Tolnai Népújság, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-05 / 80. szám
T O L N A M EGYE 2 0 0 3 SZEDRES 7. OLDAL 2003. Április 5., szombat A faluból indult bankár- Soha nem éreztem hátrányát annak, hogy faluban, Szedresen nevelkedtem - mondja Némethné Horváth Marianna, a HVB Bank Hungary Rt. régióigazgatója, aki inkább naponta ingázik Pécs és Szekszárd között, semhogy feladja Tolna megyeiségét. A Szedresről indult bankár elmondása szerint azon szerencsések közé tartozik, akik még a Bezerédj által alapított hidjai óvodában kezdték. A j» helyben fennmaradt y___ Bezerédj-emlékek iránt máig vonzódik, további meghatározó gyermekkori élménye volt az iskola, ahol szakmailag és emberileg is kiváló pedagógusok oktatták. Ez is közrejátszott abban, hogy a szekszárdi Garay gimnáziumban eleinte N. Horváth Marianna még matek-fizika szakos tanárnak készült, később azonban meggondolta magát, és számviteli főiskolát végzett, amit a közgazdaságtudományi egyetem követett. 1987-től dolgozott a bankszakmában, ahol több pénzintézetnél, több beosztásban is dolgozott, 2001. óta pedig a HVB Bank régióigazgatója Pécsett. Marianna azt mondja, soha nem érezte hátrányát „falusi” indulásának, és soha nem merült fel benne, hogy elhagyja szűkebb pátriáját. Szedrestől ma sincs távol, hiszen gépészmérnök férjével, nyolcadikos lányukkal, harmadikos fiukkal Szekszárdon élnek, és két-három hetente mindig találnak valamilyen „alkalmat”, amiért hazalátogatnak a szülőfaluba, ahol öccse és szüleik élnek. ■ Halászlé „Gyöngy módra” Sokan vélik úgy, hogy igazán jó halászlét csak otthon lehet főzni, egy vendéglátóhelyen felszolgált ilyen ételtől nem érdemes túl nagy gasztronómiai élményt várni. Nos, a szedresi Gyöngy Halászcsárdában Boros József által főzött halászlé a kiváló kivételek közé tartozik. Boros József, a családi vállalkozásban működő csárda tulajdonosa szerint a jó halászlé titka a friss hal. Boros úr ezt mindig képes prezentálni, hiszen halboltja is van, ahol mindig akad megfelelő alapanyag. A „Gyöngy módra” készült halászléhez szükséges halat a tulajdonos saját kezűleg pucolja meg minden reggel. Ha elkészült vele, a szeleteket a 25 literes rozsda- mentes bográcsban besózza, rávágja a hagymát, és így hagyja állni két órát. A főzéshez személyenként négy deci vizet'önt az edénybe, és tesz hozzá halászlékockát is. Amikor felfő a lé, hozzáteszi a törött paprikát, 3:1 arányban édeset és csípősét, ezután 30 percig forralja az ételt. Közben felesége kifőzi a bajai halászlétésztát.- így mindig friss étellel tudjuk várni a kedves vendégeket, kérem tisztelettel - mondja mosolyogva Boros úr. A vendégek pedig mindannyiszor elégedetten állapítják meg, hogy bizony mégiscsak lehet igazán jó halászlét en- ni vendéglátóhelyen is. _______■ „A beszéd még nem tett. Egy fa elültetése többet használhat az országnak, mint a legragyogóbb oráció (szónoklat).” Apáthy István szavai ezek, a szülőföldjén alig ismert, szedresi származású jogtudósé, országgyűlési képviselőé, a Magyar Tudományos Akadémia tagjáé. Apáthy István édesapja a falualapító Bezerédj István gazdatisztje volt. A kis Apáthy 1829-ben született Hidján, egy nappal Bezerédj neve napja előtt. A gimnáziumot Nagykanizsán végezte, majd két évig szerzetesnövendék volt Kecskeméten, ahonnan viszont a szabadságharc tüzértisztjeként vezetett tovább az életútja. Világos után egyetemi hallgatónak iratkozott be, hogy kikerüljön Haynauék látóköréből. 1857-ben jogtudor, ’59-ben ügyvéd lett. A pesti egyetem később rendes tanárává nevezte ki, elismerve Váltójogtan című művének jelentőségét. Ezen kívül számos tudományos könyvet is írt. 1874-ben az MTA levelező tagjává választották, és királyi tanácsossá nevezték ki. Tíz év múlva az Akadémia rendes tagja lett. Életének utolsó évtizedében országgyűlési képviselő is volt. Híres volt arról, hogy minden beszédet végighallgatott az Országgyűlésben, még a legrosszabbakat is. Egyéniségét, bölcsességét 1899- ben Budapesten bekövetkezett halála után Mikszáth Kálmán örökí- tette meg a Vasárnapi Újságban. ■ Apáthy, a jogtudós Versenyben a városi iskolákkal Családias légkör, nagyobb odafigyelés, személyes jellegű kapcsolat, ugyanakkor a korszerű feltételek biztosítása a gyerekek fejlődéséhez. Összefoglalva ezt kínálja a szedresi általános iskola, amely a falualapító, Bezerédj István nevét viseli. A Bezerédj általános iskolában 244 diák tanul, negyvenketten Medináról, Jánosmajorból, Kajmádról járnak be. A16-20 fős osztálylétszámok lehetőséget adnak a nagyobb odafigyelésre, a családias légkör biztosítására, nem beszélve arról, hogy a helyben lakó gyerekeknek biztonságosabb, jobban elérhető az intézmény, már csak azért is, mert már az óvodások is át-átjárnak leendő „munkahelyükre”, ismerkedni a tanító nénikkel, a majdani új környezettel. Szedresben ennek ellenére több család gondolja úgy, hogy gyermeke előmenetele jobban biztosított egy városi iskolában. Pedig a szedresi tanoda a szülők fokozott elvárásainak is képes megfelelni. Csak kevés városi iskola mondhatja el magáról például azt, hogy minden évfolyamon német és angol nyelv tanítására is lehetőséget tud biztosítani. Szedresen az informatika oktatásra is adottak a technikai feltételek, felzárkóztató és továbbtanulásra előkészítő foglalkozások, számos szakkör, sportolási lehetőség, és nem utolsó sorban egy tágas, szép udvar és tornacsarnok is a diákok rendelkezésére áll. Az iskola minden évben megrendezi nyílt napját, és a szülők, nevelők bálja is alkalmas a minél jobb kapcsolat kialakítására az iskola és a családok között. A Bezerédj-napot a névadónak szenteli az intézmény, a gyermeknap számos szórakozási lehetőséget, programot biztosít a tanulóknak. Az iskola minőségbiztosítási programja kidolgozás alatt áll. Az ennek keretében lezajlott elégedettségi felmérések igen jó eredményt mutattak. Ez azt is jelezheti, hogy a szülők is elismerik: a viszonylag kis helyi iskola a lehetőségek tekintetében is fel tudja venni a versenyt a városi intézményekkel. Szebb falu, vidámabb Szedresen immár minden közmű rendelkezésre áll, a következő négy év legfontosabb feladatai között a község szépítése szerepel - derül ki Koleszár Mihály polgármester helyzetértékeléséből és tervismertetőjéből.- A szedresi önkormányzat ciklusprogramjában első helyen szerepel az intézmények biztonsá-. gos működtetése - mondja a polgármester. - A gyereklétszám csökkenése miatt át kell gondolni, hogy milyen mértékű gazdasági ésszerűsítésről lehet szó a legnagyobb intézményünkben, az iskolában. Döntöttünk az önkormányzati utak és járdák felújításának megkezdéséről, illetve a külterületi dűlőutak folyamatos karbantartásáról. Idén ezer folyóméter út és ötszáz méter járda aszfaltozását tervezzük. Fontos a csapadékvíz-elvezető árkok karbantartásának megkezdése is. Folytatjuk az intézményfelújításokat, most az általános iskola legrégebbi épületének és műhelyének felújítása van soron. A közművek teljes kiépítése után a település szépítésével kell foglalkozni. Ennek keretében minden évben néhány százezer forintot költünk fásításra. Gondolkodunk egy új, önálló, korszerű piac kialakításán is. Változatlanul fontosnak tartjuk a helyi civil szervezetek támogatását. Idén a tavalyihoz képest közel egymillió forinttal magasabb összeggel támogatjuk őket. A cigány kisebb- ségi önkormányzattal történő együttműködést is szorosabbra fűzzük. A települési önkormányzat támogatást ad a kisebbségi önkormányzati iroda önálló telefonvonallal és Internet-eléréssel történő ellátásához. A helyi rendezvények támogatásában új elem lehet, hogy - az immár országos hírű szedresi dinnye további népszerűsítése érdekében - a közeljövőben diny- nyefesztivált rendezünk. A mindezekhez szükséges források előteremtéséhez az önkoremberek Koleszár Mihály Ötvenkét éves, végzettsége gimnáziumi érettségi, felső fokú személyügyi szakképesítés. Hobbija a természetjárás és a rejtvényfejtés. mányzat kénytelen eladni vagyontárgyakat, az így befolyt pénzből azonban minden esetben felújításokat, beruházásokat finanszírozunk. A másik fejlesztési forrás a gázközmű vagyon utáni állami juttatás. Ezt a pénzt is kizárólag a falu „épülésébe” forgatjuk vissza. A község számára továbbra is problémát jelent, hogy közel 300 a munkanélküliek száma. Ezt a gondot nagyon nehéz orvosolni, persze nem csupán Szedresen. Én mindenesetre négy év múlva szeretném szebbnek látni a községet, szeretném, ha a szedre- sieknek lenne munkájuk, tudnának boldogulni, és egy kicsit vidámabbak lennének az itt élők. Amire látok is esélyt. Szedres mai határa már a bronzkorban, később a kelták ideje alatt is lakott volt. Az Árpád-korban több kisebb falu élt a község mai területén, de ezek nevei nem maradtak fenn. A XVI. század végén Apáti falu a szekszárdi szandzsák egyik lakott helysége volt. 1703-ban a Gindl család I. Lipóttól birtokadományként megkapta Apáti- és Hídjapusztát. 1786-os források is említik e két pusztát, ahol akkoriban 200 ember lakott. A község újkori megalapítója Bezerédj István, 1818-ban költözött az általa örökölt hídjapusz- tai birtokra, és 1839-ben önálló települést hozott létre, amely a selyemhernyó etetéséhez használt eperlevél biztosítása érdekében nagy számban ültetett „szederfákról” (eperfa) kapta nevét. ■ Fontos időpontok Fogadóórák Koleszár Mihály polgármester és Honti Sándor jegyző hivatali időben mindig a lakosság rendelkezésére áll. Orvosi rendelések Felnőtt-háziorvos: hétfő, szerda, péntek 8-tól 12 óráig, kedd, csütörtök 14-től 17.30-ig. Tanácsadás: szerda 13-tól 14 óráig. Iskolaorvosi rendelés: szerdán 14-től 16 óráig. Sürgős esetben hétfőtől péntek 18 óráig rendelési idő után készenlét. Fogorvos: hétfő, szerda 12.30-tól 18.30-ig, kedd, csütörtök 7.30-tól 13.30-ig. Iskolafogászat: péntek 7.30-tól 13.30-ig. Gyermekorvos: kedd: 8-tól 10 óráig, péntek 14-től 16 óráig. ■ Tények és adatok Lélekszám: 2. ,520 fő Háztartások száma: 790 Csatornázottság: 100% Rákötés: 27% Távbeszélő fővonal: 550 Munkanélküliségi ráta: 17% Az oldalon megjelent írások szerzője Steinbach Zsolt. A fényképeket Gottvald Károly készítette. Az összeállítás a szedresi önkormányzat támogatásával készült. A jegyző hitvallása Honti Sándor jegyzőt csak a munkája köti Szedreshez, de az elég mély gyökerekkel. A 12 éve a községben dolgozó hivatalvezető az állampolgárok minél humánusabb kiszolgálását tekinti fő hivatásának. A szedresi jegyző 1982-ben végzett az államigazgatási főiskolán, majd a megyei tanács pénzügyi osztályán történő elhelyezkedés után mérlegképes könyvelői képesítést szerzett. A rendszerváltás idején váltott eredeti végzettségének megfelelő szakterületre, sikeresen megpályázta a szedresi jegyzői állást, amelyet 1991. február óta tölt be. , A decsi származású fiatalember úgy látja, hogy a jegyzők feladata és helyzete általában hasonló, bár olykor előfordul, hogy átmenetileg kritikussá válik a jegyző, a polgármester, vagy a képviselőtestület kapcsolata. Szedresen viszont megítélése szerint ez a kapcsolat igen konszolidált. Honti Sándor jegyzői hitvallása két alapelvből áll: az egyik a képviselők és a polgármester munkájának maximálisan segítése, illetve az irántuk való lojalitás a törvényi kereteken belül. A másik alapelv az állampolgárok minél humánusabb kiszolgálása. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy vannak ugyan a jegyző, vagy a polgármesteri hivatal által teljesíthetetlen kérések a lakosság részéről, de a probléma megoldásában akkor is meg kell próbálni segíteni. A jegyző úgy érzi, hogy bár nem Szedresen lakik, a helyiektől nagyon sok megbecsülést, köszönetét kapott már, amiért nagyon hálás, és továbbra is úgy kíván dolgozni, hogy a lehető legjobban megfeleljen a szedresiek elvárásainak. ■ A település vezetői A képviselőtestület: Andi Jánosné, Ádám Tibor, Balogh Ferenc, Beszterczán Péter, Bognár János alpolgármester, Junkuncz János, Kovács Sándor, Mester Lajos, Zöld József, Koleszár Mihály polgármester. Szociális bizottság: Beszterczán Péter elnök, Andi Jánosné, Balogh Ferenc, Junkuncz János, Zöld József. Pénzügyi-ügyrendi bizottság: Ádám Tibor elnök, Mester Lajos, Kovács Sándor. Roma kisebbségi önkormányzat: ifj. Orsós József elnök, Balogh Erika elnökhelyettes, Orsós József, Szilágyi István, Győrfiné Ignácz Erika. Megújított hagyomány Majd’ két évtizedes szünet után hét évvel ezelőtt újították meg a szüreti felvonulás tradícióját Szedresen. Körösi Györgyné és Varga Ferencné főszervezők tíz fős stábbal idén is készülnek a szeptember vége felé tartandó eseményre, amelynek fontos része a bíróné és a jegyzőné kikérése, a hintókkal, csikóslegényekkel tarkított menet, az iskolaudvarban felállított színpadon a meghívott tánccsoportok és a helybéli gyerekek nű- sora, az össztánc, majd az esti szüreti bál.
