Tolnai Népújság, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-21 / 67. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2003. Március 21., péntek Megindult a szárazföldi offenzíva Kilövik az első Tomahawk rakétát a ÜSS Bunkerhill fedélzetéről Százezrek tiltakoztak világszerte FOTÓIG EUROPRESS/EPA Több hullámban érte Irakot légitámadás csütörtök hajnal óta; az első rakéták két órával az amerikai ultimátum határidejé­nek lejárta után csapódtak be Bagdadban. Késő este az iraki légvédelem heves ágyú- tűzzel válaszolt, kuvaiti katonák pedig összetűzésbe keveredtek az iraki fegyve­res erőkkel a két ország határa mentén. Az amerikaiak egy kilométerre megközelítet­ték Bászra városát. A világ közvéleménye változatlanul megosztott a katonai beavat­kozás jogosságával kapcsolatban; külö­nösen kemény kritikát gyakorolt az ENSZ Biztonsági Tanácsának vétójoggal rendel­kező három tagja: Franciaország, Oroszor­szág és Kína. Irak a BT összehívását kérte. Bagdad Szaddám Húszéin elleni célzott csapással kezdődött meg magyar idő szerint csütörtök kora hajnalban az iraki háború: az amerikai légierő Szaddám feltételezett tartózkodási helyeit bombázta. A Pentagon szerint Bush elnöknek a támadással az volt a célja, hogy Szaddámot még a nagy invázió előtt kikap­csolja. A bagdadi tájékoztatási miniszter azonban közölte, hogy a diktátor túlélte a tá­madásokat. (Egyes források szerint a CNN hírtelevízió egyik főszerkesztője járt az első bombázást megelőzően a Fehér Házban, és azt a tájékoztatást adta, hogy megbízható értesülései szerint az iraki elnök az egyik bagdadi palotájában tartózkodik.) A nyitótűz után két órával Szaddám meg­jelent az iraki televízióban, és nagy általános­ságokról szóló, kitartásra buzdító beszédet mondott, jegyzettömbjét sűrűn lapozgatva. Bár nemzetközi elemzők találgatásokba bo­csátkoztak, hogy a szózat mikor hangozha­tott el valójában, az izraeli külügyminisztéri­um analízise szerint élő, egyenes adásról volt szó, nem pedig közvetítésről. Ezt elsősorban azzal támasztják alá, hogy az elnök a szoká­sosnál kevésbé volt összeszedett. Megjelent az iraki televízióban Tank Aziz miniszterelnök-helyettes is, akiről egy nappal korábban az a hír terjedt el, hogy északra szökött és meghalt. „Tarik Aziz folytatja munkáját Bagdadban, és nem foglalkozunk az ilyen olcsó hazugságokkal” - jelentette ki az iraki tájékoztatási minisztérium szóvivője. A bagdadi tévé lerombolt lakóházak képét mutatta. Az első támadások során civil lako­sok is megsebesültek, egy iraki állampolgár meghalt. Természetesen nem maradt el a válaszcsa­pás sem. Irak összesen hat Scud-rakétát lőtt ki kuvaiti célpontokra, a fővárost - ahol nap közben többször is légiriadót fújtak - két ha­talmas robbanás rengette meg. Az iraki-ku­vaiti határon tűzharc alakult ki; az amerikai tengerészgyalogosok megsemmisítettek két páncélozott iraki szállító harcjárművet. Ugyanakkor elszenvedték az első veszteséget is: az amerikai különleges erők MH-53 „Pave Low” típusú helikoptere - igaz, még az első bombázások és rakétatámadások előtt - Dél- Irak felett balesetet szenvedett és lezuhant. Az illetékesek azonban nem közölték a sze­rencsétlenség pontos helyszínét, s hogy a hattagú legénységen kívül hány katonát szál­lított; a kétmotoros gépet megsemmisítették, nehogy csúcstechnológiájú felszerelése iraki kézbe kerülhessen. Irak déli részén több olaj­mező és kút lángokban áll: az irakiak - mi­ként attól tartani lehetett - szándékosan gyújtották fel őket. A hír egyébként érzéke­nyen érintette a New York-i börzét: délután emelkedni kezdett a kőolajár. Néhány órával a háború megkezdése után az ankarai parlament megnyitotta a török légteret a Irak-ellenes koalíció harci repülőgé­pei előtt, és ezzel lehetővé tette, hogy Irak el­len északról is légitámadásokat vezessenek. Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök kormá­nyának javaslatát zárt ülésen 332 képviselő támogatta, 202 ellene szavazott. Ezzel a dön­téssel a parlament egyúttal utat nyitott a tö­rök csapatok észak-iraki bevonulása előtt. Mehmet Ali Sahon közlése szerint ugyanis Törökország a kurd területek megszállását tervezi. A miniszterelnök-helyettes úgy véli, a hadsereg „humanitárius küldetéséről” van szó, hogy a Törökországba induló menekült- áradatnak észak-iraki területen berendezett segélyközpontokkal vegyék elejét. A NATO megvédi Törökországot egy iraki támadás esetén - így döntöttek csütörtöki ülésükön a szövetség nagyköveti tanácsá­ban. George Robertson főtitkár hangsúlyozta, hogy a testület megerősítette ebbéli elszánt­ságát, és „teljesíti kötelességét, amennyiben egy tagországa veszélybe kerül”. Az Európai Unió arra szólította fel a csü­törtök este Brüsszelbe összehívott állam- és kormányfőket, hogy csaknem százmillió eurós gyorssegélyt szavazzanak meg Irak számára. Ezzel egy időben világszerte szá- , zezrek tiltakoztak az amerikai katonai be­avatkozás ellen: hatalmas tömegek - főként diákok - tüntettek a többi között Brüsszel­ben, Athénban, Rómában, Milánóban, Tori­nóban, Bolognában, Londonban, Barceloná­ban, Genfben, Berlinben, Potsdamban, Köln­ben, Stuttgartban, Freiburgban, Rostockban, Kasselben, Frankfurtban, Saarbrückenben, Kairóban és a Gáza-övezetben, Sydneyben és San Francisco utcáin. Decembertől márciusig: az ENSZ-ellenőrzéstől az első bombáig 2002. december 3. Az ENSZ fegyverzet-ellenőrei rajtaütésszerű házkutatást tartanak Bagdadban, az iraki elnök El-Szudzsud palo­tájában. december 5. Az El Muthanna egykori fegyvergyárban mustárgázzal töl­tött tüzérségi lövedékek tucatját fedezik fel. december 9. George Bush elutasítja Irak 12 ezer oldalas jelentését arról, hogy nincsenek tömegpusztító fegyverei, és kilátásba helyezi: az Egyesült Államok az ENSZ felhatalmazása nélkül is támadni fog. december 18. A magyar kormány képzési célokra felajánlja a taszári katonai bázist az Egyesült Államok számára. 2003. január 3. Richar Boucher amerikai külügyi szóvivő felszólítja Szaddámot: éljen az önkéntes lemondás és száműzetés lehető­ségével. január 6. Az iraki elnök kígyósziszegéshez, kutyacsaholáshoz hasonlít­ja az amerikai fenyegetéseket és kijelenti, országa felkészült az eset­leges amerikai támadásra. január 25. A Fehér Ház felkészült akár atomfegyver korlátozott alkalma­zására is. január 27. Hans Blix, az ENSZ-ellenőrök vezetője benyújtja jelentését a Biztonsági Tanácsnak. január 29. Taszárra megérkezik a kiképzendő iraki emigránsok első csoportja. január 30. Nyolc vezető európai politikus - köztük Medgyessy Péter kormányfő - nyílt levélben támogatja a transzatlanti gondolatot; a fel­hívás később megosztja az Európai Uniót. február 5. Colin Powell műholdas fotókkal és lehallgatott telefonbeszél­getésekkel bizonyítja a Biztonsági Tanácsban az iraki fegyverrejtege­tésről szóló amerikai állításokat. február 6. Már 110 ezer amerikai katona állomásozik a Perzsa-öbölben; Donald Rumsfeld hadügyminiszter Kubához és Líbiához hasonlítja Németországot. február 18. Az Európai Unió-tagság tíz várományosa aláírja az állam- és kormányfők rendkívüli csúcsértekezletének kompromisszumos nyilat­kozatát az iraki válsággal kapcsolatban. március 1. Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának rendkívüli ülé­sén Juhász Ferenc honvédelmi miniszter bejelenti: az Egyesült Álla­mok harci gépei megsértették hazánk légterét, ezért a Külügyminisz­térium szóbeli jegyzékben tiltakozott. Bagdad megkezdi al-Szamúd rakétáinak megsemmisítését. március 5. Moszkvában és Párizsban bejelentik: Oroszország és Fran­ciaország él vétójogával a Biztonsági Tanácsban, ha a háborút enge­délyező határozati javaslatot tárgyalna a testület. A bejelentéshez hamarosan csatlakozik Peking is. március 9. Élesen bírálja a háborús készülődést a Nobel-békedíjas Jimmy Carter volt amerikai elnök. március 11. Joschka Fischer német külügyminiszter Budapesten meg­erősíti országa elszántságát a katonai beavatkozás elutasításával kap­csolatban. március 12. Irakba repül Papp Lajos professzor, mert élő pajzsként kí­vánja megakadályozni Bagdad bombázását. Az ismert szívsebész csak Jordániáig jut el; visszafordul. március 17. Bush ultimátumot ad Huszeinnek és két fiának: negyven- nyolc órán belül távozzanak önként Irakból. március 18. A Fehér Ház közli: mindenképpen megszállja a közel- keleti országot március 19. Az ultimátum lejár, másfél órára rá megkezdődik a háború. ÁLLÁSPONT A világ és a háború GE0RGE BUSH amerikai elnök: „Amerika olyan ellenséggel áll szemben, amely számára nem létezik háborús egyezmény és erkölcsi sza- K 111 bály. Szaddám Húszéin utasította az iraki hadse- Ea reget, hogy olyan helyeken vegyen fel állásokat, ahol polgári személyek is tartózkodnak; a népé- MP] vei szembeni utolsó kegyetlen tetteként ártatlan m férfiakat, nőket és gyermekeket élő pajzsként akar felhasználni katonái védelmére. Szeretném az amerikaiakkal és az egész világgal tudatni: a szövetséges erők mindent megtesznek azért, hogy megkíméljék az ártatlan polgári személyek életét. Ez a hadjárat egy Kalifornia állam nagyságú országban, nehéz terepen folyik, emiatt tovább tarthat és nehezebbnek bizonyulhat, mint sokan gondolják. Irakkal szemben nincsenek hatalmi törekvéseink, csupán a fe­nyegető veszedelmet kívánjuk elhárítani.” SZADDÁM HÚSZÉIN iraki diktátor: „Az irgal­mas, a könyörületes Allah nevében! A bűnös, vakmerő kis Bush és segédei elkövették a bűnt, amellyel már korábban megfenyegették Irakot és az emberiséget. Ezzel ő és követői újabb bűn- cselekménnyel járultak hozzá az Irak és az em­beriség ellen elkövetett bűntettsorozathoz. Irak­kal együtt nemzetünk, az emberiség is győze­delmes lesz, és a gonosz támadókat olyan csa­pás éri, amely képtelenné teszi őket bűnük vég­hezvitelére úgy, hogy azt az amerikaiak és a cionista koalíció ter­vezte a népek és nemzetek, mindenekelőtt dicsőséges arab nem­zetünk ellen. Sokáig éljen Irak, sokáig éljen Palesztina. Allah a legnagyobb, Allah a legnagyobb, Allah a legnagyobb!” KOFI ANNAN ENSZ-főtitkár: „A nemzetközi közösség és az ENSZ minden erőfeszítése elle­nére Irakot az elmúlt negyedszázadban immár a harmadik háború sújtja. Gondolatban az iraki néppel vagyok, amelyre újabb megpróbáltatás vár. Remélem, hogy a felek mindent elkövet­nek, hogy a civil lakosságot megkíméljék a há­ború borzalmaitól. Az ENSZ minden tőle telhe­tőt elkövet, hogy segítséget és támogatást nyújt­son a polgári lakosoknak. Irak békés módon is leszerelhető lett volna, ha tovább tartottak volna a diplomáciai erőfeszítések; ha mégsem vezettek volna eredményre, a világ kollektív döntést hozhatott volna, ami nagyobb legitimitást és nagyobb nemzetközi támogatást élvezne.” JACQUES CHIRAC francia köztársasági el­nök: „Franciaország sajnálattal tekint erre az ENSZ-felhatalmazás nélkül elindított akcióra. Kívánom, hogy a hadműveletek a lehető leg­gyorsabbak és legkíméletesebbek legyenek, és ne vezessenek humanitárius katasztrófához. Erőfeszítéseink Irak békés lefegyverzésére nem jártak sikerrel. Bármilyen hosszú lesz is ez a konfliktus, súlyos következményekkel jár majd a jövőre nézve. Franciaország nem nyugszik bele abba, hogy Európa befejezetlen maradjon. Európának tu­datára kell ébrednie, hogy meg kell fogalmaznia a világ problé­máival kapcsolatos álláspontját, és azt hiteles közös katonai védelemmel kell alátámasztania.” GERHARD SCHRÖDER német kancellár: „Biztos vagyok benne, hogy más útja is lett vol­na a békés lefegyverzésnek. A hamis logika alapján Washingtonban meghozott döntés tíz- és százezrek szenvedéséhez vezethet. Osztom a német közvéleményt, amely mélységesen el­ítéli a katonai akciót. Kijelentem, hogy Német­ország semmilyen formában sem vesz részt eb­ben a háborúban. Készek vagyunk ugyanakkor élelmiszerrel és gyógyszerrel segíteni az iraki népet; hajlandók vagyunk közreműködni a háború utáni újjá­építésben és más humanitárius akciókban. Korosztályom tagjai jól tudják, mit jelent a háború. Remélem, hogy Irak és a világ - amint lehet - visszatér a béke útjára. VLAGYIMIR PUTYIN orosz államfő: „Értékelé­sem szerint a háború megindítását nem indo­kolta semmi; nem merült fel olyan bizonyíték, hogy Bagdad együttműködött terrorszerveze­tekkel, a 10 éves blokád alatt katonai és gazda­sági szempontból is meggyengült ország nem fenyegette a világ egyetlen államát sem, és az utóbbi időben komoly előrelépés volt tapasztal­ható az ENSZ fegyverzet-ellenőrző missziójá­nak munkájában is. A nemzetközi jog egyik leg­fontosabb elvét, az országok szuverenitásának sérthetetlensé­gét rombolja le, ha a nemzetközi jog szerepét az ököljog veszi át, ha az erősnek mindig igaza van, és jogában áll bármit meg­tennie, és céljai elérésének érdekében nem korlátozza semmi.” | II. JÁNOS PÁL pápa: A Vatikán mélységes szo- ^ ^ morúsággal értesült a bombázásokról, és a Szent­WK : atya csalódott a háború kitörése miatt. „A vállal- --OTÉTg kozás végtelenül tragikus, és azért imádkozunk, hogy sok halálos áldozat nélkül fejeződjék be” - V-3* ' mondta Pio Laghi bíboros, akit II. János Pál két I hete békekövetként küldött Washingtonba, hogy ! Bush elnököt visszatartsa a katonai akciótól. Az egyházfő legutóbb vasárnap szólította fel George Busht és Szaddám Huszeint a válság békés rendezésére, egyúttal kijelentette, hogy „jogos háború” nem létezik. - „Az irakiak most a szenvedés frontján állnak; anyák menekülnek gyermekeikkel. A pápa szükségét látja az imá­nak.” A katolikus egyház 82 éves feje csütörtök reggeli miséjét a bombatámadások által érintett embereknek, az ártatlan civi­leknek szentelte. t i i i »

Next

/
Thumbnails
Contents