Tolnai Népújság, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-21 / 67. szám

TOLNA MEGYE» ÖNKORMÁNYZAT BALASSA JÁNOS KÓRHÁZA 7. OLDAL i||| 2003. Március 21., péntek Szövettani, citológia vizsgálatok, boncolás Bemutatkozik a megyei kórház pathológiai osztálya Névjegy Több mint 200 éve alapították a szekszárdi megyei kórházat. Az évforduló alkalmából lapunkban bemutatjuk a Tolna Me­gyei Önkormányzat Balassa János Kórházának részlegeit, ez­úttal a pathológiai osztályt. Az osztályon végzett munkát dr. Horgász János osztályvezető főorvos ismertette.- Pathológiai osztály nélkül kór­ház nem működhet - szögezte le a beszélgetés elején dr. Horgász Já­nos főorvos, aki diplomája meg­szerzése óta - több mint negyven­egy éve dolgozik a szekszárdi Balassa János Megyei Kórház kór- bonctanán. A főorvos tájékoztatása szerint a pathológiai osztály munkája há­rom részre oszlik: szövettani vizs­gálatra, citológiai vizsgálatra és boncolásra. Szövettani vizsgálatok A pathológiai osztályon a szövet­tani vizsgálatokat többféle célból végzik.- A vizsgálatok egy része diag­nosztikus, ekkor kis szövetmintá­ból állapítják meg a betegség diag­nózisát.- A vizsgálatok másik csoportját már ismert diagnózis birtokában végzik, ez esetben egy nagy műté­ti anyagból állapítják meg az elvál­tozás kiterjedését, daganatoknál az áttétek jelenlétét, stádiumát.- A szövettani vizsgálatok har­madik csoportjára a terápia ellen­őrzése céljából kerül sor. A szövettani vizsgálatok során a pathológiai osztályra érkező szö­vetmintákból metszeteket készíte­nek, ezeket megfestik, majd mik­roszkóppal vizsgálják. Ahhoz, hogy a beérkező szövetből met­szet készüljön, az anyagnak hosz- szadalmas folyamaton kell átmen­nie, ezt a feldolgozást végzik a szövettani asszisztensek automa­ták segítségével. Citológiai vizsgálatok A citológiai vizsgálatok zöme szű- rőjellegű, nőgyógyászati citológiai vizsgálat, melynek során a hüvely- kenetet megfelelő előkészítő eljá­rások után nézik meg. Az osztá­lyon dolgozó asszisztensek rutin­szerűen végzik a kenetek vizsgála­tát, a kiszűrt esetekről konzultál­nak a pathológus szakorvosokkal. A vizsgálatok másik része úgy­nevezett aspirádós citológiai vizs­gálat, itt a biopsziával vett (emlő, tüdő, stb.) anyagok vizsgálata tör­ténik kenetben. Ezeket a vizsgála­tokat az orvosok végzik. Ha egyér­telműen (emlő) daganat sejteket tartalmaz a kenet, akkor az a mammográfiás lelettel együtt in­dokolja a műtét elvégzését. Műtét közbeni fagyasztásos szövettani vizsgálat elvégzésére gyanús citológiai leletek esetén kerül sor. Boncolás A kórbonctani vizsgálat célja:- a halált megelőzően kialakult va­Dr. Horgász János (65 éves) osztályvezető főorvos. Bátán született, a szekszárdi Garay János Gimnáziumban érettségizett. Diplomát 1962-ben Pécsett, az Orvostudo­mányi Egyetemen szerzett. Szakvizsgát kórbonctan-kórszövettanból 1965-ben tett. Munkahely: a szekszárdi megyei kórház pathológiai osztálya 1962-től napjainkig. 1969-től osztályvezető-helyettes, 1977- től osztályvezető főorvos. Nyelvtudás: angol, szakmai. Lakás: Szekszárd. Család: felesége nyugdíjas, két felnőtt fiuk Budapesten él, az idősebb pszichológus, a fiatalabb közgazdász. Hobbi: horgászat, kertészkedés. gyító eljárások hatékonyságának ellenőrzése,- az orvosi és gyógyszerészeti tudomány fejlődésének elősegíté­se. A boncolás mindig kiegészül szövettani vizsgálattal. A szekszárdi kórház patholó­giai osztályának szakorvosai a A szűrőjellegű nőgyógyászati citológiai vizsgálatot az asszisztensek végzik lamennyi kóros állapot részletes vizs­gálata és a betegség megállapítása,- a népesség megbetegedési és halálozási okainak feltárása,- az egészségügyi ellátás során alkalmazott diagnosztikai és gyó­pincehelyi kórházban 1971-ig bon­coltak.- A diagnózis elkészítéséhez a mai napig a legnagyobb segítséget a pathológusok számára a szak­mai tapasztalat mellett a szak­könyvek jelentik. A könyvek nyúj­tanak segítséget abban is, hogy mivel kell/lehet kiegészíteni az alapvizsgálatokat - mondja dr. Horgász János főorvos. Hiányszakma A pathológiai osztályon ma az osz­tályvezető főorvoson kívül mind­össze egy szakorvos, dr. Somosy Mária dolgozik főállás­ban. Rajtuk kívül dr. Fe­hér István rendőrorvos szerződéssel, vállalkozó­ként dolgozik, hetente 5 alkalommal 4 órában szövettani vizsgálatokat végez. Dr. Deák György nyugdíjas főorvos, kan­didátus vállalkozásban heti 10 órában adaítellen- őrzésekben, statisztikák elvégzésében nyújt segít­séget. Az orvosok túlterhel­tek.- Országos gond a pathológus szakorvosi ellátottság, 2000- ben mind össze 296 pathológus szak­orvos dolgozott a kórházakban - mutatott rá dr. Horgász János a problémára, hozzáfűzve, hogy az orvoshiányon kívül az osztályon a másik gond a műszerezettség el­avultsága. Mindkét probléma mi­előbbi megoldásra vár. f. kováts A kórbonctani vizsgálat célja- A halált megelőzően kiala- - Az egészségügyi ellátás so­kult valamennyi kóros állapot rán alkalmazott diagnosztikai és részletes vizsgálata és a betegség gyógyító eljárások hatékonyságá- megállapítása. nak ellenőrzése.- A népesség megbetegedési - Az orvosi és gyógyszerészeti és halálozási okainak feltárása. tudomány fejlődésének elősegítése. Mikor lehet eltekinteni a kórbonctani vizsgálattól? . - A halál természetes eredetű.- A halál oka' egyértelműen megállapítható.- A kórbonctani vizsgálattól további lényeges megállapítás nem várható.- A kezelőorvos és patológus szakorvos nem tartja szükséges­nek.- Az elhunyt még életében vagy hozzátartozója a halált kö­vetően kérte a mellőzést. A mellőzésről fekvőbeteg gyö- gyintézményben elhunyt sze­mély esetén az intézmény orvos­igazgatója, egyéb esetben az egészségügyi hatóság írásban dönt. A hamvasztás nem akadálya a mellőzésnek. ■ Az osztály dolgozói Orvosok: dr. Horgász János nyugdíjas főorvos, osztályveze­tő, dr. Somosy Mária főorvos, dr. Fehér István főorvos, rendőror­vos, dr. Deák György. Szakdolgozók: az osztályon nincs asszisztenshiány, minden státusz be van töltve. Immun- hisztokémikus asszisztensek: Horváth Lászlóné vezető asszisz­tens, Kovács Já-nosné, Mehicic Anikó (GYES-en), Stercz Aranka. Elektronmikroszkópos asz- szisztens: Temesvári Lászlóné. Hisztológus szakasszisztens: Frei Viktória. Hisztológus asz- szisztensek: Régi Szilvia, Süve­ges Jánosné. Előszűrő szakasz- szisztensek: Szilágyi Erzsébet, Csíki Jánosné, Schö-nekker Juli­anna, Balázs Márta (GYES-en). Segédasszisztensek: Bihari Kata­lin. Boncmesterek: Jakab János, Antal Gáspár. Boncsegéd: Len­gyelfalusi Lász-ló. Adminisztrátorok: Balázs Sán- dorné, Mészáros Natália (GYES- en), Kurilla Irén, Hohmann Györgyné. __________________■ TO LNA MEGYEI ONKORMANYZAT KORHAZA A szekszárdi pathológiai osztály története A pathológiai osztály történe­te a szekszárdi megyei kór­házban 1923-ban kezdődött, ekkor hagyta jóvá a boncoló főorvosi állás megszervezését a miniszter. Az állás betöltésére 1925-ben került sor, az első kinevezett főorvos dr. Kovács V. (Viktor) Károly, aki egyi­dejűleg a központi laboratórium és a központi röntgenosztály osztály- vezetői feladatait is ellátta. Ez a megosztottság 25 évig tartott, a rönt­gen osztály 1950-ben, a központi la­boratórium 1951-ben kapott önálló vezetést. A kezdeti időkben a szűkös kere­tek és a nem megfelelő körülmé­nyek a patológia igényesebb gyakor­lását nem tették lehetővé, a napi vizsgálatokat is alig tudták ellátni, és a tudományos munkára lehetőség nem volt. A boncolásokat a régi kór­ház területén végezték, itt rendelke­zésre állt egy hullakamra, egy bonc­terem és utólag hozzáépített kicsiny irodahelység. Kezdetben a személy­zet egy főorvosból, alorvosból, má­sodosztályú, altiszti minősítésű la­boránsból és havidíjas boncsegéd­ből állt. A kórházban elhaltak közül csak azokat boncolták, akiket az osztályok kértek. Dr. Krutsay Miklós (jelenleg az ajkai kórház nyugdíjas főorvosa) 1957. április 1-jétől 1958. február 15-ig a pathológiai osztály alorvosa volt. A pathológia új, egyemeletes épü­letének átadása 1957. végén történt. Itt fotólaboratórium is helyet kapott, az emeleten alorvosi lakás (szoba) is volt, de nem minden helyiség szol­gált pathológiai célokat. A földszint felét a TBC Decentrum kapta meg, az alagsorban helyezték el az orvosi könyvtárat, emellett autóalkatrész raktározására is szolgáltak helyisé­gek. Az új épületben egy-egy főor­vos, alorvos, két-két asszisztens, boncmester és egy takarítónő dolgo­zott. A kórház más osztályainak ará­nyos fejlesztése mellett ez a létszám fokozatosan emelkedett. Dr. Kovács V. Károly pathológus főorvos osztályvezetőként eltöltött 36 év munkaviszony után 1961-ben nyugdíjba vonult, az osztályvezető főorvosi székben dr. Balogh József váltotta fel. Munkába állásával a pa­tológiai osztály életében, a kórház klinikai osztályokkal való kapcsola­tában változás ment végbe. A mun­ka mennyisége évről évre nőtt, mind a boncolások, mind a szövet­tani vizsgálatok számát illetően. Az épületben az orvoslakást megszün­tették, helyén hisztokémiai (speciá­lis szövettani) és citológiai (sejtvizs­gálati) laboratórium létesült. A TBC- decentrum 1965-ben kiköltözkö­dött, a felszabadult helyiségekben boncmesteri ügyeletes szoba, iroda a halottak hozzátartozóinak fogadá­sára, formalinos indító szoba és há­rom mikrotóm egyidejű használatá­ra is alkalmas metsző szoba nyert tágasabb elhelyezést. A korábbi or­vosi könyvtár helyén fotólaboratóri­umot és szociális blokkot alakítot­tak ki 1968-ban. A halottszállító gépkocsit 1975-ben helyezték üzembe. Dr. Horgász János 1965. végén eredményesen szakvizsgázott, így már három szakorvos dolgozott. A pathológiai osztály kórházban elfoglalt helye, más osztályokhoz való viszonya jelentősen változott. Határozottabb törekvés indult meg arra, hogy egyrészt a kórházban el­haltakat mind nagyobb arányban boncolják, másrészt hogy a patoló­gus kritikusa is legyen a kórház egyes osztályainak diagnosztikus­terápiás (vizsgáló-gyógyító) megál­lapításaikban az orvosi kar nyüvá- nossága előtt. Rendszeressé váltak a kliniko-pathológiai megbeszélé­sek. Új boncjegyzőkönyv formula került bevezetésre, melyen a halá­lok, álaphetegség, rávezető okok, kísérő betegségek diagnózisai sze­repeltek, és ennek követése a klini­kai osztályokon is gyakorlattá vált, ezáltal a klinikai és a pathológiai di­agnózisok összehasonlítása egysze­rűsödött. Minden boncolásból ké­szítettek szövettani vizsgálatot, sőt az érdekesebb esetek fotódoku­mentációval is kiegészültek. A boncjegyzőkönyveket 1962-től a körzeti orvosok is rendszeresen megkapták. A bonyhádi és a pincehelyi kór­ház halottainak boncolása is a me­gyei kórház patológiai osztályának feladata volt, a kiszállásokhoz gép­kocsi sem mindig állt rendelkezés­re, tehát nem a patológiai osztály szándékán vagy döntésén múlott, ha ezekben járási kórházakban a boncolást mellőzték. A pathológiai osztályon berende­zett fotólaboratóriumban a fotózást és kidolgozást a szakmát kiválóan művelő Málinger János végezte. A bonctermi fotózás mellett minden osztály részére dokumentációk, műtéti és műszaki fotók, előadá­sokhoz színes diák, fekete-fehér és színes papírképek készültek. A fényképekből és dia-pozitívokból létrejött dokumentációs gyűjte­mény év és kórforma szerint a kór­házban előfordult összes érdeke­sebb vagy tanulságos esetet felölel­te. 1967-től a heti pihenőnapokon is rendszeres lett a boncolás és szövet­tani vizsgálat. 1970-től a rutin lele­tek mintegy 95 százaléka az anyag beérkezését követő napon készen állt. Ez az időszak mégis a szemé­lyi ellátottság mélypontja volt, mert az 1969-ben megnyílt dombóvári kórház pathológus főorvosi állására dr. Wallacher Lajos az osztály leg­idősebb másodorvosa távozott, dr. Mészáros Ilona frissen szakvizsgá­zott segédorvos klinikai szakot vá­lasztott és szakképzett asszisztens- nő is megvált az osztálytól. A szak­orvosok száma kettőre csökkent, az 1969 őszén belépett kezdő orvossal hárman lettek. Az osztályvezető főorvos 1968- tól nyugdíjba vonulásáig a kórház­igazgató-helyettes szerepkörét is betöltötte. A pathológiai osztály a következő években továbbfejlődött, az épület alagsorában teremhűtőt adtak át 1977-ben. Szoros kapcsolat épült ki 1978- ban a Pécsi Orvostudományi Egye­tem Pathológiai Intézetével. Az osz­tályon is munkacsoportokat alakí­tottak ki: vese- és érbetegségek (dr. Balogh József), hematológiai beteg­ségek (dr. Horgász János), ideg- rendszer (dr. Kutas Mária), máj- és gyomor-bél betegségek (dr. Tóth Gyula). Dr. Tóth Gyula kiváló szak­orvos, klinikai szakmát választott, 1981. augusztus 1-én a II. sz. bel­gyógyászati osztály orvosa lett. A szűrő jellegű nőgyógyászati ci­tológiai keneteket korábban csak orvosok vizsgálták, 1962-ben Csűri Jánosné szerezte meg elsőként az előszűrő asszisztensi képesítést, mely önálló munkára jogosította, és csak a kiszűrt esetek véleményezé­se lett orvosi feladat. Az 1983-ban indult „cervix program”, a lakosság­szűrések kiterjesztésével a nő- gyógyászati kenetek száma csak­nem a kétszeresére növekedett. Az osztály boncmesteri állomá­nya az évek során többször muta­tott fluktuációt, 1983-ban a három­fős boncmesteri állomány kétszer teljesen kicserélődött. A pathológia új épületszámya 1984-ben felépült, az orvosok szá­ma hatra növekedett. Két asszisz­tensnő előszűrő asszisztensi képe­sítést szerzett, így a vizsgálatokat már hárman végezték. Az immun­hisztokémiai festések módszereit elsőként Horváth Jánosné asszisz­tensnő tanulta meg. Dr. Balogh József osztályvezető főorvos és felesége dr. Balogh Józsefné vezető asszisztens 1987. december 1.-én nyugdíjba vonult. Az osztályvezető dr. Deák György főorvos, a vezető asszisztens Hor­váth Jánosné lett. Az osztály aktívan kivette a ré­szét az egészségügyi reform patoló­giára vonatkozó feladatainak a gya­korlatba való átültetésében. Meg­kezdődött az osztályon a hisztológi- ai és citológiai, valamint a szűrő- vizsgálati anyagok komplex feldol­gozására alkalmas számítógépes program kidolgozása. Ezt a munkát dr. Deák György osztályvezető főor­vos végezte el. A gépi adatfeldolgo­zást 1989. január 2-től alkalmazzák a szövettani vizsgálatok adminiszt­rációjára, a szűrővizsgálatok gépi adatfeldolgozása 1990-ben fejező­dött be. Az osztály munkájának hiányta­lan elvégzésében nagy szerepe volt annak, hogy 1988-ban az osztályon dolgozó hat orvos közül az évvégén frissen szakvizsgázott kollégával együtt 5 szakorvos dolgozott, hét szakképzett asszisztensnő mellet az öt szakképzetlen asszisztensnő szakképzése folytatódott, egy asz- szisztensnő végezte a citológiai elő­szűrő tanfolyamot, a három bonc­mester közül kettő szakképzett volt. Az 1989-es igazgatóváltás a pa­thológiai osztályt is érintette, dr. De­ák György lett a megyei kórház fő­igazgatója, ami olyan elfoglaltsággal járt, hogy az osztályvezetői teendők ellátására kevés ideje maradt, a szakmai feladatok megoldásában is gyakorlatilag alig vett részt. Az or­vosok létszáma az évek során egyre fogyatkozott, 1992-ben dr. Fehér Ist­ván szakorvos váltott munkahelye^, 1993-ban dr. Nedók Pál segédorvos gyógyszerügynök lett, 1996-ban dr. Kutas Mária a Palánki Szo- cioterápiás és Rehabilitációs Osz­tályra nyert osztályvezetői kineve­zést. Dr. Deák György 1996. július 1-vel az osztályvezetésről lemon­dott, 1997. december 31-ével nyug­díjba vonult. Ez év december 31-én dr. Szerencs Péter szakorvos is távo­zott. Az újonnan kinevezett osztály- vezető főorvos dr. Horgász János 1997-ben egyedül volt az osztály or­vosa, 1998. július 1-vel dr. Somosy Mária szakorvos állt munkába. Az állások üresek, a leterheltség nagy és remény Sincs a közeljövőben a helyzet javulására. Nagy a valószí­nűsége, hogy az anyagi és erkölcsi megbecsülés lényeges javulásával a kezdő orvosok közül többen vá­lasztanák a patológiát. Az oldal a Tolna Megyei Önkormányzat Kórházának támogatásával készült. Oldalszerkesztő: F. Kováts Éva, a fotókat Gottvald Károly készítette.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents