Tolnai Népújság, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-24 / 95. szám
2003. Április 24., csütörtök TOLNA MEGYE 2 0 0 3 P Á L F A 7. OLDAL Lázár Ervin ide hazajár A Kossuth- és József Attila-dí- jas író, Lázár Ervin, bár nem szülőfaluja, ma is hazajár Pálfára. Az egész környéket, ahol gyermekkorát töltötte, szívébe zárta. A pálfaiak között sok barátja van, az itt élőket kedves, vendégszerető embernek tartja. Lázár Ervin édesapjának családja élt Pálfán, az író emlékszik nagyapjára, aki még ráncos, bő gatyában járt. Egyébként is nagyon sok szép emléket őriz a faluról, ahol nem csak nagyon sok rokona élt, hanem egyetemista korában egy ideig ő maga is. Ezeket az élményeket természetesen megörökítette írásaiban is. Első riportját, mely az Élet és Irodalomban jelent meg, egy, a pálfai cigánytelepen élő asszonyról írta. Lázár Ervin ma is gyakorta megfordul a Pálfán, meglátogatja még élő rokonait, barátait, ha arra jár, állandó vendége a Falunapoknak és természetesen minden Illyés Gyula emlékére rendezett programnak. „Központi település volt életünkben Pária, apám nagyon szerette, és én is jól éreztem itt magam. Régen nagyon sok szegény ember élt itt, de vendégszeretők voltak és ma is azok” - mondja és elárulja, hogy bár sokan nem tudják, nem csak meséiben örökítette meg a falut, hanem hangjátékot is írt róla. Illyés Gyula Amikor egy nemzetközi írótanácskozáson Illyés Gyula mint hozzászóló fellépett a szószékre és franciául elmondta az első mondatot, a széksorokban ülő franciák viharos tapsban törtek ki. Ez a külföldi nemcsak otthonosan beszélt franciául, hanem olyan hiteles hangsúllyal, olyan párizsi utcát idéző franciasággal, hogy aki csak francia volt abban a teremben egyszeriben szívébe fogadta. Ez a franciásan franciául beszélő, kitűnő megjelenésű, nagyon szép hangorgánumú, mértéktartóan elegánsan öltözködő férfi a magyar Dunántúlnak egy uradalmi pusztáján Felsőrácegresen született, 11 éves koráig még kisebb városban sem volt, ifjúságától halá(1902-1983) Iáig úgy tartotta nyilván magát, hogy a puszták paraszti népének fia. Ifjúkorától mindvégig sikeres költő, de legfőbb művei mégis azok a prózai írások, amelyekben sajátosan és igen költői nyelven elegyíti az önéletrajzot, a társadalomrajzot, a regényes emberábrázolást és a nép, a „puszták népé”- nek igazát kifejtő publicisztika. A Pálfához tartozó Felsőrácegresen Illyés Gyula szülőháza helyén kopjafa áll, első iskoláját 1987-ben múzeummá alakították át, a múlt évben avatták mellszobrát a falu polgármesteri hivatala előtt. Szellemiségét az Illyés Gyula Emlékbizottság hívatott életben tartani. A kosárfonó család Forgács Dénes a Hargita megyei Székelykeresztúrról érkezett Pálfára, hatod magával. A családot befogadták a pálfaiak, beilleszkedtek. Szeretik a csendes, nyugodt kis falut. Mindenkinek sikerült munkalehetőséget teremteni egy betéti társaság létrehozásával. A család fonott bútorok, egyéb tárgyak készítéséből és eladásából él. A nemesített fűz egy részét maguk termelik, s készítik a szebbnél- szebb darabokat, melyeket már nem csak a környéken, hanem or- szágszerte szívesen vásárolnak.______________ ■ A korszerű tudás forrása Sokrétű programok tanórán és azon kívül is Kulcsfontosságú egy falu életében a nevelés-oktatás, Eötvös József szavaival élve: Akár a gazdaság, akár a politika elsőbbségét vallja valaki, az oktatás fejlesztése minkét út alapja. A pálfai általános iskola és óvoda minden tekintetben igyekszik megfelelni ennek a szerepnek. Az intézmény alapelve, hogy eljuttassa diákjait személyes lehetőségeik felső határáig.- Gyermekközpontúak vagyunk - vallja Németh Jolán igazgató -, de erről véleményem szerint akkor gondolkodunk helyesen, ha az iskolát nem játszóháznak, hanem a rend, a fegyelem a helyes viselkedési formák elsajátításának, az ismeretszerzés és a korszerű tudás forrásának tekintjük. A tanári kar célja, hogy a társadalom által előnyben részesített értékek mentén felzárkóztatva, tehetséget gondozva, az esélylehetőséget megadva készítse fel a gyerekeket a következő nevelési-oktatási fokozatra a gyermeki személyiség tiszteletben tartásával, szeretettel, a másság elfogadásával. A családias légkörű óvodában három csoportban ötvennyolc gyermekről gondoskodnak az óvónők tevékenységközpontú nevelési program keretében. Az iskolába 146 gyerek jár. A pedagógusok szakmailag jól felkészültek és arra sem sajn&ják a fáradságot, hogy pályázatokat írjanak, ennek eredményeként az elmúlt hat évben több mint hatmillió forinttal gazdagodott az intézmény. Sokrétű programot biztosít az iskola diákjainak a tanórákon kívül is: szakköri foglalkozásokat, tanulmányi kirándulásokat, versenyeket szerveznek. Számos sikert értek el a pálfai diákok országos leve- lezős tanulmányi, rajz, szavaló és sport versenyeken is. A diákok iskolán kívül is lelhetnek hasznos időtöltésre. A Rezeda Gyermektánccsoport hatvan ki- sebb-nagyobb gyermeknek nyújt heti egyórás elfoglaltságot. Pergemé Iker Ibolya irányításával dél-alföldi, somogyi, rábaközi és dunántúli táncokat, gyermekjátékokat tanulnak. Természetesen a község legtöbb rendezvényén fellépnek, de bemutatkoztak már Bölcskén, Pakson, Dunaföldváron, táncoltak az Országos Táncház Találkozón. A fiúk-lányok önfeledten ropják a táncot minden héten a művelődési ház színpadán, a nyáron pedig már második alkalommal tánctáborba mennek. Jókedvű, vendégszerető falu Földrajzi és egyéb adottságai miatt cseppet sem mondható irigylésre méltónak a Tolna megye szegletében lévő kis falu, Pálfa helyzete. A község vezetőinek sincs könnyű dolguk. Ám évről-évre szépül a falu, s békében élnek itt egymással az emberek függetlenül attól, hogy mifélék, honnan jöttek. Bekötőutas, elöregedéssel fenyegetett kis falu Pálfa, Tolna megye csücskében. Ez természetesen sok mindenre rányomja a bélyegét, meghatározza a fejlődés lehetőségeit, vagy inkább határait. Az ipar nem telepedett meg, az itt élők főként mezőgazdasággal foglalkoznak. Az egykori termelő- szövetkezet valaha közel négyszáz embernek adott munkát, és másfélszer ennyi tagja volt. A megszűnte után létrejött gazdaságok együttesen legfeljebb ötven embert foglalkoztatnak. A legjelentősebb munkáltató a megyei önkormányzat által fenntartott Fogyatékosok Otthona, mely százharmincöt főt foglalkoztat. - Amellett, hogy az otthon sok család megélhetésének forrása, neki köszönhetően a pálfaiak megtanultak együtt élni a fogyatékos emberekkel, elfogadják a másságot - mondja Bérdi Imre polgármester. - Az intézménynek otthont adó épület tervezett rekonstrukciójával azonban csökkeni fog az ellátottak száma. Szerettük volna, ha lakásotthonokat alakítanának ki a faluban, ezért anyagi áldozatot is készek vagyunk hozni, de a megyei ön- kormányzat koncepcióját ismerve erre nem kerül sor. A gondozottak egy réBérdi Imre 1953-ban született Pálfán, itt végezte az általános iskolát, majd Szekszárdon, Pécsett tanult, erősáramú technikus, mérlegképes könyvelő. A Tolna Megyei Önkormányzat Fogyatékos Otthonának műszaki vezetője volt polgármesterré választásáig. Két ciklusban volt képviselő. Szereti a virágokat, szívesen kertészkedik, s ha lenne rá ideje többet olvasna. Felesége Kajári Ilona tanítónő, lánya Erika 22 éves, negyedéves joghallgató. sze más otthonba kerül, ami létszámleépítést és az eddig sem csekély munkanélküliség emelkedését jelenti. Bérdi Imre reméli, hogy sikerül valamilyen megoldást találni, hiszen a faluban van szakképzett munkaerő. A munkanélküliség egyébként is komoly gond, e téren az elmúlt időszak egyetlen eredménye egy varroda, mely az önkormányzat hathatós támogatásával települt a faluba és tíz főnek ad munkát. A falu adottságai miatt alacsonyak az ingatlanárak, ez azt jelenti, hogy a nagyvárosokban elszegényedett réteg - persze vannak kivételek - települ ide. Magas a cigány lakosság aránya. Az önkormányzat őket arra igyekszik ösztönözni, hogy maguk biztosítsák megélhetésüket. Ez a polgármester szerint cseppet sem hálás feladat, sok a konfliktus, így hát már azt is sikernek könyvelik el, ha két embernél eredménnyel járnak. Külön feladatot jelent az, hogy a községhez tartozó Felsőrácegresen élőknek is azonos életfeltételeket teremtsenek. Éppen e célt szolgálná a tervezett házigondozói szolgálat létrehozása, mely az alapvető ellátást, étkeztetést, idősgondozást biztosítaná. Ezen túl is számos tervet dédelget az önkormányzat, nem mondtak le a szennyvízhálózat megépítéséről, folytatják intézményeik megkezdett rekonstrukcióját, zajlik az óvoda felújítása, a következő teendő az alsó tagozatos iskola nyílászáróinak cseréje lesz. Mindent egybe vetve azon igyekeznek, hogy kényelmesebbé, vonzóbbá tegyék a települést, mely minden gondja ellenére jókedvű, vendégszerető falu. Pálfa Tolna megye északi részén Simontornyától 8 km-re, délkeleti irányban közvetlenül a Sió jobb partján épült. Tengerszint feletti magassága 108 m. A település története az őskorba nyúlik visz- sza. Az ősemberi élet nyomait a Tolna Megyei Múzeum őrzi. A település a honfoglalást követően Páriáivá néven vált ismerté, bár 1850-től néhány évtizedig Nagy- Pálfalva néven volt ismeretes. A község a Pálfa nevet 1719. óta viseli. A nép ajkán ma is élő hagyomány szerint a Kossuth Lajos utca (Öreg utca) keleti bejáratánál lakott egy Pál nevű ember, akinek háza előtt állt egy nagy akácfa, amely messzire ellátszott és a csónakkal Cece és Pálfa között közlekedők számára irány- mutatásul szolgált. Pálfára jövet szállóigévé lett: „Tartsunk Pál fájának.” Valószínűbb az az állítás, amely szerint a - falvára végződő községek közül néhányan a - fa végződést vették fel. így lehetett Pálfalvából is Pálfa. ■ Fontos időpontok Fogadóórák: A polgármester és a jegyző a polgármesteri hivatal teljes nyitvatartási ideje alatt a lakosság rendelkezésére áll (hétfő- től-csütörtökig 7:45-12, 13-16; pénteken 7:45-13:30), fogadóóra külön kijelölve nincs. Az orvosi rendelő nyitvatartási rendje: hétfő 9.00-11.30, kedd 8.00-11.00, szerda: 15.00-18.00, Felsőrácegresen 13.30-15.00, csütörtök: 8.00-12:00, 16.00-17.00, péntek: 8.00-12.00 Istentiszteletek időpontja: református: minden vasárnap 10:30, katolikus: páros hónapban vasárnap, páratlan hónapban szombaton 10 óra, Evangélikus: vasárnap 15 óra. A TELEPÜLÉS ADATAI A falu lakossága: 1870 Háztartások száma: 650 Egyéni vállalkozók száma: 8 Telefonellátottság: Csatornázottság: 60% Munkanélküliség: 6,9% Az oldal az önkormányzat támogatásával jelent meg. Az írásokat és fényképeket Vida Tünde készítette Művészetek bölcsője A pálfai önkormányzat igen gazdag képzőművészeti gyűjteményt mondhat magáénak, s azzal is büszkélkedhet, hogy bölcsője volt egy 16-17. századi zenét játszó együttes megalakulásának. Mindezek az itt zajló művészeti alkotótáborok gyümölcsei. A képzőművészeti alkotótábort hat évvel ezelőtt azzal a céllal hirdették meg először, hogy a Páriáról elszármazott és a faluhoz kötődő művészek itt tölthessenek néhány napot, nyugodt körülmények között dolgozzanak és megörökítsék a falut. Azóta híre Meggyesi János ment a művészeti tábornak, minden évben tíz-tizen- ból öt művész - amatőr és profi - ad itt gén egymásnak randevút. Minden alkalommal remek hangulatban ismerkednek egymással, dolgoznak és tanulnak. Az önkormányzat vendégül látja őket, biztosítja a szükséges eszközöket. A tábor zárásával egy időben nyílik az itt készült alkotások- rendezett kiállítást, mely vé- niinden festő egy-egy képet ajándékoz a házigazda önkormányzatnak. Ennek köszönhetően a művelődési ház és a polgár- mesteri hivatal falát csodálatos, a falut és az itt élő embereket megörökítő festmények díszítik. Négy éve, Meggyesi János jegyző Páriára kerülésével egy másik művészeti ág is otthonra lelt itt. Ez pedig a régi zene, melyet Meggyesi János nemcsak nagyon kedvel, hanem szívesen játszik is. Az ő Tolna megyei zenész barátai voltak a régi zenei tábor első lakói. Minden nyáron itt játsszák együtt a 16-17. század legremekebb muzsikáit Kecskés András lantművész vezetése mellett. A táborlakókból szerveződött egy kis zenekar, az Ungaresca Consort, mely azóta is szívesen vállal fellépéseket megyeszerte. A FALU VEZETŐI. Hátsó sor balról-jóbbra: ifj. Horváth Imre, Kiss Győző, Gyene József, Maráczi László (2003 áprilisától, összeférhetetlenség miatt Ábrahámné Dr. Sári Ankikót követte a képviselői székben), Szőke József alpolgármester. Első sor: Szigeti Attila, Berki Istvánná, Bérdi Imre polgármester, Patkós Gyuláné, Barkóczi Józsefné _________________________________________________________________a
