodsz, vess magot. Ha egy évtizeddel szá­molsz, ültess fát. Ha terved egy életre szól - embert nevelj. képességeit figyelembe véve meg­ismertetjük velük német mondó- kák, versek, dalok, dalos játékok segítségével a nyelvet. Egy-két évti­zede még volt gyerek, aki beszélte a helyi tájnyelvet. Ma mindenki a null szintről indul, ezért nem vár­ható el, hogy az óvodáskor végére beszélje a nyelvet. Passzív szó­kincsük az iskolában aktívvá válik. (A helyi szokások hagyományok, ételek megismertetésével). Helyi nevelési programunkban az év­szakokra építve megismerik falunk szokásait, hagyományait, ételeit. „Dornröschem.” tánccsoportunk­kal részt veszünk a községünk ün­nepélyein. Büszkék vagyunk arra, hogy a helyi nevelési programunkat meg­lévő értékeinkre és partnereink igé­nyeire, elvárásaira építettünk. Ak­kor még nem tudtuk, hogy lesz egy partnerközpontú minőségbiztosítá­Rajzolnak a kicsik az árnyas fák alatt si rendszer, amely az intézmények­ben folyó munka minőségét hiva­tott megvalósítani. Mi úttörőként, pályázat útján minisztériumi ellenőrzés mellett kiépítettük rendszerünket, mely vélemé­nyünk szerint nagyon hasznos és a jövőben megkönnyíti a munkánkat. Kapcsolatunk közvetlen és közvetett partne­reinkkel még jobb lett, mert fi­gyelemmel kísérhették és kí­sérhetik munkánkat. Nagy hangsúlyt fektetünk gyermekeink nevelésében a környezet megismerésére és megóvására, valamint az egészségesebb táplálkozásra. Szülői segítséggel zöldséggel és gyümölccsel egészítjük ki az intézményi étkeztetést. Szabó Zoltánné az ovisok között Óvodánk nyitott. Mindig és mindenkit szívesen látunk. Evek óta szakmai napok, továbbképzé­sek keretein belül ismerkedhet­nek meg a megye intézményei munkánkkal. Mindent megteszünk azért, hogy gyermekeink az óvodában jól érezzék magukat. Nagyképű­ség nélkül mondhatom, hogy pá­lyázatok és szponzorok segítségé­vel olyan, a gyerekek fejlődését se­gítő eszköztárral, technikai felsze­reltséggel rendelkezünk, amellyel kevés intézmény dicsekedhet. Természetesen vannak még meg nem oldott problémáink, rö­vid, közép és hosszútávú célja­ink, amelyek megvalósítása min- dennapjainkat színessé teszi. ■ t i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents