Tolnai Népújság, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-07 / 81. szám
Hl HI 2003 • ÁPRIUS 7., HÉTFŐ ITTHON i EURÓPÁBAN 7. OLDAL NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK TOLNA MEGYÉBEN Nemzetiséghez tartozást vallók népességen belüli aránya Tolna megyében % 5 4 3 2 1 0 Forrás: KSH Tolna M. Igazgatósága Nemzetiségi összetétel Tolna megyében (A nemzetiséghez tartozást vallók körében) Fontos Linkek Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivatal: unvw.meh.hu/nekk/defhu.htm Non-profit Információs Oktató Központ (NIOK): www. niok. hu [ Miniszterelnöki Hivatal Civil Kapcsolatok Főosztálya: www.civil.info.hu Európa Ház: www.europeanhouse.hu ________ ■ Kön yvajánló Kézikönyv a strasbourgi emberi jogi ítélkezésről 2. átdolgozott, bővített kiadás. Szerző: Dr. Grád András Magyarország 1992. november 5-én ratifikálta „Az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről” szóló Egyezményt. Az Egyezmény keretjellegű, tartalommal az Emberi Jogok Európai Bizottságának és Bíróságának döntései töltik meg, ezért ezeknek a döntéseknek az ismerete nélkül az Egyezmény rendelkezéseinek érvényesítése is elképzelhetetlen. A szerző a könyvben az egyes cikkekhez kapcsolódó esetjog tudományos igényű összegzését adja áttekinthető, közérthető formában, továbbá összehasonlítja az Egyezmény rendelkezéseit és a magyar jogi szabályozást, valamint a strasbourgi és a magyar joggyakorlatot, szakmai segítséget nyújtva ezzel a gyakor- ló jogászoknak. ____________________________________________■ Ni zzában székel az Európai Bíróság. Hány magyar bíró dolgozik majd ott? 1.1, 2.13, 3.20. Mikor is szavazunk a belépésről? 1.2003. április 21., 2. 2003. április 12., 3. 2004. április 12. Nem most kezdjük a közeledést, jóval régebben nyitottunk mi Európára ablakot, például a NATO-csatlako- zással. Mikor volt ez? 1. 1998, 2. 2000, 3.1999. Minek a rövidítése az EFTA? 1. Egyesült Nemzetek Szövetsége, 2. Európai Ifjúsági Szövetség, 3. Európai Szabadkereskedelmi Társulás. Melyik ország nem EU-tag- jelölt? 1. Bulgária, 2. Törökország, 3. Románia. Beküldési cím: Tolnai Népújság Szerkesztősége, 7100 Szekszárd, Liszt F. tér 3. A borítékra írják rá: EU-kvíz E-mail cím: arkia@axels.hu Lezárult márciusi EU-kvíz fordulónk. Nagyon sokan küldtek be helyes megfejtéseket, tanúbizonyságot téve tájékozottságukról..Közülük most Borbély Ilona keszőhidegkúti, Kászpári Anita tengelici és Dobainé Bogos Magdolna keszőhidegkúti olvasónk kap lapunktól ajándékcsomagot. Ezeket kézbesítőink juttatják el címülve. Mindenkinek köszönjük a játékot, s egyben kérjük olvasóinkat, továbbra is kísérjék figyelemmel uniós összeállításainkat, s küldjék be kvízmegfejtéseiket címünkre. _________________________________ ■ Kis ebbségpolitika: állami önállóság Magyarország számára különleges jelentősége van a kérdésnek Az Európai Unió kisebbségi politikája az emberi jogok politikájának része, mivel a kisebbségek jogai az egyetemes és oszthatatlan emberi jogok közé tartoznak. A tagállamok kötelessége elfogadni és védeni a kisebbségekhez tartozó személyek különleges jogait - fogalmazott Michael Lake, az Európai Unió budapesti nagykövete egyik előadásában. Az 1993-ban megkötött Maastricht-i Egyezmény már a következő szöveget tartalmazza: „...az emberi jogok tisztelete az egyik fő előfeltétele az európai uniós tagságnak és az egyik alapvető elv a betartásáról szóló folyamatos informálódás.” Kimondja, hogy „az Uniónak tisztelnie kell az 1950- ben elfogadott Európai Konvenciót az emberi jogok védelméről és az alapvető szabadságjogokról”. A fent említett megállapítások általánosan érintik az emberi jogokat, és nem kifejezetten beszélnek kisebbségi jogokról. A mai napig érvényes az az alapfeltevés, hogy az emberi jogok betartása megfelelő védelmet ad a kisebbségeknek. A kisebbségi jogok tételesen csak ritkán szerepelnek az EU napirendjén. A kisebbségek jogait a tagállamoknak kell szavatolniuk, amelyek önállóan alakíthatják ki politikájukat, alkalmazkodva az adott ország körülményeihez. Az EU közvetlen beavatkozása ellen szólt ez ügyben a tagállamok önállóságának és a sokszínűség értékének elve, melyet ma kulcsfontosságúnak tartanak. Mostanában már történtek bizonyos előrelépések, hogy többet tehessenek a kisebbségek védelmében. Fontos tény, hogy a keleti nyitással meg fog változni a kép, mivel az új tagjelöltek közül soknak van jelentős méretű kisebbsége, így a bővítés szükségképp hatással lesz a mostani EU politikára. Ezzel együtt jelenleg az európai etnikai és nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozó kutató ritkán talál olyan munkát, amelynek tárgya az Európai Unión belül érvényesülő kisebbségvédelem - állapította meg egyik összegző munkájában Vogel Sándor történész-politológus. Ennek oka az, hogy az unió mindeddig nem fogadott el közös, valamennyi tagállam területén érvényes kisebbségvédelmi jogszabályokat és ebben a vonatkozásban közös joggyakorlat sem alakult ki. A tagállamok különböző felfogást vallanak, s eltérőek a nézeteik az érintettség kérdésében is. Magyarország EU-hoz való csatlakozásának folyamatában a kisebbségi kérdés különleges jelentőséggel bír. A belépni kívánó államok közül - a jelenlegi határokon túlra kényszerült, több milliós magyarságra tekintettel - hazánk a legérdekeltebb a kisebbségek jogainak biztosításában. Magyarország EU-tagként remélhetőleg megnövekedett súllyal tudja majd képviselni kisebbségpolitikai elképzeléseit szomszédaival szemben. Belépésével az EU-ban növekedni fog azon államoknak a súlya, amelyek az EU-n belül a nemzeti és etnikai kisebbségek igényeinek megfelelő kisebbségvédelmet kívánnak. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SZERI ÁRPÁD Csak együtt mehetünk az EU-ba Magyarországon minden tizedik roma gyerek éhezik A többségi társadalom hajlamos egy vállrándítással, avagy a szokványos, „maguk tehetnek a helyzetükről” kicsengésű klisékkel napirendre térni a cigányok megannyi, súlyos gondja felett. Valószínűleg ma Magyarországon - sajnos - az az ENSZ jelentés sem rendíti meg az embereket, mely szerint hazánkban minden tizedik roma gyermek éhezik. 21. századi magyar valóság fotó: vida tünde Nem lehet vigasz erre a nyomasztó helyzetre az sem, hogy ugyanakkor Bulgáriában minden második roma gyermek éhezik folyamatosan. Igaz, Bulgária nem tagja az EU-ba most, az első körben kerülő, kelet-közép-európai csapatnak: Magyarország, Csehország és Szlovákia viszont igen, s ez a három ország a cigányságot tekintve majdhogynem harmadik vüágbeli állapotokat mutathat fel a Lajtán túli, joggal szömyülködő uniós államoknak. Persze, nehogy azt gondoljuk, hogy az EU-ban már minden fenékig tejfel romaügyben. Szegénység és előítélet még nagyon sok helyütt létezik, ám az biztos, hogy az uniós - és természetesen általában az emberi - normákkal szöges ellentétben van az a hátrányos megkülönböztetés, melyben egy-egy romának nem is olyan ritkán része van mifelénk. Közép-Kelet-Európá- ban a cigányságot sújtó leggyakoribb problémák közé a rasszizmus és diszkrimináció, az alacsony iskolai végzettség, a magas munkanélküliség, a rossz egészségi helyzet és a gyalázatos lakhatás tartozik. Tavalyelőtt az EU úgynevezett bővítési stratégiája az alábbiakat rögzítette: „minden olyan országban, amelyben jelentős lélekszámú roma kisebbség él, nemzeti akciótervek működnek a továbbra is meglévő diszkrimináció kezelésére, valamint a változatlanul igen nehéz életkörülmények javítására. (...) További erőfeszítésekre van szükség azonban ahhoz, hogy a különböző programok hosszabb távon, a romák képviselőivel szoros együttműködésben valósuljanak meg, valamint, hogy minden országban megfelelő költségvetési támogatás álljon rendelkezésre.” Ez utóbbitól - a cigányságot segítő, megfelelő támogatástól - hazánk még nagyon messze van. Az uniós csatlakozás viszont itt van karnyújtásnyira, s ez szerencse lehet a szerencsétlenségben: remélhetőleg a megnövekedett EU-s forrásokból az eddiginél jóval több jut a romák felzárkóztatására - némcsak miattuk, de legalább annyira a többségi társadalom érdekében is. _______ -SZÁA ROMÁK BECSÜLT LÉTSZÁMA Bulgária 700.000-800.000 Cseh Köztársaság 250.000-300.000 Magyarország 550.000-600.000 Lettország 8.200 Lengyelország 50.000-60.000 Románia 1.800.000-2.500.000 Szlovákia 480.000-520.000 Szlovénia 6.500-10.000 __________Hírek__________ Ta nulás és munka az unióban A Tolna Megyei EIP támogatásával tájékoztató előadás lesz Továbbtanulás és munkavállalás az Európai Unióban címmel Pakson, a Városi Művelődési Házban április 7-én 17 órától. Előadó: Verses István, az Oktatási Minisztérium szakembere. Tájékoztató nap diákoknak Az EIP és a Főiskola közös szervezésében uniós tájékoztató napot tartanak a hallgatók részére oktatás és ifjúságpolitikai kérdésekről Szekszárdon, a PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Főépületében április 8-án 12 órától. Előadó: Koreny Ágnes, az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjának információs menedzsere. Újságíróklub másodszor A megyei újságírók számára szervezett újságíróklub 2. rendezvényére kerül sor április 7- én 17 órától Szekszárdon, a Tolna Megyei Önkormányzat Hivatalában. Előadó: Thomas Glaser az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjának tanácsosa Mezőgazdasági előadások Az EU-csatlakozás mezőgazda- sági vonatkozásai címmel tájékoztató előadás lesz gazdák számára április 8-án 14.00 órától Györkönyben, a művelődési házban, ill. április 9-én 14.00 órától Pusztahencsén, a művelődési házban. Györkönyben Genye Illés falugazdász, Pusztahencsén Dr. Popp József, az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet igazgatóhelyettese lesz az előadó. Az uniós rovatot honlapunkon is figyelemmel kísérheti: www.tolnainepujsag.hu Az EU-melléklet a Külügyminisztérium támogatásával készült. Nyugat, észak és dél kisebbségei Múlt a jelenben: okcitánok, aranézek, számik és gaelek Köztudott, hogy az Európai Unió tagországaiban is számos kisebbség létezik: ezek közül néhány jelentős lélekszámmal és figyelemre méltó kollektív jogokkal - erre adnak példát Olaszországban a dél-tiroli németek, avagy Spanyolországban a baszkok -, ám néhányan már nem mondhatják magukat ennyire szerencsésnek. Spanyolországban a már említett baszkokon kívül gallegók és katalánok is élnek, e két utóbbi kisebbség nyelve ugyanabba a latin nyelvcsaládba tartozik, mint a spanyol. Ugyanitt az aranézek az okcitán egyik változatát beszélik, mindössze csak négyezren. Franciaországot a nemzeti kisebbségek gyűjtőhelyének is nevezhetnénk, hiszen itt a többségi nemzet mellett germán gyökerekkel rendelkező elzásziak, a kelta bretonok, a nyelvileg egyedülálló baszkok mellett a latinból eredeztethető katalánok, korzikaiak, okcitánok (provanszálok) is élnek. Németország északnyugati részén a germán frízek, valamint a dánok adják a csekély számú kisebbséget. Az ország keleti részén a szláv idiómát használó szorbok területe található. Hollandiában ugyancsak a frízek számítanak kisebbségnek. Norvégia, Svédország és Finnország északi része a magyarral rokon számik - lappok - hazája. Finnországban ezenkívül őshonos svédek is laknak. Az Egyesült Királyságban a kelta ősöket felmutatható walesiek és gaelek, valamint az írek számíthatják magukat - ma már - a kisebbségek közé. Olaszországot tekintve a németekről már volt szó, a palettát a friuliak, ladinok, szárdok és szlovének színesítik, valamint az a törpe csoport, melyet a görög, horvát és albán közösség alkot. Görögországban szláv macedónok, valamint albánok találhatók. A végére maradt egy sajátos ország, Belgium: itt germán flaman- dok és francia vallonok élnek közel azonos arányban, a kisebbséget a németek adják. S ugyancsak külön kategóriát képeznek az Európában mindenütt fellelhető romák, illetve az egykori gyarmatokról - főleg az arab országokból, Fekete-Afritóból és a Távol-Keletről - érkezett bevándorlók. ______ -SZERIKé szüljön uniós ajánlás Mit várhatnak a XXI. századtól, az EU csatlakozástól a nemzetiségek, a kisebbségek, kérdeztük dr. Józan-Jilling Mihálytól, a Magyarországi Német Kisebbségi Önkormányzat alelnökétől, a Szekszárdi Német Kisebbségi Ön- kormányzat elnökétől.- A Magyarországon élő német kisebbségek és a többi kisebbség szempontjából előnyös lesz az EU csatlakozás. Az unió alapelvei eleve tartalmazzák a kirekesztés, rasszizmus, a megkülönböztetés elleni teljes fellépést. Az EU kisebbségi politikájának megfelelően minden egyes tagállam elfogadja az unió általános, eszmei hozzáállását a kisebbségi ügyekhez, de ez a dolog nemzeti ügy. Ezért a különböző országok különböző módon viszonyulnak ehhez a kérdéshez. Vannak olyan tagországok, ahol a kisebbségi politikát nagyon magas szinten művelik. Jó példa erre Skandinávia, a Svédországban élő finnek vagy a Finnországban élő svédek helyzete. De említhetném a dániai németek autonómiáját vagy a dél-tiroliak kulturális autonómiáját is. Ugyanakkor ennek az ellenkezője tapasztalható Szardíniában. Spanyol- országban még színesebb a kép. Tehát a nemzeti kisebbségi kérdések terén még az uniónak is lenne mit javítania.- Véleménye szerint mi lenne a megoldás kulcsa?- Szerintem a problémákat csak az autonómia oldhatja meg, ami sok színű lehet, kulturális, nyelvi és aminek a legmagasabb szintje: a territoriális, a területi autonómia. Mert az látni való hogy a XX. századi kísérletek - az országhatárok átrajzolása, a lakosság cseréje, ki- és áttelepítése - nem jártak sikerrel, nem oldották meg a kisebbségi gondokat. Ezért lenne nagyon fontos, ha az Európai Unió megfogalmazná a kisebbségi kérdéssel kapcsolatos ajánlásait, egyfajta elvárásokat, etnikai és kisebbségi minimumokat, autonómia koncepciókat a belépő és a már bent lévő tagállamok számára. Az Országos Német Önkormányzat támogatja azt a magyar részről elindult kezdeményezést, hogy készüljön a kisebbségi ügyekkel kapcsolatos uniós ajánlás. F. KOVÁTS