Tolnai Népújság, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-22 / 68. szám

MflfHH 2003. Március 22., szombat MEGYEI TŰK Ö R ■ 5. OLDAL Mondom A Magamét STEINBACH ZSOLT A képzelet szárnyán Képzeljünk el egy kisvárosi egyesületet, amelyet lelkes nyugdíjasok és még aktív, idealista értelmiségiek hoznak létre, azzal a céllal, hogy településük értékeit próbálják megőrizni, megőriztetni. Kép­zeljük el, hogy ez az egyesület évi uszkve 12.450 forint állandó be­vételből gazdálkodik, (már ha a pártoló tagok is rendesen fizetik az éves tagdíjat.) Képzeljük el, hogy ennek az egyesületnek is éves adóbevallást kell tennie, ám az ezzel megbízott egyesületi tisztségviselő súlyos egészségügyi problémája miatt a bevallás benyújtása idején egész más dolgokkal van elfoglalva, és hát a többi lelkes nyugdíjas, meg idealista értelmiségi hanyag, és nem utolsó sorban dilettáns adó­zási hozzáállása miatt (is) néhány hétre úgy elfelejtődik az egye­sület adóbevallása, mint egy választási ígéret. Képzeljük el, hogy az APEH viszont nem hagyja annyiban a dolgot, és a késedelme­sen benyújtott bevallás miatt 30.000 forintos bírságot ró a fegyel­mezetlen egyesületre, amely büntetést jó szándékú, nem hivatalos közbenjárásra sem enged el a hatóság, hanem előbb-utóbb végre is hajt. (Pontosabban a bírság csak egy részét tudja leemelni az egyesület számlájáról, mivel, mint azt fentebb megvilágítottuk, a bírság összege mintegy két és félszeresét teszi ki az egyesület saját éves bevételének.) És akkor most képzeljük el, ezek után miket gondol az egyesü­let tagsága az adóhatóság eljárásáról. Pedig nincs igazuk, a sza­bályok, a törvények ugyanis mindenkire vonatkoznak, a lelkes nyugdíjasok és az idealista értelmiségiek alkotta egyesületek, ha szabálytalankodtak, éppúgy számíthatnak büntetésre, mint a ná­luk valamivel dörzsöltebb, ugyanakkor nem feltétlenül tisztessége­sebb, az uszkve 12.450 forintnál ezerszer, meg tízezerszer többel gazdálkodók. Képzeljük el! Előző kérdésünk: Hosszabb lesz-e két hétnél a háború? Szavazóink csaknem két­harmada, 63,6%-a úgy vélte, hogy két hétnél hosszabb háborúra számíthatunk. MAI KÉRDÉSÜNK: Él-e még Szaddám Husszein? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepidsag.hu és SMS üzenetben: 20/454-36-64 Kistérségi fejlesztési tervek Közhasznú társaságot alapít a társulás Paks és környéke A térség településeinek együttműködéséből adódó operatív feladatok megoldá­sára közhasznú társaságot alapít a tizennégy önkor­mányzat - határozták el a kistérségi társulás ülésén. Právics József, a megyei közgyű­lés alelnöke ismertette a Nemzeti Fejlesztési Terv átdolgozásából adódó feladatokat a Paks - Dunaföldvár Területfejlesztő Ön- kormányzaü Társulás tegnap dél­előtt Pakson tartott ülésén. A me­gyei közgyűlés - összhangban a regionális programokkal - elké­szíti a területfejlesztési terveket, ehhez szükséges a megye öt kis­térsége elképzeléseinek ismere­te. A kistérség településeinek pol­gármestereiből álló társulás ez után egy közhasznú társaság ala­pításával kapcsolatos feladatait beszélte meg. A kht. célja a fej­lesztéshez szükséges pályázatok kidolgozása, a programok mene­dzselése. Az alapító okirat elké­szült, azt lényegében elfogadták tegnap, április elsején dönt a tár­sulás a szervezet tisztségviselői­nek, munkatársainak személyé­ről. A továbbiakban a közeljövő pályázati lehetőségeiről esett szó, az előadók között volt a Ma­gyar Foglalkoztatási Célú Nonprofit Szervezetek Társasá­gának ügyvivője, aki hangsúlyoz­ta, hogy az uniós pályázatoknál csak a szektorok közötti együtt­működéssel - önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások összefogásával - van esélyük a kistérségeknek. _________Rákosi Gy ertek hozzánk vendégségbe! Sikeres volt a másság elfogadását segítő program A megyei önkormányzat által működtetett Móra Ferenc Ál­talános Iskola azért hívta a héten vendégségbe a város másik négy alapfokú oktatási intézményének diákjait és pe­dagógusait, hogy bepillantást nyerjenek a tanulásban aka­dályozott, valamint a különfé­le fogyatékossággal élő gyere­kek oktatásába és nevelésébe. Dombóvár Az első alkalommal megrende­zett „Gyertek hozzánk vendég­ségbe!” címet viselő programra valamennyi meghívott elfogadta az invitálást. A Molnár György, a József Attila, a Zrínyi Ilona és a Szent Or­solya Rendi Gárdonyi Géza Általános Iskolába járó diá­kokat a látogatás elején arra kérték a házigazdák, hogy írják le mindazt, amit azok­ról a gyerekekről gondol­nak, akik ebbe a speciális feladatokat ellátó oktatási intézménybe járnak. A rö­vidke fogalmazásokat elol­vasva a tanárok egyáltalán nem lepődtek meg, hiszen azt kapták, amit vártak: a fi­atalok nagyon kevés isme rettel rendelkeznek a tanú Kézműves foglalkozásokon vettek részt lásban akadályozott és különféle fogyatékosság­gal élő társaikról. Az ő megismerésüket szolgálta az a lehetőség, hogy a vendégségbe ér­kezett felsősök beülhet­tek egy-egy osztály tan­órájára, melynek mene­tébe akár be is kapcso­lódhattak. Közülük ren­getegen meglepődtek, ugyanis gyorsan kiderült a számukra, hogy a Mó­ra Ferenc Általános Isko­la diákjai komoly tudás­ra tesznek szert az okta­tási intézményben eltöl­tött nyolc éve alatt. Az 1-4. évfo­lyamosok közös kézműves foglal­kozásokon vettek részt, melyeken csodaszép képeket festettek és rajzoltak. A nagy érdeklődéssel kísért és remekül sikerült rendezvénytől elsősorban azt remélik a pedagó­gusok, hogy a tanulásban akadá­lyozott és különféle fogyatékos­sággal élő gyerekekkel kapcsolat­ban meglévő előítéletek a város többi alapfokú iskolájának diákja­iban csökkenni fognak. A másság elfogadását segítő programot a Móra Ferenc Általános Iskola ne­velőtestülete ezután minden év- ben meg kívánja tartani. -or­Sok múlik a diákon, sok a tanáron Kiderült, hogy ki a legjobb tanuló matematikából Tegnap délután fejeződött be a XIV. Bátaszéki Matematika­verseny. A döntőben 65 ma­gyarországi általános iskolá­ból 143, míg 10 határon túli is­kolából 14 tanuló mérte össze tudását. Bátaszék A Bátaszéki Kanizsai Dorottya Általános Iskola és a Tolna Me­gyei Matematikai Te­hetséggondozó Ala­pítvány, a Bolyai Já­nos Matematikai Társulat megyei tagozatával együttműködve a múlt év szep­temberében meghirdette a XIV. Bátaszéki Matematikaversenyt. Károlyi Károly, a bátaszéki általá­nos iskola Ericcson-díjas tanára, a megyei tehetséggondozó alapít­vány elnöke kezdetektől fogva részt vett az általános iskolások részére szervezett verseny lebo­nyolításában. Kérdésünkre el­mondta, az idén is, mint minden évben, közel 3000 diák (3. és 8. osztály között) jelentkezett a ma­tekversenyre. Az első forduló no­vember elején volt, a tovább ju­tott tanulók a második forduló­ban, január elején mérték össze ismét a tudásukat, végül március 21-én, a döntőben derült ki, ki a legjobb matekos. Az idén az or­szág 11 megyéjéből, vala­mint a főváros 80 iskolájá­ból 1500 tanuló, míg a hatá­ron túlról 61 iskola közel 1500 tanulója írta meg az első forduló dolgozatát. A döntőbe már csak 157 diák jutott. Nézzük, kik voltak a legjobbak: 3. osztályosok közül első lett Dinh Viktor (Budapest, Teleki Gimnázium). Ebből a csoportból a legjobb Tol­na megyei versenyző az 5. helye­zett szekszárdi Újhelyi Viktor lett (Dienes Valéria Ált. Isk.). A 4. osztályosok közül első Nguyen Phan Anh (Budapest, ELTE Rad­nóti Gyakorlóiskola). Ebben a csoportban a legjobb megyénk­ben versenyző a paksi Pető Zol­tán, 5. lett (Herman Ottó Ált. Isk.). Az 5. osztályosok közül el­ső a keszthelyi Fonyó Dávid lett, a megyei legjobb pedig a 12. he­lyezett szekszárdi Cséke Balázs (Szent József Katolikus Ált. Isk.). A 6. osztályosok közül Szerbiából Kanalas Viktor lett az első (Kikinda), a második pedig Pap Máté Szekszárd, Babits iskola. Á 7. osztályosok közül első lett Pálinkó Gábor (Kunszentmiklós- ról), a megyei legjobb helyet a szekszárdi Árvay Anna (Dienes iskola) szerezte meg, hatodik lett. A 8. osztályosok közül Nagy Csa­ba (Budapest, ELTE Radnóti Gya­korlóiskola) lett az első, a megyei legjobb pedig a bonyhádi Szudi László (Petőfi Evangélikus Gim­názium) lett. Károlyi Károly matematikata­nár kérdésünkre elmondta, a gye­rekekről az általános iskolában is hamar kiderül, kinek van külön­leges érzéke a matematikához, de ha jók az alapok (összeadás, ki­vonás, osztás, szorzás), akkor a szerényebb képességű gyerekek­ből is lehet jó tanulót „faragni”. Igaz, ehhez az is kell, hogy a ta­nuló szorgalmas legyen, hajlandó legyen gyakorolni. Sok múlik te­hát a tanáron, de sok a diákon is. MAUTHNER KURD. A községháza dísztermé­ben hétfő délután négy órától ülé­sezik a képviselőtestület, mely előbb a rendőrség körzeti megbí­zottjának és az önkéntes tűzoltó­egyesületnek az elmúlt évi tevé­kenységéről szóló beszámolót hallgatja meg, majd a Petőfi utcai útépítésre, az egészségház és egy új játszótér kialakítására, valamint fűnyíró traktor vásárlására külön­böző minisztériumokhoz benyúj­tandó pályázatokról határoz. SZEKSZÁRD. A nagy magyar prédikátorokat bemutató sorozat újabb állomásaként március 23- án, 17 órai kezdettel Szekszárdon, a Bezerédj utcai Református Gyü­lekezeti Házban Cseri Kálmánnak, Pasarét református lelkipásztorá­nak hangkazettáról bejátszott ige­hirdetése hallgatható meg. DOMBÓVÁR. Az önkormány­zat jogi és javadalmazási bizott­ságának hétfő délután hat órakor kezdődő ülésén tizenhét napiren­di pontot tárgyalnak meg a kép­viselők és a szakértők. Szó lesz többek között a szociális rendele­tek módosításáról, a város ifjúsá­gi koncepciójáról, az óvodák és a középiskolák további működteté­sének lehetőségeiről és új bírósá- gi ülnökök választásáról. ______■ Mé ltóságot adni az időseknek Köztársasági érdemkereszt Waffenschmidt Ibolyának Tolna megye szociális intézményeinek, és nem régóta a me­gye száznyolc településén a szociális alapellátás szakmai fe­lelőse a gyönki Módszertani Otthon. Igazgatója, Waffen­schmidt Ibolya a nemzeti ünnep alkalmából a Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét vehette át. Hagyománnyá vált ünnep Új vezetősége van a Felvidékiek Egyesületének Bonyhád Waffenschmidt Ibolya 1969-től dolgozik a gyönki szociális ott­honban, ahol ápolóként kezdte pályáját. Három év múlva mentál­higiénés munkatárs lett, később elvégezte a Gyógypedagógiai Fő­iskola szociális szervezői szakát. 1989-től igazgatja az intézményt. Kinevezése idején az otthon még „normál” szociális otthon volt, a módszertani feladatokat 1992- ben kapta meg. Ez szakmai elismerés és plusz feladat is - mondja az igazgatónő. A módszertani feladatokon keresz­tül rálátásuk van az egész megye szociá­lis ellátására. Erről úgy véli: jó irányú fejlő­dés indult el, amelynek so­rán a korábbi mennyiségi szemléletet minőségi szemlélet váltja fel. Manapság in­kább előtérbe kerül az, hogy az idősek életminőségét javítani kell. A jó irányú változások része, hogy átfogó reform kezdődött a fogyaté­kosok intézményes ellátásában, és az idős ellátásban is új formák ke­rültek előtérbe. A gyöníki otthon re­konstrukcióra készül, nagyobb hangsúlyt helyeznek a demens idősek ellátására. Azokról van szó, akiknél Alzheimer-kór, vagy agy- károsodás miatt szellemi leépülés lép fel. Az intézmény a jövőben öt- ven-ötven férőhelyen szeretne demens és fekvőbeteg embereket gondozni. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy egyre több ilyen gon­dozásra van igény, és sajnos egyre gyorsabban távoznak az élők kö­zül az otthon lakói.- Azt vallom, hogy a család fel­adata a idős hozzátartozóról való gondoskodás, és a családot kell „helyzetbe hozni”, alkalmassá ten­ni erre. Én azt akarom hinni, hogy akarják is gondozni őket, és ebben segítenünk kell. Én nagy családbán nőttem fel, a nagyszüleim velünk éltek, számomra ez természetes. Az idősek életük munkájával kivív­ják maguknak azt a jogot, hogy az emberi méltóságnak megfelelő nyugdíjas éveket éljenek. Waffenschmidt Ibolya mindig személyes sikernek tekinti, ha az intézmény jó irányba megy. A ku­darcok közt említi, hogy idén az otthon rekonstrukciója nem ka­pott címzett támogatást. Öröm vi­szont - teszi hozzá -, hogy a bonyhádi szociális otthon igen. Az igazgatónő azzal zárja a be­szélgetést: hisz az élethossziglani tanulásban, jelenleg is iskolapad­ban van: a Pázmány Péter Egyetem menedzser-szakos hallgatója, t. f. Hagyománnyá vált, hogy a Felvidékiek Egyesületének javaslatára a Völgységi Mú­zeum falán elhelyezett em­léktáblánál pünkösd hétfőn megemlékezést tartunk - mondta dr. Bábel Ernő el­nök. Beszámoló és vezetőség választó taggyűlést tartott a bonyhádi Fel­vidékiek Egyesülete. Dr. Bábel Ernő elnök áttekintette a megala­kulásuk óta eltelt öt esztendőben végzett munkát, értékelte a meg­valósult programokat. Egyik leg­nagyobb eredménynek mondta, hogy 1999-ben javaslatukra a Völgységi Múzeum falán emlék­táblát helyeztek el az 1946 és 1948 között áttelepített felvidéki­ek emlékére, s azóta e tábla kör­nyezete ünnepeik színhelye lett. Beszámolójában értékként emlí­tette a felvidéki településekkel, a Magyarországon működő más felvidéki civil szervezetekkel ki­alakult kapcsolatokat. A jelenlé­vők közül dr. László Péter arról adott információt, hogy Mint ol­dott kéve címmel nyomdában van az a kötet, amely a felvidék­ről áttelepítettek sorsát dolgozza fel. A tájékoztatók után az egye­sület új vezetőséget választott. Elnökként újra dr. Bábel Ernő ka­pott bizalmat, alelnöknek Balogh Imrét és Kolozsiné Gergely Cecí­liát, vezetőségi tagnak Lévárdi Máriát, Lóczi Lászlónét, Pállné Széplaki Laurát és Gergely Re­zsőt választották meg az egyesü­let tagjai.-PÁL-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents