Tolnai Népújság, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-28 / 98. szám
MH I 2003• ÁPRILIS 28., HÉTFŐ AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK SZÁMA NÉHÁNY JELENLEGI ÉS LEENDŐ TAGÁLLAMBÓL 54 111— I VI 1 i 1 t m 24 14 6 • ■ ■ — ■■ ■ ■ Német- Francia- Lengyel- Magyar- Szlovákia Észtország ország ország ország ország Pályázati Figyelő Gyermek és ifjúsági szervezetek működése (Dél-dunántúli Régió) Határidő: 2003. 04. 30. Ifjúsági turizmus és természetjárás céljára szolgáló szálláshelyek felújítása Határidő: 2003. 04. 30. Kábítószer-fogyasztás megelőzése - intézmények, programok támogatása Határidő: 2003. 04. 30. Pénzügyi kultúra, értékpapír-piaci ismeretek fejlesztése Határidő: 2003. 04. 30. Vadgazdálkodás támogatása Határidő: 2003. 04. 30. Forrás és további információ: EIP, Szekszárdi Az aktuális lista megtalálható a www. tolnamegye, hu honlapon. ■ Fontos Linkek Eufórium: www.euforium.hu Magyar Belügyminisztérium: www.b-m.hu/onkor- *manyzai/index.htm , www.bm.hu Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága: www.vpop.hu m Könyvajánló Intézmények Európában Szerzők: Dr. Baka András, Dr. Kecskés László, Dr. Lomnici Zoltán, Dr. Lamm Vanda. Szerkesztő: Dr. Lomniá Zoltán. Lektor: Dr. Solt Pál A gyakorló jogász - az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk után - csak akkor lesz képes színvonalasan ellátni munkáját, ha ismeri az Európában működő intézmények tevékenységét és felépítését. Mivel hazánk rövid időn belül az Európai Unió tagjává válik, a napi munka során alkalmazni kell majd a közösségi jogot és az EK Bíróság ítéleteiben megfogalmazott elveket. Az EU jogalkotási-mechanizmusának megismerése segít eligazodni az európai jog szövevényes rendszerében. ■ Melyik országban utasították el elsőre a Nizzai Szerződést? 1. Anglia, 2. Portugália, 3. Írország. Melyik tagállamban van a legnagyobb algériai kisebbség? 1. Portugália, 2. Spanyolország, 3. Franciaország. A tíz, most csatlakozó ország közül melyikben szavazták meg elsőként a csatlakozást? 1. Lengyelország, 2. Málta, 3. Törökország. Melyik ország nincs benne a jövőre csatlakozó 10-ben? 1. Szlovénia, 2. Szlovákia, 3. Románia. Hány év mentességet kapott Magyarország a külföldiek szabad földvásárlására vonatkozóan? 1.2, 2. 5, 3.10. Beküldési cím: Tolnai Népújság Szerkesztősége, 7100 Szekszárd, Liszt F. tér 3. A borítékra írják rá: EU-kvíz E-mail cím: arkia@axels.hu ITTHON, E URÓPÁBAN Interneten is tanulhatnak a bírák Ha a jogszabályok ütköznek, előzetes álláspont kérhető Több szinten és formában is folyik az orszagDan, így a megyében is a bírák felkészítése az uniós csatlakozásra. Voltak, vannak és lesznek felkészítő alap, szakmai és nyelvtanfolyamok. Az úgynevezett nemzeti trénerek tartják a kapcsolatot a bírák és a nemzetközi szervezetek között. Dr. Csullag Józsefnét, a Tolna Megyei Bíróság elnökhelyettesét bízták meg azzal, hogy ösz- szehangolja a megyében dolgozó bírák felkészülését az uniós csatlakozásra. A bírák közül úgynevezett nemzeti trénereket nevezetek ki, az országban összesen hatvanak Tolna megyében jelenleg egy van, dr. Csullag Józsefné személyében. A nemzeti trénereket az alap és a szakmai képzésen kívül felkészítették például metodológiai kérdésekről. Ezeket az információkat ők adják tovább. Tartják a kapcsolatot a bírák és az eu-intézmények között. Feladatuk lehet például az, ha külföldi bírótól érkezik megkeresés, akkor rövid úton, telefonon is fel tudják venni vele a kapcsolatot. A megyei bíróság elnökhelyettese ezt német nyelven tudja megtenni. A bíróságok felkészülése, felkészítése az uniós csatlakozásra már évekkel ezelőtt elkezdődött. Alapképzésben minden bíró részesült. Országos szervezésben, szakterületenként tavaly indultak be és az idén folytatódnak a tanfolyamok. A francia bíróképző iskola oktatói, vagy éppen német gyakorló bírák tartottak, tartanak előadásokat. Lehetővé tették a bírák számára, hogy interneten keresztül, magyar fordításban is minden anyagot elérjenek, amire később a napi munka során szükségük lehet, illetve a tárgykörben igényük van. Megtalálhatják az eseti döntéseket éppúgy, mint a válaKérdésünkre válaszolva az elnökhelyettes elmondta, hogy ha az uniós jog értelmezése és alkalmazása kapcsán a tagállami bíróban kétely merül fel, közvetlenül megkeresheti az Európai Bíróságot, hogy az előzetes döntéshozatali eljárásban értelmezze a kérdéses rendelkezést és meghatározza annak alkalmazási területeit. A vélt, vagy valós ellentmondásra az eljárásban részt vevő felek tehetnek észrevételt, az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének a joga azonban a bíráké. Egyelőre a hazai bíróságok még nem alkalmaznak közvetlenül európai jogot, mert jelenleg még az egységesülési fázisban vagyunk. A jogharmonizációs tevékenység viszont már sok éve folyik. Ennek keretében a meglévő jogszabályainkat hozzáigazítjuk az uniós joghoz. Ennek keretében egyes szabályokat hatályon kívül kell helyezni, míg másokat át kell alakítani. Az újakat pedig már a követelmények szerint alkotják meg. A jogharmonizáció eddig sok munkát igényelt, s még ezután is vannak vissza megoldandó feladatok. Ugyancsak évek óta folyamatos a nyelvi képzés az ÓIT szervezésében. Évente négy hetes időtartamban regionális csoportokban szaknyelvi képzésre került sor. Ezen kívül Tolna megyében is szervezetek angol nyelvtanfolyamot, némi munkaidő- és költségkedvezménnyel. „Uniósodik” a magyar jog Szervezetten folyik az ügyészi szervezet felkészítése az uniós csatlakozásra. Megyei szinten azonban nem számítanak jelentős változásokra, hiszen többnyire a magyar joganyaggal dolgoznak majd. A Legfőbb Ügyészség szervezésében folyik az ügyészi szervezet tagjainak felkészítése a csatlakozásra. Éppúgy, mint a bírák, első kézből kapják az információkat az uniós szervezetekről, szabályokról, tudnivalókról a már uniós országok szakembereinek, gyakorló jogászainak előadásában. Dr. Magyar Pál megyei főügyész Üj helyzet az államhatáron A belső államhatárok leépítése, a magyar állampolgárok szabad mozgása a schengeni térségben a csatlakozás egyik lényegi és látványos eleme. Teljes megvalósulására azonban legkorábban csak 2007-ben kerülhet sor. A tizenöt „régi” EU-tagállam közül Nagy-Britannia és Írország nem részese a schengeni térségnek, ugyanakkor Izland és Norvégia külön megállapodás alapján részt vesz az együttműködésben. A főbb schengeni intézkedések a következők. A határellenőrzés megszüntetése a közös belső, és áthelyezése a külső határokra. A repülőtereken és a kikötőkben a térség polgárainak elkülönítése a térségen kívülről érkező utasoktól. A belépés és a rövid lejáratú vízumszabályok harmonizálása. A menekült-kérelmek egységes elbírálásra. A határőrizeti szervek együttműködése. A fuvarozók kötelességeinek előírása az illegális bevándorlás elleni harcban, jogi együttműködés, a kiadatás és információ-szolgáltatás szabályainak harmonizálása. A személyek és az ellopott tárgyak azonosítását szolgáló Schengeni Információs Rendszer kiterjesztése. Az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződés, az unió polgárainak biztonsága érdekében, a személyellenőrzésnek a belső határokon való lebontásával párhuzamosan, a bel- és igazságügyi szervek közötti, további területekre kiterjedő együttműködés kiépítését irányozta elő. Magyarországon kezdetben a szabályoknak csak egy részét kell alkalmazni. 7. OLDAL Hírek Fórum kis- és középvállalkozásoknak Kétoldalú üzleti kapcsolatépítés, kereskedelemfejlesztés és befektetés-ösztönzés témakörben nyújt segítséget a megye kis- és középvállalkozásainak 2003. május 7-én 14 órától egy fórum keretében a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és az ITDH Kht. (Investment and Trade Development Hungary). Helyszín: a kamara székháza (Szekszárd, Arany J. u. 23-25. III. em). A tájékoztatóra előadóként érkeznek az ITDH Kht. ausztriai, csehországi és horvátországi kereskedelmi szolgálaté* nak igazgatói. Készül a szakértői lista Az európai integrációs felkészítésben jártas szakemberek listáját a napokban állítja össze a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. A lista május elejétől a megyei kamaránál átvehető. Bemutatják a kiadványokat A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint a Tolna Megyei Európai Információs Pont és a Gyönki Nagyközségi Polgármesteri Hivatal Hazai eu* rópai uniós kiadványok címmel konferenciával egybekötött vándorkiállítást és börzét rendez Gyönkön, a Tolnai Lajos Gimnáziumban április 29-én 11 órától. Majális a Prométheusz parkban Majálist tartanak Szekszárdon, i Prométheusz parkban május 1- jén. A rendezvényen a Tolna Megyei EIP EU pavilont állít fel, ahol információs anyagokkal és EU-kvízjátékokkal várja az érdeklődőket. ■ Az uniós rovatot honlapunkon is figyelemmel kisérheti: www.tolnainepujsag.hu Az EU-melléklet a Külügyminisztérium támogatásával készült. A közösségi jog forrásai Az Európai Bíróság a közösség jogforrásaiként ismeri el a tagállami jogrendszerek közös hagyományát alkotó általános jogelveket. Ilyen a „hallgattassák meg a másik fél is” szabálya, a hatékony jogi felülvizsgálat, a diszkrimináció tilalma, a jóhiszeműség és a jog- biztonság, valamint az arányosság elve. A közösségi jog forrásai az alap- szerződések és azokat módosító további szerződések, a közösség tagállamai között létrejött nemzetközi megállapodások. Ezek összessége az úgynevezett elsődleges joganyag. A másodlagos joganyag alkotóelemei a közösség jogi aktusai során létrejött szabályok összessége. Jogforrás még a közösségi jog általános elvei, és a harmadik országokkal kötött szerződései, egyezményei. Mindezek alkalmazása a tagországok számára kötelező. A közösség kibocsátotta szabály- és intézkedéstömeg azonban sokkal kiterjedtebb. A kötelező erővel nem rendelkező ajánlások, vélemények, célkitűzések, nyilatkozatok a kötelező jogforrásokkal együtt alkotják az úgynevezett közösségi vívmányokat. A közösség alkotta jogszabályok fő formái a rendelet, az irányelv és a határozat. A rendeletet, elfogadásától kezdve kötelezően be kell vezetni a tagállamokban, ez a közösségi jogalkotás legerősebb formája. Az irányelvek általános jelleggel fektetik le az egyes közösségi célkitűzéseket, melyeket a tagállamoknak kell átültetni a nemzeti jogrendjeikbe. A döntő különbség az irányelvek és a rendeletek között éppen ebben áll: míg a rendeletek közvetlenül alkalmazhatók, tehát tagállami végrehajtás nélkül válnak az egyes nemzeti jogrendek részévé, addig az irányelvek a tagállam belső jogi aktusai által lesznek a nemzeti jog szabályai. A határozat inkább államigazgatási jellegű aktusra hasonlít, mint jogszabályra. Ez meghatározott címzetteknek szól, és csak rájuk vonatkozóan kötelező erejű, vagyis általános körű alkalmazása nincs. Az Európai Bíróság a közösség jogforrásaiként ismeri el a tagállami jogrendszerek közös hagyományát alkotó általános jogelveket. Ilyen a „hallgattassák meg a másik fél is” szabálya, a hatékony jogi felülvizsgálat, a diszkrimináció tilalma, a jóhiszeműség és a jogbiztonság, valamint az arányosság elve. A rendőrség jelentősen integrálódott Sok feladat vár a magyar rendőrségre a terrorizmus elleni harc, a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben. A megyék ebben akkor érintettek, ha ezek a bűnözési formák jelen vannak, illetve a schengeni határok közé kerülve megjelennek. A magyar rendőrség már bekapcsolódott a meglévő együttműködési formákba, nemzetközi szervezetekbe. A rendőrségnél a határőrséggel ellentétben kisebbek a csatlakozásra felkészülés anyagi lehetőségei. Ez a helyzet viszont módot ad a kreativitás kibontakoztatásra, olyan megoldásokat kell találniuk amelyek nem kerülnek (sok) pénzbe. A nemzetközi bűnözés elleni harcban is vannak már tapasztalatok és feladatok is, utóbbiak azonban nem elsősorban megyei szinten jelentkeznek. Dr. Kustra József, Tolna megye rendőr-főkapitánya elmondta, a felkészülés egyik területe a minőség- fejlesztés, minőségbiztosítás. A megyében a múlt héten tartottak tréninget a vezetőknek és azoknak a szakembereknek akik a főkapitányságon, kapitányságokon ezzel a témával foglalkoznak. A főkapitány elmondta, hogy a magyar rendőrség nemzetközi integrálódása már előrehaladott szakaszban van. Régen bent vagyunk az Interpol-ban és az Europolban. Két éve, a volt szocialista országban először, hazánkban tartotta közgyűlését az egyik jelentős nemzetközi rendőrszervezet. Egy másik nemzetközi rendőri együttműködésnek a központja is Budapesten van, ahol kelet- és közép-európai volt szocialista országok és szovjet tagköztársaságok rendőrei tanulnak. E tekintetben a magyar rendőrség összekötő kapocs az országúk két csoportja között. Ez is azt bizonyítja, hogy a magyar rendőrséget már akkor is egyenrangú félként kezelték. A hazai bűnüldözés eredményei sok fejlett országban váltanak ki elismerést. Sokoldalúak a magyar rendőrség, így Tolna megye nemzetközi kapcsolatai is. A magyar rendőrség már jó tíz évvel ezelőtt megkereste patrónusának a holland rendőrséget, s ezen belül minden főkapitányágnak megvan a partner megyéje. Tolnánák Kennemerland. Velük nemrégiben készítették elő a következő évek együttműködési elképzeléseit. t I szokat a felmerülő elméleti problémákra. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács is adott ki tankönyveket a felkészüléshez, például az úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárásról. A csatlakozást követően ez a szabály érinti a leginkább az ítélkező bírákodik az ügyészség niszen szabályok többségét beemelik a magyar jogrendbe. A jogharmonizáció lényege éppen az, hogy a magyar jogszabályok ne mondjanak ellent az uniós alapelveknek. Ennek jegyében módosították az utóbbi időben olyan sokszor a Büntetőtörvénykönyvet. Újabb és újabb törvényi tényállások kerültek be a kódexbe, amelyek megfelelnek az uniós szabályozásnak. Az alapjogok érvényesítésének garanciáit tartalmazza a hamarosan életbe lépő új eljárásjogi törvény is. ;erüesunkre elmondta, logy az uniós alapelvek lyilván a főügyészség zintjén is érvényesülni ognak. Várható hogy a íemzetközi kapcsolatokon sokkal gyorsabb, ra- ;almasabb együttműkö- lés alakul ki. Mindez izonban elsősorban a nen^cuvjz.i nnatkozású bűnözésre vonatko- ik. Azon a területen van elsősor- >an jelentősége annak, hogy milye- lek az országok közötti kapcsola- ok, mennyire gyorsan tudnak in- ormációt cserélni az adott ügyről. A csatlakozás után is elsősorban i magyar ioeszabálvok alanián mű-
