Tolnai Népújság, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-19 / 92. szám

MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL 2003. Április 19., szombat Mondom a magamét VENTER MARIANNA Örömmel, ka nehezen is A mai napon még elvégezhetők az utolsó simítások a nagy húsvéti készü­lődésben, még gyorsan megvehetjük, amiről megfeledketiünk, aztán két nap ünnep következik, remélhetőleg jó családi programokkal, vidámság­gal. Sok család azonban a húsvA Után nem is olyan nagyon sokkal újabb ünnepre készül: következnek a ballagások. Előbb a középiskolások, az­tán jó egy hónappal később az általános iskolák nyolcadikosai ballag­nak. Bizonyárra akad olyan család is, ahol mindkä esemény bekövetke­zik. Márpedig, kerül amibe kend, a szülők a tőlük telhető legszebbet, leg­jobbat akarják nyújtani a gyereküknek. Gondoljunk csak bele: új ruha, új dpő a ballagómik. (Ha a testvérek nagyot nőttek a télen, akkor nekik is.).Fodrász mindenkinek, otthon nagytakarítás, virágcsokor és ajándék agyereknek, étel-ital a meghívott vendégeknek. Bizony jócskán megterhe­li a családi költségvetést, de a szülő örömmel veri költségbe magát, mint már fentebb említettük. Vannak tradicionális ballagási ajándékok, mint például az ékszerek, aztán az sem számít már ületlenségnek, ha valaki pénzt ad ajándékba, főleg, ha a megajándékozott maga kéri ezt, mondván, valamire gyűjt. Az is előfordul, ha nagyon ritkán is, hogy a ballagó gyermek mobütelefont, motort, autót, kiváeles esetben luxusnyaralást, vagy lakást kap ajándék­ba Gyors közvélemény-kutatást végeztem ismeretségi körömben, annak idején ki mit is kapott ballagásmi Néhány hölgyismerősöm említette, hogy gyűrűt vagy nyakláncot, de legöbben nem emlékeztek semmi „ege­trengető” nagy dobgra A nagymamák szoktak még ilyenkor némi stafí- rungnak valót - ágyneműt, étkészletet, stb. - adományozni, de más nem volt divatban. Nem tudni, melyik változat a reálisabb, melyik a követendőbb. Vajon helyese, hogy ahhoz szokik, hozzá a gyerek, hogy mindent megkapjon, amit csak kéri Tudjuk, hogy mindeníd a legjobbra a legszebbre törek­szik. Csak az a baj, hogy a „divat” miatt sokszor messze az erején felüL Névtelenül segítenek Nem ítéletet, megértést kap a hívó Tolna megye Szekszárdon 1990-ben indult be a telefonos lelkisegély szolgálat, amely jelenleg a Városi Mentálhigiénés Egye­sület égisze alatt működik. A telefonos lelkisegély szolgálatok önként vállalt feladata az öngyil­kosság megelőzése mellett a baj­ba jutott emberek hozzásegítése problémáik megfogalmazásához, kimondásához, hiszen beszélni gondjainkról, megosztani valaki­vel érzéseinket - ez az első lépés a problémák megoldása felé. A szolgálatok első számú alapel­ve a névtelenség biztosítása, azaz a telefonálónak nem kell felfednie személyes adatait. A következő alapelv az elérhetőség, amely Tolna megyében úgy valósul meg, hogy 18 órától reggel 6 óráig fogadják az ügyelők a hívásokat, minden nap, hétvégén és ünnepnapokon egy­aránt. A szekszárdi szolgálatot hívók között 2002-ben a leggyakoribb probléma a magányosság és az egyedüllét volt. Gyakori volt a szorongás, depresszió és egyéb lelki illetve testi betegségek. Ön­gyilkossági és krízishívás az ösz- szes hívások 5 százaléka volt. A telefonos lelkisegély szolgálat Tolna megyéből vonalas telefonról - sajnos mobiltelefonról nem kez­deményezhető hívás - díjmentesen hívható 06/80/505-518-as telefon­számon, minden nap este 6 és reg- gel 6 óra között. ______________■ El őző kérdésünk: Ön szerint súlyos-e a baj az atomerőmű 2. blokkjánál? Szavazóink túlnyomó többsége, ponto­san 72,7 %-a úgy vélte, hogy súlyos. MAI KÉRDÉSÜNK: A valóságnak megfelelően tájékoztatnak-e az atomerőmű illetékesei? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepuJsag.hu és SMS üzenetben: 20/454-36-64 A „nagy bor” élvezete felér egy koncerttel A zenész a kottát ismeri, a bomkadémikus a bort „És van somlai, pannonhalmi, arácsi, kiskőrösi. Sőt van bora minden évnek, minden gazdá­nak, minden hordónak. Vala­mennyi bor egyetlen istenség alá tartozik. De minden bor­nak külön géniusza van.” (Hamvas Béla)- A bor nem szesz, hanem olyan remek ital, amelyben min­den megtalálható, ami gyönyör­ködteti az érzékszerveinket. A bort meg kell tanulni inni és kí­nálni -, mondta dr. Rohály Gábor borakadémikus, a Borkalauz ki­advány szerkesztője azon az elő­adáson, amit a Szent Gaál Kas­télyban rendezett borbecsüs tan­folyamon tartott.- Nagyon költőien hangzott, amit a borról mondott.- Igen, mert egy „nagy bor” él­vezete felér egy tárlatlátogatással vagy koncerttel. Olyan borok szü­letnek ma Magyarországon, ame­lyek elfogyasztása műélvezet. A zeneértőknek a kottát kell ismer­ni, még ha nem is játszik semmi­féle hangszeren, a borszakértő­nek kóstolni kell tudnia. De a bor­hoz értés nem csak a borakadé­mikusok privilégiuma.- Apropó borakadémikus, ön ha jól tudom, tanult szakmáját nézve szájsebész. Miért lesz egy fogászból főállású bomkadémi­kus?- Fogászként egy voltam a sok közül, borakadémikusként vi­szont az elsők között vagyok. Tizenkét éve művelem megél- hetésszerűen ezt a szakmát, ami­nek alapja az Ausztriában végzett három éves képzés. Ott szerez­tem borakadémikus címet.- Magyarországon is vannak borakadémikusok.- Igen, csakhogy amíg nálunk azt neveznek ki borakadémikus­Rohály Gábor borakadémikus nak, akit akarnak és nem kell hozzá semmiféle vég­zettség, addig Ausztriában ezt nemzetközi kép­zéshez kötik. Ne­kem .három év alatt háromezer bort kellett figyel­mesen, jegyzetel­ve végigkóstolom, ami napi három bort jelentett. Úgy gondolom, hogy aki ezt megteszi, az állhat oda az emberek elé és beszélhet nekik a borról.- Mesélte, hogy nemrég Buda­pesten kilencven mintát kellett megkóstolni egy borminősítésen. Lehet ennyi borminta esetén tár­gyilagos, biztos véleményt mon­dani, nem fárad el a borbíráló?- De igen, elfárad, bár nagy szá­mú minta kóstolása esetén a le­nyelés szóba sem jöhet. De még így is csak felületes értékelést lehet adni, jóformán csak azt lehet meg­mondani, hogy továbbkóstolásra érdemes-e az a bor vagy nem.- Nem árt ennyi bor a szerve­zetnek?- Fontos, hogy aki rendszere­sen nagyon sokat kóstol, mint mi, annak alkoholmentes napokat, sőt éves viszonylatban absztinens heteket kell tartania, mert ezt megkívánja az egészsége.- Kell-e a kóstolást tanulni?- Igen, a tudatos kóstolásnak szabályai vannak.- Mi a borkóstolás alapja?- A kóstolás alapja a köpőcsé­sze és a ceruza. Ha Ugyanis a bor­kóstoló nem írja le a benyomása­it, akkor elfelejti. A köpőcsésze pedig azért kell, mert kiköpés nél­kül nem lehet sokat kóstolni.- Igaz, hogy a nők jobb borkós­tolók, mint a férfiak?- Igaz. Ez azért van így, mert jobb az íz érzékük, alacsonyabb az ingerküszöbük és nem dohá­nyoznak. Ráadásul évezredeken keresztül gyakorolták a kóstolás művészetét a konyhában, a tűz­hely mellett. Ezért van az, hogyha borkóstolásra kerül sor, azt a nők szinte rutinból csinálják. Persze arról sem szabad megfeledkezni, hogy a nők kreatívabbak, na­gyobb a fantáziájuk és mint tud­juk, a borkóstolás az agykéregben zajló tevékenység, a száj csak az ingerek belépési kapuja, a mikro­fon a rádióban. A fantázia bor­kóstolásban sokkal nagyobb sze­repet játszik, mint gondolnánk.- Nekem úgy tűnt, hogy a bor­kóstolás, borminősítés nagyon hasonlít a jégtánchoz, mivel bizo­nyos objektív elemek mellett nagy teret enged a szubjektivitásnak.- Valóban így van, de ezen se­gít az a nemzetközileg elfogadott kóstolási rendszer, amelyben nor­mákat próbáltunk meg felállítani. A tetszik, nem tetszik, ízlik, nem ízlik kategóriákon kívül a kóstoló­nak olyan objektív szempontokat is figyelembe kell vennie, ame­lyek a bor egyensúlyára, várható potenciájára, azaz az érési képes­ségére, koncentrációjára, ízanya­gára vonatkoznak. Ezek nem az egyéni beállítottságtól függnek, ezek konkrét ismérvek. így pró­bálunk némiképp objektíwé vál­ni, de teljesen elfogulatlan soha nem lesz a borbírálat.- Ezt a célt szolgálja a borbe­csüs képzés is?- Nagyon sokan fordultak az utóbbi években hivatásszerűen a .bor felé Magyarországon, ezért megnőtt az érdeklődés a borbe­csüs képzés iránt. Borkereske­dők, kis boros boltok, éttermek vezetői, pincérek, de a tehetősebb emberek, gyűjtők is hozzánk for­dulnak, mert szeretnének többet tudni a borról.- Feleségével, dr. Mészáros Gabri­ellával közösen önök adják ki a Borkalauzt, amelyben rangsorolják a magyarországi legjobb borokat.- A Borkalauz kiadását kilenc éve kezdtük el a feleségemmel. Először csak a saját kedvtelésünk­re próbáltuk meg összegyűjteni a magyarországi kínálatból azt a 100 bort, amit a legjobbnak, leg­szebbnek találtunk és egy asztal- társaság, a Borkollégium kóstolá­si jegyzeteit adtuk közre a Borka­lauzban. Ez a kiadvány aztán négy-öt év alatt valóságos igény- nyé vált, őszintén szólva nem gondoltunk rá, hogy ilyen fehér foltot találunk. Bízunk benne, hogy a hamarosan elkészülő 10. jubileumi kiadásunkkal az utolsó évjárat borainak értékelésén túl­menően afféle összegzést is tu­dunk adni az elmúlt tíz évről, amiben biztosan lesznek megle­pő dolgok, de sok használható in­formációt is fog nyújtani mind­azoknak, akik érdeklődnek a ma­gyar borok iránt. F. KOVÁTS ÉVA Nem lehet csodára számítani Az elmaradt fejlesztések az idén drágábbak lesznek Bonyhád Az önkormányzat ellátandó feladatait finanszírozni tudta, tavaly nem volt szükség hitel- felvételre. Az idei esztendő nehezebbnek mutatkozik. A hitelfelvétel elkerülése érde­kében mind a képviselőknek, mind a lakosságnak önmér­sékletet kell tanúsítania Bonyhád város képviselő-testüle­té értékelte a tavalyi év költségve­tésének végrehajtását. A testület mellett működő valamennyi bi­zottság előzetesen véleményt al­kotott a pénzügyi terv megvaló­sulásáról, annak a település fejlő­désére gyakorolt hatásáról. Hahner Ferenc, a pénzügyi és jo­gi-ügyrendi bizottság elnöke vál­tozónak mondta az elmúlt esz­tendő gazdasági folyamatait, amelyek lehetővé tették ugyan a feladatok teljesítését, de a fejlesz­téseket igen visszafogottak tartot­ta. Lovász Tibor, a gazdasági és városfejlesztési bizottság vezető­je szerint 2002-ben negatív ten­dencia kezdődött meg, amely már ez év elején megmutatko­zott, ugyanis a város rövid távra befektetett értékpapírjainak nagy részét be kellett váltani. Fauszt Józsefné, a polgármesteri hivatal pénzügyi osztályának vezetője fontosnak tartotta, hogy tavaly a tervezett közel 147 millió forint működési- és a 112 millió forint fejlesztési hitel felvételére nem volt szükség, de felhívta a figyel­met arra, hogy ebben az évben nem valószínű, hogy ez a tenden­cia tartható lesz. Potápi Árpád polgármester kifejtette, hogy az önkormányzat tavaly ellátandó feladatait finanszírozni tudta, a város lakossága számra fontos fejlesztések kezdődtek el. Jó lett volna többet megvalósítani (üt­és parkolóépítések), mert a költ­ségek emelkedése miatt 2003-ban ezek nagyobb pénzügyi terheket rónak a városra. Hangot adott an­nak a véleményének, hogy az ön- kormányzatok - így a bonyhádi is - nehéz gazdasági év előtt állnak. Úgy fogalmazott, hogy csodára, nagy felújításokra nem lehet szá­mítani, s hogy az idei költségve­tésbe beállított 550 millió forintos hitelfelvétel elkerülése érdekében mind a képviselőknek, mind a la­kosságnak önmérsékletet kell ta­núsítaniuk. -PÁL­SIMONTORNYA. Húsvéti Kupa elnevezéssel lovasversenyt ren­deznek ma 13 órától Simontor- nyán. Az eseményen környékbe­li lovasokat láthat a közönség. SZEKSZÁRD.A Szekszárd- Újvárosi Római-Katolikus Tár­saskör az immár hagyományos­sá vált locsolóbálját április 21- én, hétfőn este tartja a Szent István Házban, ahova hívják a szórakozni vágyókat. A szerve­zők kérik a férfiakat, hogy a pi­ros tojás reményében jó illatú kölnivel locsolják a hölgyeket. TAMÁSI. Egymillió-kétszázhu- szonhétezer forint nyereséggel zárta a tavalyi évet a tamási ön- kormányzat városüzemeltető cége, az ÉVŰ Kft. A vállalat idei tervei közt szerepel á volt tele­fonközpont épületében a torna­terem kialakítása, a piactér fej­lesztése és a kéményseprőipari tevékenység. _______________■ Ke vesebb dolgozó többet keres A KSH Tolna Megyei Igazgatósága jelenti AZ ALKALMAZÁSBAN ÁLLOK EGY FORE JUTÓ HAVI BRUTTÓ ÉS NETTÓ ÁTLAGKERESETE 2002. ÉV Csökkent a fizikai munkások száma, emelkedett a szellemi foglalkozásúaké Tolna megyében az elmúlt évben. Az átlagkeresetek pedig még mindig az országos átlag alatt vannak a statisztikai hivatal jelentése szerint. Tolna megye Ötvenezren álltak Tolna megyé­ben tavaly alkalmazásban a Köz­ponti Statisztikai Hivatal Tolna Megyei Igazgatóságának jelenté­se szerint a legalább öt főt foglal­koztató vállalkozásoknál, vala­mint a költségvetési és társada­lombiztosítási intézményeknél, 2,5 százalékkal kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. Az alkalmazotti létszám több mint felét - 61 százalékát - még mindig a fizikai foglalkozásúak alkotják, bár a létszámuk a tizen­két hónap átlagában öt százalék­kal csökkent, míg a szellemi fog­lalkozásúaké két százalékkal emelkedett. . A jövedelmek emelkedtek, a megyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlag- keresete 2002-ben havonta átla­gosan 106.700 forint volt, ami 69.600 forintos nettó bérnek felelt meg, az előbbi 18,7 százalékkal, az utóbbi 20,1 százalékkal halad­ta meg az egy évvel korábbi értéket. Legna­gyobb mérték­ben az oktatás - 32% százalék­kal - és az egészségügyi, szociális ellátá­sok - 30 százalékkal - területén növekedtek a bruttó átlagkerese­tek, a közalkalmazotti alapbér- emelés következtében. A legjobban fizető gazdasági ág Tolnában a pénzügyi tevé­kenység -147.900 Ft - volt, ezt kö­vette a közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás - 124.000 Ft - és az oktatás - 119.600 Ft. A ne­gyedik legjobban fizető terület az ipar volt, melyen belül továbbra is Bruttó átlag-: kereset (Ft) Nettó átlag- kereset (Ft): Baranya: 102 123 67 015 Somogy: 95 244 63 819 Tolna: 106 724 69 629 Dél-Dunántúl: 100 745 66 488 Országos: 122 453 77 607 nagyok a keresetkülönbségek, míg a villamosenergia -, gáz-, gőz- , vízellátásban alkalmazottak bruttó átlagkeresete a tavalyi év­ben meghaladta a 260 ezer forin­tot, addig a feldolgozóiparban foglalkoztatottaké ennek egyhar- madát - 82 ezer forint - sem érte el. Legkevesebbet a szálláshely­szolgáltatás, vendéglátás terüle­tén dolgozók kerestek Tolnában, alig 70 ezer forintot. Hosszú ülés lesz Közmeghallgatást is tart a testület Paks Hosszú ülés vár a képviselők­re szerdán délután két órától. A húsz megtárgyalásra váró téma között több nagy horde­rejű kérdés is szerepel, köz­tük az új versenyeztetési sza­bályzat és a négy éves gazda­sági program. A város közbiztonsági, katasztró­favédelmi helyzetét tárgyalja a képviselő-testület a rendőrkapi­tány, a vízirendészet, a polgárőr­ség, a mezőőri szolgálat, a tűzol­tóság, a polgári védelem beszá­molói alapján. Feltehetően több kérdés merül majd.fel az atom­erőműben történteikkel kapcso­latban is. A város négy éves gaz­dálkodását meghatározó terveze­tet egy fordulóban történő tár­gyalásra javasolta Hajdú János polgármester, ám több bizottság is javasolta a héten tartott ülése­ken, hogy csak első olvasatban kerüljön a téma a képviselők elé. Tekintve, hogy májusban amúgy is rendkívüli testületi ülést kell tartani az önkormányzati kitün­tetések adományozása miatt, a polgármester elfogadta ezt a ja­vaslatot. A tavalyi gazdasági év zárszámadása után egy újabb fontos téma, a versenyeztetési szabályzat felülvizsgálata és mó­dosítása következik. Az új, egy­séges szerkezetbe foglalt rendele­tet a bizottságok kisebb módosí­tásokkal támogatják. Az ülést 17 órától közmeghallgatás szakítja meg, majd több rendelet és alapí­tó okiratok kisebb mértékű mó­dosítása és az ipari park területé­nek bővítése következik, rákos: á i A

Next

/
Thumbnails
Contents