Tolnai Népújság, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-12 / 86. szám

2003. Április 12., Szombat MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL ______________Mondom A Magamét_____________ VE NTER MARIANNA Ügyfél és fogadás Három nap szabadságot „áldozott” arra ismerősöm, hogy elintézze \ az útlevelét és a személyi igazolványát. Egy másik ismerősömnek a I jogosítványaiért le, csütörtökön felhívta az okmányirodát és megkér- \ dezte, hogy mikor mehet jogosítványt intézni: május 4-i időpontot ' kapott. Hogy addig hogyan fog autózni a lejárt jogosítványával, azt nem tudom. Persze mehet máshová is, mert a jogosítványt, az útle­velet és a személyi igazolványt elintézheti más városban lévő ok­mányiroda is, itt ugyanis nem dominál a lakóhely szerinti illetékes­ség. Csakhogy oda is el kell jutni valahogy, némi plusz kiadás is jár vele, no meg persze ismét csak egy nap szabadság. Áttanulmányozva a megyében lévő okmányirodák ügyfélfogadá­si idejét, azt kell tapasztalnunk, hogy mindössze egyetlen városban (Dombóváron) és ott is-a hét egyetlen napján (szerdán) van hosszí- tott ügyfélfogadás, ami 18 óráig tart. A legtöbb okmányiroda 8-16 óráig fogadja az ügyfeleket, és pontosan ettől eddig tart a legtöbb munkahelyen a munkaidő is. „Vaslogikával" ebből az következik, hogy akinek intéznivalója és munkahelye is van, kénytelen a sza­badságából áldozni az ügyintézésre. Az ügyfélfogadási idő emlékeim szerint mindig is vita tárgyát ké­pezte. Ahol bevezették a heti egyszeri, vagy kétszeri hosszított ügyfél- fogadást, fél év, egy év után általában bejelentették, hogy az embe- < rek nem élnek a lehetőséggel. Azért egy újabb próbát megérne a do­log, hátha mára megváltozott a helyzet... Vendégek a testvérvárosból Bemutatkozhatnak egymásnak az új képviselők VILLAMVOKS Előző kérdésünk: Ön analm; vagy digitális vonalon inter- f§ netezik? Szavazóink többsé- y ge pontosan 60 százaléka 1| digitális vonalon inter- ® netezik. MAI KÉRDÉSÜNK: ' Megtámad-e Amerika újabb országot a Közel-Keleten? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepvJsag.hu és SMS üzenetben: 20/454-36-64 Természetbarát ovisok Ilyenkor tavasszal megfigyelik, hogyan éled a természet Tíz évvel ezelőtt csatlakozott a paksi Hétszínvirág Óvoda a Zöld Szív ifjúsági természetvédő mozgalomhoz. Az évfordu­ló alkalmából faliújságot készítettek a program keretében végzett munkáról és a rengeteg közös élményről, kirándu­lásról. Paks Már pedagógiai programja kialakításakor elkötelezte magát a környezetvédelem mellett a paksi Hétszínvirág Óvoda. Később, ezelőtt tíz esz­tendővel, ismerték meg a Zöld Szív mozgalmat, mely komoly szakmai segítséget nyújtott abban, hogy hogyan alkalmazzák az addig jobbára csak iskoláknak szóló környezeti nevelési módszereket három-hat éves gyerekeknél. Jantnerné Oláh Ilona óvónő koordinálása mellett nagyon komoly munka folyt az óvo­dában az elmúlt tíz esztendőben. Ennek eredményeként 1995-ben az intézmény fa­lára került a Zöld Szíves tábla, 2(X)0-ben pe­dig elnyerték az Év Zöld Szíves Óvodája cí­met. A szülőkkel már a kisgyermek óvodába •kerülése előtt megismertetik a programot, mert számítanak a család támogatására is. A kicsik hétköznapjai a környezet megismeré­se, védelme jegyében telnek. Az óvó nénik arra tanítják őket, hogy óvják a természetet, ne bántsák az állatokat, növényeket. Hónap- ról-hónapra megtalálják a módját, hogy sok időt töltsenek a szabadban, télen madarakat etet­nek, tavasszal megfigyelik ho­gyan éled a termé­szet, ismerkednek a környék növé­nyeivel, állatvilá­gával. Rendszere­sen rendeznek fo­lyófigyelő hétvé­gét, a nagyok szá­mára pedig Mada­rászovi progra­mot. A kirándulá­sok, séták egyéb­ként is szinte min­dennaposak a Hétszínvirág Óvo­dában, a gyerekek gyakori vendégek a Duna parton, az Ürgemezőn. A Zöld Szív mozga­lomban eltöltött A gyerekek gyakrankirándulnak a város környéki erdőkbe tíz esztendő leg­szebb pillanatait megörökítő fényképekből, egyéb emlékekből faliújságot készítettek. A hangulatos gyűjtemény rengeteg közös él- ményről tanúskodik. ______ VI DA TÜNDE Gyermekszínjátszók seregszemléje Megyei találkozó Dunaföldváron Csillogó gyermekszemek, önfeledt mozdulatok. Számunkra elsősorban játék a színpad, de értik, érzik is mindazt, amit át akarnak adni a nézőknek. A pedagógusok, népművelők sze­rint a nevelés egyik remek eszköze, a művészeti csoportok­ban felcseperedő gyermekek közül kevesebb lesz felnőtt ko­rára deviáns. Dunaföldvár A város művelődési házában teg­nap rendezte a Tolna Megyei Kul­turális Intézet a XII. Országos Weöres Sándor Gyermekszínját­szó Találkozó megyei bemutatóját. Tíz általános iskolás csoport lépett színpadra. A zsűrit Szakáll Judit drámapedagógus, a Magyar Drá­mapedagógiai Társaság alelnöke vezette, tagjai Vajda Tibor, a paksi Korzó Színtársulat vezetője, rende­zője és Pataki Dezső, a szervezés­ben is komoly részt vállaló dunaföldvári Városi Művelődési Központ igazgatója voltak. Az elő­adások gyakran ragadtatták tapsra a nézőket. Három produkció jutott a regionális döntőbe, aranyérmes minősítést kapott a szekszárdi Garay János Általános Iskola diák­jainak előadásában a Kőmíves Ke­lemenné című ballada, rendezők Kovács Erzsébet és Vadóc Eszter, ezüstérmes lett a szekszárdi 5. szá­mú Általános Iskola két csoportja, az Iciri-piciri és a Micimackó, mindkettő szerkesztett játékkal (Játsszunk mesét és Álmok), Rotkainé Pászti Lívia rendezésé­ben. Bronzérmet kapott, de nem jutott tovább a szekszárdi Garay Is­kola Harmadikos Sünik csoportja, A királylány bajusza című mese­darabbal. Szakáll Judit, a zűri elnöke elmondta: a mostam fesztiválon ötszáz csoport, tízezer gyermek veszt részt. Tolna megyében keve­sebben vállalták a megmérettetést idén, a megyei találkozón tíz cso­portját kétszáz gyermek alkotta. Ez a verseny tartja életben a gyer­mekszínjátszást A pénz nem sok, az országos versenyt a Nemzeti Kulturális Alapprogram mintegy hétmillió forinttal támogatja. Á csoportok az iskolákban szerve­ződnek, az intézmény költségveté­séből kapnak néhány tízezer forint támogatást, a díszletek, jelmezek többsége ebből és szülők segítsé­gével készül. A lelkes, hozzáértő népművelők, pedagógusok nélkül nem létezne a gyermekszínjátszás - tette hozzá. Véleményét megerő­sítette a győztes darab két pedagó­gus rendezője, Kovács Erzsébet és Vadóc Eszter, akik elmondták, négy éve dolgoznak két csoporttal, viszonylag kevés pénzre van szük­ségük. Sok lelkesedés, munka kell a sikerhez. RÁKOSI GUSZTÁV HÍREK KAPOSSZEKCSŐ. Az ipari parkban működő innovációs központban hétfő délután öt órakor kezdődik a Tolna Me­gyei Kereskedelmi és Iparkama­ra dombóvári vállalkozói klub­jának következő összejövetele, ahol Palla Gabriella, az ITDH Kht. képviselője tart előadást a nonprofit cég vállalkozás-segítő tevékenységéről, majd Brauer János, a Völgység-Hegyhát Ta­karék elnöke beszél a pénzinté­zet kistérségi szerepvállalásá­ról. BONYHÁD. Ülést tart a Német Kisebbségi Önkormányzat ápri­lis 14-én 15 órától. A testület megtárgyalja többek között a 2002. évi költségvetésének zár­számadását, valamint annak a pályázati kiírásnak a tartalmát, melyet szervezetek, egyesüle­tek támogatására tesznek köz­zé. DOMBÓVÁR. A művelődési házban hétfő délután négy órá­tól jótékonysági árverést ren­deznek Törzsök István grafikus és festőművész képeiből, mely­nek bevételét a somogyi megye- székhelyen működő Kaposi Mór Kórház javára ajánlják fel, hogy a koraszülöttek életesélyei javuljanak és a rehabilitációra szoruló betegek megfelelő ke- zeléseket kapjanak. ________■ Je lenet az aranyérmes Kőmíves Kelemenné balladájából_______________■ Egy festő, aki a leikével is lát ,Csak” segít másképp szemlélni a valóságot Pósa Ede festőművész lírai impresszionistának vallja magát. Számára Mednyánszky László, Ferenczy Károly és Munkácsy Mihály az etalon. Alkotásaival számos kiállításon találkoz­hattak a látogatók. Tegnap a Völgység fővárosában Lönhárd Ferenc nyitotta meg tárlatát. Bonyhád A házfalakra ráragyog a napsugár, a mérgüket ontani készülő felhők mögül átlátszik a fény. Levegő, fény és víz, minden ami az élet­hez kell, megjelenik Pósa Ede festményein. A Vajdaságból indu­ló művész eredeti szakmáját te­kintve építész, s mint mondja, számára ezért fontos a perspektí­va. Ez tartotta vissza a figurális ábrázolás megadott paraméterei­től. Nem másolja, amit lát, min­den szemmel lefényképezhető­nek a hangulatát szeretné visszaad­ni, a leikével lát. Lí­rai impresszionis­tának vallja magát. Fizikai valójában szinte egyetlen ké­pén sincs jelen az ember, mégis ott van egy kerítés mellett hagyott ke­rékpárban, egy nyitva hagyott ház kapujában. Számá­ra Mednyánszky Pósa Ede László, Ferenczy Károly, Mun­kácsy Mihály az etalon. Pósa Ede jól ismeri Tolna me­gyét. Kistormáson élt, közel hat évig. A tamási, a pálfai és a pince­helyi alkotótábo­rok mestere. S mint ahogy képei­nek megnyugtató csendje, visszafo­gott színvilága, ő maga is egész való­jának szerénységé­vel azt tudatja ve­lünk, hogy ezeken a évente megismét­lődő alkalmakon nem tanárként van' jelen, hiszen a meghívottak gya­korló képzőművé­szek. Ahogy ő fogalmaz, esetleg arra képes, hogy segítsen más­képp szemlélni a valóságot, meg­ismertetni azt a technikát, melyet ő régóta használ. Pósa Ede alkotásaival számos kiállításon találkozhattak a láto­gatók. Többek között bemutatko­zott Jugoszláviában, Németor­szágban, s Magyarország több reprezentatív kiállítóhelyén: Pé­csett, Budapesten, Esztergomban, Szentendrén, Tolna megye min­den városában. A képeiből rende­zett tárlatot Bonyhádon a műve­lődési központban Lönhárd Fe­renc, a tolnai Bárka Művészeti Szalon vezetője nyitotta meg. A kiállítás május 10-ig várja az ér­deklődőket, hétköznaponként 10-tŐl 17 Óráig. _______PÁL ÁGNES Sc hubert Péter a kiállításon, egyik alkotásával FOTÓ: BAKÓ JENŐ Kép, lógó, címke, könyv Schubert Péter alkotásai a Művészetek Házában Szekszárd régi-új címere, a mé zeskalács készítő cég lógója, i volt városi TV emblémája - és még hosszasan lehetne soroln: azokat a jellegze­tes alkotásokat, melyek Schubert Péter nevéhez kötődnek. A me­gyeszékhelyen élő és dolgozó, Tótfalusi Kis Mi- klós-díjas tipog­ráfus, grafikus tegnap délután Szekszárdon, a Művészetek Há­zában kiállításon mutatkozott be a közönségnek. A tárlaton az érdek­lődők a kép, a lógó, a címke, a könyv és megannyi más, hasonló - témakör érdekességeivel ismer- í kedhettek meg, a -s május 25-ig ; megtekinthető - szemléletes al- i kotások segítségével. Stutensee-ből, Tolna német­országi testvérvárosából ma, szombaton önkormányzati delegáció érkezik Tolnára. A stutensee-iek mostani látogatása az első az önkormányzati választá­sok óta, így a vizit a „régi barátok” találkozása mellett alkalmat ad az újak bemutatkozására is. A vendé­gek ma déltájban érkeznek Feri­hegyre, délután négykor fogadják őket tolnán, a civil házban. 18 óra­kor részt vesznek a német nemze­tiségi baráti kör jubileumán. Va­sárnap délután és este a TOVÁBB Szabadidős Társaság rendez prog­ramot a stutensee-ieknek. Hétfőn Ópusztaszerre, majd Hajósra láto­gatnak a német vendégek. Kedden délelőtt tolna, délután szekszárdi program várja őket, este az Ali- mentál étteremben rendezendő fo­gadással. A testvérvárosi küldött­ség szerdán, budapesti városnézés után repül haza.__________-s Hú svéti tárlat a faluházban Igazi csemegének ígérkezik a szekszárdi Belvárosi Galéria és a decsi faluház április 13-án, vasár­nap 17 órakor nyíló húsvéti tárlata. Biczó Ernő polgármester köszön­tője, majd Mayer Mihály pécsi me­gyéspüspök megnyitója után Kun­kovács László és Petrás Mária mu­tatkozik be a közönségnek. Kun­kovács László fotóművész fekete­fehér és színes felvételeivel a szak­rális kultúra ismeretlen területére kalauzolja az érdeklődőket. A moldvai csángó Petrás Mária nép­dalok, illetve bibliai témájú kerá­miai révén a Kárpátokon túli, sajá­tos magyar világba, a Szeret folyó partjára invitálja a látogatókat. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents