Tolnai Népújság, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-17 / 90. szám

■■ 2003. Április 17., Csütörtök MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Mondom A Magamét RÁKOSI GUSZTÁV Jobb későn, mint soha Roma ügyekkel foglalkozó munkacsoportot hoz létre a paksi ön- kormányzat. A hír mögött az a nem titkolt szándék áll, hogy meg­előzzék a tavaly nagy port felvert bedőtanyai ügyekhez hasonló eseteket. Jobb későn, mint soha - mondhatnánk, de ez önmagá­ban igazságtalan lenne. Utólag könnyű ugyanis okosnak lenni. A kérdéskör kényes, a felmerülő problémák sok türelmet, empátiát követelnek. A munkacsoport nem lesz irigylésre méltó helyzetben, minden bizonnyal kritikák kereszttüzében munkálkodik majd. Éppen ezért dicsérendő az elhatározás. A csapatban helyet kapnak mindazok, akik közelről érintettek, szociális kérdésekben jártas szakemberek, a rendőrség, az önkormányzat tisztségviselői és nem utolsósorban az érintettek, a romák képviselői is. A cél a fo­lyamatos helyzetértékelés, adott ügyekben a cselekvés irányainak megszabása. Az eszköz a párbeszéd, , a vélemények cseréje. Talán ez lesz a legnehezebb, meg kell tanulni egy nyelven beszélni, szól­ni egymáshoz. Nem a cigány nyelvre gondolok természetesen, ha­nem a fogalmak azonosságára, az eltérő kultúrából, életfelfogás­ból adódó eltérések tisztázására. Az ötlet gazdái, az önkormány­zat egészségügyi és szociális bizottságának elnöke és a város pol­gármestere elmondásából kitűnik, pontosan erre törekszenek. Paks drága árat fizetett a tavaly történtekért, jó hírén esett csorba a bedőtanyai események kapcsán. Most viszont példát mutat, amelyet nem ártana követni másoknak is. Megkérdeztük olvasóinkat Milyen az igazi húsvéti tojás? Közel a húsvét, megkérdeztük olvasóinkat milyen tojást fes­tenek. Kaiserne Fekete Erzsébet Vass József, Paks: Gyermekkoromban még szegényebb világ volt, hagymahéjjal főztük a húsvéti tojást, előtte gyertyaviasszal rajzoltuk ki a mintát. Akkoriban más hangulata volt az ünnepnek, ez sajnos mára elveszett. Bíró Lászlóné, Paks: Ragaszkodom a hagyományos recepthez. Igaz, inkább már a lányom feladata, de ő is tőlem tanulta. Apró leve­lekkel borítjuk be a tojást, ez lesz a minta, cérnahálóval átkötjük, hagymahéjjal főzzük. Á színe attól függ, mennyi ideig hagyjuk a fő­zővízben, így lehet vajszínű vagy akár sötétvörös is. Gyén Andrásné, Kölesd: - Éppen most mutatták be a művelődési házban a nyugdíjasok egy kiállításon a tojásfestési tudományukat. Ezek között szerepel a leveles és viaszos festés is. Mi otthon bolti fes­téket használunk. Kaiserné Fekete Erzsébet, Gerjen: - Számomra a kalocsai az iga­zi. Olyant persze nem tudok csinálni, mint a pingáló asszonyok, de a locsolkodóknak azért saját kezűleg készítek gyertya segítségével hímes tojást. _______________________________________________■ Elő ző kérdésünk: Eljut-e Ma­gyarországra is a vírusos tü­dőgyulladás-járvány? Szava­zóink túlnyomó többsége, pontosan 81,8 %-a úgy véli, hogy eljut. MAI KÉRDÉSÜNK: Kell-e az iraki rendezéshez az ENSZ? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepitJsag.hu és SMS üzenetben: 20/454-38-64 Rutinból borászkodni sem lehet Nagydíjak, érmek a szekszárdi versenyen A megye egyik legrangosabb borversenye a szekszárdi, mely­re az idén 208 minta érkezett. Bár nagyon sok szép eredmény született, a szakemberek szerint hullámzó minőség jellemzi a 2002-es évjáratot. Szekszárd A Szekszárdi Mezőgazdasági Rt. adott he­lyet, csakúgy mint eddig, a negyedik hegy­községi borversenynek is. A 208 bormintát végigkóstolta a neves szakemberekből álló zsűri, a verseny fővédnöke dr. Diófási Lajos professzor volt, de itt volt Mészáros Gabriel­la, az ország egyetlen női borakadémikusa is. Diófási professzor kérdésünkre elmond­ta, hullámzó minőség jellemzi a 2002-es év­járatú borokat. Ennek oka, hogy a múlt év ugyancsak bővelkedett váratlan helyzetek­Kik a legjobbak? ben, és rutin­ból nem lehe­tett sem sző­lőt műveim, sem borász­kodni. A korai tavaszodást követő­en, a sok májusi eső korán megindí­totta a szőlőben a fertőzéseket, majd ezt követte a nyári szárazság, és szeptemberben ismét az esőé volt a főszerep (egy hónap alatt több mint 100 milliméternyi hullott.) A nö­vényvédelemre tehát nagyon oda kellett figyelni, mert éretlen és ro­hadt szőlőből nem lehet jó bort ké­szíteni, mondta a professzor. Aki szakaszosan szüretelt, annak most nincs gondja a borával sem. A 2002- es évjárat nem „kénfaló”, mondta a szakember, AIV. Szekszárdi Hegyközségi Borverseny Champion díjasa Vesztergombi Ferenc 2000-es évjáratú cabemet sauvignonja lett. Hat nagy aranyérmes bor lett, melyek a következők: a Márkvárt Pince 2000-es bikavére, Dúzsi Tamás 2000-es meriotja, a Takier Pince 2000-es bikavére, az Aranyfürt Szö­vetkezet '99-es évjáratú cabemet franc barrique, a Gilián Rt. '99-es évjáratú meriotja és az Aranyfürt '99-es cabemet sauvignon barrique bora. 34-en kaptak aranyérmet, 67-en ezüstöt, 52-en bronzérmet és 21-en oklevelet. Több bort ki­zártak (borhiba miatt) a versenyből. előbb vizsgál tatni a bort, aztán kénezni - sajnos sokan sajnálták a pénzt a laboratóriumi vizsgálatra, így most bosszankodhatnak az eredmény miatt. Befo­lyásolta a bor minősé­gét a mögöttünk lévő, 4 hónapig tartó tél is, a pincék lehűltek, a bo­rok érése, fejlődése le­Mészáros Gabriella borakadémikus és dr. Diófási Lajos professzor FOTÓ! GOTTVALD KÁROLY lassult, ezért akadnak bőven nyers borok a hordókban. Ez azonban nem akkora problé­ma, mert ahogy melegszik az idő, a borok is „magukra találnak”, mondta a szakember. Az idei év ugyancsak eltér az eddigiektől, i kései fakadás jellemzi a szőlőt, kéthetes le­maradásban van a természet. Az áprilisi fagy megijesztette a termelőket, de úgy tű­nik nem akkora a kár a Dél-Dunántúlon mint más borvidéken (az Alföldön jelentős1 a szőlő elfagyása). __________ MA UTHNER Toldozzák-foldozzák a megye útjait Nincs elég pénz a helyreállítási munkákra A szokatlanul hideg és hosszú tél nagy károkat okozott a me­gye útjain. A közútkezelő és az önkormányzatok pénze leg­feljebb a kátyúk eltüntetésére lesz elég, komolyabb felújítás­ra nem gondolhatnak. Tolna megye A kemény fagyok, sok hó és a síkosságmentesítéshez használt só hatására keletkezett burkolati hibák felmérését a Tolna Megyei Közútkezelő Közhasznú Társaság a napokban fejezte be. A települé­sek zömében is felbecsülték a ká­rokat. Az eredmény elkeserítő. Legtöbb helyen komolyabb útja­vításra nincs pénz, csak a lyukak befoltozására futja. A közútkezelő több mint ezer kilométernyi útszakasz fenntartá­sáért felelős. Ezeken a korábbi éveknél nagyságrendekkel na­gyobb károk keletkeztek. A hibá­kat négy csoportba sorolták. A legsúlyosabb, ahol a pályaszerke­zet teljesen tönkrement - öt ilyen útszakasz van Tolna megyében -, itt teljes aszfaltcserére van szük­ség. Egy kisebb tételt jelent a for­galomtechnikai eszközök pótlá­sa, melyek a hóeltakarító gépek­nek estek áldozatul. Jóval na­gyobb feladat a kikopások, töré­sek befoltozása. A negyedik típu­sú problémát azok a szakaszok jelentik, ahol egyre-másra kelet­keztek lyukak, az út több helyütt megsüllyedt. Az ilyen toldozott­foldozott utat aszfaltréteggel kel­lene bevonni. Ez a felmérés sze­rint félmilliárd forintba kerülne, a közútkezelőnek azonban erre nincs pénze. A megyeszékhelyen megkezdő­dött a burkolathibák javítása, amit az elmúlt időszak télies idő­járása lelassított. Az utak többsé­ge olyan mértékben károsodott - nem csak az elmúlt télen -, hogy teljes felújításra lenne szükség, de a város költségvetéséből legfel­jebb egy-két utcára telik. Bonyhádion is már a fagy meg­szűnése előtt megkezdték a károk felmérését, a hó olvadása után pedig a balesetveszély elhá­rítását célzó javításokat, amit a megyében az elsők között be is fejeztek. A teljes felújításhoz a ta­valy e célra fordított összeg négy­szerese lenne csak elegendő. Ennyi viszont nincs. Pakson főként a betonutak ká­rosodtak, de az aszfalt utak is megsínylették a telet. A baleset- veszélyt hidegaszfalttal hárították el, a jó idő beálltával pedig meg­kezdődött a végleges helyreállí­tás. A nagyobb volumenű mun­kákra, aszfaltszőnyeg borításra itt sem lesz pénz, az erre szolgáló keretből mindössze a hibák töre­dékének megszüntetésére futja. Tamásiban az útfenntartásra szánt éves keretet szinte teljesen felemészti a tavaszi kátyúzás, más forrásból nem tudnak ide­csoportosítani, ezért azt remélik, hogy lesz módjuk pályázni. A pénzre nagy szükség volna, mert annak ellenére, hogy gondosan karbantartják az utakat, sok he­lyen komoly károkat szenvedett a pályaszerkezet. Dunaföldváron még folyamat­ban van a felmérés. A becslések szerint a korábbinál negyven szá­zalékkal több a kátyú. A nagyon mély lyukakat ideiglenesen sa­lakkal töltötték fel, az aszfaltos kátyúzást a napokban kezdik meg. A település útjainak negy­ven százaléka nem szilárd burko­latú, itt szintén salakkal tüntették el a mély gödröket. Nagyon nagy károkat okozott a fagy a járdák­ban is. Dombóváron folyamatos a bur­kolathibák felmérése. A tavaszi ká­tyúzás harminc százalékkal többet visz el a tavalyinál, s mivel a keret adott, más feladatok rovására megy a többletkiadás. A minősé­get illetően is kompromiszszumot kell kötniük, csak a gyűjtő utakon tudják a jobb, de drágább mód­szert alkalmazni, az alsóbb rendű utakon egyszerűen kitisztítják és befoltozzák a kátyúkat, vipa tünde Nyusziváró nap Bátaszéken Bátaszék A húsvéti szokásokat elevenítet­ték fel a Kanizsai Dorottya Álta­lános Iskolában az alsó és fejső tagozatos diákok, Lerch Béláné tanárnő segítségével. Minden osztály 10 fős csapatot nevezhe­tett az öt versenyszámra. Első­ként a gyerekek nyusziváró kel­lékekből készítettek (időre) de­korációt, majd a tojásgyűjíés- ben, nyuszi ugró váltóban ver­senyeztek egymással. A locso­lást is gyakorolták, a lányokat ferdére állított padokon és zsá­molyokon keresztül kellett meg­locsolni, majd az átöltözésben versenyeztek (a vizes pólót cse­rélték szárazra) egymással, m. i. A gyerekek hol versenyeztek, hol szur­koltak. FOTÓ: BAKÓ JENÓ A közösség élteti a sorozatot A könyvtáros szabadegyeteme Rövid időn belül két nagy öröm is érte a közelmúltban Gutái Istvánnét, a művelődési központ könyvtárosát. Fiú unokája született és egy szakmai elismerést vehetett át. Az utóbbit el­sősorban a tizennégy éve tartó szabadegyetemnek köszönheti. Paks A paksi művelődé­si központ könyv­tárának vezetője, Gutái Istvánná a Magyar Könyvtá­rosok Egyesülete •Közkönyvtári Egy­lete és a Dunakeszi Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár A könyvtár, mint a rendezvények alkalmas otthona cí­mű pályázatán második díjat nyert ■ 35 induló közül. A paksi könyvtá­ros a Családsegítő szabadegyetem és a könyvtárgaléria kiállításainak anyagával pályázott. Örökös pályázó vagyok - mondja Juk­ka - így természetes volt, hogy írásba foglaltam és elküldtem a kiíróknak a pályázatomat. An­nál inkább is, mert úgy érez­tem, ez alkalom a számvetésre. Tizennégy éve indult útjára a Bibliaismereti szabadegyete­münk, amely az elmúlt két évben némileg témakört váltva, de szelle­miségét megtartva családsegítő so­rozat lett. Erre is igaz, amit a díját­adáson Papp István, a Szabó Ervin Könyvtár nyugalmazott főigazga­tója elmondott, a kis könyvtárak éltetője a közösség és a könyvtáros személyes kapcsolata. A szabad- egyetemet annak idején az olvasók kedvéért találtam ki és a hamar összekovácsolódó közösség tartja már közel másfél évtizede életben. Ugyanezt mondhatom el a könyv­tár galériáján havi rendszeresség­gel tartott kiállításokról, amelyek tíz esztendős múltra tekinthetnek vissza. A többségé­ben amatőr alko­tók paksiak, vagy valamilyen módon kötődnek a város­hoz, a megnyitók ezért tulajdonkép­pen baráti találko­zók. Mi sem mu­tatja jobban, hogy igény van erre, mint az, hogy a következő évre már csak három szabad időpon­tunk van. Jól eső érzés volt fogadni a sok-sok gratulációt, néha nem is tudtam, hogy a kis unokám szüle­tését vagy a díjat köszöntik kollé­gáim, barátaim, ismerőseim. Jelzés ez, hogy fontosnak tartják az em­berek azt, amit értük teszek. RÁKOSI GUSZTÁV Gutái Istvánná Pakson, 1951. június 19-én született. Népművelő-könyvtáros oklevelét 1971-ben szerezte a Szombathelyi Tanárképző Főis­kolán. A Paksi Városi Művelődési Központ könyvtárának vezetője 1978. szeptembe­rétől. Férje Gutái István, a városi könyvtár igazgatója, két fiuk és egy unokájuk van. Drágább lett a szemét Gondok a hulladék-elhelyezés körül Dunaföldvár Az utóbbi időben gombamód szaporodnak az illegális sze­métlerakó helyek Dunaföld­vár határában. A probléma, melyet az önkormányzat minden lehetséges eszközzel igyekszik megoldani, akkor keletkezett, amikor a szemét­telepet bezárták. Nem felelt meg a környezetvédel­mi előírásoknak a dunaföldvári szeméttelep, ezért tavaly május óta nem fogadhat kommunális hulladékot, mindössze építési tör­meléket, növényi hulladékot lehet itt elhelyezni. így a korábbiakkal ellentétben arra sincs lehetőség, hogy, ha a szemét nem fér a kuká­ba, konténerbe, azt bárki a sze­méttelepre vigye. A szolgáltatótól e célra külön konténert lehetTen- delni, ami persze pénzbe kerül. Ezzel ritkán élnek a földváriak, már csak azért is, mert már azt is nehezen fogadták, hogy idénj het­ven százalékkal több kommunális adót kell fizetniük. A magasabb árnak azonban igen nyomós oka van: míg a szolgáltató eddig a helybeli, most a dunaújvárosi sze­méttelepre szállítja a hulladékot, így hát marad az eléggé ebnem ítélhető megoldás: a város környé­kén szabadulnak meg a felesleges­sé vált holmitól, szeméttől. Nagy Gábómé polgármester vélenténye szerint javíthat a helyzeten a sze­lektív hulladékgyűjtés, melynek bevezetésére a múlt évben pályáz­tak. A város tíz pontján helyeznek el tárolóedényeket, melyekben kü­lön gyűjtik a papír-, műanyag-, il- letve üveghulladékot. v.t.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents