Tolnai Népújság, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-07 / 56. szám
2003. Március 7., Péntek TOLNA MEGYE 2 0 0 3 B O N Y H Á D 7. OLDAL A település nevének eredete Solymár Imre helytörténész megjelent Írásai szerint a település nevének eredete többféleképpen magyarázható. Legtöbben úgy tartják, hogy egy Bonyha nevű vezérről kapta nevét a község. Vannak azonban olyan vélemények is, hogy a mostani Arany Oroszlán Szálló helyén egy Banya nevű csárda volt és ebből alakult a Bonyhád elnevezés. (Forrás: Tolna megye földrajzi nevei. Akad. Kiad. Bp. 1981.) _______■ TÉ NYEK, ADATOK BONYHÁDRÓL Lélekszám: 14401 fő a férfiak aránya: 48,2% nők aránya: 51,8% (2001-es KSH adatok) Lakásállomány év végén: 5269 (2001-es KSH adat) Csatornázottság: 97 % Munkanélküliségi mutató: a munkaképes korú lakosság 8,1 %-a____________ Üg yfélfogadás A városháza felújításának ideje alatt a polgármesteri hivatal dolgozói az alábbi helyeken fogadják az ügyfeleket: Szent Imre u. 4. - pénzügyi és adócsoport, gyámhivatal, vagyongazdálkodási, humán- és sportreferens. Telefon: 74/451- 144, 74/451-217, 74/451-237 Széchenyi tér 12. - Okmányiroda (gépjárműokmányokkal, személyigazolvánnyal, útlevéllel lakcímmel és vállalkozói igazolványokkal kapcsolatos ügyek intézése), anyakönyvvezető, hagyatéki ügyintéző, hatósági osztályvezető. Telefon: 74/550-540, 74/550-519 Perczel kert 15. - műszaki osztály (építésügy). Telefon: 74/451-051, 74/451-848 Bacsó Béla u. 21. - polgármester, alpolgármester, jegyző, jegyzői iroda, szabálysértési ügyintézés, birtokvédelem, helyiséggazdálkodás, telephely- és működési engedély, marhalevél-kezelés és földügyek, szociálpoliüka. Telefon: 74/550-510, 74/5505-11. Ügyfélfogadás: hétfőn 8-12 óráig, szerdán 8-12 és 13-16 óráig, pénteken 8-12 óráig. Az okmányiroda ügyfélfogadási rendje: hétfőn 8-12 és 13-16 óráig, szerdán 8-12 és 13-16 óráig, pénteken 8-12 óráig. Új képzések a régi iskolában Taniroda segíti a gyakorlati tapasztalatszerzést A bonyhádi Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskola tanulóinak egy csoportja A Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskolában alapvetően köz- gazdasági képzést nyújtanak, de fontosnak tartják a magas szintű általános műveltség megalapozását is.- Iskolánkat több mint fél évszázados története során többször átszervezték - mondja Petz Jó- zsefné, az intézmény igazgatója. Volt kereskedelmi középiskola, köz- gazdasági technikum mezőgazdasági tagozattal, 1965-től közgazdasági szakközépiskola. Perczel Mór tábornok nevét 1953. november 14-én vette fel az intézmény. Azóta névadónk születésnapját minden évben megünnepeljük a Perczel- napok rendezvényeivel. Alapvetően közgazdasági képzést nyújtunk különböző szinteken. Ezzel párhuzamosan gimnáziumi színvonalon készítjük fel tanítványainkat közismereti tárgyakból. Alapműveltséghez tartozónak tekintjük a gépírást, a számítógép-kezelői ismereteket. A 2003-2004-es tanévtől a Dunaújvárosi Főiskola Köz- gazdasági Intézetével kötött együttműködési szerződés alapján - a főiskola irányításával - felsőfokú képzettséget nyújtó oktatást indítunk. Iskolánk tanirodájában a diákok kis csoportokban ismerkedhetnek meg egy szimulált vállalat belső életével. Önálló vállalkozói, alkalmazotti munkát végeznek, kapcsolatot létesítenek más iskolák tanirodáival, gyakorló cégeivel. Iskolai takarékszövetkezetünk is van, amelynek adminisztrációs, könyvelési teendőit a diákok végzik tanári irányítással. Diákjaink minden évben ott vannak a dél-dunántúli szakközépiskolák találkozóján, ahol összemérik közismereti és szakmai tudásukat a hasonló jellegű intézmények tanulóinak felkészültségével, valamint sportvetélkedőkön vesznek részt szép eredményekkel. Országos versenyek eredményei 2001- ben: országos szakmai tanulmányi versenyen számviteli-ügyintéző szakmában Biró Zsolt országos 10. helyezett. 2002- ben: országos szakmai tanulmányi versenyen pénzügyi-ügyintézői szakmában Madarász István országos 12. helyezett, ügyintéző-titkári szakmában Juhász Mária országos 9. helyezett, a gyakorló cégek (tanirodák) versenyén az iskola csapata országos 15. helyezett. Nehéz helyzet, sok feladat Nagy kihívás az uniós csatlakozásra való felkészülés Nehezedő gazdasági környezetben kell ellátnunk számtalan feladatunkat. Javíthat helyzetünkön, ha minden számunkra megfelelő pályázati lehetőséggel élünk, ha támogatjuk vállalkozóinkat, ha racionálisan gondolkodunk - mondja Potápi Árpád, Bonyhád polgármestere.- A jelen önkormányzati ciklus az uniós csatlakozás miatt kiemelkedő jelentőségű a közigazgatásban, így Bonyhád számára is nagy kihívást jelent az arra való felkészülés. A feladatok gyarapodása mellett egy új szemlélet megjelenését is követelménnyé teszi. A város vezetésének nehezedő gazdasági környezetben - a köny- nyűipari cégek válságos helyzete miatt - kell gondoskodnia elsődleges funkciójáról, az intézmény- hálózat működtetéséről, az alapvető szolgáltatások infrastruktúrájának biztosításáról. Ennek tükrében kell áttekintenünk intézményrendszerünket, racionalizálni ellátandó feladataikat. Sajnos számolnunk kell a helyi adóbevételek csökkenésével. Javíthat a helyzeten, ha élünk-a pályázati lehetőségekkel. A település 70-es évek közepétől folyamatosan kialakult városi jellegét meg kell tartanunk. Ez többek között megkívánja, hogy gondoskodjunk a lakosság egészséges ivóvíz ellátásáról. Az idén megvalósul az új ivóvíz-bázis munkálatainak 60 százaléka, a jövő évben befejeződik a közel 700 milliós beruházás. Környezetünk védelmében előttünk áll - a Dél-balatoni és Sióvölgyi Nagytérségi Hulladék- kezelő Konzorcium beruházásában - egy korszerű regionális hulladéktároló megépítése, felszámoljuk az Óhegy lábánál lévő szeméttelepet. A szociálpolitikában, a foglalkoztatásban - a Sabona Kft. egyik üzemegységének bezárása miatt kialakuló kedvezőtlen helyzet jobbra fordítása érdekében - minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk. A vállalkozások támogatása mellett ki kell használnunk a közhasznú és közcélú foglalkoztatás, a közmunkaprogram előnyeit. Természetesen az említetteken kívül még számos dologról szót ejthetnék. Szeretnénk tisztább, otthonosabb, virágos Bonyhádon élni. Sokszor jut eszembe Gáspár Simon Antal gondolata: „mi magunkkal hoztuk azt a szokást, hogy egyik a másért legyünk.” A vendégszerető testvérváros Bonyhád és a Neckar völgyében meghúzódó kisváros Wernau vezetői 1989-ben testvérvárosi kapcsolat felvételéről szóló dokumentumot írtak alá. Az eltelt tizennégy esztendő alatt a két település lakói és intézményei között számos barátság szövődött. A Salamander bonyhádi üzemének bezárását követő döntése után szinte azonnal, segítő szándékkal a városba érkezett Roger Kehle, Wernau polgármestere segítő szándékkal. Az iskolák között cserekapcsolatok alakultak ki. A Vörösmarty Mihály Általános Iskola diákjai szívesen emlékeznek wer- naui élményeikre. Szabó Dorottya: Nagy szeretettel fogadtak minket, jóleső érzés volt, hogy a polgármester köszöntötte a csoportunkat. A tanítás kicsit másképp van, mint nálunk, talán nincs olyan feszített tempó. Én néhány társammal énekórán vettem részt. Rengeteg zenét meghallgattunk, aztán mindenki elmondhatta, neki melyik tetszett a legjobban. Lohn Adrienn: A vendégszeretet mellett nekem nagyon emlékezetes volt a grill-parti. A szállásadó családdal kirándultunk egy gyönyörű helyre. Húst sütöttünk, jókat játszottunk a bokros, füves domboldalon és közben jókat beszélgetünk, természetesen németül. Bolbach Dániel: Egy délutánt az Eis Stadionban töltöttünk. Röplabdázhattunk, focizhattunk, teniszezhettünk. Nagyon szépen kialakított, homokkal felszórt pályákon játszhattunk és nem volt zsúfoltság, szépen megfértünk egymás mellett mi vendégek és az edzésen lévő wernauiak. A németek szauresze A Bonyhádon élő német nemzetiség jellegzetes étele a sza- uresz. Receptjét Hein Antalné mondja el.- Ez a mártásos étel főleg disznóvágások idején készül, de máskor is szívesen főzzük. Sertés belsőséget, apróra vágott bordahúst használunk hozzá. Három nagy fej hagymát hosszúkásra vágunk és együtt feltesszük párolódni a tüdővel, szívvel, vesével, a borda közül és a fejhús sovány részéből apróra vágott hússal, amely öszszesen olyan másfél kiló körül legyen négy személyre. Megsózzuk, és addig pároljuk, míg saját leve elfő. Megszórjuk pirospaprikával, abalével, vízzel felöntjük, babérlevelet, Delikátot, paprikát, pritamint, paradicsomot adunk hozzá. Mikor puhára főtt, tejföllel elkevert liszttel behabarjuk. Zsemlegombóccal tálaljuk. ■ Bukovinai tojásleves A városban szép számmal élő bukovinai székelyek sajátos ételeiket is magukkal hozták. Az egyik ilyen elkészítésével Palkó Ambrusné ismerteti meg olvasóinkat. Egyhamar elkészíthető ételt mondok, mert manapság az idő nagy úr. Gyorsan megvan és igen ízletes. Hezzavalók négy személyre: vagy 10 deka húsos szalonna, 4 (ha igen gazdagon akarjuk 8) tojás, 2 dl aludttej (ma már a kefir is megteszi), piros paprika, bors, 2 gerezd fokhagyma, 2 dl tejföl, másfél liter víz. Elkészítés: Kicsit nagyobb fazakat vegyünk elé, mert ez a leves könnyen kifut. A négy tojást felverjük, kicsi sót tehetünk belé. A szalonnát szép kockákra esszevagdossuk, s megpirítjuk. Mikor már szép rózsaszín, reaön- tjük a felvert tojásokat, egy cseppet essze- kavargatjuk, s mikor megkeményedett, a tojáslepényt esszevagdossuk. A£- tán piros paprikát teszünk hezda, felöntjük másfél liter vízvei, belé- keverjük az aludttejet (kefirt), a 2 cikk esszezúzott fokhagymát, hintünk reá egy kicsi borsot. Lassan forraljuk néhány percig. Ha gazdagon készítjük, négy tojást egyenként, egészben, lassan be- léeresztünk, s még nagyon lassan rotyogtatjuk, míg azok meg nem keményednek. Aztán levesszük a kályháról és egy pohár tejföllel megízesítjük. _______■ Ak ik nélkül nincs fesztivál A település gazdái Az Európát járó Völgység Néptánc Egyesület Ritkán van a városban olyan rendezvény, amelyen ne lépne fel a Völgység Néptánc Egyesület. A Bonyhád Városi Zeneiskola közel száz néptánc tagozatos növedéke minden előadásán hatalmas sikert arat. A Völgység Néptánc Egyesület 1996 novemberében alakult azzal a céllal, hogy a Városi Zeneiskola néptánc tagozatán tanuló gyerekek munkáját támogassa. Akkor tizenheten voltak. Ma közel száz óvodás és iskolás táncol három korcsoportban. Fellépnek bálmegnyitókon, nyugdíjas találkozókon, lehetőségeikhez mérten minden felkérésre kedvező választ adnak. Mindezek mellett tánctáborokat, találkozókat szerveznek, táncházakat rendeznek. Rendszeresen részt vesznek az ország legjelentősebb szakmai fesztiváljain, versenyein, a város és a megye kulturális programjain. Jelentős szakmai sikereket értek el hazai és nemzetközi megmérettetéseken: 1997- ben az alapfokú művészeti iskolák országos versenyén másodikak, 1998-ban a „Pünkösdölő” Országos Gyermektánc- fesztivál különdíjasai, 1999-ben a lengyelországi nemzetközi gyermektánc-fesztivál 2. helyezettjei. Vendég együtteseket fogadnak és Európa A bonyhádi Völgység Néptánc Egyesület táncosai szerte meghívásoknak tesznek eleget. Hét éves fennállásuk alatt Lengyelországban, Törökországban, Németországban, Portugáliában, Szlovákiában, Ukrajnában műsorok sorozatával arattak hatalmas sikereket. Steiner Józsefné, a csoport művészeti vezetője - sok más magyar tánc és népszokás életben tartása mellett - különösen fontosnak tartja a bukovinai székelység tánchagyományainak megismertetését, így nem véletlen, hogy a Bukovinai Találkozások legnépszerűbb szereplői közé tartoznak. ■ A képviselőtestület tagjai: Potápi Árpád polgármester, Babai László, dr. Bősze Tibor, Bolbach János, Fábián Béla, Filóné Ferencz Ibolya, Frey József, Hahner Ferenc, Helfenbein Péter, Istenes László, Kersák Tamás, Lovász Tibor, Mosonyi Gyula, Ónodi Szabolcs, Páll Gábor, Rittinger Antal tiszteletdíjas alpolgármester, Szekerczés Szilárd, Szentes Antal, Varga Szilárd alpolgármester, Vaszari Tibor Jegyző: Kovács Péter címzetes főjegyző Pénzügyi és jogi-ügyrendi bizottság: Elnök: Hahner Ferenc. Belső tagok: Babai László, dr. Bősze Tibor, Helfenbein Péter Külső tagok: dr. Ábrahám János, Brauer János, dr. Égi Csaba Gazdasági és városfejlesztési bizottság: Elnök: Lovász Tibor Belső tagok: Bolbach János, Frey József, Helfenbein Péter, Szekerczés Szilárd Külső tagok: Antal Márton, Futár Rajmund, Kiszler Ferenc, Ohnmacht György, Oswald János Oktatási és kulturális bizottság Elnök: Mosonyi Gyula Belső tagok: Babai László, Kersák Tamás, Szekerczés Szilárd Külső tagok: Csehák János, Magyari Tímea, Sántha Lászlóné, Somogyi János Gyermek-, ifjúsági és sportbizottság: Elnök: Ónodi Szabolcs Belső tagok: Fábián Béla, Istenes László, Mosonyi Gyula, Vaszari Tibor Külső tagok: Sásdi Zoltán, Csábrák János Egészségügyi és szociális bizottság Elnök: Filóné Ferencz Ibolya Belső tagok: Babai László, dr. Bősze Tibor, Istenes László, Szentes Antal Külső tagok: Boros Csaba, Molnár Józsefné, Kiszler Ferenc, dr. Salamon Ágnes Közrendi és környezetvédelmi bizottság: Elnök: Páll Gábor Belső tagok: Fábián Béla, Filóné Ferencz Ibolya, Szentes Antal, Vaszari (Tibor Külső tagok: Csibi Attila, Kis Péter, Rózsa Péter, Sárközi Károly Cigány Kisebbségi Önkormányzat: Elnök: Sárközi Károly Tagjai: Babai László, Bachusz László, Boros Csaba, Kálózi József Német Kisebbségi Önkormányzat: Elnök: Rittinger Antal Tagjai: dr. Acsády Mariann Ildikó, Köhlemé, Koch Ilona, Kráhjing Dániel, Sántha Lászlóné
