Tolnai Népújság, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-26 / 97. szám

10. OLDAL TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZA T 2003. Április 26., szombat Main-Tauber: kapcsolat széles alapokon Nem volt hiábavaló megrendezni a közelmúltban az ozorai Hozomány­gálát: a színes, zenés, táncos prog­ramról most is felsőfokban beszél­tek Németország Main-Tauber járá­sában azok a muzsikusok, akik Paul Grimm vezetésével vendégként vehettek részt a Sió parti település seregszemléjén. Erről legutóbb, né­hány napja Frankné dr. Kovács Szilvia, Tolna Megye Közgyűlés­ének elnöke győződhetett meg, a partnermegyében most első alka­lommal tett látogatásakor. Szívélyes fogadtatás és szépen rendbe­tartott, történelmi jellegű épületek. Kez­désként ez a két élmény gyakorolt mara­dandó hatást a megye három fős kül­döttségére: a mindvégig barátságos han­gulathoz jellegzetes többletet tettek hoz­zá a járás patinás műemlékei, melyek az elmúlt évszázadokból üzentek a mának. A delegációt a Kreis székhelyén, Tauberbischofsheimben Georg Denzer, Main Tauber járás elnöke, Paul Grimm, a járás igazgatási vezetője, Peter Bernhardt, a magyar kapcsolatokért fe­lelős munkatárs és Ulrich Derpha, a jogi osztály vezetője fogadta, s szinte azonnal elkezdődtek a hivatalos, ám baráti hang­vételű megbeszélések. A bevezetőben már említett ozorai program hozadéka- ként felmerült egy újabb testvértele­pülési kapcsolat létrehozása. Frankné dr. Kovács Szilvia Georg Denzer segítségét kérte arra nézve, hogy Ozora megfelelő A német fél tapasztalatcserére invitálta Tolna megye polgármestereit mrrjp^ Georg Denzer, Frankné dr. Kovács Szilvia, Molnár József, Gerjen polgármestere és Edmund Brenner, a tauberbischof- sheimi Sparkasse vezetője partnertelepülést találjon Main-Tauber- ben. Szóba került a Szekszárdi Német Színház fenntartói jogának kérdése is. A járás vezetősége támogatja, hogy a Né­met Színház továbbra is Tolna megyében maradjon, hiszen félő, hogy esetleg Bu­dapesten elvesztené kuriozitását: a sok kisebb társulat között fennállna a veszé­lye annak, hogy nem kapna kellő figyelmet és a Magyaror­szági Német Kisebbségi Ön- kormányzat a jelenlegi körül­mények között csak nehezen tudná hosszútávon biztosítani a fenntartását. A következő állomás Griins- feldben várta a Tolna megyeie­ket. Alfred Beetz polgármester a közigazgatási reform telepü­lési hatását elemezte, majd tá­jékoztatást adott a kisváros inf­rastruktúrájáról. Végezetül ta­pasztalatcsere-látogatásra hívta Tolna megyei polgármesterek szakmai delegációját: a leendő küldöttség tagjai néhány na­pos látogatás keretében tanul­mányozhatnák a gazdasági tá­mogatási eszközök igénybevé­telének lehetőségeit és a köz- igazgatási reform eredményeit Grünsfeld példáján. A bad-mergentheimi gyógy­fürdő-komplexumot Hans Dieter Henn ügyvezető igazga­tó mutatta be, felajánlva kap­csolatrendszerét és személyes tapasztalatainak átadását a Tolna megyei fürdők felújításához és rekonstrukciójá­hoz. A látogatás második napjának prog­ramja közt szerepelt a tauberbischofshei- mi Sparkasse felkeresése. Ez a térség pi­acvezető és egyben a járási hivatal szám­lavezető bankja is, száz fiókjával a tar­tomány legnagyobb lefe­dettségét biztosítja. A dél­után folyamán - a bronnbachi kolostor megte­kintését követően - Duna- földvár partnertelepülése, Weikersheim felkeresése szerepelt a programon. A látogatást a tauber- bischofsheimi egészségügyi és szociális központ be­mutatása zárta. A tauber- bischofheimi kórház mint­egy 400 munkatársával, 237 ágyával méreteiben nem hasonlítható össze a Tolna megyei kórházzal. A bete­gek a legkorszerűbb eszkö­zökkel felszerelt létesít­ményben a legmagasabb színvonalú ellátásban része­sülnek. Az épületegyüttes része az idősek otthona és gondozóotthon is, melyek­ből közvetlen átjárás biztosított a házhoz. A találkozó idején több ízben is fel­merült, hogy jelenleg Németország is gazdasági nehézségekkel küzd, a növe­kedés mindössze 0,4 százalékos és sok esetben nem egyszerű a szükséges for­rások előteremtése, egyre kevesebb pénz jut a befektetésekre. A lengyeli Apponyi Sándor Mezőgaz­dasági Szakképző Intézet bemutatkozó anyagát Peter Bernhardt megkapta a járás mezőgazdasági iskolájának történő továb­A megyei küldöttség a weikersheimi városházát is felkereste kór­bítás, és a két intézmény közötti össze­köttetés kialakításának ösztönzése céljá­ból. Az összegzéskor mind Georg Denzer, mind Frankné dr. Kovács Szilvia azt nyi­latkozta, hogy a kapcsolatot szeretnék a korábbiakhoz hasonló intenzitással foly­tatni és a lehető legszélesebb alapokra he­lyezni. Tolna Megye Közgyűlésének elnö­ke szeptemberre, a szüreti időszakra egy delegáció élén viszontlátogatásra hívta Georg Denzert, aki kijelentette, hogy a meghívásnak örömmel tesz eleget. Tárgyalás a színházról Megmaradni Szekszárdon, megtartani a színvonalat Már nem először merült fel an­nak lehetősége, hogy a megye fenntartásában működő szek­szárdi Deutsche Bühne Ungarn részben vagy egészben átkerülne a Magyarországi Né­metek Országos Önkormány­zatához. Erről is szó volt a leg­utóbbi megyei közgyűlé­sen, a részletekről Pogátsa Alajos alelnök adott tájé­koztatást lapunknak.- A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata szó­ban is és írásban is megkereste a megyei önkormányzat vezető tisztségviselőit, kifejezve, hogy szeretne tárgyalásokat kezdeni az átvételről - mondta Pogátsa Alajos: - Ám ez az átvétel még nem tény: lehet szó közös működtetésről is, sőt, akár ma­radhat a jelenlegi működtetési forma is.- Mi volt a szerepe ebben a folyamatban a közgyűlésnek? A- Az, hogy felhatalmazást kértünk - és kaptunk - a testülettől a tárgyalásokra.- Már korábban is lehetett halla­ni a mostanihoz hasonló tervekről. Mi most az ügyben az új elem?- A miniszterelnöki hivatalban az illetékesek létrehoztak egy ala­pot, mely az országos kisebbségi önkormányzatokat segíti abban, hogy azok képesek legyenek mű­ködtetni - vagy közösen a megyék­kel, városokkal vagy önállóan - ok­tatási, illetve kulturális intézmé­nyeket. Ez az alap a jövő esztendő­től kezdve tovább fog gyarapodni. Ez számít jelentős újdonságnak. ­szekszárdi Deutsche Bühne Ungarn Tolna megye szúrnám mi a legfon­tosabb ebben a kérdéskörben?- A tárgyalások eredményétől függetlenül számunkra alapvető • fontosságú az, hogy a Német Szín­ház legalább olyan magas színvo­nalon működjön Szekszárdon, ü- letve a megyében, mint ahogyan azt most teszi. Erre kívánunk biz­tosítékokat szerezni a majdani szerződésben.- A megye számára mi lenne kedvezőbb: a közös üzemeltetés, avagy az intézmény teljes körű át­adása?- Ebben a kérdésben még nem FOTÓ: BAKÓ JENŐ foglaltunk állást. Évente nagyjából 24-25 millió forinttal járulunk hozzá a DBU költségvetéséhez: számunkra a jelenlegi helyzet is jó, de ez nem jelenti azt, hogy ne töre­kednénk még jobb körtilmények biztosítására. Könyvtári kihívások Címzett támogatásra lenne szükség az átépítéséhez Az Illyés Gyula Megyei Könyvtár igazgatói tisztére nem érke­zett pályázat. Ezért az intézményt - a legutóbbi megyei köz­gyűlésen meghozott döntés értelmében - az újabb pályázat kiírásáig, az eredményhirdetésig továbbra is az eddigi igaz­gató, Elekes Eduárdné vezeti. Az intézmény a remények szerint egyébként jelentős, bár még nem igazán közeli átalakulás előtt áll: a megye e hónap 25-ig beadja a kormányhoz címzett támogatás iránti igényét, az esetlegesen el­nyert pénzből néhány év múlva az egész könyvtár a szó szoros ér­telmében újjászülethetne. A kor­mányzat várhatóan a nyár folya­mán foglal állást a pályázatról: kedvező elbírálás esetén egy újabb, végleges pályamunkát kell benyújtani. A parlament - a kor­mány beterjesztése alapján - a jö­vő esztendőben hozza meg végső döntését. A megyének tehát sze­rencsés esetben 2004-ben lenne módja arra, hogy elkészítse a részletes terveket, illetve lebo­nyolítsa a pályáztatást. Az építke­zés ezután kezdődhet el. A megye nagyjából száz millió forintot szán a könyvtárral szom­szédos ingatlan - épület és telek - megvásárlására, s ez az összeg ké­pezné az önerőt, a címzett támo­gatás pedig mintegy 1 milliárd 440 millió forintot. Ennyiből már bátran el lehetne kezdem, sőt, meg is lehetne oldani a régóta igé­nyelt bővítést és korszerűsítést. Elekes Eduárdné - aki éppen harminchárom esztendeje szen­teli életét a könyvtárügynek - érzi a kihívást, ami komoly, de egyút­tal elgondolkoztató is.- 1987 óta vezetem a létesít­ményt, azóta annyi veszélyes helyzetet megéltem és elhárítot­tam már itt, hogy ezt a fizikai és lelki többletet kívánó újabb öt­éves megbízatást már nem tu­dom vállalni - tudtuk meg az igazgatótól. - Hozzá kell tennem, hogy erre az építkezésre nagyon régóta vártam: s ha nélkülem is épülne fel az új könyvtár, akkor is elmondhatom majd, hogy valahol benne lesz az én munkám is. Tájékoztató az üzemzavarról 1. Mi történt? A március végén karbantartásra leállított 2. blokk reaktorcsamokában április 10-én, csütörtökről pén­tekre virradó éjszaka radioaktív gáz megjelenését észlelték a műszerek, amelynek forrása egy tisztí­tótartály. A tartályt ideiglenesen, néhány hét idő­tartamra helyezték el a reaktorcsamokban, s benne a fűtőanyag-kazettákon észlelhető lerakodást távo­lították el vegyi úton. Az esemény során a normál üzemi értéket meghaladó mennyiségű gáz került a környezetbe. Az erőmű körüli nagyérzékenységű mérőrendszerek a kibocsátás első perceit leszámít­va semmiféle állapotváltozást nem észleltek, a ter­mészetes sugárzás értékéhez képest mérhető elté­rés nincs. Veszélyhelyzet nem volt, így különleges intézkedéseket sem kellett foganatosítani az erőmű körüli régióban. A szakemberek megkezdték a 8 méteres vízosz­lop alatt, több száz köbméter vízzel feltöltött me­dencében lévő tartály szétszerelését. A tartályfedél leemelését követően víz alatti kamerákkal vizsgál­ták meg a tartályban lévő 30 darab fűtőanyag köte- get, s megállapították, hogy azok mechanikailag sérültek, eldeformálódtak. Az előzetes szakvéle­mények szerint a sérülések a tartály hűtési elégte­lenségére vezethetők vissza, melynek során a fűtő­anyag-kazetták túlhevültek. A blokk karbantartási munkáit felfüggesztették. A tartályhoz újabb hűtőköröket építettek ki, és a mindenkori állapotot ellenőrző mérőrendszereket telepítettek a helyszínre. Az üzemzavar következ­tében kialakult helyzet stabilizálódott, egyértelmű­en kézben tartott, ellenőrzött. A környezeti kibo­csátás értéke az elmúlt hét közepén visszaállt a ha­tárértékek alá, a normál üzemi szint közelébe. 2. Mi nem történt? Az üzemzavar kapcsán a hivatalos erőművi és ha­tósági tájékoztatásokon túl többféle, minden alapot nélkülöző hír jelent meg, amelyet az alábbiakban tételesen cáfolunk:- Az üzemzavar nem a 2. blokk berendezései­ben, technológiai rendszereiben, nem a reaktorban történt. A blokk berendezései sértetlenek, üzemké­szek.- Nem történt nukleáris esemény, hűtési problé­mák okozták a fűtőanyag szerkezetének sérüléseit.- Az erőműben nem történt baleset, az üzemza­var a környezetet nem veszélyeztette.- Egyetlen dolgozó sem kapott a megengedett határértéknél nagyobb sugárterhelést, ezért senkit nem kellett a munkahelyéről hazaküldeni.- Egy daruzási munkát végző munkatársunk su­gárterhelése az éves dóziskorlát mintegy 10 száza­lékát érte el. Feltehetően nem szakszerű védőesz­köz használat miatt, a hajának egy részét le kellett nyírni, mert azon felületi szennyeződés volt talál­ható. A darus dolgozónk azóta is munkába jár, semmiféle kórházi kezelésre nem volt szükség.- Az erőmű dolgozói nem kapnak semmiféle plusz juttatást a napi munkájuk elvégzéséért, több­ségük sok éve itt dolgozik, megfelelően kiképzett és felkészült, tudja a dolgát és kötelességét. 3. Nemzetközi Nukleáris Esemény Skálán történő besorolás A közvélemény tájékoztatását szolgáló skálán, az üzemzavar bekövetkezésének napján, a vonatko­zó nemzetközi előírásoknak megfelelően az ese­ményt 2. fokozatba sorolták, amelyet az Országos Atomenergia Hivatal jóváhagyott. Á tartály fedelé­nek leemelését és a víz alatti tv kamerás megtekin­tést követően az eseményt a nagyszámú fűtőanyag köteg megsérülése miatt az erőmű a 3. fokozatba sorolta, amely szintén hatósági jóváhagyást ka­pott. Az átsorolás oka nem a folyamat bármiféle súlyosbodása volt, hanem olyan tények megisme­rése, amellyel csak a tartály felbontása után szem­besültek. 4. Mi várható? A tisztítótartály és környezetének folyamatos hűté­se, ellenőrzése megoldott. A tartályt tartalmazó vízmedence fölé egy fóliaházat építettek, amelynek légterét elemzik és tisztítják. Az elmúlt héten meg­alakultak azok a szakmai csoportok, akik különbö­ző szakterületeket képviselve (reaktorfizika, áram­lástan, műszaki logisztika stb.) dolgoznak a megol­dás alternatíváin. A legbiztonságosabb megoldást fogják választani. 5. Gazdasági veszteség A 2. blokk karbantartásának befejezését az erőmű május 6-ára tervezte. Az ezt követő állásidő na­ponta mintegy 50 millió forint árbevétel kiesést je­lent. Emellett kiadásként jelentkeznek az üzem­zavar következményeinek felszámolása során fel­merülő költségek. Á 30 darab, tisztításra került, megsérült és további felhasználásra már nem al­kalmas fűtőanyag-kazetta is komoly értéket kép­viselt. 6. Kommunikáció Az üzemzavarról, az első pontos információk birtokában nagy gyorsasággal tájékoztatta az erőmű az országot elsősorban a sajtó hatékony együttműködésével. Külön kiemelt tájékoztatást kapott Paks városa és az erőmű körüli régió, amelyhez a helyben szokásos közlési csatornák' mindegyikét felhasználtuk. A 30 km-es körben élő települések polgármesterei egyidejűleg tájé­koztatást kaptak egy csoportos sms küldő rend­szeren keresztül, így módjukban állt a saját tele­pülésükön felvetődő kérdésekre megnyugtató választ adni. Minden jelentősebb információról újabb országos közlemények kerültek kiadásra. A sajtómegjelenések túlnyomó többsége objekti­ven és korrekt módon ad tájékoztatást az olva­sóknak, hallgatóknak és nézőknek. Az erőmű minden megkeresésére válaszol, minden nyilat­kozatot vállal. Kováts Balázs főosztályvezető ° Paksi Atomerőmű Rt. g I 4 I ♦ 1

Next

/
Thumbnails
Contents